Akadálymentes verzió

Azonnali pénzügyi segély iránti kérelem áldozatsegítő szolgáltatás keretében

Kódszám

IGSZO00001

Az ügy rövid leírása

Azonnali pénzügyi segélyként az áldozatsegítő szolgálat fedezi az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait akkor, ha a bűncselekmény vagy a tulajdon elleni szabálysértés (a továbbiakban: bűncselekmény) következtében az áldozat ezen kiadások megfizetésére nem képes. Az azonnali pénzügyi segély engedélyezését az áldozatnak a bűncselekmény következtében kialakult pillanatnyi rászorultsága alapozza meg. Nem kártérítés, nem az eltulajdonított vagy megsemmisült vagyontárgyak pótlását szolgálja.

Ki jogosult az eljárásra?

Az ügyindításra jogosult ügyfél: az áldozat.
Áldozat a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje, valamint az a természetes személy is, aki a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény vagy a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként hátrányt, így különösen testi vagy lelki sérülést (súlyos félelem, szorongás), érzelmi megrázkódtatást (trauma, pszichés zavar), illetve vagyoni kárt szenvedett el, ha (a) magyar állampolgár, (b) az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára, (c) az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára, (d) Magyarország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy, (e) emberkereskedelem áldozataként azonosított személy, (f) az állampolgársága szerinti államnak Magyarországgal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján erre jogosult.
Áldozatsegítő szolgáltatás az áldozatot akkor is megilleti, ha (a) bűncselekmény esetén a feljelentés elutasítására, a nyomozás megszüntetésére, az eljárás megszüntetésére, illetve a vádlott felmentésére gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés, tévedés, jogos védelem, végszükség vagy elöljáró parancsa miatt kerül sor. Továbbá ha a feljelentés elutasítására, illetve az eljárás megszüntetésére az elkövető halála, az elévülés, a kegyelem, a tevékeny megbánás, illetve a Btk.-ban meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt kerül sor; (b) tulajdon elleni szabálysértés esetén a feljelentés elutasítására, illetve a szabálysértési eljárás megszüntetésére azért kerül sor, mert az eljárás adatai alapján nem állapítható meg az eljárás alá vont személy kiléte, vagy az, hogy a szabálysértést az eljárás alá vont személy követte el, és az eljárás folytatásától egyik esetben sem várható eredmény, továbbá a szabálysértést nem az eljárás alá vont személy követte el, az eljárás alá vont személy meghalt, büntethetőséget kizáró ok áll fenn, elévülés miatt nincs helye felelősségre vonásnak, elkobzás alkalmazása szükséges az eljárás alá vont személy felelősségre vonása nélkül.
Áldozatsegítő szolgáltatás igénybevételére jogosult az Európai Unió bármely tagállamának Magyarországon életvitelszerűen élő állampolgára vagy az a Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt bűncselekmény áldozatává vált. Ezen személyek esetén azonnali pénzügyi segély kizárólag akkor adható, ha az elszenvedett bűncselekmény szándékos, személy elleni erőszakos jellegű.
A törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását. Az ügyfél meghatalmazás alapján képviselője útján is eljárhat. Mivel azonban az áldozatsegítő szolgálat érzelmi támogatást is nyújt az áldozat számára, célszerű személyesen eljárni.

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelemben meg kell jelölni
a) az áldozat természetes személyazonosító adatait, lakcímét és állampolgárságát,
b) a kérelem benyújtásának alapjául szolgáló bűncselekményre, illetve szabálysértésre vonatkozó adatokat (megnevezése, az elkövetésének helye, időpontja és lényeges körülményei),
c) azt, hogy a megjelölt bűncselekmény, illetve szabálysértés az áldozat számára milyen hátránnyal, így különösen testi vagy lelki sérüléssel, érzelmi megrázkódtatással, illetve vagyoni kárral járt,
d) az igényelt támogatás fajtáját,
e) azt, hogy a korábban igénybe vett támogatásokkal kapcsolatban terheli-e az áldozatot az állammal szemben visszafizetési kötelezettség,
f) azt, hogy az áldozattal szemben az igényelt támogatás nyújtását kizáró ok fennáll-e, és g) az áldozat szükségleteihez igazodó támogatás nyújtásához szükséges személyes adatot.

Milyen iratok szükségesek?

