Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Járadék jellegű állami kárenyhítés iránti kérelem

Kódszám

IGSZO00009

Az ügy rövid leírása

A szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatait állami kárenyhítés illeti meg. Kárenyhítésre a bűncselekmény közvetlen fizikai sértettjei jogosultak, akiknek testi épsége, egészsége a bűncselekmény következtében súlyosan károsodott, továbbá ezek hozzátartozói, eltartottjai. A sértett bűncselekmény miatt bekövetkezett keresőképtelensége esetén - ha a keresőképtelenség várhatóan a 6 hónapot meghaladja - az áldozat járadék formájú kárenyhítésként a rendszeres jövedelmében bekövetkezett csökkenés részbeni enyhítését igényelheti. Feltétele továbbá az áldozat rászorultsága, amelyet jövedelmi viszonyai határoznak meg.

Ki jogosult az eljárásra?

Az ügyindításra jogosult ügyfél: az olyan rászoruló áldozat,
a) akinek sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, s ennek következményeként testi épsége, egészsége súlyosan károsodott, ami miatt várhatóan 6 hónapot meghaladóan keresőképtelenné vált,
b) aki az a) pontban meghatározott bűncselekmény következtében károsodott vagy meghalt sértettnek az elkövetés időpontjában egy háztartásban élő egyenes ági rokona, örökbefogadója vagy nevelőszülője, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeke, házastársa, élettársa,
c) akinek eltartására az a) pontban meghatározott bűncselekmény következtében károsodott vagy meghalt sértett jogszabály, végrehajtható bírósági, illetőleg hatósági határozat vagy érvényes szerződés alapján köteles vagy köteles volt,
d) aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott.

Rászorulónak tekintendő az áldozat, ha havi nettó jövedelme - közös háztartásban élők esetén az egy főre eső jövedelem - nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét (2017-ben a 213.214 Ft-ot).

Jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak tekintendő az az áldozat, aki (a) aktív korúak ellátására jogosult, vagy időskorúak járadékában részesül, (b) adósságkezelési szolgáltatás, lakásfenntartási támogatás jogosultja, (c) a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították, (d) számára egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából a települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben szociális rászorultságot állapított meg, (e) ápolási díjban, közgyógyellátásban, rokkantsági járadékban részesül, (f) fogyatékossági támogatásra, vakok személyi járadékára vagy magasabb összegű családi pótlékra jogosult, (g) átmeneti szállást vagy éjjeli menedékhelyet igénybe vevő hajléktalan személy, (h) családok, gyermekek átmeneti otthonát igénybe vevő személy, (i) Magyarország területén menekültügyi eljárás alatt álló személy.

Áldozat a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje, valamint az a természetes személy is, aki a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény vagy a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként hátrányt, így különösen testi vagy lelki sérülést (súlyos félelem, szorongás), érzelmi megrázkódtatást (trauma, pszichés zavar), illetve vagyoni kárt szenvedett el, ha (a) magyar állampolgár, (b) az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára, (c) az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára, (d) Magyarország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy, (e) emberkereskedelem áldozataként azonosított személy, (f) az állampolgársága szerinti államnak Magyarországgal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján erre jogosult. Jogosult továbbá az Európai Unió bármely tagállamának Magyarországon életvitelszerűen élő állampolgára vagy az a Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt bűncselekmény áldozatává vált. Állami kárenyhítésre az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára akkor jogosult, ha az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkezik. Kárenyhítésben részesíthető az áldozat akkor is, ha Magyarországon tartózkodási vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik. Támogatási eljárás igénybevételére jogosult az a Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy, aki az Európai Unió más tagállamában vált szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává.

Az állami kárenyhítés az áldozatot akkor is megilleti, ha a feljelentés elutasítására, a nyomozás megszüntetésére, az eljárás megszüntetésére, illetve a vádlott felmentésére gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés, tévedés, jogos védelem, végszükség vagy elöljáró parancsa miatt kerül sor. Továbbá ha a feljelentés elutasítására, illetve az eljárás megszüntetésére az elkövető halála, az elévülés, a kegyelem, a tevékeny megbánás, illetve a Btk-ban meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt kerül sor.
Van lehetőség képviseletre, meghatalmazásra, a törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását.

