Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelem

Kódszám

JARAS00025

Az ügy rövid leírása

A járási hivatal a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyeket időskorúak járadékában részesíti.

Ki jogosult az eljárásra?

Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.A járási hivatal időskorúak járadékában részesíti azt
a) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,
b) az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át,
c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.
Az időskorúak járadékára jogosultságot szerezhet: magyar állampolgár, bevándorolt,letelepedett, hontalan, a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személy; továbbá
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
- a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártya) rendelkező harmadik országbeli állampolgár, feltéve, hogy rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel,
- az összevont engedéllyel rendelkező, Magyarországon jogszerűen tartózkodó személy.
Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy
a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti;
b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik.
c) tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.
d) az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza.
Az időskorúak járadékára való jogosultságot a fentiekben meghatározottakon túl - a kérelemben megjelölt időponttól vagy időpont megjelölésének hiányában a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával - meg kell szüntetni, ha azt az időskorúak járadékában részesülő személy kéri.

A jogosultságot megállapító szerv az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeinek fennállását kétévente legalább egyszer felülvizsgálja , és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.
A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
Az időskorúak járadékának összegét felül kell vizsgálni, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.  
Tartós jövedelemváltozásnak kell tekinteni
a) az újonnan megállapított, illetve megszüntetett rendszeres pénzellátást, továbbá családi pótlékot, árvaellátást, tartásdíjat,
b) a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszony létesítését, feltéve, hogy a jogviszony három egymást követő hónapban fennáll,
c) a keresőtevékenység megszűnését,
d) ha a jogosultság megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben az a)-c) ponton kívüli okból három egymást követő hónapban 10%-nál nagyobb mértékű változás következik be.

Ha az időskorúak járadékára jogosult személy lakcíme az eljáró hatóság illetékességét érintően az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, akkor az ellátásra való jogosultságot a korábban illetékes hatóság megszünteti és az ellátást az új lakcím szerint illetékes hatóságnál kell igényelni. Ha az időskorúak járadéka iránti kérelmet a lakcímváltozást követő 30 napon belül benyújtják, akkor - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - az ellátásra való jogosultságot a lakcímváltozást követő hónap első napjától kell megállapítani. (A lakcímváltozással kapcsolatos további információk az illetékességi szabálynál találhatóak.)

Milyen adatokat kell megadni?

Neve (Születési neve),
Anyja neve,
Születési helye, ideje (év, hó, nap),
Lakóhely, Tartózkodási hely,
Társadalombiztosítási Azonosító Jele,
Állampolgársága és idegenrendészeti státusza (bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott, hontalan, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, EU kék kártyával rendelkező személy, összevont engedéllyel rendelkező személy)
Telefonszám (nem kötelező megadni),
Fizetési számlaszám (ha a folyósítást fizetési számlaszámra kéri),
A fizetési számlát vezető pénzintézet neve,
Kérelmező családi állapota,
Jövedelmi adatok

Ha a kérelmező lakóhelyeként a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a bejelentett település neve (a fővárosban a kerület megjelölése) szerepel (a továbbiakban: településszintű lakóhellyel rendelkező személy), a kérelmezett ellátás igénylésére szolgáló formanyomtatványon nyilatkozatot tesz a vele életvitelszerűen együtt élő családtagjairól.

A kérelmező házastársára/élettársára vonatkozó adatok (Neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje (év, hó, nap), lakóhelye, tartózkodási helye, Társadalombiztosítási Azonosító Jele )

Az időskorúak járadékát igénylő személy köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha
a) részére a kérelem benyújtásakor más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás van folyamatban, vagy
b) az időskorúak járadéka megállapítása iránti kérelem benyújtását követően, de a jogerős döntés meghozatalát megelőzően más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárást indít.

Milyen iratok szükségesek?


A kérelem-nyomtatványon tett jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő igazolást csatolni kell.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes

Hol intézhetem el?

A kérelmet az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van. Hajléktalan személy esetén a kérelmet az a járási hivatal bírálja el, amelymek illetékességi területét a hajléktalan személy kérelmében tartózkodási helyként megjelölte.
Ha az időskorúak járadékára jogosult személy lakcíme az eljáró hatóság illetékességét érintően az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, akkor az ellátásra való jogosultságot a korábban illetékes hatóság megszünteti és az ellátást az új lakcím szerint illetékes hatóságnál kell igényelni.
A változás hónapjára járó ellátást a korábban folyósító szerv teljes összegben folyósítja. Az ellátásra való jogosultságot megszüntető határozatban a jogosultat tájékoztatni kell arról, hogy új lakcímén az ellátás megállapítása iránt kérelmet kell benyújtania. Az eljáró hatóság illetékességét érintő lakcímváltozás esetén az időskorúak járadékára jogosult személy kérelmére vagy az új lakcím szerint illetékes hatóság megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül meg kell küldeni a jogosult új lakcíme szerint illetékes hatóságnak.
Ha az időskorúak járadéka iránti kérelmet a lakcímváltozást követő 30 napon belül benyújtják, akkor - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - az ellátásra való jogosultságot a lakcímváltozást követő hónap első napjától kell megállapítani.

Ügyintézés határideje

21 nap

Jogorvoslati lehetőség

van lehetőség fellebbezésre
Van lehetőség fellebbezésre. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell.


