Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Áldozatsegítő támogatás visszatérítése esetén a visszatérítendő összeg megfizetésével szemben benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem

Kódszám

IGSZO00004

Az ügy rövid leírása

Az áldozat a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését követő 3 évig köteles visszatéríteni a pénzben nyújtott támogatást a jogszabályban meghatározott esetekben. Az ügyfél a visszatérítendő összeg megfizetésére, indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb hat hónap halasztás vagy részletfizetés engedélyezését kérheti.

Ki jogosult az eljárásra?

A támogatás visszafiztésére kötelezett áldozat, amenyiben a visszafizetési kötelezettségét valamilyen gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem tudja teljesíteni.
A törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását. Az ügyfél meghatalmazás alapján képviselője útján is eljárhat.

Milyen adatokat kell megadni?

Az ügyfél a visszatérítendő összeget milyen indokok alapján nem képes az esedékesség időpontjáig megfizetni.

Milyen iratok szükségesek?

Visszatérítendő összeg megfizetésével szemben benyújtott halasztás vagy részletfizetés iránti kérelemnek indokoltnak kell lenni. A kérelmet alátámasztó dokumentumokat szükséges becsatolni (jövedelemigazolás, kiadásokról szóló igazolás).

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az áldozatsegítő eljárások illeték- és díjmentesek. A magyar nyelvet nem ismerő vagy fogyatékossága miatt jelnyelvi tolmácsolásra szoruló ügyfél helyett a fordítás és tolmácsolás költségét a célelőirányzat terhére az áldozatsegítő szolgálat viseli.

Hol intézhetem el?

A támogatás visszatérítésére kötelező járási (fővárosi kerületi) hivatal áldozatsegítő feladatokat ellátó szervezeti egysége.

Ügyintézés határideje

a Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidő (21 nap)

Jogorvoslati lehetőség

A kérelmet elbíráló határozat ellen van lehetőség fellebbezésnek. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.

A kérelmet elbíráló döntése ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell.

Megyei/Fővárosi Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya
Járási (fővárosi kerületi) hivatal áldozatsegítő feladatokat ellátó szervezeti egysége.

A döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül.
A fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

A "tájékoztatók" nevű mappában csatolva
1. Ki és milyen esetben kérhet visszatérítendő összeg megfizetésére halasztást vagy részletfizetést?
A támogatás visszafizetésére kötelezett ügyfél a visszatérítendő összeg megfizetésére, indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb hat hónap halasztás vagy részletfizetés engedélyezését kérheti.

2. Hol terjeszthetem elő a kérelmet?
A kérelmet a visszatérítésre kötelező határozatot hozó áldozatsegítő szolgálathoz [járási (fővárosi kerületi) hivatal] kell benyújtani.

3. Mikor terhel pénzbeli támogatással kapcsolatban visszatérítési kötelezettség?
Kizárólag akkor, ha a cselekményről, amellyel kapcsolatban az eljárás indult, kiderül, hogy nem bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés, vagy ha a kár vagy a rendkívüli kiadás más forrásból megtérül (ilyenkor a megtérülés mértékéig), ha az áldozat a támogatás iránti ügyében valótlan adatot szolgáltatott, illetve ha a támogatás igénybevételét kizáró ok a támogatást követően következik be.

4. Ha visszafizetési kötelezettségem keletkezik, annak milyen feltételekkel kell eleget tennem?
Az áldozat a támogatást egy összegben, a visszafizetésre kötelező jogerős határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a felülről nyitott „ bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése” elnevezésű célelőirányzat javára, az áldozatsegítő szolgálat által kitöltött és megküldött készpénz-átutalási megbízással köteles megfizetni. A visszatérítési kötelezettséget banki átutalással is lehet teljesíteni. A visszatérítésre kötelező döntésben meg kell jelölni a kötelezettség banki átutalással való teljesítéséhez szükséges adatokat. Banki átutalással történő teljesítés esetén az átutalás banki költségei a visszatérítésre kötelezettet terhelik, amire őt figyelmeztetni kell. A vissza nem térített támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, a teljesítés elmulasztása esetén az áldozatsegítő szolgálat megkeresi a tartozás összegének behajtására hatáskörrel rendelkező szervet.