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelemben meg kell jelölni
(a) az áldozat természetes személyazonosító adatait, lakcímét és állampolgárságát, (b) a kérelem benyújtásának alapjául szolgáló bűncselekményre, vonatkozó adatokat (megnevezése, az elkövetésének helye, időpontja és lényeges körülményei), (c) azt, hogy a megjelölt bűncselekmény, az áldozat számára milyen sérelemmel, így különösen testi vagy lelki sérüléssel, érzelmi megrázkódtatással, illetve vagyoni kárral járt, (d) az igényelt támogatás fajtáját, (e) azt, hogy a korábban igénybe vett támogatásokkal kapcsolatban terheli-e az áldozatot az állammal szemben visszafizetési kötelezettség, (f) azt, hogy az áldozattal szemben az igényelt támogatás nyújtását kizáró ok fennáll-e, (g) a rászorultság megállapításához szükséges adatokat (jövedelemre vonatkozó adatok, az áldozattal egy háztartásban élő személyek száma és a jövedelmükre vonatkozó adatok, illetve jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak tekintendő áldozat esetében az erről szóló igazolások), (h) az igényelt kárenyhítés formáját, (i) járadék jellegű kárenyhítés esetén az igényelt járadék havi összegét és a folyósítás időtartamát, (j) azt, hogy az áldozat rendelkezik-e olyan biztosítással, amelyből kárának részbeni vagy teljes megtérülése várható, (k) azt, hogy azon túlmenően várható-e, hogy a kár vagy annak egy része más forrásból megtérül, (l) azt, hogy a bűncselekménnyel összefüggésben felmerült kár az elkövetőtől vagy más forrásból megtérült-e, ha igen, milyen mértékben, (m) azt, hogy az áldozat ellen hamis vád, hatóság félrevezetése hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, hatósági eljárás akadályozása, mentőkörülmény elhallgatása, bűnpártolás, zártörés, az elkövető, illetőleg az elkövető hozzátartozója sérelmére személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetése miatt eljárás van-e folyamatban.

Milyen iratok szükségesek?

A kérelemhez csatolni lehet az ügyben eljáró nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság által kiállított, a büntető eljárás adatairól szóló igazolást.

Ha a kárenyhítés iránti kérelmet a bűncselekmény sértettjének halálára tekintettel az a személy nyújtja be, aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében károsodott vagy meghalt sértettnek az elkövetés időpontjában egy háztartásban élő egyenes ági rokona, örökbefogadója vagy nevelőszülője, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeke, házastársa, élettársa, vagy akinek eltartására meghatározott bűncselekmény következtében károsodott vagy meghalt sértett jogszabály, végrehajtható bírósági, illetőleg hatósági határozat vagy érvényes szerződés alapján köteles vagy köteles volt, a bűncselekmény sértettjének halálát a büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság igazolásban igazolja. Ezt az igazolást az áldozatsegítő szolgálat szerzi be, ha az áldozat azt kérelméhez nem csatolta.

A kérelemhez csatolni kell:
(a) a jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak tekintendő kérelmező kivételével a jövedelemre vonatkozó igazolást, (b) a testi épség, egészség súlyos károsodását igazoló szakértői véleményt vagy orvosi dokumentumokat (c) a keresőképtelenséget igazoló és annak várható időtartamát valószínűsítő szakértői véleményt vagy orvosi igazolást (d) ha az áldozat az alapján jogosult kérelem beadására, hogy szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében károsodott vagy meghalt sértettnek az elkövetés időpontjában egy háztartásban élő egyenes ági rokona, örökbefogadója vagy nevelőszülője, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeke, házastársa, élettársa, vagy akinek eltartására meghatározott bűncselekmény következtében károsodott vagy meghalt sértett jogszabály, végrehajtható bírósági, illetőleg hatósági határozat vagy érvényes szerződés alapján köteles vagy köteles volt, abban az esetben az együttélést, rokoni kapcsolatot, tartási kötelezettséget igazoló dokumentumokat (e) az ügyféllel közös háztartásban élő nagykorú személy - kivéve, ha a büntetőeljárás terheltje, vagy bírósági vagy hatósági eljárásban ellenérdkű fél - jövedelmére vonatkozó igazolást.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az áldozatsegítő eljárások illeték- és díjmentesek.
A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél helyett a fordítás és tolmácsolás költségét a célelőirányzat terhére az áldozatsegítő szolgálat viseli.

