Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Európai Unió más tagállamába irányuló kárenyhítés iránti kérelem

Kódszám

IGSZO00010

Az ügy rövid leírása

Ha a kérelmező személy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban vált a szándékos erőszakos bűncselekmény áldozatává, úgy a kérelmező jogosult állami kárenyhítésre a bűncselekmény helye szerinti tagállamban.

Ki jogosult az eljárásra?

Azok az áldozatok, akik a szokásos tartózkodási helyük szerinti tagállamon kívül váltak szándékos személy elleni, erőszakos bűncselekmény áldozatává. Jogosultak az áldozatok a lakóhelyük (tartózkodási helyük) szerinti támogató hatóságnál kérelmüket benyújtani.

Amennyiben magyar állampolgár más Európai Uniós tagállamban szándékos, erőszakos bűncselekmény áldozatává válik, a támogató hatóság [járási (fővárosi kerületi) hivatal] az elkövetés helye szerinti döntő hatóságnak továbbítja az adott tagállam kérelemnyomtatványát.

A további jogosultsági feltételeket az Európai Unió adott tagállamának jogrendszere szabályozza.
Az egyes tagállamok által meghatározott feltételeket a Polgári Ügyek Európai Igazságügyi Atlasza tartalmazza:
http://ec.europa.eu/justice_home/judicialatlascivil/html/cv_documents_hu.htm?countrySession=27&

Az Atlaszt a közeljövőben az Európai Igazságügyi Portál (e-justice.europa.eu) fogja felváltani, ami jelenleg feltöltés alatt áll.

Az egyes tagállamok által meghatározott feltételeket a Polgári Ügyek Európai Igazságügyi Atlasza tartalmazza:
http://ec.europa.eu/justice_home/judicialatlascivil/html/cv_documents_hu.htm?countrySession=27&

Az Atlaszt a közeljövőben az Európai Igazságügyi Portál (e-justice.europa.eu) fogja felváltani, ami jelenleg feltöltés alatt áll.

Milyen adatokat kell megadni?

Az egyes tagállamok által meghatározott feltételeket a Polgári Ügyek Európai Igazságügyi Atlasza tartalmazza:
http://ec.europa.eu/justice_home/judicialatlascivil/html/cv_documents_hu.htm?countrySession=27&

Milyen iratok szükségesek?

Az egyes tagállamok által meghatározott feltételeket a Polgári Ügyek Európai Igazságügyi Atlasza tartalmazza:
http://ec.europa.eu/justice_home/judicialatlascivil/html/cv_documents_hu.htm?countrySession=27&
A kérelemmel együtt az alátámasztó dokumentumokat a támogató hatóság továbbítja a döntő hatóság részére. A csatolandó okmányok mentesek a hitelesítés, illetve az ezzel egyenértékű formai követelmények alól.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az áldozatsegítő eljárások illeték- és díjmentesek. A magyar nyelvet nem ismerő vagy fogyatékossága miatt jelnyelvi tolmácsolásra szoruló ügyfél helyett a fordítás és tolmácsolás költségét a célelőirányzat terhére az áldozatsegítő szolgálat viseli.
Az Európai Unió más tagállamába irányuló, illetve onnan érkező kárenyhítési kérelmek esetén, a nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban felmerülő fordítás költségét az adott tagállam döntő hatósága előtti eljárásban használható nyelvet nem ismerő ügyfél helyett a célelőirányzat terhére az áldozatsegítő szolgálat viseli.

Hol intézhetem el?

A tagállamoknak létre kell hozni támogató hatóságot, ahová a kérelmet be lehet nyújtani és döntő hatóságot, amely a kárenyhítés iránti kérelem elbírálásáért felel.
Magyarországon támogató hatóság a járási (fővárosi kerületi) hivatal áldozatsegítéssel foglalkozó szervezeti egysége.

Ügyintézés határideje

A támogató hatóság a nyomtatványt és annak mellékleteit a beérkezést követő lehető legrövidebb időn belül továbbítja a döntő hatósághoz. A további eljárási szabályokat az Európai Unió adott tagállamának belső joga szabályozza.