A feljelentés, illetve a feljelentés megtételét igazoló irat másolatát, a 11. § szerinti igazolást, a feljelentést elutasító, a nyomozást megszüntető, vagy az eljárást megszüntető döntés másolatát, továbbá az ítéletet az áldozat a kérelemhez csatolhatja, ha azzal rendelkezik. Ha az áldozat a kérelméhez nem csatolja a megjelölt iratok valamelyikét, illetve ha azokból nem állapítható meg, hogy a kérelmező áldozatnak minősül-e, az áldozatsegítő szolgálat intézkedik az erre alkalmas igazolás, irat beszerzéséről. Áldozatsegítő szolgáltatás igénybevételére jogosult az Európai Unió bármely tagállamának Magyarországon életvitelszerűen élő állampolgára vagy az a Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt bűncselekmény áldozatává vált. Ezen személyek esetén azonnali pénzügyi segély kizárólag akkor adható, ha az elszenvedett bűncselekmény szándékos, személy elleni erőszakos jellegű, és az áldozatnak - a megfelelő dokumentumokat csatolva - igazolnia kell azt, hogy bűncselekmény áldozatává vált.
A segély összegének megállapításánál releváns szempontok lehetnek a krízishelyzet súlyossága, a közös háztartásban élők jövedelme, az eltartottak száma, a következő jövedelem kifizetésének időpontja (hónap, nap) a következő jövedelem megérkezéséig felmerülő kifizetések, rendelkezik-e megtakarítással a kérelmező, a segély célja (milyen kiadásokra kéri a kérelmező).
Ezért a tényállás tisztázásához szükséges az ügy eldöntése szempontjából az áldozat a kitöltött formanyomtatványhoz mellékelje
- a saját és vele egy háztartásban élők jövedelméről szóló igazolást (bankszámlakivonat, munkáltatói igazolás, nyugdíjigazolás),
- a bűncselekményt követően a következő jövedelem megérkezéséig esedékessé váló lakhatási kiadásokat (esedékes közüzemi számlák vagy az előző havi befizetett közüzemi számlák másolata, lakás hiteltörlesztésről szóló igazolás, albérleti szerződés stb.),
- esedékes gyógyászati kiadásokról szóló igazolást (gyógyszervények másolata).
Akut krízishelyzet esetén dokumentumok csatolása helyett elegendő lehet az ügyfél szóbeli nyilatkozata!

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az áldozatsegítő eljárások illeték- és díjmentesek. A magyar nyelvet nem ismerő, vagy fogyatékossága miatt jelnyelvi tolmácsolásra szoruló ügyfél helyett a fordítás és tolmácsolás költségét a célelőirányzat terhére az áldozatsegítő szolgálat viseli.

Hol intézhetem el?

Az áldozat azonnali pénzügyi segély iránti kérelmét bármely áldozatsegítő szolgálatnál előterjesztheti. Az áldozatsegítési szolgáltatás iránti kérelmet az a járási (fővárosi kerületi) hivatal bírálja el, amelyiknél az áldozat a kérelmét először benyújtotta. Az áldozat kérelmére, az ügyet lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz kell áttenni.

Ügyintézés határideje

Az áldozatsegítő szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatóak - a feljelentés, illetve a feljelentés megtételét igazoló irat másolata, a 11. § szerinti igazolás, a feljelentést elutasító, a nyomozást megszüntető, vagy az eljárást megszüntető döntés másolata, továbbá az ítélet, vagy ezek valamelyikének beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül dönt. Ha az áldozat a személyesen benyújtott kérelméhez a feljelentést, illetve a feljelentés megtételét igazoló irat másolatát, a 11. § szerinti igazolást, a feljelentést elutasító, a nyomozást megszüntető, vagy az eljárást megszüntető döntés másolatát, továbbá az ítéletet, vagy ezek valamelyikét csatolja, és nincsen ok az iratok áldozatsegítő szolgálat által a kérelem benyújtását követő haladéktalan beszerzésére, akkor az áldozatsegítő szolgálat a kérelemről soron kívül dönt.

Jogorvoslati lehetőség

2017. január 1-jét követően indult eljárásban a döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.

Az azonnali pénzügyi segély iránti kérelemről szóló döntés ellen fellebbezésnek van helye, ha az ügy 2017. január 1-jét követően indult.

A fellebbezést a megyei (fővárosi) kormányhivatal bírálja el.

Az azonnali pénzügyi segély iránti kérelemről szóló döntés elleni fellebbezést az elsőfokú döntést meghozó járási (fővárosi kerületi) hivatalnál lehet benyújtani vagy a részükre postára adni.

A fellebbezés benyújtásának határideje a sérelmezett döntés közlésétől számított 15 nap.

Az áldozatsegítő eljárások illetékmentesek.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Az ügyfél számára fontos tudnivalók az azonnali pénzügyi segély iránti kérelemre indult eljárásról

1.) Azonnali pénzügyi segély bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés (a továbbiakban: bűncselekmény) megtörténte esetén kérhető. Az azonnali pénzügyi segély a rászorultság vizsgálata nélkül térítésmentesen jár az áldozatnak.
Amennyiben feljelentés megtételére nem került sor, a feljelentés megtételéhez szükséges információkat meg kell adni az ügyfél részére (pl.: hol tehet feljelentést), igény esetén segítséget kell nyújtani a feljelentés megtételéhez.

