Akadálymentes verzió

Honosítási kérelem

Kódszám

BAHIV00012

Az ügy rövid leírása

A honosítás a magyar állampolgárság megszerzésének egyik jogcíme, célja a magyar állampolgárság megszerzése az azzal járó jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése érdekében. Az eljárás kizárólag kérelemre indul. A kérelmet a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához, a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájához, a magyar konzuli tisztviselőhöz, illetve az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainak ügyfélszolgálatai) lehet benyújtani. A kérelmet saját kezűleg kell aláírni és magyar nyelven kell benyújtani.

Ki jogosult az eljárásra?

A honosításért forduló ügyfelek, akik megfelelnek a vonatkozó jogszabályi feltételeknek.
Hagyományos honosítását az a nem magyar állampolgár kérheti, aki
- a kérelem benyújtását megelőzően meghatározott ideig (8, 5, 3 évig) bevándoroltként vagy letelepedettként, menekültként, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyként folyamatosan Magyarországon lakott,
- a magyar jog szerint büntetlen előéletű és ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban,
- megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított,
- honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti,
- alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.
Ötévi folyamatos magyarországi ittlakás esetén kedvezményes honosítását kérheti az, aki
a) az ország területén született,
b) kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet.
Háromévi folyamatos magyarországi ittlakás esetén kedvezményes honosítását kérheti az, aki
a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,
b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár,
c) magyar állampolgár fogadta örökbe,
d) magyar hatóság menekültként elismerte.
e) hontalan.
A nyolc-, öt- vagy háromévi időtartamú folyamatos magyarországi lakóhelytől kiskorú tekintetében el lehet tekinteni, ha honosítását a szülőjével együtt kéri vagy a szülője már megszerezte a magyar állampolgárságot.
Egyszerűsített honosítását az a nem magyar állampolgár kérheti, aki soha nem rendelkezett magyar állampolgársággal és akinek felmenője magyar állampolgár volt, illetve valószínűsíteni tudja magyarországi származását és magyar nyelvtudását igazolja. Továbbá kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki legalább tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született. Természetesen a magyar nyelvtudás igazolása az ő esetükben is elvárt.
A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében.
Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő. A kérelem benyújtásakor a korlátozottan cselekvőképes személyt is meg kell hallgatni. Házastársak, illetve szülő együttélő kiskorú vagy cselekvőképtelen nagykorú gyermekével közös honosítási kérelmet terjeszthet elő. Kiskorú személy magyar állampolgárságának megszerzésére irányuló kérelméhez (ha elháríthatatlan akadálya nincs) mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozatát mellékelni kell.

Milyen adatokat kell megadni?

Az állampolgársági kérelem – kormányrendeletben meghatározott formanyomtatványok szerint – tartalmazza az érintett
a) születési családi és utónevét, házassági családi és utónevét, korábbi házassági családi és utónevét (a továbbiakban együtt: név), születési helyét és idejét, anyja nevét, nemét,
b) családi állapotára vonatkozó adatokat, a jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét és idejét, a házastárs vagy volt házastárs nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyar származására vonatkozó adatokat,
c) házastársa vagy volt házastársa szülei nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyarországi tartózkodásukra vonatkozó adatokat,
d) felmenői nevét, születési helyét és idejét, a felmenők házasságkötésének helyét és idejét, állampolgárságukra és tartózkodásukra vonatkozó adatokat,
e) gyermeke nevét, születési helyét és idejét, a gyermek másik szülőjének nevét, állampolgárságát,
f) testvére nevét, születési helyét és idejét,
g) lakóhelyére, korábbi magyarországi lakóhelyére, tartózkodására vonatkozó adatokat,
h) állampolgárságára, külföldre távozásának időpontjára vonatkozó adatokat,
i) iskolai végzettségére, foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat, és
j) elérhetőségét az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel és a miniszterrel való kapcsolattartáshoz.

Milyen iratok szükségesek?

