Akadálymentes verzió

Állampolgársági visszahonosítási kérelem

Kódszám

BAHIV00013

Az ügy rövid leírása

A visszahonosítás a magyar állampolgárság megszerzésének egyik jogcíme, célja a magyar állampolgárság megszerzése az azzal járó jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése érdekében. Az eljárás kizárólag kérelemre indul.


Visszahonosítható az a nem magyar állampolgár, akinek magyar állampolgársága valamilyen jogcímen megszűnt, és magyar nyelvtudását igazolja.

Ki jogosult az eljárásra?

Visszahonosítható az a nem magyar állampolgár, akinek magyar állampolgársága valamilyen jogcímen megszűnt, és magyar nyelvtudását igazolja.

A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében.

További feltételek:
- a magyar jog szerint büntetlen előéletű és ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban,
- honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti.
Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő. A kérelem benyújtásakor a korlátozottan cselekvőképes személyt is meg kell hallgatni. Házastársak, illetve szülő együttélő kiskorú vagy cselekvőképtelen nagykorú gyermekével közös honosítási kérelmet terjeszthet elő. Kiskorú személy magyar állampolgárságának megszerzésére irányuló kérelméhez (ha elháríthatatlan akadálya nincs) mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozatát mellékelni kell, illetve annak akadályáról büntetőjogi felelőssége tudatában kell nyilatkoznia a kérelem-nyomtatványon a szülőnek.
A kérelmet átvevő ellenőrzi a kérelmező személyazonosságát, hitelesíti aláírását, és a magyar nyelvtudást ellenőrzi, amelynek megtörténtét a kérelemnyomtatványon igazolja, továbbá az esetleges hiányosságokra és azok pótlásának elmulasztásából származó következményekre felhívja a kérelmező figyelmét.

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelmet jogszabályban meghatározott adattartalommal és magyar nyelven kell előterjeszteni. A visszahonosítási kérelmet a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtására kiadott 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet 10. számú melléklete szerinti „Honosítási-visszahonosítási kérelem a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4.§ (3)-(3a) bekezdése, illetve 5. §-a alapján” elnevezésű nyomtatványon kell előterjeszteni.Az állampolgársági kérelem – kormányrendeletben meghatározott formanyomtatványok szerint – tartalmazza az érintett
a) születési családi és utónevét, házassági családi és utónevét, korábbi házassági családi és utónevét (a továbbiakban együtt: név), születési helyét és idejét, anyja nevét, nemét,
b) családi állapotára vonatkozó adatokat, a jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét és idejét, a házastárs vagy volt házastárs nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyar származására vonatkozó adatokat,
c) házastársa vagy volt házastársa szülei nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyarországi tartózkodásukra vonatkozó adatokat,
d) felmenői nevét, születési helyét és idejét, a felmenők házasságkötésének helyét és idejét, állampolgárságukra és tartózkodásukra vonatkozó adatokat,
e) gyermeke nevét, születési helyét és idejét, a gyermek másik szülőjének nevét, állampolgárságát,
f) testvére nevét, születési helyét és idejét,
g) lakóhelyére, korábbi magyarországi lakóhelyére, tartózkodására vonatkozó adatokat,
h) állampolgárságára, külföldre távozásának időpontjára vonatkozó adatokat,
i) iskolai végzettségére, foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat, és
j) elérhetőségét az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel és a miniszterrel való kapcsolattartáshoz.

Milyen iratok szükségesek?

A visszahonosítási kérelemhez az érintett személy
- saját születési anyakönyvi kivonatát,
- családi állapotát igazoló okiratot (házassági anyakönyvi kivonat, bontóítélet, halotti anyakönyvi kivonat) kell csatolni.

Ezen túlmenően a kérelem melléklete

- nagykorú kérelmező saját kézzel írt önéletrajza (erre a formanyomtatványon található megfelelő hely);
- 2 db arcfénykép (a külföldön élő, tizennegyedik életévét betöltött kérelmezőnek egy darab arcfényképet kell csatolnia);
- személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlap (csak a magyarországi lakóhellyel rendelkező kérelmezőnek);
- hazai anyakönyvezéshez szükséges; Adatlap(ok)
- kiskorú kérelmező esetén – ha elháríthatatlan akadálya nincs – mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozata, illetve annak akadályáról büntetőjogi felelőssége tudatában kell nyilatkoznia a kérelmet benyújtónak.