2.) Azonnali pénzügyi segélyként az áldozatsegítő szolgálat az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel, utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásokat fedezheti abban az esetben, ha a bűncselekmény következtében az áldozat ezen kiadások megfizetésére nem képes. Az azonnali pénzügyi segély csak a fent meghatározott célokra kérhető.
Megállapításának feltétele annak vizsgálata, hogy az áldozat a törvényben meghatározott, a létfenntartással, a mindennapi megélhetéssel összefüggő kiadásait tudja-e fedezni. Az azonnali pénzügyi segély méltányossági és mérlegelési jogkörben hozott döntés alapján adható, amely nem szociális rászorultságon alapul, független az áldozat jövedelmének nagyságától. A vagyoni kár keletkezése önmagában nem teszi lehetővé az azonnali pénzügyi segély megállapítását, nem kártérítés, hanem a kialakult krízishelyzeten segít az áldozatnak. Az azonnali pénzügyi segély legmagasabb összege 2017-ben 106.607 Ft.

3.) Az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet a bűncselekmény elkövetésétől számított öt napon belül lehet benyújtani. Amennyiben a határidőt önhibáján kívül elmulasztotta, a Ket. alapján lehetősége van igazolási kérelmet előterjeszteni. Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. Az elmulasztott határnaptól (a fentiekben írt határidőktől számított) hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

4.) Az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet csak az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatvány egy példányban való kitöltésével lehet előterjeszteni. Az azonnali pénzügyi segély iránti kérelemhez a nyomtatvány A) részét kell kitölteni. Lehetőség van arra, hogy a nyomtatvány kitöltéséhez a szolgálat segítséget nyújtson.

5.) Az áldozatsegítő szolgálat az áldozati státus elbírálását követően, kérelemre, méltányossági döntés alapján, az áldozatnak a bűncselekmény következtében kialakult helyzetére figyelemmel, az eset összes körülményeit vizsgálva és mérlegelve azonnali pénzügyi segélyt adhat. Az azonnali pénzügyi segély megállapítása egy mérlegelési jogkörben meghozott döntés. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339/B. §-a értelmében a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekinthető jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. A tényállás tisztázásához szükséges az ügy eldöntése szempontjából releváns tényekre és körülményekre vonatkozó adatokat megadni.

Az azonnali pénzügyi segély iránti kérelem engedélyezése vagy elutasítása megállapításánál releváns szempontok lehetnek:
- a kérelmező áldozatiságát mi alapozza meg;
- az áldozat krízishelyzetben van-e;
- a krízishelyzet a bűncselekmény következménye-e és ha igen, mennyiben;
- a krízishelyzetet, a pillanatnyi rászorultságot megalapozó körülmények melyek;
- a krízishelyzet várhatóan rövid vagy hosszú távú krízist jelent-e;
- mi az azonnali pénzügyi segély célja (a kérelmező milyen rendkívüli kiadásokra kérte megállapítani);
- a krízishelyzet áthidalásához mekkora összegű azonnali pénzügyi segély megállapítása indokolt;
- az áldozatsegítő szolgálat a segély összegét milyen tételek alapján állapította meg (a közös háztartásban élők jövedelme, az eltartottak száma, a következő jövedelem kifizetésének időpontja, a következő jövedelem megérkezéséig felmerülő kifizetések, rendelkezik-e megtakarítással a kérelmező).

A megjelölt szempontok vizsgálatához célszerű a „Nyilatkozat” elnevezésű nyomtatvány kitöltése. Továbbá az áldozat a kitöltött formanyomtatványhoz mellékelje a saját és vele egy háztartásban élők jövedelméről szóló igazolást (bankszámlakivonat, munkáltatói igazolás, nyugdíjigazolás), a bűncselekményt követően a következő jövedelem megérkezéséig esedékessé váló lakhatási kiadásokat (esedékes közüzemi számlák vagy az előző havi befizetett közüzemi számlák másolata, lakás hiteltörlesztésről szóló igazolás, albérleti szerződés stb.), esedékes gyógyászati kiadásokról szóló igazolást (gyógyszervények másolata).

A segély céljánál szükséges megadni az alábbiakat:
- élelmezés (hány fő részére, speciális étrend, cukorbetegség, ételallergia stb.),
- lakhatás (közüzemi számlák összege, zárcsere, ablak-. ajtójavítás),
- gyógyászati kiadás (kiváltani szükséges gyógyszerek összege, a bűncselekmény következtében felmerült egyéb gyógyászati kiadás pl.: szemüveg pótlás, inzulin adagoló pótlása stb.),
- ruházkodás (váltó ruhaneművel rendelkezik –e az áldozat),
- utazás (milyen célból, hová kíván utazni).

