Akadálymentes verzió

Aktív korúak ellátása iránti kérelem

Kódszám

JEGYZ01103

Az ügy rövid leírása

Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az aktív korúak ellátására való jogosultságot a szociális feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal állapítja meg.

Ki jogosult az eljárásra?

A járási hivatal aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,
a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy
b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy
c) aki fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy
e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.

Az ügyfél az eljárásban képviselő vagy meghatalmazott útján is eljárhat.

Milyen adatokat kell megadni?

Természetes személyazonosító adatok
Lakóhely, tartózkodási hely
TAJÁllampolgárság
Folyószámlára utalás esetén: számlaszám, pénzintézet neve
A kérelmező családi állapota
Az a tény, hogy a kérelmező részesül-e fogyatékossági támogatásban
A kérelmező idegenrendészeti státusza (nem magyar állampolgár esetén)
A kérelmezővel azonos lakcímen élő házastársra (élettársra) vonatkozó adatok
Az a tény, hogy a kérelmező házastársa (élettársa) részesül-e fogyatékossági támogatásban
A kérelmezővel azonos lakcímen élő gyermekekre vonatkozó adatok: Név, Anyja neve, Születési helye, ideje, TAJ, 18. életévét betöltött személy esetén azon oktatási intézmény megnevezése ahol tanul
Jövedelmi adatok
Jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok (egészségkárosodást, állástalalan státuszt alátámasztó adatok)

Az aktív korúak ellátását igénylő személy köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha
a) részére a kérelem benyújtásakor más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás van folyamatban, vagy
b) az aktív korúak ellátása megállapítása iránti kérelem benyújtását követően, de a jogerős döntés meghozatalát megelőzően más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárást indít.

Milyen iratok szükségesek?

a) kérelem formanyomtatvány
b) vagyonnyilatkozat, továbbá
c) a közös háztartásban élő gyermek(ek)re vonatkozóan
ca) ha a tankötelezett korhatárt már betöltötték, a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolás, valamint
cb) a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapotot igazoló irat - (tartósan beteg állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, vagy a megváltozott munkaképesség miatt megállapított hozzátartozói nyugellátás folyósítását igazoló irattal,
autista, testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló irattal igazolható).

d) Egészségkárosodás esetén:
da) a rehabilitációs szakértői szervnek vagy jogelődjének a munkaképesség-csökkenés, az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye vagy határozata

db) A családtámogatásokkal kapcsolatos feledatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal igazolása arról, hogy a kérelmező vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül

e) Nem foglalkoztatott személy esetében
ea) Az állami foglalkoztatási szervként eljárő fővárosi és megyei kormányhivatal vagy az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban együtt állami foglalkoztatási szerv) igazolása a munkanélküli járadék, illetve az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítása időtartamának lejártáról, valamint arról, hogy a kérelmező álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy
eb) Akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, akkor a kérelem elbírálásához szükséges az állami foglalkoztatási szerv igazolása arról, hogy az álláskeresési támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, amelyeket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint az álláskeresési támogatás megállapításánál figyelembe kell venni, vagy
ec) Azon kérelmező esetében, aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött a kérelem elbírálásához szükséges az állami foglalkoztatási szerv igazolása együttműködésről, vagy
ed) Akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, az ellátások megszüntetéséről szóló határozat.

f) Ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy 14 éven aluli gyermekének napközbeni ellátása nem biztosított, köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermek esetén csatolni kell az intézmény igazolását arról, hogy a gyermek napközbeni ellátását nem tudja biztosítani, egyéb esetben a járási hivatal hivatalból vizsgálja a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezésének lehetőségét.

h) A jövedelemről a kérelemhez mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes.

Hol intézhetem el?

A kérelem elbírálására a szociális feladatkörében eljáró járási hivatal jogosult. A kérelem a kormányablakban is benyújtható, melyet legkésőbb a benyújtást követő munkanapon továbbítani kell a járási hivatal részére.

Ügyintézés határideje

21 nap (Ha az első fokú eljárásban az egészségkárosodáshoz kapcsolódó szakkérdést vizsgálni kell, akkor az ügyintézési határidó 50 nap)

Jogorvoslati lehetőség

A döntés közlésétől számított 15 napon belül a járási hivatalnál benyújtott fellebbezésnek van helye, melyet a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak kell címezni. A fellebbezési eljárás illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Az aktív korúak ellátása tekintetében nem minősül keresőtevékenységnek a közfoglalkoztatás, az egyszerűsített foglalkoztatás, valamint a háztartási munka.

Az aktív korúak ellátására való jogosultság tekintetében akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs.

Az a személy akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult, kivéve azokat a speciális eseteket, amikor az ellátás formája egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás.
Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult az az aktív korúak ellátására jogosult személy aki
a) egészségkárosodottnak minősül,
b) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban a gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege 22 800 Ft/hó. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a család jövedelmétől függően változó, de nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át (47 374,- Ft). 

Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki
a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,
b) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
c) gyermekgondozást segítő ellátásban, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,
d) gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,
e) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint álláskeresési támogatásban részesül,
f) katonai szolgálatot teljesít,
g) köznevelési, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy
h) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül,
I) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül,
j) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül.

Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,
a) akire vonatkozóan fenti a)-g), valamint i) pontja szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett,
b) aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza,
c) aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 91. napjától,
d) akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította, vagy
e) akinek foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságát az alábbi okok miatt meg kell szüntetni.

A fentieken túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek
a) aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (10a)-(10c) bekezdésében foglaltak szerinti munkalehetőséget nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá, akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 78. §-a szerint azonnali hatályú felmondással szüntette meg;
b) akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából;
c) aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét;
d) aki a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó feltételeknek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget; vagy
e) aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának a éves felülvizsgálata során, a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban
ea) közfoglalkoztatásban nem vett részt, vagy
eb) kereső tevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is - nem folytatott, vagy
ec) munkaerőpiaci programban nem vett részt, vagy
ed) az Flt. szerinti, legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben nem vett részt vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban, vagy
ee) a szociális szövetkezeti tagsági jogviszonya keretében a szociális szövetkezet közös termelésében közvetlenül nem működött közre.
A 30 napos időtartam számításakor az eb)-ee) alpontok szerinti tevékenységeknek a felülvizsgálat időpontját megelőző évben teljesített időtartamát össze kell számítani. Amennyiben a jogosult az e) pont szerinti feltételt így sem tudja teljesíteni, a 30 nap számításánál az általa - a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő fogadó szervezetnél - végzett közérdekű önkéntes tevékenységének időtartamát is figyelembe kell venni.
Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy a 30 napnyi aktív tevékenységre vonatkozó kötelezettséget nem teljesíti és a felülvizsgálattal érintett időszakban legalább 30 napig igazoltan keresőképtelen volt, a járási hivatal a kötelezettség teljesítésére 60 napos határidőt ad.
  
Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás feltételeinek felel meg.

Az ügyfélnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 9. §-a alapján 15 napja van bejelenteni az ellátást érintő lényeges tények, körülmények megváltozását. Ha a szociális ellátásban részesülő személy a bejelentési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, az ellátás rosszhiszemű igénybevételének megállapítása esetén az ellátás igénybevételét a bejelentésre nyitva álló határidő első napjától kezdődően kell rosszhiszeműnek tekinteni.

Fontosabb fogalmak

Akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs.
Az aktív korúak ellátása tekintetében fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik,
b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9,
c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,
d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,
e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá ahol
f) az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;

Közeli hozzátartozó:
a) a házastárs, az élettárs,
b) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek)
c) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),
d) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa, valamint a testvér, amennyiben megfelel a gyermekként a családba tartozás feltételeinek;

A törvényben meghatározott kivételekkel jövedelemnek számít a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve az adómentes bevételt, és azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és azon bevétel is, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

Nem minősül jövedelemnek:
1. a rendkívüli települési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,
2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/A. §-a szerinti támogatás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3. az anyasági támogatás,
4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,
5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,
8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,
10. a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel.
11. az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,
12. az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor.

Jövedelemszámításnál irányadó időszak: A jogosultság megállapításakor
a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát
kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

Az ellátásra való jogosultság megállapításakor vagyonnak minősülő tárgyak:
Aktív korúak ellátása csak akkor nyújtható, ha a kérelmező és családja nem rendelkezik vagyonnal. Vagyonnak minősül az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg, amelynek
- külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát (855 000 Ft-ot),
- vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát (2 280 000 Ft-ot)
meghaladja.
Pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg:
- a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számla szerződés alapján nyitott fizetési számlán szereplő összeg, valamint a betétszerződés és a takarékbetét-szerződés alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló összeg, ha azt a hitelintézet a bankszámlaszerződés szabályainak megfelelően kezeli,
- a betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a hitelintézetnél elhelyezett, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló összeg, továbbá az egyéb, a hitelintézet által visszafizetendő, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló pénzösszeg.

Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. Mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott a gépjármű,
a) ha a kérelmező vagy háztartásának tagja a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint mozgáskorlátozottnak, vagy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint mozgásszervi fogyatékosnak minősül, és a gépjárművet rendeltetésszerűen személyszállításra használják, vagy
b) a kérelmező vagy háztartásának tagja a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint egyéb fogyatékosnak minősül, és a gépjárművet szerzési támogatás felhasználásával vásárolták.

Vonatkozó jogszabályok

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § - 32/A. §; 33. §, -37/C. §

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 18. pont

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27) Korm. rendelet 1-13.§, 15-18. §

Kulcsszavak

aktív korúak ellátása; foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (a korábbi neve: rendszeres szociális segély), szociális segély, hátrányos munkaerő-piaci helyzet, munkanélküli, álláskeresési támogatás kimerítése, közfoglalkoztatás, rászorultság

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858