Hol intézhetem el?

megyei (fővárosi) kormányhivatal

Ügyintézés határideje

A támogató hatóság a nyomtatványt és annak mellékleteit a beérkezést követő 5 napon belül továbbítja a döntő hatósághoz. A döntő hatóság a kérelem beérkezésétől számított 21 napon belül hozza meg a döntést.

Jogorvoslati lehetőség

Az állami kárenyhítés tárgyában hozott döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.

Kárenyhítés iránti kérelem elbíráló döntés ellen van helye fellebbezésnek.
A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.
Igazságügyi Minisztérium
(1055 Budapest, Kossuth L. tér 1-3.)
megyei (fővárosi) kormányhivatal


A határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.
A fellebbezés illetékmentes.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

A "tájékoztatók" nevű mappában csatolva
1. Mi az áldozatsegítő szolgálat célja?
Ha valaki közvetlenül (sértettként) vagy közvetett módon (pl. tanúként vagy családtagon keresztül) kapcsolatba kerül valamilyen bűncselekménnyel, fel kell dolgoznia ennek hatásait. Természetes emberi reakció, ha ilyenkor fizikai vagy lelki problémák jelentkeznek, és anyagi nehézségek is felléphetnek. Az Áldozatsegítő Szolgálat az ilyen helyzetek megoldására ajánl segítséget.

2. Kinek tud segíteni az áldozatsegítő szolgálat?
Aki Magyarország területén bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés sértettjévé vált, vagy aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet (testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt) szenvedett el. Igénybe veheti az áldozatsegítő szolgáltatásokat az Európai Unió bármely tagállamának Magyarországon életvitelszerűen élő állampolgára vagy az a Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt bűncselekmény áldozatává vált. Állami kárenyhítésre az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára akkor jogosult, ha az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkezik. Kárenyhítésben részesíthető az áldozat akkor is, ha Magyarországon tartózkodási vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik.

3. Hogyan tud segíteni az áldozatsegítő szolgálat?
Az Áldozatsegítő Szolgálat a bűncselekmények és tulajdon elleni szabálysértések áldozatai számára (1) elősegíti érdekeik érvényesítését; (2) az elkövetéstől számított 5 napon belül beadott kérelem alapján azonnali pénzügyi segélyt adhat, krízishelyzet fennállása esetén; (3) áldozati státuszukat igazolhatja. Ezen felül az állam más szervei útján (4) tanúgondozással kapcsolatos feladatot lát el és (5) védett szálláshelyet biztosíthat.
A személy elleni erőszakos bűncselekmények súlyos sérültjei és halálos áldozataik hozzátartozói mindezen túl állami kárenyhítést is igényelhetnek.
A felsorolt támogatások térítés nélkül vehetők igénybe.

4. Mi a kárenyhítés?
Kárenyhítésre a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény közvetlen fizikai sértettjei jogosultak, akiknek testi épsége, egészsége a bűncselekmény következtében súlyosan károsodott, továbbá ezek hozzátartozói, eltartottjai, illetve aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott. Feltétele továbbá az áldozat rászorultsága, amelyet jövedelmi viszonyai határoznak meg. Rászoruló az áldozat, ha családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét (2017-ben a 213.214 Ft-ot), illetve akkor is, ha a törvényben felsorolt szociális ellátások valamelyikében részesül.