6.) A feljelentés megtételét követően a büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság állítja ki az igazolást a támogatás igénybevételéhez áldozat vagy az áldozatsegítő szolgálat kérelme alapján. Amennyiben az áldozat rendelkezik az igazolással a kérelem beadását követően a szolgálat soron kívül hozza meg döntését. Ha az áldozatsegítő szolgálat rövid úton, telefonon vagy faxon kéri az igazolást, az illetékes szervnek az igazolás kiállítását és megküldését azonnali meg kell tenni a rendőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 50/2008. (OT 29.) ORFK utasítás 17. pontja alapján, valamint az Ást. 11. § (3) bekezdés szerint az igazolást köteles az igazolás kiadása iránti kérelem kézhezvételét követő munkanapon a hivatali idő végéig kiállítani. A gyakorlatban azonban sok esetben nem történik meg az azonnali igazolás kiállítása, általában 2-3 napot vesz igénybe. Az áldozatsegítő szolgálat az igazolás beérkezést követő nyolc napon belül hozza meg a döntést.

7.) Büntetőjogi felelősség tudatában kell a kérelemnyomtatványt kitölteni. Amennyiben az eljárás során kiderül, hogy az adatok nem a valóságnak megfelelőek, az ügyfél eljárásból a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig kizárt.

8.) Az azonnali pénzügyi segélyt az alábbiakat kivéve, nem kell visszafizetni. Az áldozat a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését követő 3 évig köteles visszatéríteni a pénzben nyújtott támogatást, ha
a) az eljáró hatóság jogerősen megállapította, hogy a támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény,
b)az áldozat a támogatás iránti ügyében valótlan adatot szolgáltatott,
c) a kár vagy a rendkívüli kiadás más forrásból részben vagy egészben megtérült, de legfeljebb a megtérülés mértékéig,
d) a támogatás igénybevételét kizáró ok a támogatást követően következett be,
e) a szabálysértési ügyben eljáró hatóság jogerősen megállapította, hogy a támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem tulajdon elleni szabálysértés, kivéve, ha a cselekmény miatt indult szabálysértési eljárást azért szűntették meg, mert
1. az eljárás adatai alapján nem állapítható meg szabálysértés elkövetése, az eljárás alá vont személy kiléte, az, hogy a szabálysértést az eljárás alá vont személy követte el, és az eljárás folytatásától egyik esetben sem várható eredmény,
2. a szabálysértést nem az eljárás alá vont személy követte el,
3. az eljárás alá vont személy meghalt,
4. büntethetőséget kizáró ok áll fenn,
5. elévülés miatt nincs helye felelősségre vonásnak,
6. elkobzás alkalmazása szükséges az eljárás alá vont személy felelősségre vonása nélkül.

9.) Az áldozat köteles a támogatást egy összegben, a visszafizetésre kötelező jogerős határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül, az áldozatsegítő szolgálat által kiállított teljesítésre szolgáló, készpénz-átutalási megbízáson a "bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése" elnevezésű célelőirányzat javára megfizetni.
A vissza nem térített támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, a teljesítés elmulasztása esetén az áldozatsegítő szolgálat megkeresi a tartozás összegének behajtására hatáskörrel rendelkező szervet.
Az áldozatsegítő szolgálat a visszatérítendő összeg megfizetésére kérelemre, indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb hat hónap halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet, valamint az áldozatnak a visszatérítési kötelezettséget előíró határozat jogerőre emelkedésétől a visszafizetési határidő lejártáig előterjesztett kérelmére a visszafizetendő összeget méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, ha az áldozat havi nettó jövedelme - közös háztartásban élők esetén az egy főre eső jövedelem - nem haladja meg az alapösszeget, vagy a visszafizetés az áldozat vagy a vele közös háztartásban élők számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozna.

10.) Az áldozat a kérelemben közölt adatokban bekövetkező változást - a kérelmet érdemben elbíráló döntés jogerőre emelkedéséig - annak megtörténtétől számított 8 napon belül köteles az áldozatsegítő szolgálatnak bejelenteni.

1. Mi az áldozatsegítő szolgálat célja?
Ha valaki közvetlenül (sértettként) vagy közvetett módon (pl. tanúként vagy családtagon keresztül) kapcsolatba kerül valamilyen bűncselekménnyel, fel kell dolgoznia ennek hatásait. Természetes emberi reakció, ha ilyenkor fizikai vagy lelki problémák jelentkeznek, és anyagi nehézségek is felléphetnek. Az Áldozatsegítő Szolgálat az ilyen helyzetek megoldására ajánl segítséget.

2. Kinek tud segíteni az áldozatsegítő szolgálat?
Aki Magyarország területén bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés sértettjévé vált, vagy aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet (testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt) szenvedett el. Igénybe veheti az áldozatsegítő szolgáltatásokat az Európai Unió bármely tagállamának Magyarországon életvitelszerűen élő állampolgára vagy az a Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt bűncselekmény áldozatává vált. Ezen személyek esetén azonnali pénzügyi segély kizárólag akkor adható, ha az elszenvedett bűncselekmény szándékos, személy elleni erőszakos jellegű, és az áldozatnak - a megfelelő dokumentumokat csatolva - igazolnia kell azt, hogy bűncselekmény áldozatává vált.

