Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítása iránti kérelem

Kódszám

JARAS00017

Az ügy rövid leírása

A szolgáltatói hőközpontot idegen ingatlanon, illetve a távhővel ellátott épületek vagy építmények egyikében az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján lehet elhelyezni, üzemeltetni és karbantartani.
Az engedélyes megállapodás hiányában az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását kérheti a járási hivataltól.
A használati jog alapítását és a fizetendő kártalanítás mértékét a járási hivatal állapítja meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) meghatározott módon.

Ki jogosult az eljárásra?

A távhőtermelő létesítmény létesítésére, távhőtermelésre, valamint a távhőszolgáltatásra engedéllyel rendelkező (engedélyes)
-

Milyen adatokat kell megadni?

Az engedélyes gazdálkodó szervezet neve, székhelye, cégjegyzékszáma képviselője;
Az ügy tárgyát képező ingatlan adatai.

Milyen iratok szükségesek?

-

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

29. § (1) Az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért – ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik – 3000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).

Hol intézhetem el?

Az ügy tárgyát képező ingatlan helye.

Ügyintézés határideje

21 nap

Jogorvoslati lehetőség

Fellebbezhető
A fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott
Járási hivatal
15 nap
Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg 5000 forint.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

-
Van-e helye felebezésnek? Hol kell benyújtani?
A határozat ellen fellebbezésnek van helye, melyet a közléstől számított 15 napon belül kell előterjeszteni az első fokú hatóságnál, a fővárosi és megyei kormánymegbízottnak címezve.
Melyik az illetékes hatóság?
Az ügy tárgyát képező ingatlan helye szerinti járási hivatal.
Hogyan történik a használati jog ingatlan-nyílvántartásba történő bejegyzése, mikortól gyakorolható a ahsználati jog?
A használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes kérelmezi az ingatlantulajdonossal kötött szerződés vagy jogerős hatósági határozat alapján. A használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A használati jog az azt megállapító hatósági határozat jogerőre emelkedését követően, illetve az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján gyakorolható.
Hogyan szünhet meg a használati jog?
Megszűnik a használati jog, ha az engedélyes a használati joggal terhelt ingatlanon a szolgáltatói hőközpontot a használati jog keletkezésétől számított öt éven belül nem építi meg vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is.

Fontosabb fogalmak


A közérdekű használat: Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre jogszabályban feljogosított személyek - a feladataik ellátásához szükséges mértékben - az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek vagy az azon fennálló tulajdonjogot egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.
Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.

Engedélyes: a távhőtermelő létesítmény létesítésére, távhőtermelésre, valamint a távhőszolgáltatásra engedéllyel rendelkező.
felhasználó:
a távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közszolgáltatási szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége [a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak]. Abban az esetben, ha a távhőfelhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó.
hőközpont: a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, szolgáltatói hőközpont és felhasználói hőközpont.
távhő: az a hőenergia, amelyet a távhőtermelő létesítményből hőhordozó közeg (gőz, melegített víz) alkalmazásával, távhővezeték-hálózaton keresztül, üzletszerű tevékenység keretében a felhasználási helyre eljuttatnak.

Vonatkozó jogszabályok

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:27. §;
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény;
a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 28. § (2)
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 21. § (1) b), 33.§ (1), 35. § (1), 36. § (2),, 71. § (1), 98. § (1), 99. § (1),, 102. § (1) 116. §; 106. § (3);
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény;

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. Rendelet;

Kulcsszavak

Ingatlan használati jog, távhő, hőközpont, távfűtés

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858