5. Hol terjeszthetem elő a kérelmet?
A kérelem bármely áldozatsegítő szolgálatnál előterjeszthető. Az áldozatsegítő szolgálatok a járási (fővárosi kerületi) hivatalokban, továbbá a fővárosban és a megyeszékhelyeken, a megyei kormányhivatalok részeként működnek. Néhány megyében a megyeszékhelyen kívül, más városokban is elérhető a szolgálat, a kihelyezett ügyfélfogadások helye és időpontja a honlapon megtekinthető.

6. Hol szerezhetem be a kérelem-nyomtatványt?
A nyomtatvány letölthető az Igazságügyi Hivatal honlapjáról: http://igazsagugyihivatal.gov.hu. Az áldozatsegítő szolgálatok pedig kérésre postai úton biztosítják a nyomtatványt, illetve személyesen is rendelkezésre bocsátják.

7. A kérelem benyújtása kötött valamilyen határidőhöz?
A kárenyhítési kérelmet a bűncselekmény elkövetését követő 3 hónapon belül lehet előterjeszteni. Ha a kérelem előterjesztése elháríthatatlan akadályba ütközik, a kérelmet az akadály megszűnésétől számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni. Ha egy korábban államigazgatási eljárásban vizsgált cselekményről később derül ki, hogy az bűncselekmény, a kérelmet a büntetőeljárás megindítását követő 3 hónapon belül lehet előterjeszteni. Ha a bűncselekmény elkövetését követően később derül ki, hogy az áldozat testi épségének, egészségének súlyos károsodása és a bűncselekmény között ok-okozati összefüggés áll fenn, illetve ha a bűncselekmény megváltoztatott minősítése alapján szándékos, személy elleni erőszakos a bűncselekmény, a kérelmet az ok-okozati összefüggés tudomásra jutásától, illetve a minősítés megváltoztatásától számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.
Az állami kárenyhítés iránti kérelem a bűncselekmény elkövetését követő 5 év elteltével nem nyújtható be.

8. Csak magyar állampolgár részesülhet áldozatsegítésben?
Nem. A magyar állampolgárokon kívül az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára, az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára, a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy, az emberkereskedelem áldozata, illetve az is részesülhet Magyarországon áldozatsegítésben, aki az állampolgársága szerinti állam és Magyarország közötti nemzetközi megállapodás vagy viszonosság alapján erre jogosult. Erre akkor van mód, ha az adott személy Magyarország területén bűncselekmény sértettjévé vált, vagy a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el.

9. Mivel kell igazolnom azt, hogy bűncselekmény áldozata vagyok?
Az állami kárenyhítés akkor vehetőek igénybe, ha a sérelmezett bűncselekménnyel kapcsolatban indult büntetőeljárás. Az eljárás megindulásáról az eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) igazolást állít ki. Ha az áldozat ilyen igazolással nem rendelkezik, akkor azt a szolgálat hivatalból szerzi be.

10. Mennyi a járadék jellegű állami kárenyhítés mértéke?
A havi járadék maximális összege az alapösszeg, azaz 2017-ben 106.607 Ft lehet. Járadék 6 hónapot meghaladó keresőképtelenség esetén, legfeljebb 3 évig adható.

11. Mikor szűnik meg a járadék folyósítása?
A jogerős határozatban meghatározott időtartam leteltével, illetve azt megelőzően, ha
a) a bűncselekményre tekintettel az áldozat rendszeres szociális vagy nyugdíj-biztosítási ellátásra való jogosultságát megállapították, és az ellátás folyósítását megkezdték,
b) jogerős bírósági határozat az áldozat részére kártérítésként járadékot állapított meg, és annak folyósítását megkezdték,
c) a biztosító az áldozat részére járadék folyósítását kezdi meg,
d) az áldozat keresőképtelensége megszűnik,
e) az áldozat a kötelezően előírt orvosi, szakértői vizsgálatról igazolatlanul távol maradt.

