Akadálymentes verzió

Állampolgársági honosítási kérelem

Kódszám

BAHIV00012

Az ügy rövid leírása

A honosítás a magyar állampolgárság megszerzésének egyik jogcíme, célja a magyar állampolgárság megszerzése az azzal járó jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése érdekében. Az eljárás kizárólag kérelemre indul.
Hagyományos honosítását az a nem magyar állampolgár kérheti, aki soha nem rendelkezett magyar állampolgársággal.
Egyszerűsített honosítását az a nem magyar állampolgár kérheti, aki soha nem rendelkezett magyar állampolgársággal és akinek felmenője magyar állampolgár volt, illetve valószínűsíteni tudja magyarországi származását és magyar nyelvtudását igazolja. Továbbá kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki legalább tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született. Természetesen a magyar nyelvtudás igazolása az ő esetükben is elvárt.

Ki jogosult az eljárásra?

I. Hagyományos honosítását az a nem magyar állampolgár kérheti, aki
- a kérelem benyújtását megelőzően meghatározott ideig (8, 5, 3 évig) bevándoroltként vagy letelepedettként, menekültként, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyként folyamatosan Magyarországon lakott,
- a magyar jog szerint büntetlen előéletű és ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban,
- megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított,
- honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti,
- alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.

Aki kedvezményes honosításra nem jogosult, nyolcévi folyamatos magyarországi ittlakás esetén kérheti honosítását.

Ötévi folyamatos magyarországi ittlakás esetén kedvezményes honosítását kérheti az, aki
a) az ország területén született,
b) kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet,

Háromévi folyamatos magyarországi ittlakás esetén kedvezményes honosítását kérheti az, aki
a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,
b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár,
c) magyar állampolgár fogadta örökbe,
d) magyar hatóság menekültként elismerte.
e) hontalan.
A nyolc-, öt- vagy háromévi időtartamú folyamatos magyarországi lakóhelytől kiskorú tekintetében el lehet tekinteni, ha honosítását a szülőjével együtt kéri vagy a szülője már megszerezte a magyar állampolgárságot.

Magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú lakóhelyétől függetlenül honosítható.

II. Egyszerűsített honosítását az a nem magyar állampolgár kérheti, aki soha nem rendelkezett magyar állampolgársággal és akinek felmenője magyar állampolgár volt, illetve valószínűsíteni tudja magyarországi származását és magyar nyelvtudását igazolja. Továbbá kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki legalább tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született. Természetesen a magyar nyelvtudás igazolása az ő esetükben is elvárt.
A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében.

További feltételek:
- a magyar jog szerint büntetlen előéletű és ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban,
- honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti.
Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő. A kérelem benyújtásakor a korlátozottan cselekvőképes személyt is meg kell hallgatni. Házastársak, illetve szülő együttélő kiskorú vagy cselekvőképtelen nagykorú gyermekével közös honosítási kérelmet terjeszthet elő. Kiskorú személy magyar állampolgárságának megszerzésére irányuló kérelméhez (ha elháríthatatlan akadálya nincs) mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozatát mellékelni kell. Egyszerűsített honosítás iránti kérelem esetén annak akadályáról büntetőjogi felelőssége tudatában kell nyilatkoznia a kérelem-nyomtatványon a szülőnek.
A kérelmet átvevő ellenőrzi a kérelmező személyazonosságát, és hitelesíti aláírását, amelynek megtörténtét a kérelemnyomtatványon igazolja, továbbá az esetleges hiányosságokra és azok pótlásának elmulasztásából származó következményekre felhívja a kérelmező figyelmét. Egyszerűsített honosítás esetében a kérelmet átvevő a magyar nyelvtudást is ellenőrzi .

Milyen adatokat kell megadni?

