Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Áldozati státusz igazolása

Kódszám

IGSZO00002

Az ügy rövid leírása

Ha valamely hatóság vagy más szerv az általa nyújtott ellátás, szolgáltatás vagy támogatás igénybevételét attól teszi függővé, hogy az ellátást, szolgáltatást vagy támogatást igénylő személy áldozat-e, továbbá ha ez egyéb okból szükséges, az áldozatsegítő szolgálat e tény igazolására az áldozat kérelmére vagy hivatalból hatósági bizonyítványt állít ki az áldozati státusz igazolásához. Jellemzően az ingyenes jogi segítségnyújtás igénybevételéhez vagy az eltulajdonított okmányok pótlásához kerül felhasználásra.

Ki jogosult az eljárásra?

Az ügyindításra jogosult ügyfél: az áldozat.
Áldozat a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje, valamint az a természetes személy is, aki a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény vagy a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként hátrányt, így különösen testi vagy lelki sérülést (súlyos félelem, szorongás), érzelmi megrázkódtatást (trauma, pszichés zavar), illetve vagyoni kárt szenvedett el, ha (a) magyar állampolgár, (b) az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára, (c) az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára, (d) Magyarország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy, (e) emberkereskedelem áldozataként azonosított személy, (f) az állampolgársága szerinti államnak Magyarországgal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján erre jogosult.
Áldozatsegítő szolgáltatás az áldozatot akkor is megilleti, ha (a) bűncselekmény esetén a feljelentés elutasítására, a nyomozás megszüntetésére, az eljárás megszüntetésére, illetve a vádlott felmentésére gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés, tévedés, jogos védelem, végszükség vagy elöljáró parancsa miatt kerül sor. Továbbá ha a feljelentés elutasítására, illetve az eljárás megszüntetésére az elkövető halála, az elévülés, a kegyelem, a tevékeny megbánás, illetve a Btk.-ban meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt kerül sor; (b) tulajdon elleni szabálysértés esetén a feljelentés elutasítására, illetve a szabálysértési eljárás megszüntetésére azért kerül sor, mert az eljárás adatai alapján nem állapítható meg az eljárás alá vont személy kiléte, vagy az, hogy a szabálysértést az eljárás alá vont személy követte el, és az eljárás folytatásától egyik esetben sem várható eredmény, továbbá a szabálysértést nem az eljárás alá vont személy követte el, az eljárás alá vont személy meghalt, büntethetőséget kizáró ok áll fenn, elévülés miatt nincs helye felelősségre vonásnak, elkobzás alkalmazása szükséges az eljárás alá vont személy felelősségre vonása nélkül.
Áldozatsegítő szolgáltatás igénybevételére jogosult az Európai Unió bármely tagállamának Magyarországon életvitelszerűen élő állampolgára vagy az a Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt bűncselekmény áldozatává vált.
A törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását. Az ügyfél meghatalmazása alapján képviselője útján is eljárhat. Mivel azonban az áldozatsegítő szolgálat érzelmi támogatást is nyújt az áldozat számára, célszerű személyesen eljárni.

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelemben meg kell jelölni:
a) az áldozat természetes személyazonosító adatait, lakcímét és állampolgárságát,
b) a kérelem benyújtásának alapjául szolgáló bűncselekményre, illetve szabálysértésre vonatkozó adatokat (a bűncselekmény, illetve a szabálysértés megnevezése, a bűncselekmény, illetve a szabálysértés elkövetésének helye, időpontja és lényeges körülményei)
Meg kell jelölni továbbá az áldozati státusz igazolásának okát (jogi segítségnyújtással kapcsolatos, eltulajdonított/megsemmisült személyes iratok pótlásával kapcsolatos, más hatóság támogatásának, szolgáltatásának igénybevételével kapcsolatos, egyéb okok), valamint nyilatkozni kell a támogatásból történő kizárásra okot adó körülményekről.

Milyen iratok szükségesek?

