Akadálymentes verzió

Büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői tevékenység

Kódszám

IGSZO00024

Az ügy rövid leírása

Az utógondozás a büntetés-végrehajtási intézetből történő szabadulást követő, a társadalomba való visszailleszkedést elősegítő, különböző támogatási formákat magába foglaló jogintézmény. Az utógondozás ezáltal nem büntetőjogi intézkedés, tehát kizárólagos tartalmi eleme a segítségnyújtás, és a végrehajtásához hátrányos jogkövetkezmény nem kapcsolódik, annak során magatartási szabály sem érvényesíthető.

Az utógondozás célja az, hogy a szabadságvesztésből szabadultnak – függetlenül attól, hogy feltételesen vagy kitöltve szabadul – segítséget nyújtson a társadalomba való beilleszkedéshez, ezáltal hozzájárul a bűnismétlési kockázata csökkentéséhez.

A szabadságvesztésből szabadult elítélt segítséget és támogatást kérhet, különösen a munkába állásához, a letelepedéséhez, a szállásbiztosításához, a megkezdett tanulmányai folytatásához, gyógykezeléséhez és gyógyító eljáráshoz.

Ki jogosult az eljárásra?

Az utógondozás keretében büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői segítséget kérhet:
• a szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt, ha a pártfogó felügyeletét a bv. bíró nem rendelte el;
• a szabadságvesztés tartamának kitöltésével szabadult elítélt;
• a külföldi székhelyű büntetés-végrehajtási szervtől feltételes szabadságra bocsátott vagy kitöltve szabadult magyar állampolgár, amennyiben magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik;
• a magyarországi lakó-vagy tartózkodási hellyel rendelkező külföldi állampolgár, ha szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátotta a bíróság, és nem rendelte el a pártfogó felügyeletét, vagy a szabadságvesztésből kitöltve szabadult.

A szabadult szóbeli megkereséssel, jelzéssel is kezdeményezheti a pártfogó felügyelő segítségnyújtását a szabadulás utáni beilleszkedés támogatására.
A személyes kapcsolatfelvételben akadályozott szabadult, elbocsátott személy írásban is kérheti a pártfogó felügyelői utógondozást. Ilyen indokolt esetben a pártfogó felügyelő megkeresi személyes kapcsolatfelvétel céljából a kérelmezőt.
Más személytől (pl. hozzátartozó), vagy intézménytől (pl. települési önkormányzat, szervezettől (pl. civil szervezet) is érkezhet írásbeli megkeresés az utógondozással kapcsolatosan.
Segély iránti kérelem engedélyezése esetén, a segély meghatalmazott útján nem folyósítható, továbbá a segély nem adható olyan személynek, aki a személyazonosságát (jogosult) nem tudja hitelt érdemlően igazolni.

Milyen adatokat kell megadni?

A jogszabály nem rendelkezik erről.
Az utógondozás keretében történő segítségnyújtáshoz a kért segítséghez szükséges adatokat kell megadni.

Milyen iratok szükségesek?

A jogszabály nem rendelkezik erről.
Az utógondozás keretében történő segítségnyújtáshoz a szabadulásra vonatkozó igazolást és a kért segítséghez szükséges dokumentumokat kell megadni.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás illeték- és díjmentes.

Hol intézhetem el?


Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, büntetés-végrehajtási intézetek

Ügyintézés határideje

Az utógondozott szabadulását követő egy éven belül. A befejezésről összefoglaló jelentés készül.

Jogorvoslati lehetőség

A utógondozás keretében történő segítségnyújtás igénybe vétele során nem születik jogorvoslattal megtámadható döntés.
Nem releváns.
Nem releváns.
Nem releváns.
Nem releváns.
Nem releváns.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Az ügyfél számára fontos tudnivalók az eljárásról


1. Az utógondozás a büntetés-végrehajtási intézetből történő szabadulást követő, a társadalomba való visszailleszkedést elősegítő, különböző támogatási formákat magába foglaló jogintézmény. Az utógondozás ezáltal nem büntetőjogi intézkedés, tehát kizárólagos tartalmi eleme a segítségnyújtás, és a végrehajtásához hátrányos jogkövetkezmény nem kapcsolódik, annak során magatartási szabály sem érvényesíthető.

