Akadálymentes verzió

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása iránti kérelem

Kódszám

JEGYZ30000

Az ügy rövid leírása

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult
a) a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
b) a természetbeni támogatásnak ,
c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek
az igénybevételére.

Ki jogosult az eljárásra?

A gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át,
aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek (a nagykorúvá vált gyermek; - középfokú nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy - felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be);
b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben,
feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a gyermekvédelmi törvényben meghatározott értéket.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha
a) a gyermek tartására köteles, és
b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú kérelmező a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy a kormányablaknál terjesztheti elő.

A pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezheti.

Milyen adatokat kell megadni?

A gyermek és a gyermeket gondozó személy természetes személyazonosító adatai, lakcímük igazolására szolgáló irat bemutatása.
A gyermeket gondozó család tagjainak jövedelmére és vagyoni helyzetére vonatkozó adatok (Kivéve a családi pótlék és a GYES igazolását, amennyiben azt nem munkáltatói kifizetőhely folyósítja, valamint a GYET és a fogyatékossági támogatás igazolását. Ezen adatok közlése is elegendő. )
Nagykorú jogosult esetén minden esetben kell a tanuló/hallgatói jogviszony igazolása.
Amennyiben a gyermek valamelyik szülőnél vagy harmadik személynél elhelyezésre került, ennek igazolása.

Amennyiben a családbafogadó gyámként kirendelt hozzátartozó tartási kötelezettségét a gyermek tekintetében bíróság megállapította, a bíróság döntése.
A családbafogadó gyámként kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra való jogosultságának vizsgálatához a részére folyósított ellátás jogcímének igazolása.

Milyen iratok szükségesek?

a) a kérelem formanyomtatványt a megfelelő igazolásokkal együtt (nem kell csatolni a családi pótlék és a GYES igazolását, amennyiben azt nem munkáltatói kifizetőhely folyósítja, valamint a GYET és a fogyatékossági támogatás igazolását),
b) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést, továbbá a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról szóló megállapodást rögzítő jegyzőkönyvet,
c) az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról,
d) amennyiben a családbafogadó gyám pénzbeli ellátást is igényel, igazolását arról, hogy nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik,
e) amennyiben a családbafogadó gyámként kirendelt hozzátartozó tartási kötelezettségét a gyermek tekintetében bíróság megállapította, a bíróság döntése

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A gyámhatósági eljárás költségeit az eljáró szerv viseli.

Hol intézhetem el?

települési (kerületi) önkormányzat jegyzője

Ügyintézés határideje

21 nap

Jogorvoslati lehetőség

A döntés közlésétől számított 15 napon belül a települési (kerületi) önkormányzat jegyzőjénél benyújtott fellebbezésnek van helye, melyet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak kell címezni. A fellebbezési eljárás illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja. A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie. A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

Ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása utáni időszakban változnak a jogosultsági feltételek és emiatt megszüntetik a támogatást, később újra megállapítható a jogosultság, amennyiben a gondozó család a jogszabályban foglalt feltéteknek megfelel.

Amennyiben az ügyfél nem a lakcímnyilvántartásban bejelentett tartózkodási helyén él életvitelszerűen, a kérelem tekintetében az állandó bejelentett lakóhely szerinti települési (kerületi) önkormányzat jegyzője illetékes eljárni.

A jövedelemszámítás során csak a gyermekvédelmi törvény 19. § (4) bekezdésében meghatározott személyi kör vehető figyelembe a gondozó család tagjaként. Ennek megfelelően a gondozó család fogalmába a szülő, a szülő házastársa/élettársa és a jogszabályi feltételeknek megfelelő gyermekek vehetők figyelembe. Egyéb rokon csak akkor vehető figyelembe, ha a Polgári Törvénykönyv családjogra irányadó szabályai alapján eltartottnak minősül. Ennek fennállását a hatóság részéről vizsgálni kell. Főszabályként az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja, és akinek tartásra kötelezhető házastársa vagy bejegyzett élettársa sincs. Nem köteles azonban mást eltartani az, aki ezáltal a saját szükséges tartását veszélyeztetné.
A kérelmező szülő szülei fentiek alapján a gondozó család tagjaként általában nem vehetőek figyelembe.

Nagykorúságot követően a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását akkor lehet igényelni, ha a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult.

Ha a gyám a gyermek tartására köteles, akkor a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a gyám és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói jövedelmének és vagyonának vizsgálatára is. Ha a gyám a gyermek tartására nem köteles, akkor csak a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat (pl. családi pótlék, tartásdíj, árvaellátás stb.) kell figyelembe venni a jövedelmi helyzet tisztázásához.
A gyermeket felmenő rokonai kötelesek tartani, elsősorban a szülő, hiányukban a nagyszülők, hiányukban a dédszülők, stb. Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenesági rokona nincs, nagykorú testvére köteles eltartani akkor, ha ezt saját maga, házastársa vagy bejegyzett élettársa és tartásra rászoruló egyenesági rokonai tartásának veszélyeztetése nélkül teljesíteni képes. A családbafogadó gyám akkor köteles a gyermek tartásra, ha nincs olyan személy, aki őt megelőzi a tartási sorrendben, vagy az a személy, aki megelőzi a tartási sorrendben a tartási kötelezettségének nem tud eleget tenni.

Fontosabb fogalmak

Természetbeni támogatás: a települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában.

Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy
b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét
meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.

A vagyoni helyzet vizsgálata során nem tekinthető hasznosítható ingatlannak különösen a forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és – kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó – a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan.

Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni
a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a fogyatékos gyermeket,
f) az a)–e) pontokba nem tartozó, a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

A gondozó család tagjainak meghatározásakor figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel közös háztartásában élő valamennyi vér szerinti és örökbefogadott gyermeket, valamint a házastárs gyermekeit. A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki
a) átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban,
b) 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.

Jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak. [Gyvt. 5. § r) pont]
A jövedelemszámításnál irányadó időszak: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (2)-(5) bekezdése szerint kerül megállapításra.

A rendszeres kedvezmény igénylése szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

Családbafogadó gyám: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § sz) pontja alapján az a gyámként kirendelt személy, akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte, vagy akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte, vagy aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta, kivéve ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el.

Vonatkozó jogszabályok

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. § - 20/B. §; 127. § -133/A. §; 134. § -135.§, 137. § (3a) bekezdés, 138. § (1)-(4) bekezdés;

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 6. pont


A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §; 2. § (3) bekezdés; 3. § (1) bekezdés g) pont, 13. § a) pont

a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997 (IX.10.) Kormány rendelet 2. § -17. §; 65. § -68/E. §, 3.sz. melléklet

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18/B. §

Kulcsszavak

rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, gyermekvédelmi segély, rendszeres gyermekvédelmi segély, pénzbeli ellátás, rendszeres segély, gyermekvédelmi támogatás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858