A feljelentés, illetve a feljelentés megtételét igazoló irat másolatát, a 11. § szerinti igazolást, a feljelentést elutasító, a nyomozást megszüntető, vagy az eljárást megszüntető döntés másolatát, továbbá az ítéletet az áldozat a kérelemhez csatolhatja, ha azzal rendelkezik. Ha az áldozat a kérelméhez nem csatolja a megjelölt iratok valamelyikét, illetve ha azokból nem állapítható meg, hogy a kérelmező áldozatnak minősül-e, az áldozatsegítő szolgálat intézkedik az erre alkalmas igazolás, irat beszerzéséről. Áldozatsegítő szolgáltatás igénybevételére jogosult az Európai Unió bármely tagállamának Magyarországon életvitelszerűen élő állampolgára vagy az a Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt bűncselekmény áldozatává vált. Ezen személyek esetén azonnali pénzügyi segély kizárólag akkor adható, ha az elszenvedett bűncselekmény szándékos, személy elleni erőszakos jellegű, és az áldozatnak - a megfelelő dokumentumokat csatolva - igazolnia kell azt, hogy bűncselekmény áldozatává vált.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az áldozatsegítő eljárások illeték- és díjmentesek. A magyar nyelvet nem ismerő, vagy fogyatékossága miatt jelnyelvi tolmácsolásra szoruló ügyfél helyett a fordítás és tolmácsolás költségét a célelőirányzat terhére az áldozatsegítő szolgálat viseli.

Hol intézhetem el?

Az áldozat áldozati státusz igazolása iránti kérelmét bármely áldozatsegítő szolgálatnál előterjesztheti. Az áldozatsegítési szolgáltatás iránti kérelmet az az igazságügyi szolgálat bírálja el, amelyiknél az áldozat a kérelmét először benyújtotta. Az áldozat kérelmére, az ügyet lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz kell áttenni.

Ügyintézés határideje

Az áldozatsegítő szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatóak - a feljelentés, illetve a feljelentés megtételét igazoló irat másolata, a 11. § szerinti igazolás, a feljelentést elutasító, a nyomozást megszüntető, vagy az eljárást megszüntető döntés másolata, továbbá az ítélet, vagy ezek valamelyikének beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül dönt. Ha az áldozat a személyesen benyújtott kérelméhez a feljelentést, illetve a feljelentés megtételét igazoló irat másolatát, a 11. § szerinti igazolást, a feljelentést elutasító, a nyomozást megszüntető, vagy az eljárást megszüntető döntés másolatát, továbbá az ítéletet, vagy ezek valamelyikét csatolja, és nincsen ok az iratok áldozatsegítő szolgálat által a kérelem benyújtását követő haladéktalan beszerzésére, akkor az áldozatsegítő szolgálat a kérelemről soron kívül dönt.

Jogorvoslati lehetőség

A hatósági bizonyítvány kiadását megtagadó határozat ellen van lehetőség fellebbezni. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.
A hatósági bizonyítvány kiadását megtagadó határozat ellen van lehetőség fellebbezni. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.
A fellebbezéseket a megyei (fővárosi) kormányhivatal bírálja el.

A sérelmezett döntést hozó járási (fővárosi kerületi) hivatal

A döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül.
A fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Az ügyfél számára fontos tudnivalók az áldozati státusz igazolása iránti kérelemmel kapcsolatosan.

1.) Az állam áldozatsegítő szolgáltatásként - az áldozat kérelmére vagy hivatalból - ha valamely hatóság vagy más szerv az általa nyújtott ellátás, szolgáltatás vagy támogatás igénybevételét attól teszi függővé, hogy az ellátást, szolgáltatást vagy támogatást igénylő személy az e törvény hatálya alá tartozó áldozat, továbbá ha ez egyéb okból szükséges hatósági bizonyítványt állít ki (áldozati státusz igazolása).

2.) Az áldozati státusz igazolása szolgáltatás a rászorultság vizsgálata nélkül térítésmentesen jár az áldozatnak.

3.) Áldozati státusz igazolása szolgáltatás igénybevételére jogosult az Európai Unió bármely tagállamának Magyarországon életvitelszerűen élő állampolgára vagy az a Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt bűncselekmény áldozatává vált. A feljelentés, illetve a feljelentés megtételét igazoló irat másolatát, a 11. § szerinti igazolást, a feljelentést elutasító, a nyomozást megszüntető, vagy az eljárást megszüntető döntés másolatát, továbbá az ítéletet az áldozat a kérelemhez csatolhatja, ha azzal rendelkezik. Ha az áldozat a kérelméhez nem csatolja a megjelölt iratok valamelyikét, illetve ha azokból nem állapítható meg, hogy a kérelmező áldozatnak minősül-e, az áldozatsegítő szolgálat intézkedik az erre alkalmas igazolás, irat beszerzéséről.