12. A bűncselekménnyel okozott káromat az áldozatsegítő szolgálat teljes egészében megtéríti?
Nem, a járadék formájában nyújtott kárenyhítés addig adható, amíg (a) a bűncselekményre tekintettel az áldozat rendszeres szociális vagy nyugdíj-biztosítási ellátásra való jogosultságát megállapítják, és az ellátás folyósítását megkezdik, (b) jogerős bírósági határozat az áldozat részére kártérítésként járadékot állapít meg, és annak folyósítását megkezdik, (c) a biztosító az áldozat részére járadék folyósítását kezdi meg, (d) az áldozat keresőképtelensége megszűnik, (e) az áldozat a kötelezően előírt orvosi, szakértői vizsgálatról igazolatlanul távol marad. Ezen felül kárenyhítési kérelem esetén a törvény előírja azt a differenciált számítási módot, amellyel a a járadék jellegű kárenyhítés kalkulálni kell. Mindehhez továbbá szükséges csatolni a keresőképtelenséget igazoló és annak várható időtartamát valószínűsítő szakértői véleményt vagy orvosi igazolást is.

13. Terhel a pénzbeli támogatással kapcsolatban visszatérítési kötelezettség?
Kizárólag akkor, ha a cselekményről, amellyel kapcsolatban az eljárás indult, kiderül, hogy nem bűncselekmény, vagy ha a kár vagy a rendkívüli kiadás más forrásból megtérül (ilyenkor a megtérülés mértékéig), ha az áldozat a támogatás iránti ügyében valótlan adatot szolgáltatott, illetve ha a támogatás igénybevételét kizáró ok a támogatást követően következik be.

14. Mikor kerül kifizetésre a járadék jellegű állami kárenyhítés?
Járadék folyósításáról szóló határozat esetén az Igazságügyi Minisztérium a határozat jogerőre emelkedését követően intézkedik a járadéktagok utalása iránt oly módon, hogy az áldozat az első járadéktagot legkésőbb a következő hónap 10. napjáig megkapja.

15. Keletkezhet-e visszafizetési kötelezettségem járadék jellegű állami kárenyhítést engedélyezése esetén?
A járadék jellegű állami kárenyhítést alapesetben nem kell visszatéríteni.
Azonban áldozat a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését követő 3 évig köteles visszatéríteni a pénzben nyújtott támogatást, ha
a) az eljáró hatóság jogerősen megállapította, hogy a támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény,
b)az áldozat a támogatás iránti ügyében valótlan adatot szolgáltatott,
c) a kár vagy a rendkívüli kiadás más forrásból részben vagy egészben megtérült, de legfeljebb a megtérülés mértékéig,
d) a támogatás igénybevételét kizáró ok a támogatást követően következett be.

16. Ha visszafizetési kötelezettségem keletkezik, annak milyen feltételekkel kell eleget tennem?
Az áldozat köteles a támogatást egy összegben, a visszafizetésre kötelező jogerős határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az „bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése” elnevezésű célelőirányzat javára megfizetni. A vissza nem térített támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, a teljesítés elmulasztása esetén az áldozatsegítő szolgálat megkeresi a tartozás összegének behajtására hatáskörrel rendelkező szervet.

17. Milyen fizetési kedvezményeket kérhetek?
- fizetési halasztást, ha az ügyfélen kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséggel járna;
- részletfizetést, ha az ügyfélen kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséggel járna;
- méltányosságból a visszafizetendő összeg mérsékelhető, feltéve, hogy ha az áldozat havi nettó jövedelme - közös háztartásban élők esetén az egy főre eső jövedelem - nem haladja meg az alapösszeget, vagy a visszafizetés az áldozat vagy a vele közös háztartásban élők számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozna,
- méltányosságból a visszafizetendő összeg elengedhető, feltéve, hogy ha az áldozat havi nettó jövedelme - közös háztartásban élők esetén az egy főre eső jövedelem - nem haladja meg az alapösszeget, vagy a visszafizetés az áldozat vagy a vele közös háztartásban élők számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozna.