A honosítási kérelemhez az érintett személy
- saját születési anyakönyvi kivonatát (eredeti példány, kivéve menekültek),
- családi állapotát igazoló okiratot (házassági anyakönyvi kivonat, bontóítélet, halotti anyakönyvi kivonat) kell csatolni.
A hagyományos honosítási kérelem melléklete
- a megélhetés igazolására: 1. a kérelmező (valamint házastársa) adóhatóság (NAV) által kiállított az előző három évről szóló jövedelemigazolása és az utolsó háromhavi jövedelmét is tartalmazó munkáltatói igazolás; 2. nyugdíjas személy esetében a nyugdíjmegállapító határozat fénymásolata (az adott évre megállapított); 3. eltartott személy esetében, az eltartási nyilatkozat, valamint az eltartó jövedelemigazolása (a fentiek szerint);
- a lakhatás igazolására: 1. saját tulajdonú ingatlan esetében három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap; 2. bérlemény esetében, a lakásbérleti szerződés, valamint a bérbeadó tulajdonjogát igazoló tulajdoni lap; 3. befogadott személy esetében, a befogadó nyilatkozat, valamint a befogadó tulajdonjogát igazoló tulajdoni lap;
- alkotmányos alapismeretekből tett vizsgáról kiadott igazolás (feltéve, hogy a vizsgázó nem kéri a Fővárosi Kormányhivataltól, hogy értesítse a BÁH-ot az eredményes vizsgáról);
- a vizsga letétele alóli mentesüléshez (végzettséget tanúsító bizonyítvány, oklevél, diploma, illetékes szakintézmény által kiállított orvosi igazolás, a cselekvőképtelen, illetőleg a korlátozottan cselekvőképes személy gondnokság alá helyezését elrendelő határozatot);
- nagykorú kérelmező saját kézzel írt önéletrajza (erre a formanyomtatványon található megfelelő hely);
- 2 db arcfénykép ( a külföldön élő, tizennegyedik életévét betöltött kérelmezőnek egy darab arcfényképet kell csatolnia);
- személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlap;
- hazai anyakönyvezéshez szükséges; Adatlap(ok)
- kiskorú kérelmező esetén – ha elháríthatatlan akadálya nincs – mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozata.
Ezen túlmenően az egyszerűsített honosítási kérelem melléklete:
- a felmenő vagy a kérelmező magyar állampolgárságának igazolására szolgáló okiratok (különösen: állami és egyházi anyakönyvből kiállított születési, házassági, halotti anyakönyvi okirat; egykori állampolgársági bizonyítvány, honosítási/visszahonosítási, elbocsátási okirat, névváltoztatási okirat; korabeli magyar katona- vagy zsoldkönyv, magyarországi kárpótlási határozat, útlevél, személyi igazolvány, munka- vagy cselédkönyv, lakcímbejelentő lap, illetőségi bizonyítvány);
- a magyarországi származás valószínűsítésére szolgáló okiratok (különösen: a csángók saját vagy felmenőik anyakönyvi okmánya, amelyből a családi név és a születési hely alapján valószínűsíthető a magyarországi származás. A valószínűsítést elősegíthetik más okiratok is, például magyar iskolalátogatási igazolás, római katolikus egyházhoz tartozást igazoló dokumentum. Fontos kiemelni, hogy a „valószínűsíti magyarországi származását” fordulat csak azokra vonatkozik, akiknél teljes mértékig kizárt a felmenők egykori magyar állampolgárságának igazolása, tehát kizárólag a csángókra.);
- amennyiben a honosítási kérelmet a magyar állampolgárral kötött házasságra alapozzák, a kérelmező és a házastársa köteles nyilatkozni arról, hogy legalább tíz vagy öt éve érvényes házasságban élnek; utóbbi esetben a közös gyermek születési anyakönyvi kivonatát is csatolni kell.
- nagykorú kérelmező saját kézzel írt önéletrajza (erre a formanyomtatványon található megfelelő hely);
- 2 db arcfénykép (a külföldön élő, tizennegyedik életévét betöltött kérelmezőnek egy darab arcfényképet kell csatolnia);
- személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlap (csak a magyarországi lakóhellyel rendelkező kérelmezőnek);
- hazai anyakönyvezéshez szükséges
- kiskorú kérelmező esetén – ha elháríthatatlan akadálya nincs – mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozata, illetve annak akadályáról büntetőjogi felelőssége tudatában kell nyilatkoznia a kérelmet benyújtónak.
A honosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti
- hogy saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselhesse;
- többtagú születési családi nevéből egy vagy több tag, valamint születési és házassági nevéből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását;
- utónevének magyar megfelelőjét;
- házastársa vagy annak felmenője, illetve – özvegy, elvált családi állapot esetén – volt házastársa vagy annak felmenője egykori magyar születési családi nevének viselését.
A honosítást kérő külföldi a névmódosítás során kérheti elhalt anyja nevének magyar nyelven való feltüntetését, ha az anya nevét hivatalos okiratban magyar nyelven korábban feltüntették, valamint csatolja az anya hiteles halotti anyakönyvi kivonatát hiteles magyar nyelvű fordítással együtt.
A névmódosítási kérelemhez mellékelni kell:
- a kérelmező vagy felmenője egykori családi nevét tartalmazó, állami anyakönyvi hatóság által kiállított anyakönyvi kivonatot vagy olyan okmányt, amelyet magyar hatóság az állami anyakönyvi bejegyzés alapján állított ki, és a személyi adatokat közhitelűen igazolta,
- az elhalt anya neve magyar nyelvű feltüntetéséhez az elhalt anya halotti anyakönyvi kivonatát, valamint olyan hivatalos okiratot, amely közhitelűen igazolja elhalt anyja nevének magyar nyelvű megfelelőjét.
A névmódosítási kérelemhez nem kell mellékelni az állampolgársági ügyekben eljáró szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket bizonyító okiratot vagy szakvéleményt.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

illetékmentes

Hol intézhetem el?