Jogorvoslati lehetőség

Az adott tagállam belső joga határozza meg.
Az adott tagállam belső joga határozza meg.
Az adott tagállam belső joga határozza meg.
Az adott tagállam belső joga határozza meg.
Az adott tagállam belső joga határozza meg.
Az adott tagállam belső joga határozza meg.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

A "tájékoztatók" nevű mappában csatolva
1. Megilleti kárenyhítés az áldozatot, ha Európai Unió más tagállamában vált szándékos, erőszakos bűncselekmény áldozatává?
Igen, a tagállamok feladata, hogy minden, a területükön elkövetett szándékos, erőszakos bűncselekmény esetében biztosítsák a kárenyhítés lehetőségét az áldozatnak, függetlenül attól, hogy az elkövetés helye szerinti tagállamban van-e a szokásos tartózkodási helye.

2. Hol nyújtható be a kárenyhítés iránti kérelem?
Az áldozat saját tagállama hatóságához a támogató hatósághoz [járási (fővárosi kerületi) hivatal] nyújthatja be kérelmét, és attól kaphat segítséget a gyakorlati és adminisztratív alaki követelményekkel kapcsolatban. Döntő hatóságként a bűncselekmény elkövetési helye szerinti tagállam hatósága illetékes eljárni, amely a kérelem elbírálásáért és a kárenyhítés kifizetéséért felelős.

3. Hol lehet hozzáférni a kérelem-nyomtatványhoz?
A kérelemnyomtatványok megtalálhatóak és letölthetőek a Polgári Ügyek Európai Igazságügyi Atlasza honlapján tagállami bontásban
http://ec.europa.eu/justice_home/judicialatlascivil/html/cv_information_hu.htm

4. Az eljárás, illetve fordítási, tolmácsolási költségek terhelik az áldozatot?
A nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban felmerülő fordítás költségét az adott tagállam döntő hatósága előtti eljárásban használható nyelvet nem ismerő ügyfél helyett a célelőirányzat terhére az áldozatsegítő szolgálat viseli.