3. Hogyan tud segíteni az áldozatsegítő szolgálat?
Az Áldozatsegítő Szolgálat a bűncselekmények és tulajdon elleni szabálysértések áldozatai számára (1) elősegíti érdekeik érvényesítését; (2) az elkövetéstől számított 5 napon belül beadott kérelem alapján azonnali pénzügyi segélyt adhat, krízishelyzet fennállása esetén; (3) áldozati státuszukat igazolhatja.
A személy elleni erőszakos bűncselekmények súlyos sérültjei és halálos áldozataik hozzátartozói mindezen túl állami kárenyhítést is igényelhetnek.
A felsorolt támogatások térítés nélkül vehetők igénybe.

4. Mit jelent az érdekérvényesítés elősegítése?
Az érdekérvényesítés elősegítése keretében az áldozatsegítő szolgálat az áldozatot a szükségletének megfelelő módon és mértékben hozzásegíti alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások, valamint más állami támogatások igénybevételéhez, ezzel összefüggésben tájékoztatást nyújt, jogi tanácsot ad, érzelmi segítséget nyújt és egyéb módon segítséget ad a sérelem rendezéséhez.

5. Mit jelent az azonnali pénzügyi segély?
Az áldozatok igénye, hogy a bűncselekményt követően is biztosítottak legyenek számukra az alapvető életfeltételek. Ehhez az áldozatsegítő szolgálatnál azonnali pénzügyi segélyt igényelhetnek lakhatás, ruházkodás, utazás és élelmezés céljára, továbbá gyógyászati költségekre valamint kegyeleti kiadásokra. Ez a segítség azonban nem kártérítés; nem az ellopott pénz, vagy a bűncselekmény miatt más módon odaveszett értékek pótlása a célja. A pénzügyi segély révén az áldozatsegítő szolgálat a kialakult krízishelyzet orvoslásához tud egyedi mérlegelés alapján hozzájárulni. A segély legmagasabb összege 2017-ben 106.607 Ft (alapösszeg).

6. Mi a kárenyhítés?
Kárenyhítésre a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény közvetlen fizikai sértettjei jogosultak, akiknek testi épsége, egészsége a bűncselekmény következtében súlyosan károsodott, továbbá ezek hozzátartozói, eltartottjai, illetve aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott. Feltétele továbbá az áldozat rászorultsága, amelyet jövedelmi viszonyai határoznak meg. Rászoruló az áldozat, ha családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét (2017-ben 213.214 Ft-ot), illetve akkor is, ha a törvényben felsorolt szociális ellátások valamelyikében részesül.

7. Hol terjeszthetem elő a kérelmet?
A kérelem bármely áldozatsegítő szolgálatnál előterjeszthető. Az áldozatsegítő szolgálatok a járási (fővárosban kerületi) hivatalok részeként működnek. További tájékoztatás kérhető az ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonal 06 80 225 225-ös számán. A kérelem ezen felül a kormányablakokban is előterjeszthető, ilyen esetben azonban azonnali döntéshozatalra nincsen lehetőség, érdekérvényesítés elősegítésében nem tudnak közreműködést biztosítani, és az ügyintézés is tovább tart, mintha közvetlenül keresné fel az áldozatsegítő szolgálatot.

8. Hol szerezhetem be a kérelem-nyomtatványt?
A nyomtatvány letölthető az Igazságügyi Hivatal honlapjáról: www.igazsagugyihivatal.gov.hu. Az áldozatsegítő szolgálatok pedig kérésre, ingyenesen postai úton biztosítják a nyomtatványt.

9. A kérelem benyújtása kötött valamilyen határidőhöz?
Azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet a bűncselekmény elkövetését követő 5 napon belül lehet előterjeszteni.
Ha a bűncselekmény következtében az áldozat olyan helyzetbe kerül, hogy csak a határidő lejárta után tudja felkeresni a szolgálatot (mert például kórházban volt, gyógykezelés alatt állt, vagy csak később szerzett tudomást a bűncselekményről), akkor igazolási kérelemmel élhet. Az igazolási kérelem a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül terjeszthető elő, és abban azt kell igazolni, hogy az áldozat a határidőt önhibáján kívül mulasztotta el.

10. Miért csak öt nap áll rendelkezésre az azonnali pénzügyi segély iránti kérelem benyújtására?
Pontosan azért, mert a támogatás ezen formájának nem kártérítési célja van, hanem a bűncselekmény következtében fellépő akut krízishelyzet kezelését biztosítja, az első, a legszükségesebb lépések megtételét segíti. Hosszabb idő – adott esetben egy hét, egy hónap – elteltével a pillanatnyi rászorultság már nem áll fenn, ennyi idő alatt általában az áldozat önerőből képes megoldani a helyzetet.

13. Csak magyar állampolgár részesülhet áldozatsegítésben?
Nem. A magyar állampolgárokon kívül az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára, az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára, a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy, az emberkereskedelem áldozata, illetve az is részesülhet Magyarországon áldozatsegítésben, aki az állampolgársága szerinti állam és Magyarország közötti nemzetközi megállapodás vagy viszonosság alapján erre jogosult. Erre akkor van mód, ha az adott személy Magyarország területén bűncselekmény sértettjévé vált, vagy a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el.

