Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Állampolgárság megszerzése iránti nyilatkozat

Kódszám

BAHIV00001

Az ügy rövid leírása

A magyar állampolgárság meg-, illetve visszaszerzésének egyik jogcíme.

A köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával – a nyilatkozattétel napjától – megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy:

- akit magyar állampolgárságától megfosztottak, magyar állampolgárságát Németországba áttelepülésre kötelezett személyként vesztette el, valamint az, akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. napja között elbocsátással szűnt meg,

- aki Magyarország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve, hogy a születése napján szülei magyarországi lakóhellyel rendelkeztek és a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve Magyarország területén lakik; a nyilatkozatot az érintett a tizenkilencedik életévének betöltéséig teheti meg,

- aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától 1957. október 1-je előtt született, és születésével nem vált magyar állampolgárrá.

Ki jogosult az eljárásra?

A köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával – a nyilatkozattétel napjától – megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy:

- akit magyar állampolgárságától megfosztottak, magyar állampolgárságát Németországba áttelepülésre kötelezett személyként vesztette el, valamint az, akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. napja között elbocsátással szűnt meg,

- aki Magyarország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve, hogy a születése napján szülei magyarországi lakóhellyel rendelkeztek és a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve Magyarország területén lakik; a nyilatkozatot az érintett a tizenkilencedik életévének betöltéséig teheti meg,

- aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától 1957. október 1-je előtt született, és születésével nem vált magyar állampolgárrá.
Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő. Kiskorú személy magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatához (ha elháríthatatlan akadálya nincs) mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozatát mellékelni kell, illetve annak akadályáról büntetőjogi felelőssége tudatában kell nyilatkoznia a kérelem-nyomtatványon a szülőnek.

A kérelmet átvevő ellenőrzi a kérelmező személyazonosságát, és hitelesíti aláírását, amelynek megtörténtét a kérelemnyomtatványon igazolja, továbbá az esetleges hiányosságokra és azok pótlásának elmulasztásából származó következményekre felhívja a kérelmező figyelmét. Meghatalmazott eljárására csak a kérelem benyújtását követően, az eljárás további szakaszában nyílik lehetőség.

Milyen adatokat kell megadni?

A nyilatkozatot - típustól függően - a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtására kiadott 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet 2., 3., vagy 6. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell előterjeszteni.
Az állampolgársági kérelem – kormányrendeletben meghatározott formanyomtatvány szerint – tartalmazza az érintett
a) születési családi és utónevét, házassági családi és utónevét, korábbi házassági családi és utónevét (a továbbiakban együtt: név), születési helyét és idejét, anyja nevét, nemét,
b) családi állapotára vonatkozó adatokat, a jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét és idejét, a házastárs vagy volt házastárs nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyar származására vonatkozó adatokat,
c) házastársa vagy volt házastársa szülei nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyarországi tartózkodásukra vonatkozó adatokat,
d) felmenői nevét, születési helyét és idejét, a felmenők házasságkötésének helyét és idejét, állampolgárságukra és tartózkodásukra vonatkozó adatokat,
e) gyermeke nevét, születési helyét és idejét, a gyermek másik szülőjének nevét, állampolgárságát,
f) testvére nevét, születési helyét és idejét,
g) lakóhelyére, korábbi magyarországi lakóhelyére, tartózkodására vonatkozó adatokat,
h) állampolgárságára, külföldre távozásának időpontjára vonatkozó adatokat,
i) iskolai végzettségére, foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat, és
j) elérhetőségét az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel és a miniszterrel való kapcsolattartáshoz.

Milyen iratok szükségesek?

A kérelemmel együtt kell benyújtani a hazai anyakönyvezéshez szükséges jegyzőkönyvet és a polgárok személyiadat- és lakcím-nyilvántartásába történő felvételhez az adatlapot, feltéve, hogy a kérelmező külföldön történt anyakönyvi eseménye(i)t még nem jegyezték be a hazai anyakönyvbe, továbbá a személyiadat- és lakcím-nyilvántartásban nem szerepel. .
A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratot. Kiskorú személy magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatához (ha elháríthatatlan akadálya nincs) mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozatát mellékelni kell.