4.) Az áldozati státusz igazolása felhasználható többek között: - jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott támogatás igénybe vételéhez, - eltulajdonított/megsemmisült személyes iratok pótlásához, - más hatóság, szerv vagy szervezet támogatásának, szolgáltatásának igénybe vételére, - egyéb okokból.

5.) Az áldozati státusz igazolása iránti kérelem határidő nélkül előterjeszthető.

6.) Az áldozati státusz igazolása iránti kérelmet nyomtatvány kitöltésével kell előterjeszteni a fővárosi és megyei kormányhivatalnál. Ha az ügyfél az áldozati státusz igazolása iránti kérelmet nem a nyomtatványon terjesztette elő, de a hatósági bizonyítvány kiállításának feltételei megállapíthatóak, a területi áldozatsegítő szolgálat hivatalból kiállítja azt.

7.) A feljelentés megtételét követően a büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság állítja ki az igazolást a támogatás igénybevételéhez áldozat vagy az áldozatsegítő szolgálat kérelme alapján. Amennyiben az áldozat rendelkezik az igazolással a kérelem beadását követően a szolgálat soron kívül hozza meg döntését. Ha az áldozatsegítő szolgálat rövid úton, telefonon vagy faxon kéri az igazolást, az illetékes szervnek az igazolás kiállítását és megküldését azonnali meg kell tenni a rendőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 2/2013. (I. 31.) ORFK utasítás 11. pontja alapján, valamint az Ást. 11. § (3) bekezdés szerint az igazolást köteles az igazolás kiadása iránti kérelem kézhezvételét követő munkanapon a hivatali idő végéig kiállítani. A gyakorlatban azonban sok esetben nem történik meg az azonnali igazolás kiállítása, általában 2-3 napot vesz igénybe. Az áldozatsegítő szolgálat az igazolás beérkezést követő öt napon belül hozza meg a döntést.

8.) A szolgálat a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha kiadása jogszabályba ütközik, vagy az ügyfél valótlan vagy olyan adat, tény, állapot igazolását kéri, amelyre vonatkozóan a hatóság adattal nem rendelkezik. Amennyiben tehát olyan ügyfél kér hatósági bizonyítványt, aki a szolgálat rendelkezésére álló adatok alapján nem tekinthető az Ást. hatálya alá tartozó áldozatnak, a hatósági bizonyítvány kiadását meg kell tagadnia.

9.) Az áldozatnak büntetőjogi felelőség tudatában kell a kérelemnyomtatványt kitölteni. Amennyiben az eljárás során kiderül, hogy az adatok nem a valóságnak megfelelőek, az ügyfél eljárásból a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig kizárt.

10.) A hatósági bizonyítvány kiállatását megtagadó határozat ellen az ügyfél fellebbezéssel élhet, a döntés közlésétől számított 15 napon belül.

11.) Az áldozat a kérelemben közölt adatokban bekövetkező változást - a kérelmet érdemben elbíráló döntés jogerőre emelkedéséig - annak megtörténtétől számított 8 napon belül köteles az áldozatsegítő szolgálatnak bejelenteni.

1. Mi az áldozatsegítő szolgálat célja?
Ha valaki közvetlenül (sértettként) vagy közvetett módon (pl. tanúként vagy családtagon keresztül) kapcsolatba kerül valamilyen bűncselekménnyel, fel kell dolgoznia ennek hatásait. Természetes emberi reakció, ha ilyenkor fizikai vagy lelki problémák jelentkeznek, és anyagi nehézségek is felléphetnek. Az Áldozatsegítő Szolgálat az ilyen helyzetek megoldására ajánl segítséget.

