Akadálymentes verzió

Duna főágában, hajózás korlátozását igénylő rendezvény engedélyezése iránti kérelem

Kódszám

NKOZH00031

Az ügy rövid leírása


Azokban az időszakokban, amikor természeti körülmények vagy egyéb okok a hajózást akadályozzák, a hajózási hatóság biztonsági okokból - hivatalból vagy kérelemre - korlátozhatja a hajózási tevékenységet. A Duna fő ágát – nemzetközi víziút - érintő, valamint egyéb víziúton – egyéb belvizek - a hajózási zárlattal járó (a vízirendészeti engedélyben fel van tüntetve) rendezvények esetében a hajózási hatóság engedélyét is meg kell kérni.
A hajózási zárlatot illetve forgalomkorlátozást akkor rendeli el a hajózási hatóság, ha a rendezvény a hajóútban a hajózást szükségszerűen korlátozza, illetve a hajózás a rendezvényen résztvevőket veszélyeztetheti, vagy a rendezvény más vízi közlekedésben résztvevőt veszélyeztethet.
A rendezvény szervezője a területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól - mint a víziút kezelőjétől - köteles tájékozódni, hogy a tervezett rendezvény érint-e a hajóutat.


Ki jogosult az eljárásra?

jogszabály külön nem határozza meg, bárki, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti
általános szabályok szerint képviseletre, meghatalmazásra is van lehetőség, a meghatalmazott a képviseleti jogosultságot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 40/A. §-ban meghatározott módon köteles igazolni.

Milyen adatokat kell megadni?


a hirdetmény kiadását kezdeményező csatolt adatlapon szereplő adatok

Milyen iratok szükségesek?

jogszabály nem határoz meg csatolandó dokumentumot, az eljárási díj befizetését igazolni szükséges

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

hajózási tevékenység korlátozása nemzetközi vízi úton 58 000 Ft, hajózási tevékenység korlátozása egyéb belvizeken 29 000 Ft; hajósoknak szóló hiredetmény kiadása (átmeneti hatósági rendelkezés közzététele iránti kérelem) 17 000 Ft. Az elsőfokú eljárás díját az eljárás kezdeményezőjének a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00289926-00000000 számú költségvetési előirányzat-felhasználási keretszámlájára az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg kell befizetni.

Hol intézhetem el?

országos illetékességgel jár el

Ügyintézés határideje

21 nap

Jogorvoslati lehetőség

van lehetőség a fellebbezésre
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal
a döntés közlésétől számítot 15 napon belül kell benyújtani
megegyezik az elsőfokú eljárás díjával, a hatóság azon végzései tekintetében, amelyek ellen önálló fellebbezésnek van helye a jogorvoslati eljárás díja 9000,-Ft

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

A Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapján található tájékoztatás, www.nkh.gov.hu
Melyik hatóság jár el? Elsőkokon a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, másodfokon a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja.
Milyen összegű díjat kell fizetni a hatóság eljárásáért? Az elsőfokú eljárásárt fizetendő díj nemzetközi vízi út esetén 58 000 Ft, egyéb belvizek esetén 29 000 Ft; hajósoknak szóló hiredetmény kiadása 17 000 Ft. Hova kell benyújtani a fellebbezést és milyen határidőben? A fellebbezést annál a hatóságnál kell benyújtani, amely a fellebbezéssel megtámadni kívánt döntést hozta, a döntés közlésétől számított 15 napon belül.

Fontosabb fogalmak


havaria: az úszólétesítményt ért vagy az úszólétesítmény által okozott baleset

• gyorsjáratú hajó: az a hajó - a kishajók kivételével - amely a 40 km/h-t meghaladó holtvízi sebességgel való közlekedésre alkalmas, és ezt a hajóbizonyítványába bejegyezték;
• hajó: építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva a vízen való közlekedésre alkalmas vízi jármű;
• hajóosztályozás: a hajó megfelelőségének, műszaki állapotának hajóosztályozó társaság által végzett vizsgálata, ellenőrzése, tanúsítása;
• hajózási tevékenység: a vízen történő személyszállítás és árufuvarozás, más úszólétesítmény vízen vontatással, tolással vagy mellévett alakzatban való továbbítása, továbbá úszólétesítmény vízen történő nem kedvtelési célú működtetése;
• halászhajó: hal vagy egyéb vízi élőlény kifogásához szükséges berendezésekkel felszerelt és kereskedelmi célú halászatra használt úszólétesítmény;
• kedvtelési célú hajózás: vízijármű nem gazdasági célú, szabadidő eltöltését szolgáló használata;
• kereskedelmi hajó: olyan hajó, amellyel gazdasági célú hajózási tevékenységet végeznek, a halászhajó kivételével;
• kishajó: az a belvízi hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 20 métert nem éri el, valamint az a tengeri hajó, amelynek a hajótesten mért hossza a 24 métert nem éri el;
• komp: vízen történő közútpótló átkelésre szolgáló, személyeket és közúti járműveket szállító, a hajózási hatóság által kompnak (önjáró, nem önjáró, köteles komp, továbbá a révhajó és a révcsónak) minősített vízi jármű;
• nagyhajó: az a belvízi hajó, amelynek a hajótesten mért hossza 20 méter vagy annál nagyobb, valamint az a tengeri hajó, amelynek hajótesten mért hossza 24 méter vagy annál nagyobb;
• révhajó, révcsónak: csak személyeket szállító komp;
• személyhajó: a hajózási hatóság által 12 főnél több utas rendeltetésszerű szállítására alkalmasnak nyilvánított hajó;
• tartályhajó: a hajótestben kialakított vagy a hajón rögzített tartályokban folyékony rakomány továbbítására alkalmassá nyilvánított hajó;
• úszólétesítmény: víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés;
• üzemben tartó: az úszólétesítmény, illetve kikötő tulajdonosa, valamint aki az úszólétesítmény, illetve kikötő szerződés alapján vagy más jogcímen való üzemben tartására jogosult;
• versenyhajó: versenyszerű sporttevékenység folytatására felszerelt és használt kishajó;
• vízi jármű: vízen való közlekedésre, szállításra, illetve más úszólétesítmény továbbítására szolgáló - úszómunkagépnek, úszóműnek és egyéb úszólétesítménynek nem minősülő - úszólétesítmény;
• víziközlekedés: vízen úszólétesítménnyel végzett helyváltoztatás. A víziközlekedési tevékenység része továbbá az úszólétesítmények kiszolgálásával kapcsolatos létesítmények (pl. kikötő) működtetése is;
• katonai úszólétesítmény: a Magyar Honvédség állományába tartozó, katonai célú víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés;

Vonatkozó jogszabályok

a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 56. §, a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2.§ (6) bekezdés, 7. § (2) bekezdés 9. pont,
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény;
a hajózási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2001. (IX. 1.) KöViM rendelet 3. § (1)-(1a) bekezdése és 1. számú melléklet 21. a)-b)-c) pont, 27. pont,
a víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet 2. §, 1.melléklet 1.12 cikk, 1.23 cikk,
57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet 1. melléklet II. Rész 1.11 cikk 5. bekezdés

Kulcsszavak

korlátozás, hajózási tevékenység, havaria, biztonság

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858