Az állampolgársági kérelem – kormányrendeletben meghatározott formanyomtatványok szerint – tartalmazza az érintett
a) születési családi és utónevét, házassági családi és utónevét, korábbi házassági családi és utónevét (a továbbiakban együtt: név), születési helyét és idejét, anyja nevét, nemét,
b) családi állapotára vonatkozó adatokat, a jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét és idejét, a házastárs vagy volt házastárs nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyar származására vonatkozó adatokat,
c) házastársa vagy volt házastársa szülei nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyarországi tartózkodásukra vonatkozó adatokat,
d) felmenői nevét, születési helyét és idejét, a felmenők házasságkötésének helyét és idejét, állampolgárságukra és tartózkodásukra vonatkozó adatokat,
e) gyermeke nevét, születési helyét és idejét, a gyermek másik szülőjének nevét, állampolgárságát,
f) testvére nevét, születési helyét és idejét,
g) lakóhelyére, korábbi magyarországi lakóhelyére, tartózkodására vonatkozó adatokat,
h) állampolgárságára, külföldre távozásának időpontjára vonatkozó adatokat,
i) iskolai végzettségére, foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat, és
j) elérhetőségét az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel és a miniszterrel való kapcsolattartáshoz.

Milyen iratok szükségesek?

A honosítási kérelemhez az érintett személy
- saját születési anyakönyvi kivonatát (eredeti példány, kivéve menekültek),
- családi állapotát igazoló okiratot (házassági anyakönyvi kivonat, bontóítélet, halotti anyakönyvi kivonat) kell csatolni.

Külföldi hatóság által kiállított okiratot eredetiben vagy hiteles másolatban, illetve nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában – ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs – diplomáciai felülhitelesítéssel, valamint hiteles magyar nyelvű fordítással együtt kell mellékelni.
A Magyarországon történt anyakönyvi események (születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat, haláleset) esetén, ha ismert az anyakönyvi esemény pontos ideje és helye, az anyakönyvi iratok beszerzéséről a BÁH hivatalból intézkedik.

I. Ezen túlmenően a hagyományos honosítási kérelem melléklete
- a megélhetés igazolására:
• a kérelmező (valamint házastársa) adóhatóság (NAV) által kiállított az előző három évről szóló jövedelemigazolása és az utolsó háromhavi jövedelmét is tartalmazó munkáltatói igazolás.
• nyugdíjas személy esetében a nyugdíjmegállapító határozat fénymásolata (az adott évre megállapított)
• eltartott személy esetében, az eltartási nyilatkozat, valamint az eltartó jövedelemigazolása (a fentiek szerint);
- a lakhatás igazolására:
• saját tulajdonú ingatlan esetében három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap.
• bérlemény esetében, a lakásbérleti szerződés, valamint a bérbeadó tulajdonjogát igazoló tulajdoni lap.
• befogadott személy esetében, a befogadó nyilatkozat, valamint a befogadó tulajdonjogát igazoló tulajdoni lap;
- alkotmányos alapismeretekből tett vizsgáról kiadott igazolás (feltéve, hogy a vizsgázó nem kéri a Fővárosi Kormányhivataltól, hogy értesítse a BÁH-ot az eredményes vizsgáról);
- a vizsga letétele alóli mentesüléshez (végzettséget tanúsító bizonyítvány, oklevél, diploma, illetékes szakintézmény által kiállított orvosi igazolás, a cselekvőképtelen, illetőleg a korlátozottan cselekvőképes személy gondnokság alá helyezését elrendelő határozatot);
- nagykorú kérelmező saját kézzel írt önéletrajza (erre a formanyomtatványon található megfelelő hely);
- 2 db arcfénykép ( a külföldön élő, tizennegyedik életévét betöltött kérelmezőnek egy darab arcfényképet kell csatolnia);
- személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlap;
- hazai anyakönyvezéshez szükséges; Adatlap(ok)
- kiskorú kérelmező esetén – ha elháríthatatlan akadálya nincs – mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozata.

Nem kell csatolni a honosítási kérelemhez a jogszabályban meghatározott okiratot, ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy
- azt korábbi, az idegenrendészeti hatóság által lefolytatott eljárásban már csatolta, és kéri a BÁH-tól, hogy az okiratot szerezze be, vagy
- azt a hozzátartozója már csatolta a saját honosítási vagy visszahonosítási eljárásában, és kéri a BÁH-tól, hogy az okiratot szerezze be.

A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az állampolgársági ügyekben eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.
Az Ápt. 4. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjára alapozott honosítási kérelem előterjesztésekor közölni kell a házastárs, a kiskorú gyermek, illetve az örökbefogadó magyar állampolgársága megállapításához szükséges adatokat.

