Akadálymentes verzió

Visszahonosítási kérelem

Kódszám

BAHIV00013

Az ügy rövid leírása

A visszahonosítás a magyar állampolgárság megszerzésének egyik jogcíme, célja a magyar állampolgárság megszerzése az azzal járó jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése érdekében. Az eljárás kizárólag kérelemre indul. A kérelmet a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához, a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájához, a magyar konzuli tisztviselőhöz, illetve az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainak ügyfélszolgálatai) lehet benyújtani.
Visszahonosítható az a nem magyar állampolgár, akinek magyar állampolgársága valamilyen jogcímen megszűnt, és magyar nyelvtudását igazolja.

Ki jogosult az eljárásra?

Visszahonosítható az a nem magyar állampolgár, akinek magyar állampolgársága valamilyen jogcímen megszűnt, és magyar nyelvtudását igazolja.
A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében.
További feltételek:
- a magyar jog szerint büntetlen előéletű és ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban,
- honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti.

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelmet jogszabályban meghatározott adattartalommal és magyar nyelven kell előterjeszteni. A visszahonosítási kérelmet a jogszabályban meghatározottak (a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtására kiadott 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet 10. számú melléklete) szerinti „Honosítási-visszahonosítási kérelem a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4.§ (3)-(3a) bekezdése, illetve 5. §-a alapján” elnevezésű nyomtatványon kell előterjeszteni.
Az állampolgársági kérelem – kormányrendeletben meghatározott formanyomtatványok szerint – tartalmazza az érintett
a) születési családi és utónevét, házassági családi és utónevét, korábbi házassági családi és utónevét (a továbbiakban együtt: név), születési helyét és idejét, anyja nevét, nemét,
b) családi állapotára vonatkozó adatokat, a jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét és idejét, a házastárs vagy volt házastárs nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyar származására vonatkozó adatokat,
c) házastársa vagy volt házastársa szülei nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyarországi tartózkodásukra vonatkozó adatokat,
d) felmenői nevét, születési helyét és idejét, a felmenők házasságkötésének helyét és idejét, állampolgárságukra és tartózkodásukra vonatkozó adatokat,
e) gyermeke nevét, születési helyét és idejét, a gyermek másik szülőjének nevét, állampolgárságát,
f) testvére nevét, születési helyét és idejét,
g) lakóhelyére, korábbi magyarországi lakóhelyére, tartózkodására vonatkozó adatokat,
h) állampolgárságára, külföldre távozásának időpontjára vonatkozó adatokat,
i) iskolai végzettségére, foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat, és
j) elérhetőségét az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel és a miniszterrel való kapcsolattartáshoz.

Milyen iratok szükségesek?

A visszahonosítási kérelemhez az érintett személy
- saját születési anyakönyvi kivonatát,
- családi állapotát igazoló okiratot (házassági anyakönyvi kivonat, bontóítélet, halotti anyakönyvi kivonat) kell csatolni.
Ezen túlmenően a kérelem melléklete
- nagykorú kérelmező saját kézzel írt önéletrajza (erre a formanyomtatványon található megfelelő hely);
- 2 db arcfénykép (a külföldön élő, tizennegyedik életévét betöltött kérelmezőnek egy darab arcfényképet kell csatolnia);
- személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlap (csak a magyarországi lakóhellyel rendelkező kérelmezőnek);
- hazai anyakönyvezéshez szükséges adatlap(ok)
- kiskorú kérelmező esetén – ha elháríthatatlan akadálya nincs – mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozata, illetve annak akadályáról büntetőjogi felelőssége tudatában kell nyilatkoznia a kérelmet benyújtónak.
A kérelmezőt nyilatkoztatjuk, hogy mikor és hogyan veszítette el a magyar állampolgárságot.
A névmódosítás iránti kérelmet az állampolgársági kérelemmel kell előterjeszteni.
A honosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti
- hogy saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselhesse;
- többtagú születési családi nevéből egy vagy több tag, valamint születési és házassági nevéből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását;
- utónevének magyar megfelelőjét;
- házastársa vagy annak felmenője, illetve – özvegy, elvált családi állapot esetén – volt házastársa vagy annak felmenője egykori magyar születési családi nevének viselését.
A honosítást kérő külföldi a névmódosítás során kérheti elhalt anyja nevének magyar nyelven való feltüntetését, ha az anya nevét hivatalos okiratban magyar nyelven korábban feltüntették.
A névmódosítási kérelemhez mellékelni kell:
- a kérelmező vagy felmenője egykori családi nevét tartalmazó, állami anyakönyvi hatóság által kiállított anyakönyvi kivonatot vagy olyan okmányt, amelyet magyar hatóság az állami anyakönyvi bejegyzés alapján állított ki, és a személyi adatokat közhitelűen igazolta,
- az elhalt anya neve magyar nyelvű feltüntetéséhez az elhalt anya halotti anyakönyvi kivonatát, valamint olyan hivatalos okiratot, amely közhitelűen igazolja elhalt anyja nevének magyar nyelvű megfelelőjét.
A névmódosítási kérelemhez nem kell mellékelni az állampolgársági ügyekben eljáró szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket bizonyító okiratot vagy szakvéleményt.
A magyar nyelvtudás ellenőrzése a kérelem átvételekor történhet a nagykorú kérelmezővel (házaspár esetén mindkét kérelmezővel) a magyar nyelven kitöltött nyomtatvánnyal, a magyar nyelven saját kézzel írt önéletrajzzal kapcsolatban folytatott beszélgetés, illetve az ezekkel összefüggésben feltett kérdések alapján. A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni a cselekvőképtelen vagy a korlátozottan cselekvőképes személyek esetében.
A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az állampolgársági ügyekben eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.
Nem kell csatolni a honosítási kérelemhez a jogszabályban meghatározott okiratot, ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy azt korábbi, az idegenrendészeti hatóság által lefolytatott (vagy állampolgársági) eljárásban már csatolta, és kéri a BÁH-tól, hogy az okiratot szerezze be, vagy azt a hozzátartozója már csatolta a saját honosítási vagy visszahonosítási eljárásában, és kéri a BÁH-tól, hogy az okiratot szerezze be.
Megengedett az is, hogy a kérelmező jelezze, ha hozzátartozójával (pl. nagykorú testvérével) egy időben nyújtja be az egyszerűsített honosítási kérelmet, és az a felmenők magyar állampolgárságát igazolta vagy valószínűsítette magyarországi származását. Ebben az esetben meg kell adni a hozzátartozó személyi adatait és a kérelem benyújtásának helyét.
A mellékletek közül eredetiben vagy hiteles másolatban kell a kérelemhez csatolni a saját születési és a családi állapotot igazoló okiratot, míg a többi, eredeti vagy hiteles másolatban bemutatott iratról az átvevő – kézjegyével és pecséttel ellátott – másolatot készít.
A Magyarországon történt anyakönyvi események (születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat, haláleset) esetén, ha ismert az anyakönyvi esemény pontos ideje és helye, az anyakönyvi iratok beszerzéséről a BÁH hivatalból intézkedik.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