Visszahonosítási kérelemhez csatolni kell az eredeti elbocsátási, vagy lemondási okiratot, illetőleg nyilatkozni kell arról, hogy az milyen módon került ki a kérelmező birtokából.
Névmódosítás

A névmódosítás iránti kérelmet az állampolgársági kérelemmel kell előterjeszteni.
A honosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti
- hogy saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselhesse;
- többtagú születési családi nevéből egy vagy több tag, valamint születési és házassági nevéből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását;
- utónevének magyar megfelelőjét;
- házastársa vagy annak felmenője, illetve – özvegy, elvált családi állapot esetén – volt házastársa vagy annak felmenője egykori magyar születési családi nevének viselését.
A honosítást kérő külföldi a névmódosítás során kérheti elhalt anyja nevének magyar nyelven való feltüntetését, ha az anya nevét hivatalos okiratban magyar nyelven korábban feltüntették.
A névmódosítási kérelmet – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.

A névmódosítási kérelemhez mellékelni kell:
- a kérelmező vagy felmenője egykori családi nevét tartalmazó, állami anyakönyvi hatóság által kiállított anyakönyvi kivonatot vagy olyan okmányt, amelyet magyar hatóság az állami anyakönyvi bejegyzés alapján állított ki, és a személyi adatokat közhitelűen igazolta,
- az elhalt anya neve magyar nyelvű feltüntetéséhez az elhalt anya halotti anyakönyvi kivonatát, valamint olyan hivatalos okiratot, amely közhitelűen igazolja elhalt anyja nevének magyar nyelvű megfelelőjét.
A névmódosítási kérelemhez nem kell mellékelni az állampolgársági ügyekben eljáró szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket bizonyító okiratot vagy szakvéleményt.
A magyar nyelvtudás ellenőrzése a kérelem átvételekor történhet a nagykorú kérelmezővel (házaspár esetén mindkét kérelmezővel) a magyar nyelven kitöltött nyomtatvánnyal, a magyar nyelven saját kézzel írt önéletrajzzal kapcsolatban folytatott beszélgetés, illetve az ezekkel összefüggésben feltett kérdések alapján. A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni a cselekvőképtelen vagy a korlátozottan cselekvőképes személyek esetében.

A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az állampolgársági ügyekben eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.

Nem kell csatolni a honosítási kérelemhez a jogszabályban meghatározott okiratot, ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy
- azt korábbi, az idegenrendészeti hatóság által lefolytatott eljárásban már csatolta, és kéri a BÁH-tól, hogy az okiratot szerezze be, vagy
- azt a hozzátartozója már csatolta a saját honosítási vagy visszahonosítási eljárásában, és kéri a BÁH-tól, hogy az okiratot szerezze be.
Megengedett az is, hogy a kérelmező jelezze, ha hozzátartozójával (pl. nagykorú testvérével) egy időben nyújtja be az egyszerűsített honosítási kérelmet, és az a felmenők magyar állampolgárságát igazolta vagy valószínűsítette magyarországi származását. Ebben az esetben meg kell adni a hozzátartozó személyi adatait és a kérelem benyújtásának helyét.

Külföldi hatóság által kiállított okiratot eredetibenben vagy hiteles másolatban, illetve nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában – ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs – diplomáciai felülhitelesítéssel, valamint hiteles magyar nyelvű fordítással együtt kell mellékelni. A mellékletek közül eredetiben vagy hiteles másolatban kell a kérelemhez csatolni a saját születési és a családi állapotot igazoló okiratot, míg a többi, eredeti vagy hiteles másolatban bemutatott iratról az átvevő – kézjegyével és pecséttel ellátott – másolatot készít.
A Magyarországon történt anyakönyvi események (születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat, haláleset) esetén, ha ismert az anyakönyvi esemény pontos ideje és helye, az anyakönyvi iratok beszerzéséről a BÁH hivatalból intézkedik.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Nincs.

Hol intézhetem el?