II. Ezen túlmenően az egyszerűsített honosítási kérelem melléklete:
- a felmenő vagy a kérelmező magyar állampolgárságának igazolására szolgáló okiratok (különösen: állami és egyházi anyakönyvből kiállított születési, házassági, halotti anyakönyvi okirat; egykori állampolgársági bizonyítvány, honosítási/visszahonosítási, elbocsátási okirat, névváltoztatási okirat; korabeli magyar katona- vagy zsoldkönyv, magyarországi kárpótlási határozat, útlevél, személyi igazolvány, munka- vagy cselédkönyv, lakcímbejelentő lap, illetőségi bizonyítvány);
- a magyarországi származás valószínűsítésére szolgáló okiratok (különösen: a csángók saját vagy felmenőik anyakönyvi okmánya, amelyből a családi név és a születési hely alapján valószínűsíthető a magyarországi származás. A valószínűsítést elősegíthetik más okiratok is, például magyar iskolalátogatási igazolás, római katolikus egyházhoz tartozást igazoló dokumentum. Fontos kiemelni, hogy a „valószínűsíti magyarországi származását” fordulat csak azokra vonatkozik, akiknél teljes mértékig kizárt a felmenők egykori magyar állampolgárságának igazolása, tehát kizárólag a csángókra.);
- amennyiben a honosítási kérelmet a magyar állampolgárral kötött házasságra alapozzák, a kérelmező és a házastársa köteles nyilatkozni arról, hogy legalább tíz vagy öt éve érvényes házasságban élnek; utóbbi esetben a közös gyermek születési anyakönyvi kivonatát is csatolni kell.
- nagykorú kérelmező saját kézzel írt önéletrajza (erre a formanyomtatványon található megfelelő hely);
- 2 db arcfénykép (a külföldön élő, tizennegyedik életévét betöltött kérelmezőnek egy darab arcfényképet kell csatolnia);
- személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlap (csak a magyarországi lakóhellyel rendelkező kérelmezőnek);
- hazai anyakönyvezéshez szükséges
- kiskorú kérelmező esetén – ha elháríthatatlan akadálya nincs – mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozata, illetve annak akadályáról büntetőjogi felelőssége tudatában kell nyilatkoznia a kérelmet benyújtónak.
III. Névmódosítás

A névmódosítás iránti kérelmet az állampolgársági kérelemmel kell előterjeszteni.
A honosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti
- hogy saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselhesse;
- többtagú születési családi nevéből egy vagy több tag, valamint születési és házassági nevéből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását;
- utónevének magyar megfelelőjét;
- házastársa vagy annak felmenője, illetve – özvegy, elvált családi állapot esetén – volt házastársa vagy annak felmenője egykori magyar születési családi nevének viselését.
A honosítást kérő külföldi a névmódosítás során kérheti elhalt anyja nevének magyar nyelven való feltüntetését, ha az anya nevét hivatalos okiratban magyar nyelven korábban feltüntették.
A névmódosítási kérelmet – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.

A névmódosítási kérelemhez mellékelni kell:
- a kérelmező vagy felmenője egykori családi nevét tartalmazó, állami anyakönyvi hatóság által kiállított anyakönyvi kivonatot vagy olyan okmányt, amelyet magyar hatóság az állami anyakönyvi bejegyzés alapján állított ki, és a személyi adatokat közhitelűen igazolta,
- az elhalt anya neve magyar nyelvű feltüntetéséhez az elhalt anya halotti anyakönyvi kivonatát, valamint olyan hivatalos okiratot, amely közhitelűen igazolja elhalt anyja nevének magyar nyelvű megfelelőjét.
A névmódosítási kérelemhez nem kell mellékelni az állampolgársági ügyekben eljáró szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket bizonyító okiratot vagy szakvéleményt.
A magyar nyelvtudás ellenőrzése a kérelem átvételekor történhet a nagykorú kérelmezővel (házaspár esetén mindkét kérelmezővel) a magyar nyelven kitöltött nyomtatvánnyal, a magyar nyelven saját kézzel írt önéletrajzzal kapcsolatban folytatott beszélgetés, illetve az ezekkel összefüggésben feltett kérdések alapján. A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni a cselekvőképtelen vagy a korlátozottan cselekvőképes személyek esetében.