Fontosabb fogalmak

Áldozat: az áldozatsegítő támogatások szempontjából áldozat lehet a természetes személy sértett és az a természetes személy, aki a bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés (továbbiakban: bűncselekmény) közvetlen következményeként szenvedett hátrányt (pl.: hozzátartozók vagy egy szemtanú is). Bűncselekmény közvetlen következményeképpen előállt sérelem a sértetten kívül más személynél akkor állapítható meg, ha sérelme a bűncselekménnyel szoros térbeli és időbeli összefüggésben, és ok-okozati viszonyban következett be.
Sértett: a büntetőeljárásban lehet feljelentő, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, kihallgathatják tanúként is.
Feljelentő: Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. A feljelentés kötelező, ha annak elmulasztása bűncselekmény.
Feljelentés: valamely bűncselekmény gyanújára utaló, formához nem kötött közlés. Annak elengedhetetlen ismérve, hogy meghatározott, vagy ismeretlen személy ellen, a bűncselekmény gyanújára vonatkozóan konkrét adatot is tartalmazva az eljárás megindítását célozza, kifejezetten azt igényelje. Minden egyéb hatósághoz intézett közlés bejelentés csupán; az ügyész, a nyomozó hatóság tájékoztatása ilyen igény nélkül. A feljelentés bárkit megillető jogosultság. Feljelentést tehet jogi és természetes, ismert és ismeretlen, névtelen személy. Az, hogy a feljelentő beszámítási képessége korlátozott vagy hiányzik, nem játszik szerepet. Végezetül önfeljelentésnek is helye van. Feljelentést tehát bárki, bármilyen formában tehet, ami természetesen nem jelenti egyben azt, hogy e feljelentés nyomán a büntetőeljárást le is folytatják. Csupán azt, hogy az eljárás kezdeményezésének lehetőségétől eleve senki sincs elzárva.
Magánvádló: Könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat mint magánvádló a sértett képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető.
Magánfél: az a sértett, aki a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesít. A magánfél a terhelttel szemben azt a polgári jogi igényt érvényesítheti, amely a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett.
Pótmagánvádló: a sértett az e törvényben meghatározott esetekben pótmagánvádlóként léphet fel, ha (a) az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette, (b) az ügyész a vádemelést részben mellőzte, (c) az ügyész a vádat elejtette, (d) az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetőleg a vád képviseletét - magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként - nem vette át, (e) az ügyész a tárgyaláson a vádat azért ejtette el, mert megítélése szerint a bűncselekmény nem közvádra üldözendő.
Tanú: Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet.
Sérelem: testi vagy lelki sérülés, érzelmi megrázkódtatás, illetve vagyoni kár.
Lelki sérülés: a bűncselekmény következtében az áldozatban kialakult tartós, komoly félelem, szorongás.
Érzelmi megrázkódtatás: az áldozatban kialakult trauma, pszichés zavar.
Vagyoni kár: az az érték, amellyel a bűncselekmény következményeképpen az áldozat vagyona csökkent, illetve a károkozáshoz utóbb kapcsolódó kiadások, amelyek a károsító magatartás hatására jelentkeztek.
Krízishelyzet: az áldozat rendkívüli élethelyzetbe kerül a bűncselekmény következtében, a mindennapi megélhetéséhez szükséges kiadásait nem tudja fedezni. Egyéb költségek megfizetése merül fel, amelyet nem tud megfizetni, vagy amelynek megfizetése veszélyezteti megélhetését. Amennyiben a bűncselekmény és a költségek felmerülése között kapcsolat nem áll fenn, az ok-okozati összefüggés hiányában nem biztosítható azonnali pénzügyi segély. Az azonnali pénzügyi segély nem szociális rászorultság alapján járó segélyezési forma, a bűncselekmény következtében kialakult pillanatnyi állapotot kell vizsgálni. Az azonnali pénzügyi segély nem kártérítés, célja nem a bűncselekménnyel okozott vagyoni kár megtérítése, vagy enyhítése. Amennyiben az áldozat kiadásait tudja fedezni, vagy a bűncselekmény következtében nem került megélhetése (élelmezés, lakhatás stb.) veszélybe, nem adható azonnali pénzügyi segély.
A pénzben nyújtott támogatás kifizetésének módja: (a) Készpénz - a segély személyes átvételét jelenti a járási (fővárosi kerületi) áldozatsegítő hivatali helységében, a határozat átvételével egy időben. (b) Postai utalvány, illetve saját névre szóló fizetési számlára utalás esetén a határozat jogerőre emelkedését követően kerül megküldésre az Igazságügyi Minisztérium részére, majd azt követően az IM intézkedik a kifizetésről (lényegesen több időt vesz igénybe).
Jövedelem: minden, munkaviszony, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszony, egyéb szolgálati jogviszony, tagsági viszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján elért jövedelem (munkabér, munkadíj, illetmény, személyes közreműködés ellenértékeként történt kifizetés stb.) és társadalombiztosítási vagy egyéb jogviszonyon alapuló járandóság, munkanélküli-ellátás, illetve egyéb támogatás stb. Vállalkozó ügyfélnek a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben elért jövedelme alapján kell nyilatkoznia a havi nettó jövedelméről. A mezőgazdasági őstermelő ügyfél a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben adóbevallásra és egyszerűsített adóbevallási nyilatkozat tételére sem volt köteles, ennek tényét jeleznie kell a nyomtatvány megfelelő rovatában. Ilyen esetben a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben megszerzett nettó jövedelem tizenketted részét kell - külön igazolás csatolása nélkül - havi nettó jövedelemként feltüntetni a nyomtatványon. Ha az ügyfél jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak tekintendő áldozat, arra vonatkozó adatokat kell megadni, a kérelmező és a vele közös háztartásban élő nagykorú személy jövedelmére vonatkozó adatokról nem kell nyilatkozni.
Jövedelemigazolás: Az ügyfél és az ügyféllel közös háztartásban élő nagykorú személy jövedelmét a munkáltatója, vagy a kifizetést teljesítő, illetve a járandóságot folyósító szerv igazolja. Amennyiben az ügyfélnek nyugdíjat folyósítanak, a nyomtatványhoz a kérelem előterjesztését megelőző havi postai nyugdíjszelvény vagy a legutolsó folyószámla-kivonat (másolata) is csatolható igazolásként.
Vállalkozó ügyfél esetén az éves adózott jövedelmét az illetékes első fokú állami adóhatóság igazolja; ezen összeg tizenketted részét kell havi nettó jövedelemként feltüntetni a nyomtatványon.

Vonatkozó jogszabályok

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 40. §, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 7. §, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 52. § (1) bekezdés, 53. § (1) bekezdés, 54. § (1) bekezdés, 71. § (1) bekezdés, 171. § (1) bekezdés, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1.§, az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet, a Tanács bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve

Kulcsszavak

külföldön elkövetett bűncselekmény, áldozat, súlyos sérülés, gyilkosság, rablás, emberkereskedelem, megerőszakolás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858