A kérelem benyújtható bármely fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (járási hivatal), fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájánál, magyar konzuli tisztviselőnél, illetve a BÁH regionális igazgatóságainál.

Ügyintézés határideje

Az átvevő a visszahonosítási kérelmet és mellékleteit az átvételtől számított öt napon belül köteles megküldeni a BÁH-nak.
A BÁH javaslatára a belügyminiszter három hónapon belül tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek. Az ügyintézési időbe azonban nem számít be a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő, az eljárás felfüggesztésének időtartama, valamint az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő, valamint a rendőrségtől és a feladat- és hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálattól kért véleményezés időtartama.
Az ügyintézési határidő a kérelemnek a BÁH-ba érkezése napján kezdődik, mely indokolt esetben egy ízbenhárom hónappal meghosszabbítható.

A BÁH a visszahonosítási okiratot a kiállításától számított 15 napon belül megküldi az eskütétel helye szerint illetékes polgármesternek vagy konzuli tisztviselőnek.
Az okirat megérkezését követő 30 napon belül kell értesíteni a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről. Az eskü vagy fogadalom letételének kitűzött időpontját megelőző legkésőbb ötödik napon a (vissza)honosított személy kérheti, hogy az esküt vagy a fogadalmat a felhívásban megjelölttől eltérő helyen tegye le. Az állampolgársági esküt vagy fogadalmat az annak letételére szóló felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül kell letenni.

Jogorvoslati lehetőség

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 13. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a Ket. hatálya nem tered ki – az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével – az állampolgársági eljárásra. A Ket. szerinti jogorvoslati fórumok igénybevételére tehát nincs lehetőség. Az állampolgársági ügyekben a köztársasági elnök diszkrecionális jogkörében dönt, azaz döntését nem köteles indokolni, és döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

www.allampolgarsag.gov.hu
Ha az ügyfél megszerzi a magyar állampolgárságot, megmarad-e az eredeti állampolgársága?
A magyar állampolgárság megszerzésének nem feltétele a külföldi állampolgárságról való lemondás, azonban egyes országokban a más állam állampolgárságának megszerzése eredményezheti az eredeti állampolgárság elvesztését. Ezzel kapcsolatban az adott állam illetékes szerve vagy a külképviselete tud felvilágosítást adni.

Mit kell az önéletrajznak tartalmaznia?
Nem szakmai önéletrajzot kell csatolni, hanem olyat, amely a kérelmező életútját (pl. Magyarországra érkezése előtt mely országokban élt, munkahelyei, családi kapcsolatai) mutatja be. (Az önéletrajzra vonatkozóan egyébként a jogszabály nem állapít meg semmilyen formai vagy tartalmi követelményt, az továbbá részét képezi a honosítási kérelem formanyomtatványának.)

A kérelmező idős és beteg. A lánya eljárhat helyette meghatalmazással?
Nem, a kérelmet cselekvőképes kérelmező esetében kizárólag személyesen lehet benyújtani. A korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a kérelmet törvényes képviselője terjesztheti elő. Természetesen idős, beteg személy esetén indokolt esetben a hivatali helyiségen kívül is át lehet venni a kérelmet.

Miért kell a felmenőtől való leszármazást levezetni (nyomtatvány VIII. rész), ha az előtte levő kérdés a felmenővel való rokonsági fokra kérdez rá?
A leszármazási lánc levezetése azért szükséges, hogy a kérelmező megnevezze az egyes rokonsági fokon álló felmenőket. Például dédszülők esetében különösen az anyai ágon nagy segítséget nyújt a kérelem elbírálása során.

Aki nem tud magyar felmenőt igazolni, viszont az egyik szülő magyar állampolgárságot szerzett honosítási eljárással, kérheti-e a honosítását egyszerűsített honosítási eljárás keretében, mivel magyar származású és magyarul is tud?
Egyszerűsített honosítást csak abban az esetben lehet kérelmezni, ha a kérelmező valamely felmenője magyar állampolgár volt. Egyéb esetben „sima” honosítási kérelmet kell benyújtania a kérelmezőnek. A kiskorúak esetében könnyítés, hogy az Áptv. 4. § (5) bekezdése alapján a kiskorú könnyített feltételekkel honosítható (természetesen nem egyszerűsített honosítási eljárás keretében), ha szülője a magyar állampolgárságot már megszerezte.