A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az állampolgársági ügyekben eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.

Nem kell csatolni a honosítási kérelemhez a jogszabályban meghatározott okiratot, ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy
- azt korábbi, az idegenrendészeti hatóság által lefolytatott eljárásban már csatolta, és kéri a BÁH-tól, hogy az okiratot szerezze be, vagy
- azt a hozzátartozója már csatolta a saját honosítási vagy visszahonosítási eljárásában, és kéri a BÁH-tól, hogy az okiratot szerezze be.
Megengedett az is, hogy a kérelmező jelezze, ha hozzátartozójával (pl. nagykorú testvérével) egy időben nyújtja be az egyszerűsített honosítási kérelmet, és az a felmenők magyar állampolgárságát igazolta vagy valószínűsítette magyarországi származását. Ebben az esetben meg kell adni a hozzátartozó személyi adatait és a kérelem benyújtásának helyét.

Külföldi hatóság által kiállított okiratot eredetibenben vagy hiteles másolatban, illetve nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában – ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs – diplomáciai felülhitelesítéssel, valamint hiteles magyar nyelvű fordítással együtt kell mellékelni. A mellékletek közül eredetiben vagy hiteles másolatban kell a kérelemhez csatolni a saját születési és a családi állapotot igazoló okiratot, míg a többi, eredeti vagy hiteles másolatban bemutatott iratról az átvevő – kézjegyével és pecséttel ellátott – másolatot készít.
A Magyarországon történt anyakönyvi események (születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat, haláleset) esetén, ha ismert az anyakönyvi esemény pontos ideje és helye, az anyakönyvi iratok beszerzéséről a BÁH hivatalból intézkedik. Az Ápt. 4. § (3a) bekezdésére alapozott honosítási kérelem előterjesztésekor közölni kell a házastárs magyar állampolgársága megállapításához szükséges adatokat.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Nincs.

Hol intézhetem el?

A kérelem benyújtható bármely fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (járási hivatal), fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájánál, magyar konzuli tisztviselőnél, illetve a BÁH regionális igazgatóságainál.

Ügyintézés határideje

Az átvevő a honosítási kérelmet és mellékleteit az átvételtől számított öt napon belül köteles megküldeni a BÁH-nak.
A BÁH javaslatára a belügyminiszter (illetve hagyományos honosítás esetén a miniszterelnök általános helyettese is) három hónapon belül tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek. Az ügyintézési időbe azonban nem számít be a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő, az eljárás felfüggesztésének időtartama, valamint az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő, valamint a rendőrségtől és a feladat- és hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálattól kért véleményezés időtartama.
Az ügyintézési határidő a kérelemnek a BÁH-ba érkezése napján kezdődik, mely indokolt esetben egy ízben három hónappal meghosszabbítható.

A BÁH a honosítási okiratot a kiállításától számított 15 napon belül megküldi hagyományos honosítás esetében a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek vagy konzuli tisztviselőnek, egyszerűsített honosítás esetében pedig az eskütétel helye szerint illetékes polgármesternek vagy konzuli tisztviselőnek.
Az okirat megérkezését követő 30 napon belül kell értesíteni a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről. Az állampolgársági esküt vagy fogadalmat az annak letételére szóló felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül kell letenni.
Tekintettel arra, hogy a magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú gyermek lakóhelyétől függetlenül honosítható, az állampolgársági esküt a választása szerinti polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teheti le. Ugyanez a helyzet azoknál is, akiknek honosítására azért kerül sor, mert ahhoz Magyarországnak fontos érdeke fűződik. Ezen személyek, valamint a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3), (3a) bekezdése alapján honosítottak az eskü vagy fogadalom letételének kitűzött időpontját megelőző legkésőbb ötödik napon kérhetik, hogy az esküt vagy a fogadalmat a felhívásban megjelölttől eltérő helyen tegyék le (lásd BAHIV00004).

