Akadálymentes verzió

Hajó nemzetközi jeleinek kiadása iránti kérelem

Kódszám

NKOZH00006

Az ügy rövid leírása

A hajó nemzetközi hívójele, rádióazonosítója (nominativo) kiadására vonatkozó eljárás

Ki jogosult az eljárásra?

hajó üzembentartó, tulajdonos, aki lehet természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet


általános szabályok szerint képviseletre, meghatalmazásra is van lehetőség, a meghatalmazott a képviseleti jogosultságot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 40/A. §-ban meghatározott módon köteles igazolni.

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az úszólétesítmény nyilvántartási számát, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget.




Milyen iratok szükségesek?

az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló bizonylat,

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

1. nemzetközi azonosítók (nominatív) kijelölése 19.000,-Ft
2. továbbá a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 153. §-ban foglalt, az eljárás során felmerülő eljárási költségek

Az elsőfokú eljárás díját az eljárás kezdeményezőjének a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00289926-00000000 számú költségvetési előirányzat-felhasználási keretszámlájára az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg kell befizetni.

Hol intézhetem el?

A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala országos illetékességgel jár el

Ügyintézés határideje

21 nap

Jogorvoslati lehetőség

törölve
van fellebbezési lehetőség
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal
15 nap
elsőfokú eljárás díjával megegyező, a hatóság azon végzéseivel szemben, amelyek ellen önálló fellebbezésnek van helye, a jogorvoslati eljárás díja 9000,-Ft

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

GYAKORI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A HAJÓK NEMZETKÖZI JELEINEK KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEMMEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN

1. KÉRDÉS: A hajó nemzetközi jeleinek kiadása iránti kérelem kérdésében mely jogszabályhely irányadó és mely hatóság az engedélyező hatóság?
VÁLASZ: A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés 12. pontja alapján a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala.

2. KÉRDÉS: Ki nyújthatja be a hajó nemzetközi jeleinek kiadása iránti kérelmet?
VÁLASZ: A hajó üzembentartója, tulajdonosa, ezen személyek meghatalmazottja.
3. KÉRDÉS: Hol tartja nyilván a hajózási hatóság a hajók nemzetközi jeleit?

VÁLASZ: Az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés a) pontja alapján a hajólajstromban.

4. KÉRDÉS: Mennyibe kerül az eljárás díja, hogy kell befizetni?
VÁLASZ: A hajózási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2001. (IX. 1.) KöViM rendelet 2. § (1)-(3) bekezdés, 3. § (1) bekezdés, 1. számú melléklet 41. pontja alapján 19.000,- Ft, melyet a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00289926-00000000 számú költségvetési előirányzat-felhasználási keretszámlájára az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg kell befizetni.

Fontosabb fogalmak

Hajó nemzetközi jeleinek kiadása iránti kérelemmel kapcsolatos eljárással összefüggő fogalmak

• gyorsjáratú hajó: az a hajó - a kishajók kivételével - amely a 40 km/h-t meghaladó holtvízi sebességgel való közlekedésre alkalmas, és ezt a hajóbizonyítványába bejegyezték;
• hajó: építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva a vízen való közlekedésre alkalmas vízi jármű;
• hajóosztályozás: a hajó megfelelőségének, műszaki állapotának hajóosztályozó társaság által végzett vizsgálata, ellenőrzése, tanúsítása;
• hajózási tevékenység: a vízen történő személyszállítás és árufuvarozás, más úszólétesítmény vízen vontatással, tolással vagy mellévett alakzatban való továbbítása, továbbá úszólétesítmény vízen történő nem kedvtelési célú működtetése;
• halászhajó: hal vagy egyéb vízi élőlény kifogásához szükséges berendezésekkel felszerelt és kereskedelmi célú halászatra használt úszólétesítmény;
• kedvtelési célú hajózás: vízijármű nem gazdasági célú, szabadidő eltöltését szolgáló használata;
• kereskedelmi hajó: olyan hajó, amellyel gazdasági célú hajózási tevékenységet végeznek, a halászhajó kivételével;
• kishajó: az a belvízi hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 20 métert nem éri el, valamint az a tengeri hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 24 métert nem éri el;
• komp: vízen történő közútpótló átkelésre szolgáló, személyeket és közúti járműveket szállító, a hajózási hatóság által kompnak (önjáró, nem önjáró, köteles komp, továbbá a révhajó és a révcsónak) minősített vízi jármű;
• nagyhajó: az a belvízi hajó, amelynek a hajótesten mért hossza 20 méter vagy annál nagyobb, valamint az a tengeri hajó, amelynek hajótesten mért hossza 24 méter vagy annál nagyobb;
• révhajó, révcsónak: csak személyeket szállító komp;
• személyhajó: a hajózási hatóság által 12 főnél több utas rendeltetésszerű szállítására alkalmasnak nyilvánított hajó;
• tartályhajó: a hajótestben kialakított vagy a hajón rögzített tartályokban folyékony rakomány továbbítására alkalmassá nyilvánított hajó;
• úszólétesítmény: víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés;
• üzemben tartó: az úszólétesítmény, illetve kikötő tulajdonosa, valamint aki az úszólétesítmény, illetve kikötő szerződés alapján vagy más jogcímen való üzemben tartására jogosult;
• versenyhajó: versenyszerű sporttevékenység folytatására felszerelt és használt kishajó;
• vízi jármű: vízen való közlekedésre, szállításra, illetve más úszólétesítmény továbbítására szolgáló - úszómunkagépnek, úszóműnek és egyéb úszólétesítménynek nem minősülő - úszólétesítmény;
• víziközlekedés: vízen úszólétesítménnyel végzett helyváltoztatás. A víziközlekedési tevékenység része továbbá az úszólétesítmények kiszolgálásával kapcsolatos létesítmények (pl. kikötő) működtetése is;
• katonai úszólétesítmény: a Magyar Honvédség állományába tartozó, katonai célú víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés;

Vonatkozó jogszabályok

• A közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 22. §, 29. §, 33. §, 37. §, 51. §, 71. §, 72. § (4) bekezdés 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, 153.§,
• A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 7., 8., 9., 13., 15., 18., 19., 21., 24., 27., 30., 32., 34., 36.,37., 38., 40., 40a., 42., 43., 48. pontjai
• A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (6) és (9) bekezdései, 7. § (2) bekezdés 12. pont,
• Az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés a) pont
• A hajózási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2001. (IX. 1.) KöViM rendelet 2. § (1)-(3) bekezdés, 3. § (1) bekezdés, 1. számú melléklet 41. pont

Kulcsszavak

hajó, nemzetközi, jel, kiadás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858