Fontosabb fogalmak

Áldozat: az áldozatsegítő támogatások szempontjából áldozat lehet a természetes személy sértett és az a természetes személy, aki a bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés (továbbiakban: bűncselekmény) közvetlen következményeként szenvedett hátrányt (pl.: hozzátartozók vagy egy szemtanú is). Bűncselekmény közvetlen következményeképpen előállt sérelem a sértetten kívül más személynél akkor állapítható meg, ha sérelme a bűncselekménnyel szoros térbeli és időbeli összefüggésben, és ok-okozati viszonyban következett be.
Sértett: a büntetőeljárásban lehet feljelentő, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, kihallgathatják tanúként is.
Feljelentő: Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. A feljelentés kötelező, ha annak elmulasztása bűncselekmény.
Feljelentés: valamely bűncselekmény gyanújára utaló, formához nem kötött közlés. Annak elengedhetetlen ismérve, hogy meghatározott, vagy ismeretlen személy ellen, a bűncselekmény gyanújára vonatkozóan konkrét adatot is tartalmazva az eljárás megindítását célozza, kifejezetten azt igényelje. Minden egyéb hatósághoz intézett közlés bejelentés csupán; az ügyész, a nyomozó hatóság tájékoztatása ilyen igény nélkül. A feljelentés bárkit megillető jogosultság. Feljelentést tehet jogi és természetes, ismert és ismeretlen, névtelen személy. Az, hogy a feljelentő beszámítási képessége korlátozott vagy hiányzik, nem játszik szerepet. Végezetül önfeljelentésnek is helye van. Feljelentést tehát bárki, bármilyen formában tehet, ami természetesen nem jelenti egyben azt, hogy e feljelentés nyomán a büntetőeljárást le is folytatják. Csupán azt, hogy az eljárás kezdeményezésének lehetőségétől eleve senki sincs elzárva.
Magánvádló: Könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat mint magánvádló a sértett képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető.
Magánfél: az a sértett, aki a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesít. A magánfél a terhelttel szemben azt a polgári jogi igényt érvényesítheti, amely a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett.
Pótmagánvádló: a sértett az e törvényben meghatározott esetekben pótmagánvádlóként léphet fel, ha (a) az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette, (b) az ügyész a vádemelést részben mellőzte, (c) az ügyész a vádat elejtette, (d) az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetőleg a vád képviseletét - magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként - nem vette át, (e) az ügyész a tárgyaláson a vádat azért ejtette el, mert megítélése szerint a bűncselekmény nem közvádra üldözendő.
Tanú: Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet.
Sérelem: testi vagy lelki sérülés, érzelmi megrázkódtatás, illetve vagyoni kár.
Lelki sérülés: a bűncselekmény következtében az áldozatban kialakult tartós, komoly félelem, szorongás.
Érzelmi megrázkódtatás: az áldozatban kialakult trauma, pszichés zavar.
Vagyoni kár: az az érték, amellyel a bűncselekmény következményeképpen az áldozat vagyona csökkent, illetve a károkozáshoz utóbb kapcsolódó kiadások, amelyek a károsító magatartás hatására jelentkeztek.
Krízishelyzet: az áldozat rendkívüli élethelyzetbe kerül a bűncselekmény következtében, a mindennapi megélhetéséhez szükséges kiadásait nem tudja fedezni. Egyéb költségek megfizetése merül fel, amelyet nem tud megfizetni, vagy amelynek megfizetése veszélyezteti megélhetését. Amennyiben a bűncselekmény és a költségek felmerülése között kapcsolat nem áll fenn, az ok-okozati összefüggés hiányában nem biztosítható azonnali pénzügyi segély. Az azonnali pénzügyi segély nem szociális rászorultság alapján járó segélyezési forma, a bűncselekmény következtében kialakult pillanatnyi állapotot kell vizsgálni. Az azonnali pénzügyi segély nem kártérítés, célja nem a bűncselekménnyel okozott vagyoni kár megtérítése, vagy enyhítése. Amennyiben az áldozat kiadásait tudja fedezni, vagy a bűncselekmény következtében nem került megélhetése (élelmezés, lakhatás stb.) veszélybe, nem adható azonnali pénzügyi segély.
A pénzben nyújtott támogatás kifizetésének módja: (a) Készpénz - a segély személyes átvételét jelenti az áldozatsegítő szolgálat hivatali helységében, a határozat átvételével egy időben. (b) Postai utalvány, illetve saját névre szóló fizetési számlára utalás esetén a határozat jogerőre emelkedését követően kerül megküldésre az Igazságügyi Minisztérium részére, majd azt követően az IM intézkedik a kifizetésről (lényegesen több időt vesz igénybe).
Jövedelem: minden, munkaviszony, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszony, egyéb szolgálati jogviszony, tagsági viszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján elért jövedelem (munkabér, munkadíj, illetmény, személyes közreműködés ellenértékeként történt kifizetés stb.) és társadalombiztosítási vagy egyéb jogviszonyon alapuló járandóság, munkanélküli-ellátás, illetve egyéb támogatás stb. Vállalkozó ügyfélnek a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben elért jövedelme alapján kell nyilatkoznia a havi nettó jövedelméről. A mezőgazdasági őstermelő ügyfél a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben adóbevallásra és egyszerűsített adóbevallási nyilatkozat tételére sem volt köteles, ennek tényét jeleznie kell a nyomtatvány megfelelő rovatában. Ilyen esetben a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben megszerzett nettó jövedelem tizenketted részét kell - külön igazolás csatolása nélkül - havi nettó jövedelemként feltüntetni a nyomtatványon. Ha az ügyfél jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak tekintendő áldozat, arra vonatkozó adatokat kell megadni, a kérelmező és a vele közös háztartásban élő nagykorú személy jövedelmére vonatkozó adatokról nem kell nyilatkozni.
Jövedelemigazolás: Az ügyfél és az ügyféllel közös háztartásban élő nagykorú személy jövedelmét a munkáltatója, vagy a kifizetést teljesítő, illetve a járandóságot folyósító szerv igazolja. Amennyiben az ügyfélnek nyugdíjat folyósítanak, a nyomtatványhoz a kérelem előterjesztését megelőző havi postai nyugdíjszelvény vagy a legutolsó folyószámla-kivonat (másolata) is csatolható igazolásként.
Vállalkozó ügyfél esetén az éves adózott jövedelmét az illetékes első fokú állami adóhatóság igazolja; ezen összeg tizenketted részét kell havi nettó jövedelemként feltüntetni a nyomtatványon.