Jogorvoslati lehetőség

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 13. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a Ket. hatálya nem tered ki – az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével – az állampolgársági eljárásra. A Ket. szerinti jogorvoslati fórumok igénybevételére tehát nincs lehetőség. Az állampolgársági ügyekben a köztársasági elnök diszkrecionális jogkörében dönt, azaz döntését nem köteles indokolni, és döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Van. www.allampolgarsag.gov.hu
Ha az ügyfél megszerzi a magyar állampolgárságot, megmarad-e az eredeti állampolgársága?
A magyar állampolgárság megszerzésének nem feltétele a külföldi állampolgárságról való lemondás, azonban egyes országokban a más állam állampolgárságának megszerzése eredményezheti az eredeti állampolgárság elvesztését. Ezzel kapcsolatban az adott állam illetékes szerve vagy a külképviselete tud felvilágosítást adni.

Honnan kell számítani a nyolc-, öt-, illetve a háromévi magyarországi ittlakást?
Az időtartam számítása a jogszabályban meghatározott státusok egyikének (bevándorolt, letelepedett, menekült, a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorló) elnyerését követő lakcímbejelentéssel (nyilvántartásba vétellel) kezdődik.

Kell-e vizsgáznia a kérelmezőnek alkotmányos alapismeretekből, ha Magyarországon végezte el az egyetemet?
Csak abban az esetben mentesül a vizsga letétele alól, ha magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben (iskoarendszerű) szervezett képzésben vett részt.

Mit kell az önéletrajznak tartalmaznia?
Nem szakmai önéletrajzot kell csatolni, hanem olyat, amely a kérelmező életútját (pl. Magyarországra érkezése előtt mely országokban élt, munkahelyei, családi kapcsolatai) mutatja be. (Az önéletrajzra vonatkozóan egyébként a jogszabály nem állapít meg semmilyen formai vagy tartalmi követelményt, az továbbá részét képezi a honosítási kérelem formanyomtatványának.)

63 éves honosítását kérőnek kell-e alkotmányos alapismeretekből vizsgát tennie?
Nem, aki a honosítási kérelem benyújtásakor a 60. életévét betöltötte, mentesül a vizsga letétele alól.

Kőszegi lakos hol tehet alkotmányos alapismeretekből vizsgát és hogyan jelentkezhet a vizsgára?
Mindenki, aki alkotmányos alapismeretekből vizsga letételére kötelezett, a Fővárosi Kormányhivatalnál teheti le a vizsgát. A vizsgára a Jelentkezési lap kitöltésével lehet jelentkezni akár személyesen, akár postai úton.

A kérelmező idős és beteg. A lánya eljárhat helyette meghatalmazással?
Nem, a kérelmet cselekvőképes kérelmező esetében kizárólag személyesen lehet benyújtani. A korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a kérelmet törvényes képviselője terjesztheti elő. Természetesen idős, beteg személy esetén indokolt esetben a hivatali helyiségen kívül is át lehet venni a kérelmet.

Miért kell a felmenőtől való leszármazást levezetni (egyszerűsített honosítási iránti kérelem VIII. rész), ha az előtte levő kérdés a felmenővel való rokonsági fokra kérdez rá?
A leszármazási lánc levezetése azért szükséges, hogy a kérelmező megnevezze az egyes rokonsági fokon álló felmenőket. Például dédszülők esetében különösen az anyai ágon nagy segítséget nyújt a kérelem elbírálása során.

Aki nem tud magyar felmenőt igazolni, viszont az egyik szülő magyar állampolgárságot szerzett honosítási eljárással, kérheti-e a honosítását egyszerűsített honosítási eljárás keretében, mivel magyar származású és magyarul is tud?
Egyszerűsített honosítást csak abban az esetben lehet kérelmezni, ha a kérelmező valamely felmenője magyar állampolgár volt. Egyéb esetben „sima” honosítási kérelmet kell benyújtania a kérelmezőnek. A kiskorúak esetében könnyítés, hogy az Áptv. 4. § (5) bekezdése alapján a kiskorú könnyített feltételekkel honosítható (természetesen nem egyszerűsített honosítási eljárás keretében), ha szülője a magyar állampolgárságot már megszerezte.

Ha a férj magyar felmenőkkel rendelkezik, szükséges-e a feleség felmenőit is igazolni?
Igen, az egyszerűsített honosítás/visszahonosítás anyagi jogi feltételeit a házastársaknak külön-külön igazolniuk kell.