2. Az utógondozás célja az, hogy a szabadságvesztésből szabadultnak – függetlenül attól, hogy feltételesen vagy kitöltve szabadul – segítséget nyújtson a társadalomba való beilleszkedéshez, ezáltal hozzájárul a bűnismétlési kockázata csökkentéséhez.

3. Az utógondozás a büntetés-végrehajtási intézetből való szabadulás napjától már megkezdhető, ténylegesen a szabadult elítélt meghallgatásának napjától vehető igénybe. Az utógondozást a szabadult elítélt önkéntes kérelme alapoz meg, és részéről az, bármikor visszavonható. Az utógondozás megszakítása hátrányos jogkövetkezményt nem von maga után.

4. Az utógondozás a meghallgatás napjától számított egy évig vehető igénybe, feltéve, hogy a szabadulás óta még nem telt el egy év. Az utógondozást az elítélt letelepedése helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási intézet büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelője (bv. pártfogó felügyelő) végzi.

5. Az utógondozás keretében bv. pártfogó felügyelői segítséget kérhet:
• a szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt, ha a pártfogó felügyeletét a bv. bíró nem rendelte el;
• a szabadságvesztés tartamának kitöltésével szabadult elítélt;
• a külföldi székhelyű büntetés-végrehajtási szervtől feltételes szabadságra bocsátott vagy kitöltve szabadult magyar állampolgár, amennyiben magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik;
• a magyarországi lakó-vagy tartózkodási hellyel rendelkező külföldi állampolgár, ha szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátotta a bíróság, és nem rendelte el a pártfogó felügyeletét, vagy a szabadságvesztésből kitöltve szabadult.

6. Ha a megyében nincs büntetés-végrehajtási intézet, akkor a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetnél működő bv. pártfogó felügyelő az illetékes. Ha a szabadult elítéltnek nincs Magyarországon ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye, az utógondozással összefüggő intézkedések megtételére a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága illetékes.

7. Az utógondozás megkezdését kezdeményezheti írásban vagy szóban a szabadult elítélt, a szabadult elítélt hozzátartozója, a vele foglalkozó szervezet (pl. civil- és karitatív szervezet, munkáltató, önkormányzat, stb.). Az utógondozás tényleges megkezdésekor jegyzőkönyv felvételére kerül sor.

8. Az utógondozás a szabadult elítélt (utógondozott) által hozott, és a bv. pártfogó felügyelővel közösen megfogalmazott probléma kezelésére, megoldására irányul.
A segítő folyamat célja az egészségügyi, mentális, szociális, és életvezetési nehézségek megoldásában való közreműködés, segítségnyújtás. A segítő folyamatban a bv. pártfogó felügyelő által meghatározott feladatok vállalásához és teljesítéséhez az utógondozott együttműködése szükséges. A segítő folyamat módszerei között meghatározó az egyéni tanácsadás keretében nyújtott tájékoztatás, az egyéni esetkezelés, az ügyintézés, a csoportos foglalkozás, és a Családi Döntéshozó Csoportkonferencia módszerének alkalmazása. A támogatás teljes időtartama egy év, ugyanakkor azon belül kezdő- és záró időpontja jellemzően az utógondozott szükségleteihez igazodik.

9. A bv. pártfogó felügyelő az utógondozás megkezdésekor az utógondozottat meghallgatja, a felmerült nehézségek megoldása érdekében részletesen kikérdezi, majd tájékoztatja arról, hogy milyen intézkedéseket fog tenni azok kiküszöbölésére. Amennyiben indokoltnak tartja, bevonja az utógondozásba azokat a szervezeteket – így szükség szerint a helyi önkormányzatot, a lehetséges munkáltatókat, a civil- és karitatív tevékenységet végző szervezeteket, vallási közösségeket, önkéntes közreműködőket – amelyek további segítséget nyújthatnak beilleszkedése elősegítésére. A külső szervezetek bevonására csak az utógondozott belegyezésével kerülhet sor.