5. Milyen fizetési kedvezményeket kérhetek?
- fizetési halasztást, ha az ügyfélen kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséggel járna;
- részletfizetést, ha az ügyfélen kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséggel járna;
- méltányosságból a visszafizetendő összeg mérsékelését, feltéve, hogy ha az áldozat havi nettó jövedelme - közös háztartásban élők esetén az egy főre eső jövedelem - nem haladja meg az alapösszeget, vagy a visszafizetés az áldozat vagy a vele közös háztartásban élők számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozna,
- méltányosságból a visszafizetendő összeg elengedését, feltéve, hogy ha az áldozat havi nettó jövedelme - közös háztartásban élők esetén az egy főre eső jövedelem - nem haladja meg az alapösszeget, vagy a visszafizetés az áldozat vagy a vele közös háztartásban élők számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozna.

6. Van lehetőség fellebbezésre a halasztás ügyében hozott döntéssel szemben?
Az áldozat a fizetési kedvezményre vonatkozó döntéssel szemben fellebbezéssel élhet, melyet a Megyei/Fővárosi Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya bírál el.

Fontosabb fogalmak

Áldozat: az áldozatsegítő támogatások szempontjából áldozat lehet a természetes személy sértett és az a természetes személy, aki a bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés (továbbiakban: bűncselekmény) közvetlen következményeként szenvedett hátrányt (pl.: hozzátartozók vagy egy szemtanú is). Bűncselekmény közvetlen következményeképpen előállt hátrány a sértetten kívül más személynél akkor állapítható meg, ha sérelme a bűncselekménnyel szoros térbeli és időbeli összefüggésben, és ok-okozati viszonyban következett be.
Sértett: a büntetőeljárásban lehet feljelentő, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, kihallgathatják tanúként is.
Feljelentő: Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. A feljelentés kötelező, ha annak elmulasztása bűncselekmény.
Feljelentés: valamely bűncselekmény gyanújára utaló, formához nem kötött közlés. Annak elengedhetetlen ismérve, hogy meghatározott, vagy ismeretlen személy ellen, a bűncselekmény gyanújára vonatkozóan konkrét adatot is tartalmazva az eljárás megindítását célozza, kifejezetten azt igényelje. Minden egyéb hatósághoz intézett közlés bejelentés csupán; az ügyész, a nyomozó hatóság tájékoztatása ilyen igény nélkül. A feljelentés bárkit megillető jogosultság. Feljelentést tehet jogi és természetes, ismert és ismeretlen, névtelen személy. Az, hogy a feljelentő beszámítási képessége korlátozott vagy hiányzik, nem játszik szerepet. Végezetül önfeljelentésnek is helye van. Feljelentést tehát bárki, bármilyen formában tehet, ami természetesen nem jelenti egyben azt, hogy e feljelentés nyomán a büntetőeljárást le is folytatják. Csupán azt, hogy az eljárás kezdeményezésének lehetőségétől eleve senki sincs elzárva.
Magánvádló: Könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat mint magánvádló a sértett képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető.
Magánfél: az a sértett, aki a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesít. A magánfél a terhelttel szemben azt a polgári jogi igényt érvényesítheti, amely a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett.
Pótmagánvádló: a sértett az e törvényben meghatározott esetekben pótmagánvádlóként léphet fel, ha (a) az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette, (b) az ügyész a vádemelést részben mellőzte, (c) az ügyész a vádat elejtette, (d) az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetőleg a vád képviseletét - magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként - nem vette át, (e) az ügyész a tárgyaláson a vádat azért ejtette el, mert megítélése szerint a bűncselekmény nem közvádra üldözendő.
Tanú: Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet.
Sérelem: testi vagy lelki sérülés, érzelmi megrázkódtatás, illetve vagyoni kár.
Lelki sérülés: a bűncselekmény következtében az áldozatban kialakult tartós, komoly félelem, szorongás.
Érzelmi megrázkódtatás: az áldozatban kialakult trauma, pszichés zavar.
Vagyoni kár: az az érték, amellyel a bűncselekmény következményeképpen az áldozat vagyona csökkent, illetve a károkozáshoz utóbb kapcsolódó kiadások, amelyek a károsító magatartás hatására jelentkeztek.