Az állampolgárság tekintetében fel kell-e tüntetni a történelmi eseménnyel megváltozott állampolgárságot? Például a 2003 előtt született személy jugoszláv és szerb állampolgár is volt, mindkettőt fel kell tüntetni?
Igen, fel kell tüntetni a történelmi eseménnyel megváltozott állampolgárságot (tehát a példa szerinti esetben mind a jugoszláv mind a szerb állampolgárságot). Figyelni kell arra is, hogy a születési helynél az ország születéskori elnevezése legyen feltüntetve. (Például 1980-ban született kérelmező esetében Jugoszlávia legyen feltüntetve és ne Szerbia.)
Vissza lehet kérni a magyar nevet az állampolgárság megszerzésével együtt? Szabónak hívnak, de Sabau-nak írták át korábban a nevem.
A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik
- hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék,
- többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását (pl.: -ová),
- utónevüknek magyar megfelelőjét.
A születési hely esetében az ország megnevezése a születéskori, vagy a jelenlegi legyen-e (elcsatolt területeknél)?
Mindig az ország születéskori elnevezését kell feltüntetni születési helynél.

A kérelmező a születési helyét hogyan tüntesse fel a kérelem nyomtatványon, kizárólag a hivatalos magyar elnevezéssel, vagy a hivatalos külföldi helységnevet is tüntesse fel?
A hivatalos magyar elnevezés mellett hivatalos külföldi helységnév feltüntetése a kérelem nyomtatványon abban az esetben szükséges, ha a kérelmező kéri ez utóbbi megnevezés használatát a honosítási eljárás során. A hazai anyakönyvi adatlapon azonban mindegyik – magyar elnevezés, külföldi elnevezés, ország név – feltüntetése szükséges.

A nem kérelmező, de együtt megjelenő házastárs aláírása a kérelem nyomtatványon elfogadható-e kiskorú kérelmező esetében szülői hozzájárulásként vagy ez esetben is külön szülői hozzájáruló nyilatkozatot kell felvennünk, hitelesítenünk és becsatolnunk? Több esetben a házastárs nem olvas és nem ért magyarul.
Igen, elfogadható, ha a nem kérelmező házastárs kérelem átvevő előtt aláírja a kérelem nyomtatványt, azonban ha a nem kérelmező házastárs nem ért magyarul, tolmács alkalmazása szükséges, melyet fel kell tüntetni a nyomtatványon.

Az állampolgársági ügyekkel kapcsolatban hiteles másolatnak minősül-e a kormányablak ügyintézője által lemásolt és hitelesített másolati példány?
Jelenleg nem minősül hiteles másolatnak, de elfogadható ebben az eljárásban.

Fontosabb fogalmak

Hiteles fordítás:
Hiteles fordításként az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) általános felhasználásra készített fordítása, valamint az adott országba akkreditált magyar konzul által készített, illetve a konzul által hitelesített fordítás fogadható el.

Hiteles másolatot a közjegyző, az OFFI, valamint a magyar konzuli tisztviselő készíthet.

A külföldön kiállított közokirat belföldön akkor fogadható el, ha az diplomáciai felülhitelesítéssel van ellátva. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 15. § (1) alapján a konzul felülhitelesítheti a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát, feltéve, hogy ezen hatóság aláírás- és bélyegzőmintájával rendelkezik. Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére azokban az országokban, amelyekkel Magyarország jogsegélyszerződést kötött, vagy amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének, felülhitelesítésének mellőzéséről szóló Hágai (Apostille) Egyezménynek (kihirdette az 1973. évi 11. törvényerejű rendelet). A legtöbb európai ország és a fejlett országok többsége csatlakozott a Hágai Egyezményhez.

Vonatkozó jogszabályok

a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4-4/A. §, 6. §, 13-17. §, 19. §, 20/B. §,
a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX.22.) Korm. rendelet 1. § a) pont, 2-4. §, 5. §, 12-13. §,
az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének II. pont 4. pontja

Kulcsszavak

magyar állampolgárság megszerzése, honosításállampolgárság, honosításállampolgárság

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858