14. Mivel kell igazolnom azt, hogy bűncselekmény áldozata vagyok?
Az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatást igénybe vevő ügyfél esetében nem szükséges semmilyen igazolás. A többi áldozatsegítő támogatás akkor vehető igénybe, ha a sérelmezett bűncselekménnyel kapcsolatban indult büntetőeljárás. Az eljárás megindulásáról az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) igazolást állít ki. Ha az áldozat ilyen igazolással nem rendelkezik, akkor azt a szolgálat hivatalból szerzi be.

15. Ha feljelentést teszek, akkor az áldozatsegítő szolgáltatások alanyi jogon illetnek meg?
Nem. A szolgáltatásokat kérelmezni kell, az egyes szolgáltatástól és a konkrét helyzettől is függ, az hogy abban ki részesülhet. Jogi segítségnyújtásnál a szolgálat a szociális rászorultságot vizsgálja, azonnali pénzügyi segély megállapítására pedig akkor van mód, ha a bűncselekmény következtében az áldozat olyan helyzetbe került, hogy a lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásai megfizetésére adott körülmények között nem képes. Az áldozatsegítő szolgálat az eset összes körülményeit köteles mérlegelni, és ezek alapján dönteni arról, hogy a bűncselekmény következtében kialakult-e krízishelyzet, és ha igen, akkor mekkora összegű segítséget tud biztosítani a krízishelyzetből való kilábaláshoz.

16. Mennyi az azonnali pénzügyi segély mértéke?
Az azonnali pénzügyi segély mértékét az eset összes körülményeinek megvizsgálása után az eljáró szolgálat mérlegelési jogkörében határozza meg. Az adható legmagasabb összeg a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43 százaléka. Ez a maximális összeg 2017-ben 106.607 Ft.

17. A bűncselekménnyel okozott káromat az áldozatsegítő szolgálat teljes egészében megtéríti?
Nem. Az azonnali pénzügyi segély a bűncselekmény következtében fellépő krízishelyzet kezelésének elősegítésére szolgál, nem pedig kártérítés. Az áldozatsegítő szolgálat az azonnali pénzügyi segély kérdésében méltányossági döntéssel határoz, amely nem a szociális rászorultságon, hanem a bűncselekmény következtében kialakult helyzet mérlegelésén alapul. Az áldozat bűncselekmény következtében felmerült (lakhatási, ruházkodási, élelmezési, utazási, gyógyászati és kegyeleti) rendkívüli kiadásaihoz járul hozzá a szolgálat. Ennek megfelelően maximalizálja a jogszabály a biztosítható támogatás összegét.

18. Terhel a pénzbeli támogatással kapcsolatban visszatérítési kötelezettség?
Kizárólag akkor, ha a cselekményről, amellyel kapcsolatban az eljárás indult, kiderül, hogy nem bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés, vagy ha a kár vagy a rendkívüli kiadás más forrásból megtérül (ilyenkor a megtérülés mértékéig), ha az áldozat a támogatás iránti ügyében valótlan adatot szolgáltatott, illetve ha a támogatás igénybevételét kizáró ok a támogatást követően következik be.

19. Mikor kerül kifizetésre az azonnali pénzügyi segély?
Az azonnali pénzügyi segély esetén a pénzben nyújtott támogatás kifizetésének módjánál lehetőség van a készpénzes kifizetést választani. Készpénzes kifizetésre csak személyesen kerülhet sor az igazságügyi szolgálat hivatalos helységében. Személyesen megjelent áldozatnak az áldozatsegítő szolgálat a jogerős határozat átadásával egyidejűleg a pénzügyi segélyt vagy annak egy részét készpénzben kifizeti. A készpénzben ki nem fizetett azonnali pénzügyi segélyt - az áldozat választása szerint - az áldozat nevére, lakóhelyére címezve, készpénzkifizetés kézbesítése útján kell megküldeni vagy a saját nevére szóló fizetési számlájára kell átutalni.
Postai utalvány, vagy saját névre szóló fizetési számlára utalás esetén az ügyben hozott határozat jogerőre emelkedésének napján, a nyilvántartásba történő bejegyzést követően az áldozatsegítő szolgálat intézkedik az azonnali pénzügyi segély kifizetése, illetve átutalása iránt. A jogerős határozat megküldésre kerül az Igazságügyi Minisztérium (Budapest) részére, ahonnan a kifizetést teljesíteni fogják. A gyakorlatban néhány napot vesz igénybe az utalás.
Az áldozat részére az azonnali pénzügyi segélyt a "bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése" elnevezésű, felülről nyitott célelőirányzat terhére kell kifizetni.