Fővárosi és megyei kormányhivatal
Járási hivatal (amely az első fokú döntést hozta)
a döntés közlésétől számított 15 nap
A szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Mennyi az időskorúak járadéka havi összege?
Az időskorúak járadékának összege jövedelemmel nem rendelkező jogosultak esetében
a) amennyiben a kérelmező nem egyedülálló (tehát házastárssal vagy élettárssal élő), úgy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85%-a, azaz 24 225 Ft,
b) amennyiben a kérelmező egyedülálló, de 75. életévét még töltötte be, úgy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a, azaz 28 500 Ft
c) amennyiben a kérelmező egyedülálló és 75. életévét betöltötte, úgy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-a, azaz 38 475 Ft);
Jövedelemmel rendelkező jogosultak esetén az ellátás összege a fenti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.
Ha jövedelemmel rendelkező jogosult részére folyósított támogatás esetében a járadék összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani.

Mennyi az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege?
- 28.500 Ft

Ki jogosult az időskorúak járadéka iránti kérelemről dönteni?
A kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező a bejelentett tartózkodási helyén lakik életvitelszerűen, a bejelentett tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal. Hajléktalan személy esetén a kérelmet az a járási hivatal bírálja el, amelymek illetékességi területét a hajléktalan személy kérelmében tartózkodási helyként megjelölte.

Hány napon belül hoz döntést a hivatal?
- 21 napon belül.

Időskorúak járadékára jogosult vagyok, de megváltozott a lakcímem. A lakcímváltozás után automatikusan kapom tovább a járadékot, vagy újabb kérelmet kell beadnom az új lakcímem szerint illetékes járási hivatalhoz?
Ha az időskorúak járadékára jogosult személy lakcíme az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változás hónapjára járó ellátást a korábban folyósító szerv teljes összegben folyósítja. Az ellátásra való jogosultságot megszüntető határozatban a jogosultat tájékoztatni kell arról, hogy új lakcímén az ellátás megállapítása iránt kérelmet kell benyújtania.
Az eljáró hatóság illetékességét érintő lakcímváltozás esetén az időskorúak járadékára vagy az ápolási díjra jogosult személy kérelmére vagy az új lakcím szerint illetékes hatóság megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül meg kell küldeni a jogosult új lakcíme szerint illetékes hatóságnak. Ha az időskorúak járadékára való jogosultság az új lakcímen is változatlanul fennáll, az új lakcím szerint illetékes járási hivatal az időskorúak járadékát a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja, feltéve, hogy az ellátás iránti kérelmet a lakcímváltozást követő 30 napon belül benyújtják.

Ki jogosult az időskorúak járadékára való jogosultság felülvizsgálatáról dönteni?
Az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatáról a jogosultságot megállapító szerv dönt. Az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítására a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező a bejelentett tartózkodási helyén lakik életvitelszerűen, a bejelentett tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jogosult. Hajléktalan személy esetén az ellátás iránti kérelmet az a járási hivatal bírálja el, amelymek illetékességi területét a hajléktalan személy kérelmében tartózkodási helyként megjelölte.

Hány napon belül hoz döntést a felülvizsgálatról a hivatal?
- 21 napon belül.

A velem egy háztartásban élő nagykorú gyermekem munkaviszonyt létesített, be kell-e jelentenem az általa folytatott keresőtevékenységet az időskorúak járadékára való jogosultsággal kapcsolatban?
- Mivel az időskorúak járadékára való jogosultság jövedelmi feltételeinek vizsgálata során csak az ellátást kérelmező és házastársa/élettársa jövedelmét kell figyelembe venni, így a gyermek keresőtevékenységéből származó jövedelem nem befolyásolja az ellátásra való jogosultságot. 

Élettársam részére foglalkoztatást helyettesítő támogatás került megállapításra. Be kell-e jelentenem a járási hivatal felé a változást?
Igen, az élettárs jövedelme figyelembevételre kerül az időskorúak járadékára való jogosultság megállapításakor, így e tényt a 15 napon belül be kell jelenteni a járási hivatal felé.

Fontosabb fogalmak

Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.
Nyugdíjkorhatár:
a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Jövedelem: A törvényben meghatározott kivételekkel jövedelemnek számít
aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel) ,ideértve a Szjatv. 27. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bevételt, valamint a Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, és
ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
Nem minősül jövedelemnek:1. a rendkívüli települési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,
2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/A. §-a szerinti támogatás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3. az anyasági támogatás,
4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,
5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,
8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,
10. a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet), valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel.
11. az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,
12. az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor.
A jövedelem típusai:
Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenységből származó jövedelem.
Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást.
Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.
Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátások, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, közszolgálati járadék.
Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az ápolási díj; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás.
Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás, a nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre.

Vonatkozó jogszabályok

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18/A. §; 18/B. §, 25. § (3) bekezdés a) pont aa) alpont, 32/A. § (1) bekezdés, 32/B. §-32/D. §, 5. §; 13. § (2) bekezdés, 16. §;
a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 2. számú melléklet, 3. § (1) bekezdés, 1. § (3) bekezdés, 3. § (1a) bekezdés,
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (1) bekezdés, 71. § (1) bekezdés, 98. § (1)-(1a) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés

A szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 1. §

Kulcsszavak

Időskorúak járadéka, jövedelem, szociális ellátás, segély

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858