Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az együtt benyújtható hatósági engedély iránti kérelmekről való tájékoztatás

Kódszám

JEGYZ00031

Az ügy rövid leírása

A közigazgatási hatóság biztosítja, hogy az ügyfél jogairól és kötelezettségeiről tudomást szerezzen, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.
A hatóság tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy mely hatósági engedély iránti kérelmek nyújthatók be együttesen:
- Az építési engedély iránti kérelemmel egy időben az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére, bontás engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésre irányuló kérelem is előterjeszthető.
- Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelmet elő lehet terjeszteni önálló kérelemként, az építési vagy a fennmaradási engedély iránti kérelemmel együtt, az összevont engedélyezési eljárás második szakaszában az építési engedélyezési szakaszban, vagy az összevont telepítési eljárás második szakaszában az integrált építési engedélyezési szakaszban.
- A használatbavételi engedély iránti kérelemmel egy időben a fennmaradási engedélyezésre irányuló kérelem is előterjeszthető.
- A fennmaradási engedély iránti kérelemben pedig az országos építési követelményektől eltérő engedélyezésre és továbbépítésre vagy használatbavételi engedélyre irányuló kérelem is előterjeszthető.

Ki jogosult az eljárásra?

Bárki kaphat tájékoztatást.
Bárki kaphat tájékoztatást.

Milyen adatokat kell megadni?

A tájékoztatás iránti kérelemnek nincs jogszabályban rögzített adattartalma. Az ügyfél bármilyen kapcsolattartási formát használhat tájékoztatáskérés céljából.

Milyen iratok szükségesek?

Nincs kötelezően csatolandó dokumentum. A tájékoztatás iránti kérelemben az ügyfélnek meg kell adnia, hogy mire, milyen eljárásra iránylóan kéri a tájékoztatást, illetve milyen üggyel összefüggésben

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A tájékoztatás kapcsán nem merül fel eljárási költség.

Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az együtt benyújtható hatósági engedélyek iránti kérelmekhez fizetendő illetékekről:
Ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatósághoz egyszerre többféle eljárás lefolytatása iránti kérelem kerül beadásra és azok a külön jogszabály szerint összevonhatóak, vagy egy kérelemmel is benyújthatóak, az illetéket az összevonásra kerülő eljárásonként kell megfizetni.

Hol intézhetem el?

A kormányablakban az ügyfél azonnal megkapja a tájékoztatást.

A hatósági eljárásokat az alábbi elsőfokú építésügyi hatóságok folytatják le:

1) Elsőfokú általános építésügyi hatóság
- a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője, 
a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, 
a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző,
mindazon építéshatósági ügyekben eljárnak, amelyet jogszabály nem utal másik hatóság hatáskörébe (pl. sajátos építmények építését engedélyező sajátos építésügyi hatóságok). A hatóság illetékessége a járásszékhely települési önkormányzatok jegyzője esetén a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat esetén az adott fővárosi kerületre terjed ki. 

2) Elsőfokú kiemelt építésügyi hatóság:
az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal az alábbi ügyek tekintetében: 
- a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában,
- eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben, 
- ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,
- a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,
- a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkeken megvalósítandó közérdekű beruházás ügyében, 
- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 42. § (5) bekezdés szerinti az első fokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben.

3) Műemlékekkel kapcsolatos elsőfokú építésügyi hatóság: az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal 
ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat

4) Helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetén a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, illetve
a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző
az általános építésügy hatósági feladataikon túl az első fokú építésügyi hatósági feladatokat is ellátja.

5) A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi feladatokat ellátó hatóságot mindig az adott sajátos építményfajtára vonatkozó jogszabály határozza meg. (Pl. utak, vasutak és repülőtér esetén van sajátos építésügyi hatóság kijelölve) Ilyen jogszabály hiányában az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal lesz az építésügyekben eljáró hatóság.

Ügyintézés határideje

A kormányablak azonnal ad tájékoztatást.

Jogorvoslati lehetőség

Jelen ügykör tekintetében nem értelmezhető.
nincs lehetőség sem fellebbezésre, sem bírósági úton történő jogorvoslatra, mivel a kormányablak szóban ad tájékoztatást
Jelen ügykör tekintetében nem értelmezhető.
Jelen ügykör tekintetében nem értelmezhető.
Jelen ügykör tekintetében nem értelmezhető.
Jelen ügykör tekintetében nem értelmezhető.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Nem áll rendelkezésre
Kinek kell megfizetnie az eljárási illetéket?
Válasz: A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.

Mennyi a fellebbezési eljárás illetéke?
Válasz: Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés illetéke 30 000 forint.

Ki részesülhet költségmentességben?
Válasz: A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet.

Fontosabb fogalmak

Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.

Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
Az online kérelem benyújtás:
A kérelem benyújtásához be kell jelentkezni az ÉTDR központi elektronikus rendszerébe. Az ÉTDR nyitó oldalán van lehetőség kiválasztani, hogy milyen módon lép be az ügyfél. Két azonosítási mód közül lehet választani.
1. Belépés ügyfélkapuval azoknak lehetséges, akik ügyfélkapus regisztrációval rendelkeznek. Az ÉTDR nyitó oldala átirányítja a kérelmezőt az Ügyfélkapu oldalára, ahol felhasználónevével és jelszavával azonosítja magát, majd ezután be tud lépni az ÉTDR‐be.
2. Belépés tanúsítvánnyal: az elektronikus aláírást használó ügyfélnek biztosítja a rendszer, hogy e‐aláírásának nyilvános kulcsát megadva és a belépési kérelem nyomtatványt kitöltve lépjen be az ÉTDR‐be.

Az első alkalommal belépő ügyfélnek ezután regisztrálnia kell az ÉTDR‐ben, amely személyes adatainak kitöltésével és felhasználói minőségének (építtető) megjelölésével történik.
A belépés és a regisztráció megtörténte után használhatóak a rendszer szolgáltatásai, elektronikus tárhelyet (mappát) lehet nyitni, amelyben gyűjthető: a kérelem és mellékletei ezen kívül összegyűjthetők és tárolhatók az előzetes szakhatósági állásfoglalások, Innen indítható a kérelem is. A tárhelyhez hozzáférés biztosítható más személynek vagy az építésügyi vagy szakhatóságnak is.
Az offline kérelem benyújtás:
A benyújtáshoz az Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) programot a számítógépre kell telepíteni, majd a kérelmet ezzel kitölteni, amelyhez az űrlap a magyarorszag.hu oldalon (https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410008) található. A számítógépre letöltött programmal az űrlap internet kapcsolat nélkül kitölthető. Az elkészült dokumentumot, amely a mellékleteket is tartalmazza, az ügyfélkapun keresztül lehet az ÉTDR rendszeréhez eljuttatni.

Az építési engedély iránti kérelemmel egy időben
a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,
b) bontás engedélyezésére,
c) fennmaradási engedélyezésre, valamint
irányuló kérelem is előterjeszthető. Az építésügyi hatóság a kérelmek elbírálását összevonja, döntéseit egybefoglalja.
Az összevont engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszában az építtető az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezését is kérheti.
Az építtető kérelmére – a sajátos építményfajták kivételével – összevont telepítési eljárást kell lefolytatni, ha az építési beruházás megvalósításához szükséges követelmények tisztázásához az alábbi eljárások, vagy azok egy részének lefolytatása szükséges:
a) a településrendezési eszköz módosításának, elfogadásának egyeztetési szakasza,
b) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési eljárás,
c) a környezetvédelem vonatkozásában a Khvr. szerinti
ca) környezeti hatásvizsgálati eljárás, vagy
cb) egységes környezethasználati engedélyezési eljárás,
d) a földvédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás termőföld igénybevételével is jár, a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési eljárása,
e) az erdővédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás erdőterület igénybevételével is jár
ea) az erdőterület igénybevételének engedélyezési eljárása, vagy
f) telekalakítási engedélyezési eljárás, ha az építési beruházáshoz a településrendezési eszköz módosítása nem szükséges,
g) a régészet vonatkozásában
ga) a próbafeltárás vagy a megelőző régészeti feltárás engedélyezési eljárása, vagy
gb) a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint nagyberuházásnak minősülő építési beruházás esetén a próbafeltárás bejelentésének tudomásulvételére irányuló eljárás és a további régészeti feladatellátás meghatározására irányuló eljárás,
h) az építési engedélyezési eljárás,
i) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti eljárás.
Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelmet elő lehet terjeszteni
a) önálló kérelemként,
b) az építési vagy a fennmaradási engedély iránti kérelemmel együtt,
c) az összevont engedélyezési eljárás második szakaszában az építési engedélyezési szakaszban, vagy
d) az összevont telepítési eljárás második szakaszában az integrált építési engedélyezési szakaszban.
A használatbavételi engedély iránti kérelemmel egy időben a fennmaradási engedélyezésre irányuló kérelem is előterjeszthető.
A fennmaradási engedély iránti kérelemben
a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,
b) a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény
ba) továbbépítésére vagy
bb) használatbavételére
irányuló kérelem is előterjeszthető.

Vonatkozó jogszabályok

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 5. § (1), (2) bekezdés, 12. § (2) bekezdés, 16. §, 33. § (1) bekezdés, (8) bekezdés, 28/C. §, 38/A. §, 44. § (8) bekezdés, (9) bekezdés, 50. §, 56-57/B. §, 71. § - 73. §, 95. § -102. §, 116. §, 159. § (1), (2) bekezdés

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pont, 2. § 36. pont, 8. § (1), (5) bekezdés, 17. § (4)-(5) bekezdés, 72.§ (1) bekezdés 34. §, 53/A. § (1), (2) bekezdés

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 17. § (4) bekezdés, 28. § (1) bekezdés, 36. § (2) bekezdés, 39. § (3) bekezdés, 42. § (3) bekezdés

az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működéséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)-(5) és (7) bekezdés

Kulcsszavak

tájékoztatás, eljárási illeték, költségmentesség, építésügyi hatósági engedély

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858