10. Az utógondozás keretében az utógondozott segítséget kérhet különösen:
• a munkába állásához;
• lakhatása vagy szállása megoldásához;
• a korábban megkezdett tanulmányai folytatásához;
• gyógykezelése érdekében egészségügyi intézményben történő elhelyezése elősegítéséhez.

11. A fentieken túlmenően, a bv. pártfogó felügyelő az utógondozottnak egyénre szabott tanácsot ad:
• elveszett okmányai (személyi igazolvány, lakcímkártya, adóigazolvány, TAJ kártya) pótlására, és azok beszerzésében közreműködik;
• tanácsadó vagy felvilágosító programokon való részvételének lehetőségeiről és azok szabályairól.

12. Az utógondozás során a bv. pártfogó felügyelő az alábbi, további szolgáltatásokat nyújtja:
• felkészíti az utógondozottat a szociális ügyei intézésére;
• segít feltárni az életviteli problémáit és megoldási javaslatot kínál azok megoldására;
• közreműködik az esetlegesen fennálló szenvedélybetegségei kezelésében;
• támogatást ad egyes készségei fejlesztéséhez;
• segítséget nyújt hivatalos levelek, kérvények, önéletrajzok elkészítésében;
• elemzi az utógondozott jövőképét, és tanácsot ad a reális terv kialakításában;
• felkészíti az utógondozott családját, hozzátartozóit vagy gondozóját a visszafogadására.

13. Amennyiben az utógondozott folyamatosan, megszakítás nélkül tíz évet szabadságvesztéssel töltött, és a bv. pártfogó felügyelő – valamint a vele együttműködő szervezetek – a munkáltatását vagy a lakhatását nem tudja megoldani, az állam köteles azokról gondoskodni.
Ez esetben a tényleges tartózkodási helye szerinti önkormányzat a lakhatásban, a járási hivatal foglalkoztatási osztálya pedig közfoglalkoztatás keretében a munkahelyteremtésében fog segítséget nyújtani.

14. Befejezettnek kell tekinteni az utógondozási ügy iratát, amennyiben az utógondozott:
• az utógondozás keretében nyújtott támogatásokat a továbbiakban nem kéri és erről szóban vagy írásban nyilatkozik;
• az utolsó személyes meghallgatása óta három hónap eltelt és együttműködést nem tanúsít;
• az utógondozás megkezdésétől számított egy év eltelt;
• elhunyt.


Gyakran ismételt kérdések


1. Mit jelent az utógondozás?
Az utógondozás a büntetés-végrehajtási intézetből történő szabadulást követő, a társadalomba való visszailleszkedést elősegítő, különböző támogatási formákat magába foglaló jogintézmény. Az utógondozás ezáltal nem büntetőjogi intézkedés, tehát kizárólagos tartalmi eleme a segítségnyújtás, és a végrehajtásához hátrányos jogkövetkezmény nem kapcsolódik, annak során magatartási szabály sem érvényesíthető.
Az utógondozás célja az, hogy a szabadságvesztésből szabadultnak – függetlenül attól, hogy feltételesen vagy kitöltve szabadul – segítséget nyújtson a társadalomba való beilleszkedéshez, ezáltal hozzájárul a bűnismétlési kockázata csökkentéséhez.

2. Ki kérheti az utógondozást?
Az utógondozás keretében büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői (bv. pártfogó felügyelő) segítséget kérhet:
• a szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt, ha a pártfogó felügyeletét a bv. bíró nem rendelte el;
• a szabadságvesztés tartamának kitöltésével szabadult elítélt;
• a külföldi székhelyű büntetés-végrehajtási szervtől feltételes szabadságra bocsátott vagy kitöltve szabadult magyar állampolgár, amennyiben magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik;
• a magyarországi lakó-vagy tartózkodási hellyel rendelkező külföldi állampolgár, ha szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátotta a bíróság, és nem rendelte el a pártfogó felügyeletét, vagy a szabadságvesztésből kitöltve szabadult.