2. Kinek tud segíteni az áldozatsegítő szolgálat?
Aki Magyarország területén bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés sértettjévé vált, vagy aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet (testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt) szenvedett el. Igénybe veheti az áldozatsegítő szolgáltatásokat az Európai Unió bármely tagállamának Magyarországon életvitelszerűen élő állampolgára vagy az a Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt bűncselekmény áldozatává vált. Ezen személyek esetén azonnali pénzügyi segély kizárólag akkor adható, ha az elszenvedett bűncselekmény szándékos, személy elleni erőszakos jellegű, és az áldozatnak - a megfelelő dokumentumokat csatolva - igazolnia kell azt, hogy bűncselekmény áldozatává vált.

3. Hogyan tud segíteni az áldozatsegítő szolgálat?
Az Áldozatsegítő Szolgálat a bűncselekmények és tulajdon elleni szabálysértések áldozatai számára (1) elősegíti érdekeik érvényesítését; (2) az elkövetéstől számított 5 napon belül beadott kérelem alapján azonnali pénzügyi segélyt adhat, krízishelyzet fennállása esetén; (3) áldozati státuszukat igazolhatja; (4) tanúgondozással kapcsolatos feladatot láthat el; (5) védett szálláshelyet biztosíthat.
A személy elleni erőszakos bűncselekmények súlyos sérültjei és halálos áldozataik hozzátartozói mindezen túl állami kárenyhítést is igényelhetnek.
A felsorolt támogatások térítés nélkül vehetők igénybe.

4. Mit jelent az érdekérvényesítés elősegítése?
Az érdekérvényesítés elősegítése keretében az áldozatsegítő szolgálat az áldozatot a szükségletének megfelelő módon és mértékben hozzásegíti alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások, valamint más állami támogatások igénybevételéhez, ezzel összefüggésben tájékoztatást nyújt, jogi tanácsot ad, érzelmi segítséget nyújt, segítséget ad a sérelem rendezéséhez.

5. Mit jelent az azonnali pénzügyi segély?
Az áldozatok igénye, hogy a bűncselekményt követően is biztosítottak legyenek számukra az alapvető életfeltételek. Ehhez az áldozatsegítő szolgálatnál azonnali pénzügyi segélyt igényelhetnek lakhatás, ruházkodás, utazás és élelmezés céljára, továbbá gyógyászati költségekre valamint kegyeleti kiadásokra. Ez a segítség azonban nem kártérítés; nem az ellopott pénz, vagy a bűncselekmény miatt más módon odaveszett értékek pótlása a célja. A pénzügyi segély révén az áldozatsegítő szolgálat a kialakult krízishelyzet orvoslásához tud egyedi mérlegelés alapján hozzájárulni. A segély legmagasabb összege 2017-ben 106.607 Ft (alapösszeg).

6. Mi az áldozati státusz igazolása?
Ha valamely hatóság vagy más szerv az általa nyújtott ellátás, szolgáltatás vagy támogatás igénybevételét attól teszi függővé, hogy az ellátást, szolgáltatást vagy támogatást igénylő személy az e törvény hatálya alá tartozó áldozat, továbbá ha ez egyéb okból szükséges, az áldozatsegítő szolgálat e tény igazolására az áldozat kérelmére vagy hivatalból hatósági bizonyítványt állít ki (áldozati státusz igazolása).

7. Mi a kárenyhítés?
Kárenyhítésre a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény közvetlen fizikai sértettjei jogosultak, akiknek testi épsége, egészsége a bűncselekmény következtében súlyosan károsodott, továbbá ezek hozzátartozói, eltartottjai, illetve aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott. Feltétele továbbá az áldozat rászorultsága, amelyet jövedelmi viszonyai határoznak meg. Rászoruló az áldozat, ha családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét (2017-ben a 213.214 Ft-ot), illetve akkor is, ha a törvényben felsorolt szociális ellátások valamelyikében részesül.

8. Hol terjeszthetem elő a kérelmet?
A kérelem bármely áldozatsegítő szolgálatnál előterjeszthető. Az áldozatsegítő szolgálatok a járási (fővárosi kerületi) hivatalok részeként működnek. További tájékoztatás kérhető az ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonal 06 80 225 225-ös számán.

9. Hol szerezhetem be a kérelem-nyomtatványt?
A nyomtatvány letölthető az Igazságügyi Hivatal honlapjáról: www.igazsagugyihivatal.gov.hu. Az áldozatsegítő szolgálatok pedig kérésre, ingyenesen postai úton biztosítják a nyomtatványt.