Krízishelyzet: az áldozat rendkívüli élethelyzetbe kerül a bűncselekmény következtében, a mindennapi megélhetéséhez szükséges kiadásait nem tudja fedezni. Egyéb költségek megfizetése merül fel, amelyet nem tud megfizetni, vagy amelynek megfizetése veszélyezteti megélhetését. Amennyiben a bűncselekmény és a költségek felmerülése között kapcsolat nem áll fenn, az ok-okozati összefüggés hiányában nem biztosítható azonnali pénzügyi segély. Az azonnali pénzügyi segély nem szociális rászorultság alapján járó segélyezési forma, a bűncselekmény következtében kialakult pillanatnyi állapotot kell vizsgálni. Az azonnali pénzügyi segély nem kártérítés, célja nem a bűncselekménnyel okozott vagyoni kár megtérítése, vagy enyhítése. Amennyiben az áldozat kiadásait tudja fedezni, vagy a bűncselekmény következtében nem került megélhetése (élelmezés, lakhatás stb.) veszélybe, nem adható azonnali pénzügyi segély.
A pénzben nyújtott támogatás kifizetésének módja: (a) Készpénz - a segély személyes átvételét jelenti az áldozatsegítő szolgálat hivatali helységében, a határozat átvételével egy időben. (b) Postai utalvány, illetve saját névre szóló fizetési számlára utalás esetén a határozat jogerőre emelkedését követően kerül megküldésre az Igazságügyi Minisztérium részére, majd azt követően az IM intézkedik a kifizetésről (lényegesen több időt vesz igénybe).
Jövedelem: minden, munkaviszony, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszony, egyéb szolgálati jogviszony, tagsági viszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján elért jövedelem (munkabér, munkadíj, illetmény, személyes közreműködés ellenértékeként történt kifizetés stb.) és társadalombiztosítási vagy egyéb jogviszonyon alapuló járandóság, munkanélküli-ellátás, illetve egyéb támogatás stb. Vállalkozó ügyfélnek a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben elért jövedelme alapján kell nyilatkoznia a havi nettó jövedelméről. A mezőgazdasági őstermelő ügyfél a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben adóbevallásra és egyszerűsített adóbevallási nyilatkozat tételére sem volt köteles, ennek tényét jeleznie kell a nyomtatvány megfelelő rovatában. Ilyen esetben a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben megszerzett nettó jövedelem tizenketted részét kell - külön igazolás csatolása nélkül - havi nettó jövedelemként feltüntetni a nyomtatványon. Ha az ügyfél jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak tekintendő áldozat, arra vonatkozó adatokat kell megadni, a kérelmező és a vele közös háztartásban élő nagykorú személy jövedelmére vonatkozó adatokról nem kell nyilatkozni.
Jövedelemigazolás: Az ügyfél és az ügyféllel közös háztartásban élő nagykorú személy jövedelmét a munkáltatója, vagy a kifizetést teljesítő, illetve a járandóságot folyósító szerv igazolja. Amennyiben az ügyfélnek nyugdíjat folyósítanak, a nyomtatványhoz a kérelem előterjesztését megelőző havi postai nyugdíjszelvény vagy a legutolsó folyószámla-kivonat (másolata) is csatolható igazolásként.
Vállalkozó ügyfél esetén az éves adózott jövedelmét az illetékes első fokú állami adóhatóság igazolja; ezen összeg tizenketted részét kell havi nettó jövedelemként feltüntetni a nyomtatványon.

Vonatkozó jogszabályok

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 1. §, 2. §, 10. §, 12. §, 13. §, 15. §, 17. §, 20. § (3) bekezdés, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 30. §, 31. §, 32. §, 38. §, 40. § és 40/A. §, 71. § (1) bekezdés, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) és (2) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 7. §, 25. §, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 52. § (1) bekezdés, 53. § (1) bekezdés, 54. § (1) bekezdés, 71. § (1) bekezdés, 171. § (1) bekezdés, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 83. § (1) bekezdés, az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet 19. §, 20. § és 20/A. §, az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 9.§ (1), 10.§ (1) és 13. § (1) bekezdés

Kulcsszavak

azonnali pénzügyi segély, kárenyhítés, visszafizetés, halasztás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858