Külföldi hatóság által kiállított okiratot eredetiben vagy hiteles másolatban, illetve nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában – ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs – diplomáciai felülhitelesítéssel, valamint hiteles magyar nyelvű fordítással együtt kell mellékelni.
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (1) bek. b) pontja szerinti nyilatkozat esetében (a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtására kiadott 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet 3. sz. mellékelete) csak a BÁH felhívására kell mellékelni a kérelmező szüleinek állampolgársága szerinti állam illetékes hatóságának igazolását arról, hogy a kérelmező a születésével nem szerzett állampolgárságot. Továbbá csatolni szükséges az érintett személyazonosításra szolgáló okmányának másolatát.
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (1) bek. c) pontja szerinti nyilatkozat esetében (a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtására kiadott 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet 6. sz. mellékelete) mellékelni szükséges a kérelmező szüleinek házassági és születési anyakönyvi kivonatát, továbbá közölni kell az anya magyar állampolgársága megállapításához szükséges adatokat. Ez utóbbi magának a formanyomtatványnak a kitöltésével teljesíthető.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Nincs.

Hol intézhetem el?

A kérelem benyújtható bármely fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (járási hivatal), fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájánál, magyar konzuli tisztviselőnél, illetve a BÁH regionális igazgatóságainál.

Ügyintézés határideje

A járási hivatal vezetője a kérelmet és mellékleteit az átvételtől számított öt napon belül köteles megküldeni a BÁH-nak.
A bizonyítvány kiadásának, illetve a nyilatkozat elfogadás feltételeinek hiányát megállapító határozat meghozatalának határideje hatvan nap. Az ügyintézési határidőbe azonban nem számít bele a hiánypótlásra felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, az eljárás felfüggesztésének időtartama, valamint az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő. Az ügyintézési határidő a kérelemnek a BÁH-hoz érkezése napján kezdődik, és indokolt esetben egy ízben hatvan nappal meghosszabbítható.

Jogorvoslati lehetőség

A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető.
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
BÁH
A felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni.
Nincs.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Van.
Kell-e a magyar nyelvtudásomat valamilyen formában igazolni ahhoz, hogy nyilatkozattal magyar állampolgárságot szerezhessek?
Nem.

Le kell-e mondanom korábbi, másik állampolgárságomról ahhoz, hogy magyar állampolgár lehessek?
A magyar jog hagyományosan tűri a kettős/többes állampolgárságot, ezért amennyiben állampolgárságot szerez, nem kell lemondania másik állampolgárságáról. Arról, hogy a másik állampolgársága szerinti ország szintén megengedi-e a többes állampolgárságot, ezen ország hatóságai tudnak felvilágosítással szolgálni.

Fontosabb fogalmak

Hiteles fordítás:
Hiteles fordításként az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) általános felhasználásra készített fordítása, valamint az adott országba akkreditált magyar konzul által készített, illetve a konzul által hitelesített fordítás fogadható el.

Hiteles másolatot a közjegyző, az OFFI, valamint a magyar konzuli tisztviselő készíthet.

A külföldön kiállított közokirat belföldön akkor fogadható el, ha az diplomáciai felülhitelesítéssel van ellátva. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 15. § (1) alapján a konzul felülhitelesítheti a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát, feltéve, hogy ezen hatóság aláírás- és bélyegzőmintájával rendelkezik. Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére azokban az országokban, amelyekkel Magyarország jogsegélyszerződést kötött, vagy amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének, felülhitelesítésének mellőzéséről szóló Hágai (Apostille) Egyezménynek (kihirdette az 1973. évi 11. törvényerejű rendelet). A legtöbb európai ország és a fejlett országok többsége csatlakozott a Hágai Egyezményhez.

Vonatkozó jogszabályok

a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. §, 13-15. §, 17. § 19. §, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX.22.) Korm.rendelet 1. § b-c) és f) pont, 2-2/A. §, 4/A-4/B. §, 12. §, az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 67. § (1a) bekezdés, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 330. § (2) bekezdés, az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének II. pont 4. pontja

Kulcsszavak

állampolgárság, állampolgárság-szerzés, nyilatkozatállampolgársági nyilatkozatállampolgársági nyilatkozatállampolgársági nyilatkozatállampolgársági nyilatkozatállampolgársági nyilatkozat

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858