Akadálymentes verzió

Hajó nemzetközi jeleinek kiadása iránti kérelem

Kódszám

NKOZH00006

Az ügy rövid leírása

A hajó nemzetközi hívójele, rádióazonosítója (nominativo) kiadására vonatkozó eljárás

Ki jogosult az eljárásra?

Ki jogosult az eljárásra?: hajó üzembentartó, tulajdonos, aki lehet természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

Kizáró okok:

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az úszólétesítmény nyilvántartási számát, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget.




Milyen iratok szükségesek?

az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló bizonylat,

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

1. nemzetközi azonosítók (nominatív) kijelölése 19.000,-Ft
2. továbbá a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 153. §-ban foglalt, az eljárás során felmerülő eljárási költségek

Az elsőfokú eljárás díját az eljárás kezdeményezőjének a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00289926-00000000 számú költségvetési előirányzat-felhasználási keretszámlájára az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg kell befizetni.

Hol intézhetem el?

A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

Ügyintézés határideje

21 nap

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség: törölve

Jogorvoslati lehetőség részletei: van fellebbezési lehetőség

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal

A benyújtási határidő: 15 nap

A fellebbezési illeték mértéke: elsőfokú eljárás díjával megegyező, a hatóság azon végzéseivel szemben, amelyek ellen önálló fellebbezésnek van helye, a jogorvoslati eljárás díja 9000,-Ft

Amit még érdemes tudni (GYIK)

GYAKORI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A HAJÓK NEMZETKÖZI JELEINEK KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEMMEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN

1. KÉRDÉS: A hajó nemzetközi jeleinek kiadása iránti kérelem kérdésében mely jogszabályhely irányadó és mely hatóság az engedélyező hatóság?
VÁLASZ: A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés 12. pontja alapján a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala.

2. KÉRDÉS: Ki nyújthatja be a hajó nemzetközi jeleinek kiadása iránti kérelmet?
VÁLASZ: A hajó üzembentartója, tulajdonosa, ezen személyek meghatalmazottja.
3. KÉRDÉS: Hol tartja nyilván a hajózási hatóság a hajók nemzetközi jeleit?

VÁLASZ: Az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés a) pontja alapján a hajólajstromban.

4. KÉRDÉS: Mennyibe kerül az eljárás díja, hogy kell befizetni?
VÁLASZ: A hajózási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2001. (IX. 1.) KöViM rendelet 2. § (1)-(3) bekezdés, 3. § (1) bekezdés, 1. számú melléklet 41. pontja alapján 19.000,- Ft, melyet a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00289926-00000000 számú költségvetési előirányzat-felhasználási keretszámlájára az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg kell befizetni.

Fontosabb fogalmak

Hajó nemzetközi jeleinek kiadása iránti kérelemmel kapcsolatos eljárással összefüggő fogalmak

• gyorsjáratú hajó: az a hajó - a kishajók kivételével - amely a 40 km/h-t meghaladó holtvízi sebességgel való közlekedésre alkalmas, és ezt a hajóbizonyítványába bejegyezték;
• hajó: építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva a vízen való közlekedésre alkalmas vízi jármű;
• hajóosztályozás: a hajó megfelelőségének, műszaki állapotának hajóosztályozó társaság által végzett vizsgálata, ellenőrzése, tanúsítása;
• hajózási tevékenység: a vízen történő személyszállítás és árufuvarozás, más úszólétesítmény vízen vontatással, tolással vagy mellévett alakzatban való továbbítása, továbbá úszólétesítmény vízen történő nem kedvtelési célú működtetése;
• halászhajó: hal vagy egyéb vízi élőlény kifogásához szükséges berendezésekkel felszerelt és kereskedelmi célú halászatra használt úszólétesítmény;
• kedvtelési célú hajózás: vízijármű nem gazdasági célú, szabadidő eltöltését szolgáló használata;
• kereskedelmi hajó: olyan hajó, amellyel gazdasági célú hajózási tevékenységet végeznek, a halászhajó kivételével;
• kishajó: az a belvízi hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 20 métert nem éri el, valamint az a tengeri hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 24 métert nem éri el;
• komp: vízen történő közútpótló átkelésre szolgáló, személyeket és közúti járműveket szállító, a hajózási hatóság által kompnak (önjáró, nem önjáró, köteles komp, továbbá a révhajó és a révcsónak) minősített vízi jármű;
• nagyhajó: az a belvízi hajó, amelynek a hajótesten mért hossza 20 méter vagy annál nagyobb, valamint az a tengeri hajó, amelynek hajótesten mért hossza 24 méter vagy annál nagyobb;
• révhajó, révcsónak: csak személyeket szállító komp;
• személyhajó: a hajózási hatóság által 12 főnél több utas rendeltetésszerű szállítására alkalmasnak nyilvánított hajó;
• tartályhajó: a hajótestben kialakított vagy a hajón rögzített tartályokban folyékony rakomány továbbítására alkalmassá nyilvánított hajó;
• úszólétesítmény: víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés;
• üzemben tartó: az úszólétesítmény, illetve kikötő tulajdonosa, valamint aki az úszólétesítmény, illetve kikötő szerződés alapján vagy más jogcímen való üzemben tartására jogosult;
• versenyhajó: versenyszerű sporttevékenység folytatására felszerelt és használt kishajó;
• vízi jármű: vízen való közlekedésre, szállításra, illetve más úszólétesítmény továbbítására szolgáló - úszómunkagépnek, úszóműnek és egyéb úszólétesítménynek nem minősülő - úszólétesítmény;
• víziközlekedés: vízen úszólétesítménnyel végzett helyváltoztatás. A víziközlekedési tevékenység része továbbá az úszólétesítmények kiszolgálásával kapcsolatos létesítmények (pl. kikötő) működtetése is;
• katonai úszólétesítmény: a Magyar Honvédség állományába tartozó, katonai célú víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés;

Vonatkozó jogszabályok

• A közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 22. §, 29. §, 33. §, 37. §, 51. §, 71. §, 72. § (4) bekezdés 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, 153.§,
• A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 7., 8., 9., 13., 15., 18., 19., 21., 24., 27., 30., 32., 34., 36.,37., 38., 40., 40a., 42., 43., 48. pontjai
• A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (6) és (9) bekezdései, 7. § (2) bekezdés 12. pont,
• Az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés a) pont
• A hajózási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2001. (IX. 1.) KöViM rendelet 2. § (1)-(3) bekezdés, 3. § (1) bekezdés, 1. számú melléklet 41. pont

Kulcsszavak

hajó, nemzetközi, jel, kiadás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858