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH)

Ügyintézés határideje

Az átvevő a honosítási kérelmet és mellékleteit az átvételtől számított 5 napon belül köteles megküldeni a BÁH-nak.
A BÁH javaslatára a belügyminiszter (illetve hagyományos honosítás esetén a miniszterelnök általános helyettese is) 3 hónapon belül tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek. Az ügyintézési időbe azonban nem számít be a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő, az eljárás felfüggesztésének időtartama, valamint az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő, továbbá a rendőrségtől és a feladat- és hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálattól kért véleményezés időtartama.
Az ügyintézési határidő a kérelemnek a BÁH-ba érkezése napján kezdődik, mely indokolt esetben egy ízben 3 hónappal meghosszabbítható.

A BÁH a honosítási okiratot a kiállításától számított 15 napon belül megküldi hagyományos honosítás esetében a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek vagy konzuli tisztviselőnek, egyszerűsített honosítás esetében pedig az eskütétel helye szerint illetékes polgármesternek vagy konzuli tisztviselőnek.
Az okirat megérkezését követő 30 napon belül kell értesíteni a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről. Az állampolgársági esküt vagy fogadalmat az annak letételére szóló felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül kell letenni.
Tekintettel arra, hogy a magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú gyermek lakóhelyétől függetlenül honosítható, az állampolgársági esküt a választása szerinti polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teheti le.

Jogorvoslati lehetőség

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 13. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a Ket. hatálya nem terjed ki – az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével – az állampolgársági eljárásra. A Ket. szerinti jogorvoslati fórumok igénybevételére tehát nincs lehetőség.
Az állampolgársági ügyekben a köztársasági elnök diszkrecionális jogkörében dönt, azaz döntését nem köteles indokolni, és döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Fontosabb fogalmak

Hiteles fordítás: Hiteles fordításként Magyarországon az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) általános felhasználásra készített fordítása, valamint az adott országba akkreditált magyar konzul által készített, illetve a konzul által hitelesített fordítás fogadható el. Hiteles fordítást készíthetnek továbbá külföldön az Igazságügyi Minisztériumoknál bejegyzett hiteles fordítók, igazságügyi fordítói jogosítvánnyal rendelkező bírósági tolmácsok. (Ukrajnában az Ukrán Országos Kereskedelmi ls Iparkamara, valamint egyes megyei kereskedelmi és iparkamarák.)
Hiteles másolatot a közjegyző, az OFFI, valamint a magyar konzuli tisztviselő készíthet.
Az állampolgársági kérelemhez a külföldön kiállított közokirat akkor fogadható el, ha az diplomáciai felülhitelesítéssel és magyar nyelvű fordítással van ellátva.
A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 15. § (1) bekezdés alapján a konzul felülhitelesítheti a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát, feltéve, hogy ezen hatóság aláírás- és bélyegzőmintájával rendelkezik. Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére azokban az országokban, amelyekkel Magyarország jogsegélyszerződést kötött, vagy amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének, felülhitelesítésének mellőzéséről szóló Hágai (Apostille) Egyezménynek.
Leszármazási lánc: A leszármazási lánc feltüntetése azért szükséges, hogy könnyen levezethető legyen a kérelmező és a kérelmen feltüntetett, egykori magyar állampolgárságú rokon közötti rokoni kapcsolat. A kapcsolatot a becsatolt hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott hiteles okiratok alapján vizsgáljuk.
A nem latin (cirill, héber stb.) betűvel rögzített iratok vizsgálata: Ezen iratok esetében főszabály szerint a magyar nyelvű fordítás az irányadó az eljárás során.
Névmódosítás: A honosítási eljárás során kérheti a kérelmező a honosítási kérelem mellett a családi nevének magyarosítását, valamint utónevének magyar megfelelőjét, valamint házastársa (volt házastársa) vagy annak felmenője egykori magyar születési családi nevének viselését. A honosítást kérő kérheti az elhalt anyja nevének magyar nyelven való feltüntetését is, ha mellékeli az anya hiteles halotti anyakönyvi kivonatát hiteles magyar nyelvű fordítással együtt.
Külföldi helységnév (születési hely) rögzítése: Ha a külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, az egykori hivatalos magyar elnevezést kell használni. Ha nem volt hivatalos magyar elnevezése a külföldi helységnek, akkor az eljárás során az illető országban hivatalos elnevezését kell használni.

Vonatkozó jogszabályok

a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4-4/A. §, 6. §, 13-17. §, 19. §, 20/A § (1), 20/B. §;
a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX.22.) Korm. rendelet 1. § a) pont, 2-4. §, 5. §, 12-13. §;
az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének II. pont 4. pontja

Kulcsszavak

magyar állampolgárság megszerzése, honosításállampolgárság, honosításállampolgárság

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858