10. A kérelem benyújtása kötött valamilyen határidőhöz?
Az áldozati státusz igazolása iránti kérelem határidő nélkül előterjeszthető.

11. Mire használható az áldozati státusz igazolása?
Az áldozati státusz igazolásáról szóló hatósági bizonyítvány felhasználható többek között a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott támogatás igénybe vételéhez, eltulajdonított, megsemmisült személyes iratok pótlásához, más hatóság, szerv, vagy szervezet támogatásának, szolgáltatásának igénybe vételéhez.

12. Csak magyar állampolgár részesülhet áldozatsegítésben?
Nem. A magyar állampolgárokon kívül az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára, az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára, a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy, az emberkereskedelem áldozata, illetve az is részesülhet Magyarországon áldozatsegítésben, aki az állampolgársága szerinti állam és Magyarország közötti nemzetközi megállapodás vagy viszonosság alapján erre jogosult. Erre akkor van mód, ha az adott személy Magyarország területén bűncselekmény sértettjévé vált, vagy a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el.

13. Mivel kell igazolnom azt, hogy bűncselekmény áldozata vagyok?
Az áldozatsegítő szolgáltatások, illetve a kárenyhítés akkor vehetőek igénybe, ha a sérelmezett bűncselekménnyel kapcsolatban indult büntetőeljárás. Az eljárás megindulásáról az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) igazolást állít ki. Ha az áldozat ilyen igazolással nem rendelkezik, akkor azt a szolgálat hivatalból szerzi be. Kizárólag érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatást igénybe vevő ügyfél esetében ez nem feltétel.

14. Ha feljelentést teszek, akkor az áldozatsegítő szolgáltatások alanyi jogon illetnek meg?
Nem. A szolgáltatásokat kérelmezni kell, az egyes szolgáltatástól és a konkrét helyzettől is függ, az hogy abban ki részesülhet. Jogi segítségnyújtásnál a szolgálat a szociális rászorultságot vizsgálja, azonnali pénzügyi segély megállapítására pedig akkor van mód, ha a bűncselekmény következtében az áldozat olyan helyzetbe került, hogy a lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásai megfizetésére adott körülmények között nem képes. Az áldozatsegítő szolgálat az eset összes körülményeit köteles mérlegelni, és ezek alapján dönteni arról, hogy a bűncselekmény következtében kialakult-e krízishelyzet, és ha igen, akkor mekkora összegű segítséget tud biztosítani a krízishelyzetből való kilábaláshoz.