Ha a megyében nincs büntetés-végrehajtási intézet, akkor a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetnél működő bv. pártfogó felügyelő az illetékes. Ha a szabadult elítéltnek nincs Magyarországon ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye, az utógondozással összefüggő intézkedések megtételére a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága illetékes.
Az utógondozás megkezdését kezdeményezheti írásban vagy szóban a szabadult elítélt, a szabadult elítélt hozzátartozója, a vele foglalkozó szervezet (pl. civil- és karitatív szervezet, munkáltató, önkormányzat, stb.). Az utógondozás tényleges megkezdésekor jegyzőkönyv felvételére kerül sor.

3. Mikor és kitől kérheti az utógondozást a szabadult elítélt?
Az utógondozás a büntetés-végrehajtási intézetből való szabadulás napjától már megkezdhető, ténylegesen a szabadult elítélt meghallgatásának napjától vehető igénybe. Az utógondozást a szabadult elítélt önkéntes kérelme alapoz meg, és részéről az, bármikor visszavonható. Az utógondozás megszakítása hátrányos jogkövetkezményt nem von maga után.
Az utógondozás a meghallgatás napjától számított egy évig vehető igénybe, feltéve, hogy a szabadulás óta még nem telt el egy év. Az utógondozást az elítélt letelepedése helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási intézet bv. pártfogó felügyelője végzi.



4. Hol lehet kérni az utógondozást?
Az utógondozást az elítélt letelepedése helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási intézet által működtetett ügyfélfogadó irodában a bv. pártfogó felügyelőnél lehet kérelemmel kezdeményezni.

5. Miben kaphat segítséget szabadulás után az utógondozott?
Az utógondozás keretében az utógondozott segítséget kérhet különösen:
• a munkába állásához;
• lakhatása vagy szállása megoldásához;
• a korábban megkezdett tanulmányai folytatásához;
• gyógykezelése érdekében egészségügyi intézményben történő elhelyezése elősegítéséhez.

A fentieken túlmenően, a bv. pártfogó felügyelő az utógondozottnak egyénre szabott tanácsot ad:
• elveszett okmányai (személyi igazolvány, lakcímkártya, adóigazolvány, TAJ kártya) pótlására, és azok beszerzésében közreműködik;
• tanácsadó vagy felvilágosító programokon való részvételének lehetőségeiről és azok szabályairól.

Az utógondozás során a bv. pártfogó felügyelő az alábbi, további szolgáltatásokat nyújtja:
• felkészíti az utógondozottat a szociális ügyei intézésére;
• segít feltárni az életviteli problémáit és megoldási javaslatot kínál azok megoldására;
• közreműködik az esetlegesen fennálló szenvedélybetegségei kezelésében;
• támogatást ad egyes készségei fejlesztéséhez;
• segítséget nyújt hivatalos levelek, kérvények, önéletrajzok elkészítésében;
• elemzi az utógondozott jövőképét, és tanácsot ad a reális terv kialakításában;
• felkészíti az utógondozott családját, hozzátartozóit vagy gondozóját a visszafogadására.

6. Meddig tart az utógondozás?
Befejezettnek kell tekinteni az utógondozási ügy iratát, amennyiben az utógondozott:
• az utógondozás keretében nyújtott támogatásokat a továbbiakban nem kéri és erről szóban vagy írásban nyilatkozik;
• az utolsó személyes meghallgatása óta három hónap eltelt és együttműködést nem tanúsít;
• az utógondozás megkezdésétől számított egy év eltelt;
• elhunyt.

Fontosabb fogalmak

Utógondozás: a büntetés-végrehajtási intézetből történő szabadulást követő, a társadalomba való visszailleszkedést elősegítő, különböző támogatási formákat magába foglaló jogintézmény. Az utógondozás ezáltal nem büntetőjogi intézkedés, tehát kizárólagos tartalmi eleme a segítségnyújtás, és a végrehajtásához hátrányos jogkövetkezmény nem kapcsolódik, annak során magatartási szabály sem érvényesíthető.

Vonatkozó jogszabályok

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló CCXL. törvény 5. § (1) bekezdése, 78. § (2) bekezdése, és a 191. §.

a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 62/F. 0-a, és 62/L. § (1) bekezdése.

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló CVII. törvény 1. §-a.


Kulcsszavak

szabadságvesztés, börtön, szabadult, elítélt, utógondozás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858