Akadálymentes verzió

Útlevél eltulajdonításának, megsemmisülésének, elvesztésének bejelentése (jegyzőkönyv)

Kódszám

OKMIR00096

Az ügy rövid leírása

Akinek az úti okmányát eltulajdonították, megsemmisült, vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított három munkanapon belül az úti okmány iránti kérelem átvételére jogosult szervnél (járási/kerületi hivatal, konzuli tisztviselő) vagy az útlevélhatóságnál (KEKKH) bejelenteni. Az úti okmány eltulajdonítása miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető. A bejelentésről - ha az nem a Hivatalnál történik - haladéktalanul értesíteni kell a Hivatalt. Ha a bejelentési kötelezettséget a rendőrségnél teljesítették, a rendőrség elektronikus úton értesíti a Hivatalt. A Hivatal haladéktalanul gondoskodik az úti okmány eltulajdonítása, megsemmisülése, elvesztése tényének az útiokmány-nyilvántartásban történő átvezetéséről. Érvénytelen az úti okmány, ha elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült. A hivatozott oknál fogva érvénytelen úti okmány - külön törvény által meghatározott - adatait a KEKKH figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja.
Az elveszettnek vélt és az erről szóló bejelentés után megtalált úti okmányról a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell az úti okmány átvételére jogosult szervet (járási/kerületi hivatal, konzuli tisztviselő), illetve az útlevélhatóságot. Az értesítésről - ha azt nem a KEKKH-nál tették meg - haladéktalanul tájékoztatni kell a KEKKH-t. A KEKKH haladéktalanul gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

Ki jogosult az eljárásra?

Úti okmányra - ha törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a magyar állampolgárok jogosultak. (Az ügyben képvelő útján is el lehet járni.)

Milyen adatokat kell megadni?

Az ügyfélnek - személyi adatai és az úti okmányhoz való jogosultsága ellenőrzéséhez be kell mutatni érvényes állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolványát (pl. kártya formátumú vezetői engedély) valamint - ha azzal rendelkezik - a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát (lakcímkártya);
az érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolvánnyal nem rendelkező magyar állampolgár kérelmező születési, továbbá a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát, valamint külföldön élő kérelmező esetében a magyar állampolgárságát igazoló okiratot is (ha a kérelmező magyar állampolgárságot igazoló okirattal nem rendelkezik, az eljáró hatóság az állampolgárság megállapítása érdekében megkeresi a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt. Nem kell a magyar állampolgárságot igazolni az elveszett, eltulajdonított, vagy megsemmisült érvényes magánútlevél helyett új útlevél kiadása esetén, ha az útlevélhatóság a magánútlevél visszavonására intézkedést nem tett, vagy ha a kérelmező adatait a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása külföldön élő magyar állampolgárként tartalmazza);
kiskorú, valamint a gondnokság alatt álló kérelmező esetén az előbbi pontban foglaltak mellett - a szülő (törvényes képviselő) állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságát igazoló érvényes hatósági igazolványt, külföldi esetén úti okmányát, a gondnok-, illetve gyámkirendelő határozatot vagy az intézeti gyám igazolását az intézeti gyámság fennállásáról;
a kérelmező előző, le nem járt érvényességi idejű úti okmányát, ha annak visszahagyását kérte. Ha a kérelmező az előző úti okmányát nem tudja bemutatni, nyilatkoznia kell annak eltulajdonításáról, elvesztéséről, illetve megsemmisüléséről. Az eltulajdonításról tett nyilatkozat az úti okmány eltulajdonítása miatt tett feljelentésről készült jegyzőkönyv bemutatásával pótolható.
Amennyiben az ügyfél a járási hivatalban vagy a KEKKH Személyes Ügyfélszolgálatán tesz írásban bejelentést, vagy azt postai úton küldi meg a Hivatalnak, közölnie kell a személyazonosításhoz szükséges adatokat, valamint nyilatkoznia kell az eltulajdonítás, megsemmisülés, illetve vesztés körülményeiről, időpontjáról. Az ügyfélnek mindhárom esetben legkésőbb a tudomásra jutástól számított három munkanapon belül kell eleget tennie a bejelentési kötelezettségének az úti okmány iránti kérelem átvételére jogosult szervnél (járási/kerületi hivatal) vagy az útlevélhatóságnál (KEKKH). Az eltulajdonítás miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető.