Fontosabb fogalmak

Áldozat: az áldozatsegítő támogatások szempontjából áldozat lehet a természetes személy sértett és az a természetes személy, aki a bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés (továbbiakban: bűncselekmény) közvetlen következményeként szenvedett hátrányt (pl.: hozzátartozók vagy egy szemtanú is). Bűncselekmény közvetlen következményeképpen előállt sérelem a sértetten kívül más személynél akkor állapítható meg, ha sérelme a bűncselekménnyel szoros térbeli és időbeli összefüggésben, és ok-okozati viszonyban következett be.
Sértett: a büntetőeljárásban lehet feljelentő, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, kihallgathatják tanúként is.
Feljelentő: Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. A feljelentés kötelező, ha annak elmulasztása bűncselekmény.
Feljelentés: valamely bűncselekmény gyanújára utaló, formához nem kötött közlés. Annak elengedhetetlen ismérve, hogy meghatározott, vagy ismeretlen személy ellen, a bűncselekmény gyanújára vonatkozóan konkrét adatot is tartalmazva az eljárás megindítását célozza, kifejezetten azt igényelje. Minden egyéb hatósághoz intézett közlés bejelentés csupán; az ügyész, a nyomozó hatóság tájékoztatása ilyen igény nélkül. A feljelentés bárkit megillető jogosultság. Feljelentést tehet jogi és természetes, ismert és ismeretlen, névtelen személy. Az, hogy a feljelentő beszámítási képessége korlátozott vagy hiányzik, nem játszik szerepet. Végezetül önfeljelentésnek is helye van. Feljelentést tehát bárki, bármilyen formában tehet, ami természetesen nem jelenti egyben azt, hogy e feljelentés nyomán a büntetőeljárást le is folytatják. Csupán azt, hogy az eljárás kezdeményezésének lehetőségétől eleve senki sincs elzárva.
Magánvádló: Könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat mint magánvádló a sértett képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető.
Magánfél: az a sértett, aki a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesít. A magánfél a terhelttel szemben azt a polgári jogi igényt érvényesítheti, amely a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett.
Pótmagánvádló: a sértett az e törvényben meghatározott esetekben pótmagánvádlóként léphet fel, ha (a) az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette, (b) az ügyész a vádemelést részben mellőzte, (c) az ügyész a vádat elejtette, (d) az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetőleg a vád képviseletét - magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként - nem vette át, (e) az ügyész a tárgyaláson a vádat azért ejtette el, mert megítélése szerint a bűncselekmény nem közvádra üldözendő.
Tanú: Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet.
Sérelem: testi vagy lelki sérülés, érzelmi megrázkódtatás, illetve vagyoni kár.
Lelki sérülés: a bűncselekmény következtében az áldozatban kialakult tartós, komoly félelem, szorongás.
Érzelmi megrázkódtatás: az áldozatban kialakult trauma, pszichés zavar.
Vagyoni kár: az az érték, amellyel a bűncselekmény következményeképpen az áldozat vagyona csökkent, illetve a károkozáshoz utóbb kapcsolódó kiadások, amelyek a károsító magatartás hatására jelentkeztek.
Krízishelyzet: az áldozat rendkívüli élethelyzetbe kerül a bűncselekmény következtében, a mindennapi megélhetéséhez szükséges kiadásait nem tudja fedezni. Egyéb költségek megfizetése merül fel, amelyet nem tud megfizetni, vagy amelynek megfizetése veszélyezteti megélhetését. Amennyiben a bűncselekmény és a költségek felmerülése között kapcsolat nem áll fenn, az ok-okozati összefüggés hiányában nem biztosítható azonnali pénzügyi segély. Az azonnali pénzügyi segély nem szociális rászorultság alapján járó segélyezési forma, a bűncselekmény következtében kialakult pillanatnyi állapotot kell vizsgálni. Az azonnali pénzügyi segély nem kártérítés, célja nem a bűncselekménnyel okozott vagyoni kár megtérítése, vagy enyhítése. Amennyiben az áldozat kiadásait tudja fedezni, vagy a bűncselekmény következtében nem került megélhetése (élelmezés, lakhatás stb.) veszélybe, nem adható azonnali pénzügyi segély.
Az áldozati státusz igazolásának okai: jogi segítségnyújtás igénybe vétele, az eltulajdonított/megsemmisült személyes iratok pótlása, más hatóság, szerv, szervezet támogatásának, szolgáltatásának igénybe vétele, vagy egyéb ok.

Vonatkozó jogszabályok

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 1. §, 2. § (1) bekezdés, 3. §, 4. § (1), és (4) bekezdés, 5. §, 10. §, 11. § (1), (3) és (7) bekezdés, 12. §, 13. §, 16. §, 17. §, 20. § (3) bekezdés, 23. §, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 34. § (1) bekezdés, 40. § és 40/A. §, 71. § (1) bekezdés, 83. §, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) és (2) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet 6. §, az Igazságügyi Hivatalról szóló 233/2014. (IX. 18.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés és 6. § (1) és (4) bekezdés, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 25. §, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 52. § (1) bekezdés, 53. § (1) bekezdés, 54. § (1) bekezdés, 71. § (1) bekezdés, 171. § (1) bekezdés, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 83. § (1) bekezdés, az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet 1. § (3) bekezdés, 4. §, 5. §, a rendőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 64/2015. (XII. 12.) BM rendelet 1. §, a rendőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 2/2013. (I. 31.) ORFK utasítás 11. pont

Kulcsszavak

bűncselekmény, betörés, lopás, kirablás, áldozat, személyes iratok pótlása, hatósági bizonytvány, jogi segítségnyújtás, áldozat, áldozati státusz, illeték- és költségmentesség, nép ügyvédje, ügyvédi segítség, hazautazás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858