illetékmentes

Hol intézhetem el?

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH)

Ügyintézés határideje

Az átvevő a visszahonosítási kérelmet és mellékleteit az átvételtől számított öt napon belül köteles megküldeni a BÁH-nak.
A BÁH javaslatára a belügyminiszter 3 hónapon belül tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek. Az ügyintézési időbe azonban nem számít be a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő, az eljárás felfüggesztésének időtartama, valamint az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő, valamint a rendőrségtől és a feladat- és hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálattól kért véleményezés időtartama.
Az ügyintézési határidő a kérelemnek a BÁH-ba érkezése napján kezdődik, mely indokolt esetben egy alkalommal 3 hónappal meghosszabbítható.
A BÁH a visszahonosítási okiratot a kiállításától számított 15 napon belül megküldi az eskütétel helye szerint illetékes polgármesternek vagy konzuli tisztviselőnek.
Az okirat megérkezését követő 30 napon belül kell értesíteni a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről. Az eskü vagy fogadalom letételének kitűzött időpontját megelőző legkésőbb ötödik napon a (vissza)honosított személy kérheti, hogy az esküt vagy a fogadalmat a felhívásban megjelölttől eltérő helyen tegye le. Az állampolgársági esküt vagy fogadalmat az annak letételére szóló felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül kell letenni.

Jogorvoslati lehetőség

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 13. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a Ket. hatálya nem terjed ki – az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével – az állampolgársági eljárásra. A Ket. szerinti jogorvoslati fórumok igénybevételére tehát nincs lehetőség. Az állampolgársági ügyekben a köztársasági elnök diszkrecionális jogkörében dönt, azaz döntését nem köteles indokolni, és döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Fontosabb fogalmak

Hiteles fordítás: Hiteles fordításként Magyarországon az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) általános felhasználásra készített fordítása, valamint az adott országba akkreditált magyar konzul által készített, illetve a konzul által hitelesített fordítás fogadható el. Hiteles fordítást készíthetnek továbbá külföldön az Igazságügyi Minisztériumoknál bejegyzett hiteles fordítók, igazságügyi fordítói jogosítvánnyal rendelkező bírósági tolmácsok. (Ukrajnában az Ukrán Országos Kereskedelmi ls Iparkamara, valamint egyes megyei kereskedelmi és iparkamarák.)
Hiteles másolatot a közjegyző, az OFFI, valamint a magyar konzuli tisztviselő készíthet.
Az állampolgársági kérelemhez a külföldön kiállított közokirat akkor fogadható el, ha az diplomáciai felülhitelesítéssel és magyar nyelvű fordítással van ellátva.
A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 15. § (1) bekezdés alapján a konzul felülhitelesítheti a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát, feltéve, hogy ezen hatóság aláírás- és bélyegzőmintájával rendelkezik. Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére azokban az országokban, amelyekkel Magyarország jogsegélyszerződést kötött, vagy amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének, felülhitelesítésének mellőzéséről szóló Hágai (Apostille) Egyezménynek.
Névmódosítás: A honosítási eljárás során kérheti a kérelmező a honosítási kérelem mellett a családi nevének magyarosítását, valamint utónevének magyar megfelelőjét, valamint házastársa (volt házastársa) vagy annak felmenője egykori magyar születési családi nevének viselését. A honosítást kérő kérheti az elhalt anyja nevének magyar nyelven való feltüntetését is, ha mellékeli az anya hiteles halotti anyakönyvi kivonatát hiteles magyar nyelvű fordítással együtt.

Vonatkozó jogszabályok

a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4-4/A. §, 5. §, 6. §, 13-17. §, 19. §, 20/A §, 20/B. §;
a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet 1. § g) pont, 2-4. §, 5. §, 12-13. §;
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének II. pont 4. pontja

Kulcsszavak

magyar állampolgárság megszerzése, egyszerűsített honosítás, visszahonosítás, kettős állampolgárságállampolgárság, kettős állampolgárságállampolgárság

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858