Ha a férj magyar felmenőkkel rendelkezik, szükséges-e a feleség felmenőit is igazolni?
Igen, az egyszerűsített honosítás/visszahonosítás anyagi jogi feltételeit a házastársaknak külön-külön igazolniuk kell.

Az állampolgárság tekintetében fel kell-e tüntetni a történelmi eseménnyel megváltozott állampolgárságot? Például a 2003 előtt született személy jugoszláv és szerb állampolgár is volt, mindkettőt fel kell tüntetni?
Igen, fel kell tüntetni a történelmi eseménnyel megváltozott állampolgárságot (tehát a példa szerinti esetben mind a jugoszláv mind a szerb állampolgárságot). Figyelni kell arra is, hogy a születési helynél az ország születéskori elnevezése legyen feltüntetve. (Például 1980-ban született kérelmező esetében Jugoszlávia legyen feltüntetve és ne Szerbia.)
Vissza lehet kérni a magyar nevet az állampolgárság megszerzésével együtt? Szabónak hívnak, de Sabau-nak írták át korábban a nevem.
A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik
- hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék,
- többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását (pl.: -ová),
- utónevüknek magyar megfelelőjét.

A születési hely esetében az ország megnevezése a születéskori, vagy a jelenlegi legyen-e (elcsatolt területeknél)?
Mindig az ország születéskori elnevezését kell feltüntetni születési helynél.

A kérelmező a születési helyét hogyan tüntesse fel a kérelem nyomtatványon, kizárólag a hivatalos magyar elnevezéssel, vagy a hivatalos külföldi helységnevet is tüntesse fel?
A hivatalos magyar elnevezés mellett hivatalos külföldi helységnév feltüntetése a kérelem nyomtatványon abban az esetben szükséges, ha a kérelmező kéri ez utóbbi megnevezés használatát a honosítási eljárás során. A hazai anyakönyvi adatlapon azonban mindegyik – magyar elnevezés, külföldi elnevezés, ország név – feltüntetése szükséges.

A nem kérelmező, de együtt megjelenő házastárs aláírása a kérelem nyomtatványon elfogadható-e kiskorú kérelmező esetében szülői hozzájárulásként vagy ez esetben is külön szülői hozzájáruló nyilatkozatot kell felvennünk, hitelesítenünk és becsatolnunk? Több esetben a házastárs nem olvas és nem ért magyarul.
Igen, elfogadható, ha a nem kérelmező házastárs kérelem átvevő előtt aláírja a kérelem nyomtatványt, azonban ha a nem kérelmező házastárs nem ért magyarul, tolmács alkalmazása szükséges, melyet fel kell tüntetni a nyomtatványon.

Az állampolgársági ügyekkel kapcsolatban hiteles másolatnak minősül-e a kormányablak ügyintézője által lemásolt és hitelesített másolati példány?
Jelenleg nem minősül hiteles másolatnak, de elfogadható ebben az eljárásban.

Fontosabb fogalmak

A külföldön kiállított közokirat belföldön akkor fogadható el, ha az diplomáciai felülhitelesítéssel van ellátva. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 15. § (1) alapján a konzul felülhitelesítheti a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát, feltéve, hogy ezen hatóság aláírás- és bélyegzőmintájával rendelkezik. Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére azokban az országokban, amelyekkel Magyarország jogsegélyszerződést kötött, vagy amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének, felülhitelesítésének mellőzéséről szóló Hágai (Apostille) Egyezménynek (kihirdette az 1973. évi 11. törvényerejű rendelet). A legtöbb európai ország és a fejlett országok többsége csatlakozott a Hágai Egyezményhez.

Vonatkozó jogszabályok

a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4-4/A. §, 5. §, 6. §, 13-17. §, 19. §, 20/B. §, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet 1. § g) pont, 2-4. §, 5. §, 12-13. §, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének II. pont 4. pontja

Kulcsszavak

magyar állampolgárság megszerzése, egyszerűsített honosítás, visszahonosítás, kettős állampolgárságállampolgárság, kettős állampolgárságállampolgárság

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858