20. Az azonnali pénzügyi segély milyen célokra kérhető:
- élelmezés (hány fő részére, speciális étrend, cukorbetegség, ételallergia stb.)
- lakhatás (adott krízisidőszakban befizetendő közüzemi számlák kifizetésére; bűncselekményből adódó ajtó- és ablakrongálások megtérítésére (pl. zárcsere),
- gyógyászati kiadás (kiváltani szükséges gyógyszerek összege, a bűncselekmény következtében felmerült egyéb gyógyászati kiadás pl.: szemüvegpótlás, inzulinadagoló pótlása, járóbot stb.),
- ruházkodás (váltó ruhaneművel rendelkezik –e az áldozat),
- utazás (milyen célból, hová kíván utazni),
- kegyeleti jellegű kiadásokra (halálos bűncselekmény esetén).

21. Ha visszafizetési kötelezettségem keletkezik, annak milyen feltételekkel kell eleget tennem?
Az áldozat köteles a támogatást egy összegben, a visszafizetésre kötelező jogerős határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a "bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése" elnevezésű célelőirányzat javára megfizetni. A vissza nem térített támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, a teljesítés elmulasztása esetén az áldozatsegítő szolgálat megkeresi a tartozás összegének behajtására hatáskörrel rendelkező szervet.

22. Milyen fizetési kedvezményeket kérhetek?
- fizetési halasztást, ha az ügyfélen kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséggel járna;
- részletfizetést, ha az ügyfélen kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséggel járna;
- méltányosságból a visszafizetendő összeg mérsékelhető, feltéve, hogy ha az áldozat havi nettó jövedelme - közös háztartásban élők esetén az egy főre eső jövedelem - nem haladja meg az alapösszeget, vagy a visszafizetés az áldozat vagy a vele közös háztartásban élők számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozna,
- méltányosságból a visszafizetendő összeg elengedhető, feltéve, hogy ha az áldozat havi nettó jövedelme - közös háztartásban élők esetén az egy főre eső jövedelem - nem haladja meg az alapösszeget, vagy a visszafizetés az áldozat vagy a vele közös háztartásban élők számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozna.