Milyen iratok szükségesek?

Az útlevél eltulajdonítása miatti bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

NINCS

Hol intézhetem el?

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Ügyintézés határideje

haladéktalanul

Jogorvoslati lehetőség

Nincs helye fellebbezésnek, csak az elsőfokú döntés bírósági felülvizsgálatának.
A keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú közigazgatási döntést hozó szervnél, - azaz a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál (a továbbiakban: KEKKH) - a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani, vagy a KEKKH részére ajánlott küldeményként postára adni. A KEKKH a keresetlevelet az ügy irataival, valamint a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.
A benyújtási határidő: a döntés közlésétől számított 30 nap.
A bírósági felülvizsgálat illetékének mértéke: végzés esetén 10.000 ft, határozat esetén 30.000 ft.
A feleket illetékfeljegyzési jog illeti meg jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül, így mentesülnek az illeték előzetes lerovásának kötelezettsége alól.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Ügyféltájékoztató: A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala honlapján: http://www.kekkh.gov.hu/hu/utlevel
GY.I.K. (Gyakran ismételt kérdések):
Mi a Schengeni Információs Rendszer (SIS)?
A Schengeni Információs Rendszer (SIS) nem más, mint a schengeni térség államainak a hatékony kommunikációt biztosító, személyi- és tárgynyilvántartási, körözési rendszere, amelyre a belső határok lebontása és a megerősített külsőhatár-ellenőrzés miatt van szükség. Ennek az információs rendszernek a segítségével juttathatják el az egyes tagállamok más államok területére azokat a körözési vagy beutazási és tartózkodási tilalmi figyelmeztető jelzéseket, amelyek alapján a határellenőrzési, rendőri, idegenrendészeti és egyéb szervek az ellenőrzés során eljárnak. Ha a rendszer találatot jelez, akkor a hatóság végrehajtja a figyelmeztető jelzést elhelyező tagállam által kért intézkedést, tehát a személyt elfogja, a beléptetést a schengeni területre megtagadja, a körözött tárgyat lefoglalja
Mi a Schengeni Információs Rendszer (SIS) jelentősége az állampolgárok szempontjából?
Az elveszett, eltulajdonított, valamint megsemmisült okmánnyal kapcsolatos bejelentés esetén, automatikusan továbbítódik az adat a SIS felé, amivel megakadályozható az okmánnyal történő visszaélés a teljes schengeni övezeten belül.

Fontosabb fogalmak

Jegyzőkönyv és annak tartalmi elemei:

A hatóság jegyzőkönyvet készít a jogszabályban meghatározott eljárási cselekményről.

A jegyzőkönyv tartalmazza
• a hatóság megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot,
• az eljárási cselekményben érintett személy nevét és lakcímét, eljárásjogi helyzetét és – ha azt a hatóság tudomására hozta – egyéb elérési lehetőségét,
• az alkalmazott hatósági tanú nevét,
• az eljárási cselekményben érintett személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét,
• az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, az (1) és (2) bekezdésben felsorolt eljárási cselekmények során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat, ideértve a hatósági tanú észrevételeit is,
• a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját, valamint
• az eljárási cselekményben érintett személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője, a hatósági tanú, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását.

Vonatkozó jogszabályok

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 5. § (1) bekezdés, 20. § (1) bekezdés a), d) pontok, 27. §, 24. § a)-k) pontok, 24/A. § (1) bekezdés a), b),d),e) pontok, A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (4)-(7) bekezdések 18. § (1)-(2) bekezdések, A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 100. § (1) bekezdés e) pont, 109. §, A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (2), (5) bekezdéek, (12) bekezdés m) pont, 330. § (2) bekezdés, A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (3) 6. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (3) bekezdés, a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 11. § (3) bekezdés a) pont

Kulcsszavak

SIS (Scehngeni Információs Rendszer), figyelmeztető jelzés elhelyezése, érvénytelen úti okmány

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858