Akinek az úti okmányát eltulajdonították, megsemmisült, vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított három munkanapon belül az úti okmány iránti kérelem átvételére jogosult szervnél vagy az útlevélhatóságnál bejelenteni. Az úti okmány eltulajdonítása miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető. Ha a bejelentési kötelezettséget a rendőrségnél teljesítették, a rendőrség elektronikus úton értesíti az általános hatáskörű útlevélhatóságot. A járási hivatal illetve az általános hatáskörű útlevélhatóság haladéktalanul gondoskodik az úti okmány eltulajdonítása, megsemmisülése, elvesztése tényének központi útiokmány-nyilvántartásban történő átvezetéséről. Az elveszettnek vélt és az erről szóló bejelentés után megtalált úti okmányról a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell az úti okmány átvételére jogosult szervet, illetve az útlevélhatóságot. A járási hivatal és az általános hatáskörű útlevélhatóság haladéktalanul gondoskodik a találás tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.
Ki jogosult az eljárásra?
Ki jogosult az eljárásra?: Úti okmányra - ha törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a magyar állampolgárok jogosultak. (Az ügyben képvelő útján is el lehet járni.)
Kizáró okok:
Milyen adatokat kell megadni?
Az ügyfélnek személyi adatainak és az úti okmányhoz való jogosultságának ellenőrzéséhez be kell mutatni érvényes állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolványt, valamint - ha azzal rendelkezik - a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát; az érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolvánnyal nem rendelkező magyar állampolgár kérelmező születési, továbbá a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát, valamint a külföldön élő kérelmező esetében - a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdésében és a 19. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel - magyar állampolgárságát igazoló okiratot is; kiskorú, valamint a gondnokság alatt álló kérelmező esetén az előbbbi pontban foglaltak mellett - a szülő (törvényes képviselő) állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságát igazoló érvényes hatósági igazolványt, külföldi esetén úti okmányát, a gondnok-, illetve gyámkirendelő határozatot vagy az intézeti gyám igazolását az intézeti gyámság fennállásáról. Amennyiben az ügyfél a járási hivatalban vagy az általános hatáskörű útlevélhatóságnál tesz írásban bejelentést, vagy azt postai úton küldi meg az általános hatáskörű útleélhatóságnak, közölnie kell a személyazonosításhoz szükséges adatokat, valamint nyilatkoznia kell az eltulajdonítás, megsemmisülés, illetve vesztés körülményeiről, időpontjáról. Az ügyfélnek legkésőbb a tudomásra jutástól számított három munkanapon belül kell eleget tennie a bejelentési kötelezettségének az úti okmány iránti kérelem átvételére jogosult szervnél vagy az útlevélhatóságnál. Az eltulajdonítás miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető.
Milyen iratok szükségesek?
Az útlevél eltulajdonítása miatti bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető.
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
NINCS
Hol intézhetem el?
A járási hivatal illetve az általános hatáskörű útlevélhatóság
Ügyintézés határideje
haladéktalanul
Jogorvoslati lehetőség
Jogorvoslati lehetőség: Nincs helye fellebbezésnek, csak az elsőfokú döntés bírósági felülvizsgálatának.
Jogorvoslati lehetőség részletei: A keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta, de az eljárásra a felperes belföldi lakóhelye szerinti bíróság az illetékes, így ezen szerv a felülvizsgálati kérelem cínmzettje.
Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): Az általános hatáskörű útlevélhatóság
Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): a keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni
A benyújtási határidő: végzés esetén 10.000 ft, határozat esetén 30.000 ft, illetékfeljegyzési jog
A fellebbezési illeték mértéke:
Amit még érdemes tudni (GYIK)
Mi a Schengeni Információs Rendszer (SIS)? A Schengeni Információs Rendszer (SIS) nem más, mint a schengeni térség államainak a hatékony kommunikációt biztosító, személyi- és tárgynyilvántartási, körözési rendszere, amelyre a belső határok lebontása és a megerősített külsőhatár-ellenőrzés miatt van szükség. Ennek az információs rendszernek a segítségével juttathatják el az egyes tagállamok más államok területére azokat a körözési vagy beutazási és tartózkodási tilalmi figyelmeztető jelzéseket, amelyek alapján a határellenőrzési, rendőri, idegenrendészeti és egyéb szervek az ellenőrzés során eljárnak. Ha a rendszer találatot jelez, akkor a hatóság végrehajtja a figyelmeztető jelzést elhelyező tagállam által kért intézkedést, tehát a személyt elfogja, a beléptetést a schengeni területre megtagadja, a körözött tárgyat lefoglalja Mi a Schengeni Információs Rendszer (SIS) jelentősége az állampolgárok szempontjából? Az elveszett, eltulajdonított, valamint megsemmisült okmánnyal kapcsolatos bejelentés esetén, automatikusan továbbítódik az adat a SIS felé, amivel megakadályozható az okmánnyal történő visszaélés a teljes schengeni övezeten belül.
Fontosabb fogalmak
Vonatkozó jogszabályok
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 5. § (1) bekezdés, 20. § (1) bekezdés a), d) pontok, 27. §, 24. § a)-k) pontok, 24/A. § (1) bekezdés a), b),d),e) pontok, A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (4)-(7) bekezdések 18. § (1)-(2) bekezdések, A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 100. § (1) bekezdés e) pont, 109. §, A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (2), (5) bekezdéek, (12) bekezdés m) pont, 330. § (2) bekezdés, Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.)
Korm. rendelet, Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (3) bekezdés, a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 11. § (3) bekezdés a) pont
Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