Vonatkozó jogszabályok

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 1. §, 2. § (2) és (3) bekezdés, 3. §, 4. § (1) bekezdés, 5. §, 6. §, 7. § (1), (3), (4) és (5) bekezdés, 8. §, 10. §, 11. § (1), (1a) és (3) bekezdés, 12. §, 13. §, 15. §, 15/A. §, 16. §, 17. §, 19. §, 20. § (3) bekezdés, 29-40. §, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 30. §, 31. §, 32. §, 33. § (1) bekezdés, 37. § (3) és (5) bekezdés, 40. § és 40/A. §, 71. § (1) bekezdés, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1). bekezdés, 102. § (1) bekezdés, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 7. §, 25. §, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 52. § (1) bekezdés, 53. § (1) bekezdés, 54. § (1) bekezdés, 71. § (1) bekezdés, 171. § (1) bekezdés,, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1.§,, az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet 1. § (3) bekezdés, 3. §, 4. §, 5. §, 10-14. §, 16/A. §, 18. § (2) bekezdés, 19-20/A. §. és 1. melléklet, az Igazságügyi Hivatalról szóló 233/2014. (IX.18.) Korm. rendelet 3. § , (2) bekezdés és 6. §, a rendőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 54/2015. (XII. 12.) BM rendelet 1. §, a rendőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 2/2013. (I. 31.) ORFK utasítás 11. pont

Kulcsszavak

bűncselekmény, áldozat, súlyos sérülés, gyilkosság, rablás, keresőképtelenség

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858