Fontosabb fogalmak

Áldozat: az áldozatsegítő támogatások szempontjából áldozat lehet a természetes személy sértett és az a természetes személy, aki a bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés (továbbiakban: bűncselekmény) közvetlen következményeként szenvedett hátrányt (pl.: hozzátartozók vagy egy szemtanú is). Bűncselekmény közvetlen következményeképpen előállt sérelem a sértetten kívül más személynél akkor állapítható meg, ha sérelme a bűncselekménnyel szoros térbeli és időbeli összefüggésben, és ok-okozati viszonyban következett be.
Sértett: a büntetőeljárásban lehet feljelentő, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, kihallgathatják tanúként is.
Feljelentő: Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. A feljelentés kötelező, ha annak elmulasztása bűncselekmény.
Feljelentés: valamely bűncselekmény gyanújára utaló, formához nem kötött közlés. Annak elengedhetetlen ismérve, hogy meghatározott, vagy ismeretlen személy ellen, a bűncselekmény gyanújára vonatkozóan konkrét adatot is tartalmazva az eljárás megindítását célozza, kifejezetten azt igényelje. Minden egyéb hatósághoz intézett közlés bejelentés csupán; az ügyész, a nyomozó hatóság tájékoztatása ilyen igény nélkül. A feljelentés bárkit megillető jogosultság. Feljelentést tehet jogi és természetes, ismert és ismeretlen, névtelen személy. Az, hogy a feljelentő beszámítási képessége korlátozott vagy hiányzik, nem játszik szerepet. Végezetül önfeljelentésnek is helye van. Feljelentést tehát bárki, bármilyen formában tehet, ami természetesen nem jelenti egyben azt, hogy e feljelentés nyomán a büntetőeljárást le is folytatják. Csupán azt, hogy az eljárás kezdeményezésének lehetőségétől eleve senki sincs elzárva.
Magánvádló: Könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat mint magánvádló a sértett képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető.
Magánfél: az a sértett, aki a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesít. A magánfél a terhelttel szemben azt a polgári jogi igényt érvényesítheti, amely a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett.
Pótmagánvádló: a sértett az e törvényben meghatározott esetekben pótmagánvádlóként léphet fel, ha (a) az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette, (b) az ügyész a vádemelést részben mellőzte, (c) az ügyész a vádat elejtette, (d) az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetőleg a vád képviseletét - magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként - nem vette át, (e) az ügyész a tárgyaláson a vádat azért ejtette el, mert megítélése szerint a bűncselekmény nem közvádra üldözendő.
Tanú: Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet.
Sérelem: testi vagy lelki sérülés, érzelmi megrázkódtatás, illetve vagyoni kár.
Lelki sérülés: a bűncselekmény következtében az áldozatban kialakult tartós, komoly félelem, szorongás.
Érzelmi megrázkódtatás: az áldozatban kialakult trauma, pszichés zavar.
Vagyoni kár: az az érték, amellyel a bűncselekmény következményeképpen az áldozat vagyona csökkent, illetve a károkozáshoz utóbb kapcsolódó kiadások, amelyek a károsító magatartás hatására jelentkeztek.
Krízishelyzet: az áldozat rendkívüli élethelyzetbe kerül a bűncselekmény következtében, a mindennapi megélhetéséhez szükséges kiadásait nem tudja fedezni. Egyéb költségek megfizetése merül fel, amelyet nem tud megfizetni, vagy amelynek megfizetése veszélyezteti megélhetését. Amennyiben a bűncselekmény és a költségek felmerülése között kapcsolat nem áll fenn, az ok-okozati összefüggés hiányában nem biztosítható azonnali pénzügyi segély. Az azonnali pénzügyi segély nem szociális rászorultság alapján járó segélyezési forma, a bűncselekmény következtében kialakult pillanatnyi állapotot kell vizsgálni. Az azonnali pénzügyi segély nem kártérítés, célja nem a bűncselekménnyel okozott vagyoni kár megtérítése, vagy enyhítése. Amennyiben az áldozat kiadásait tudja fedezni, vagy a bűncselekmény következtében nem került megélhetése (élelmezés, lakhatás stb.) veszélybe, nem adható azonnali pénzügyi segély.
A pénzben nyújtott támogatás kifizetésének módja: (a) Készpénz - a segély személyes átvételét jelenti az áldozatsegítő szolgálat hivatali helységében, a határozat átvételével egy időben. (b) Postai utalvány, illetve saját névre szóló fizetési számlára utalás esetén a határozat jogerőre emelkedését követően kerül megküldésre az Igazságügyi Minisztérium részére, majd azt követően az IM intézkedik a kifizetésről (lényegesen több időt vesz igénybe).
Jövedelem: minden, munkaviszony, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszony, egyéb szolgálati jogviszony, tagsági viszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján elért jövedelem (munkabér, munkadíj, illetmény, személyes közreműködés ellenértékeként történt kifizetés stb.) és társadalombiztosítási vagy egyéb jogviszonyon alapuló járandóság, munkanélküli-ellátás, illetve egyéb támogatás stb. Vállalkozó ügyfélnek a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben elért jövedelme alapján kell nyilatkoznia a havi nettó jövedelméről. A mezőgazdasági őstermelő ügyfél a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben adóbevallásra és egyszerűsített adóbevallási nyilatkozat tételére sem volt köteles, ennek tényét jeleznie kell a nyomtatvány megfelelő rovatában. Ilyen esetben a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben megszerzett nettó jövedelem tizenketted részét kell - külön igazolás csatolása nélkül - havi nettó jövedelemként feltüntetni a nyomtatványon. Ha az ügyfél jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak tekintendő áldozat, arra vonatkozó adatokat kell megadni, a kérelmező és a vele közös háztartásban élő nagykorú személy jövedelmére vonatkozó adatokról nem kell nyilatkozni.
Jövedelemigazolás: Az ügyfél és az ügyféllel közös háztartásban élő nagykorú személy jövedelmét a munkáltatója, vagy a kifizetést teljesítő, illetve a járandóságot folyósító szerv igazolja. Amennyiben az ügyfélnek nyugdíjat folyósítanak, a nyomtatványhoz a kérelem előterjesztését megelőző havi postai nyugdíjszelvény vagy a legutolsó folyószámla-kivonat (másolata) is csatolható igazolásként.
Vállalkozó ügyfél esetén az éves adózott jövedelmét az illetékes első fokú állami adóhatóság igazolja; ezen összeg tizenketted részét kell havi nettó jövedelemként feltüntetni a nyomtatványon.

Vonatkozó jogszabályok

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 1. §, 2. § (1) és (1a) bekezdés, 3. §, 4. § (1), (3) és (7) bekezdés, 5. §, 10. §, 11. § (1), (3) és (7) bekezdés, 12. §, 13. §, 15. §, 15/A. §, 16. §, 17. §, 19. §, 20. § (3) bekezdés, 22. § (2) bekezdés, 23. §, 24. § és 27. §,

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 30. §, 31. §, 37. § (3) és (5) bekezdés, 40. § és 40/A. §, 71. § (1) bekezdés, 109. § (1) bekezdés,

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339/B. §,

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 25. §,

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 52. § (1) bekezdés, 53. § (1) bekezdés, 54. § (1) bekezdés, 71. § (1) bekezdés, 171. § (1) bekezdés,

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 83. § (1) bekezdés,

Az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet 1. § (3) bekezdés, 3. §, 4. §, 5. §, 17. §, 20. § (2) bekezdés és 1. melléklet

Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 6. §, 10. §, 13. §

A rendőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 64/2015. (XII. 12.) BM rendelet 1. §,

A rendőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 2/2013. (I. 31.) ORFK utasítás 11. és 13. pont

Kulcsszavak

bűncselekmény, betörés, lopás, kirablás, áldozat, "pénz nélkül maradtam", "nincs pénzem", félelem, "nem merek kimenni az utcára"

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858