Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében az ügyfélszolgálatokon az alábbi óvintézkedések betartásával történik az ügyfélfogadás:
kötelező az arcot eltakaró maszk viselése,
az ügyféltérben kísérő csak kivételesen indokolt esetben tartózkodhat,
a megfelelő védőtávolság biztosítása érdekében az ügyféltérben tartózkodó ügyfelek száma korlátozásra kerülhet.
Bontási engedély alapján végezhető a műemléket
érintő, a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt
érintő, továbbá a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény
alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő bontási tevékenység.
Ki jogosult az eljárásra?
Ki jogosult az eljárásra?: Építtető (kérelmező), az építtető törvényes
képviselője vagy meghatalmazottja.
Kizáró okok: Az ügyfél nem csak személyesen járhat el, van lehetőség képviseletre, meghatalmazásra.
Milyen adatokat kell megadni?
A kérelem tartalmazza (elektronikus adathordozón
vagy az ÉTDR-en keresztül):
1. az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét,
2. az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi
számát,
3. a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
4. a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, a 312/2012 (XI.8.) Korm. rendelet
8. melléklet I. rész 1. pont 1.1.3. alpontja szerinti számított
építményértéket,
5. a kérelem tárgyával összefüggésben
5.1. az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott fél évnél nem régebbi
szakmai nyilatkozat ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.2. a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és
keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.3. a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás
megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
6. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
7. az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a végleges
engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki
dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány
példányban,
8. meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és
9. az építtető aláírását.
Milyen iratok szükségesek?
Mellékelni kell (elektronikus adathordozón vagy
az ÉTDR-en keresztül):
1. elektronikus formában az építészeti-műszaki
dokumentációt,
2. ha az ügyben szakhatósági közreműködést írt
elő az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és
ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló
312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet a szakhatóság megkereséséhez szükséges
dokumentációt, amennyiben a kérelem benyújtásakor az előzetes szakhatósági
állásfoglalás nem áll rendelkezésre,
3. az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
Mellékelhető (elektronikus adathordozón vagy az
ÉTDR-en keresztül):
1. előzetes szakhatósági állásfoglalás és a
hozzá tartozó a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentáció,
2. az ügyben érintett ügyfeleknek az építési tevékenység végzéséhez adott, és
az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal
egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt
nyilatkozata,
3. az ügyben érintett ügyfeleknek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozata.
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
Az építésügyi hatóságnál indított eljárás
illetéke bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény hasznos
alapterülete 100 m2-ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy
darabonként 10 000 forint.
Amennyiben szakhatóság közreműködése is
szükséges az eljárás során, a szakhatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni a szakági rendeletekben rögzítettek szerint.
Illetékmentes a Kormány által rendeletben
kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával
összefüggő bontási engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő
szakhatóságok eljárása.
Hol intézhetem el?
Elsőfokú építésügyi hatóságok
1) Általános építésügyi hatóság:
- a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője,
- a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,
- a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a
fővárosi főjegyző
mindazon építésügyi hatósági ügyekben eljárnak, amelyet jogszabály nem utal
másik hatóság hatáskörébe (pl. sajátos építmények építését engedélyező sajátos építésügyi
hatóságok), valamint a helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetén
a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, illetve a Fővárosi
Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi
főjegyző az általános építésügy hatósági feladataikon túl az első fokú
építésügyi hatósági feladatokat is ellátja.
A hatóság illetékessége a járásszékhely települési önkormányzatok jegyzője
esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi
kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet I. számú
mellékletében meghatározott településekre, a fővárosi kerületi önkormányzat
esetén az adott fővárosi kerületre, illetve a fővárosi főjegyző esetén a
Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott területre terjed ki.
2) Kiemelt építésügyi hatóság:
az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006.
(XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott
járási (fővárosi kerületi) hivatal az alábbi ügyek tekintetében:
- a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban kiemelt
jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben,
- a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő
rendelkezése hiányában,
- eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben,
- ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra
kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági
feladatok ellátására,
- a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések
megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok
helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,
- a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti
vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó
építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti
vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, országos jelentőségű
kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére valamint az azok közvetlen
környezetébe tartozó telkeken megvalósítandó közérdekű
beruházás ügyében,
- azokban az ügyekben, amelyekben az általános építésügyi hatóság székhelye
szerinti önkormányzat, annak szerve vagy polgármestere az eljárásban hozott
határozattal jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával
összefüggő kötelezettséget vállal, vagy ellenérdekű ügyfél,
- műemlék kivételével a jókarbantartási kötelezési eljárással kapcsolatos
ügyekben,
- az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység szabálytalan
megkezdésével és végzésével kapcsolatos fennmaradási engedélyezési ügyben,
valamint
- műemlékekkel kapcsolatos elsfokú elsőfokú építésügyi hatóság: az építésügyi
és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm.
rendelet 1. mellékletének II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi)
hivatal
ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat,
- a sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi feladatokat ellátó
hatóságot mindig az adott sajátos építményfajtára vonatkozó jogszabály
határozza meg (pl. utak, vasutak és repülőtér esetén van sajátos építésügyi
hatóság kijelölve), ilyen jogszabály hiányában az építésügyi és
építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm.
rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi
kerületi) hivatal lesz az építésügyekben eljáró hatóság.
Ügyintézés határideje
Az építésügyi hatóságnak a határozatot, az
eljárást megszüntető végzést az eljárás megindulásától számított 25 napon belül
kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Ha az eljárás során
szakhatóságot kell megkeresni, az ügyintézési határidő 35 nap.
Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. Az
ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.
Az építésügyi hatósági engedélyezési
eljárásokban a részt vevő szakhatóságok ügyintézési határideje a szakhatósági
állásfoglalás és az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása során az
531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § szerint 15 nap, ha az 1. melléklet
eltérően nem rendelkezik.
Az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének,
szünetelésének időtartama.
Jogorvoslati lehetőség
Jogorvoslati lehetőség: Van lehetőség fellebbezésre.
Jogorvoslati lehetőség részletei: A fellebbezést a másodfokú építésügyi hatósági
feladatokat ellátó illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell címezni.
A fellebbezését az első fokú általános
építésügyi hatósági feladatokat ellátó illetékes járásszékhely települési
önkormányzat jegyzőjéhez, vagy a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjéhez,
vagy a fővárosi főjegyzőnek, vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási
(fővárosi kerületi) hivatalához, az integrált ügyfélszolgálaton
(kormányablakban), vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújthatja be.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet
előterjeszteni.
Az építésügyi hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető
fellebbezés illetéke 30 000 forint.
Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): A fellebbezést a másodfokú építésügyi hatósági
feladatokat ellátó illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell címezni.
Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A fellebbezését az első fokú általános építésügyi
hatósági feladatokat ellátó illetékes járásszékhely települési önkormányzat
jegyzőjéhez, vagy a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjéhez, vagy a fővárosi
főjegyzőnek, vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi
kerületi) hivatalához, az integrált ügyfélszolgálaton (kormányablakban), vagy
az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújthatja be.
A benyújtási határidő: A fellebbezést a döntés közlésétől számított
tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
A fellebbezési illeték mértéke: Az építésügyi hatósági eljárásban hozott döntés
ellen igénybe vehető fellebbezés illetéke 30 000 forint.
Amit még érdemes tudni (GYIK)
Meddig érvényes az engedély?
A bontási engedély a véglegessé (jogerőssé) válásának napjától számított egy
évig hatályos. A bontási engedély hatálya meghosszabbodik, ha a hatályossága
alatt a bontási engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy
a tényleges bontási tevékenységet megkezdték, azt folyamatosan végzik és a
bontási tevékenység megkezdésétől számított három éven belül befejezik. Az
építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt
napon belül közölnie kell az építésügyi hatósággal, amelyhez kitöltött
adatlapot kell mellékelni (312/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet 9. melléklet
szerinti adatlapot).
Fontosabb fogalmak
ÉTDR: Építésügyi hatósági engedélyezési
eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer
Építtető: az építésügyi hatósági engedély
kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági
engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy
folytatója. Több építtető esetén az építtetők meghatalmazottja az
építtetőtársak nevében járhat el, és tehet nyilatkozatokat az ÉTDR-ben.
Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése,
átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése,
karbantartása, javítása, lebontása , elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési
vagy bontási munka végzése.
Vonatkozó jogszabályok
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
11.§, 13.§, 14. §, 16.§, 35-38. §, 50.§, 55-57. §, 62. §, 68-70. §, 78. §,
80.§, 111-113. §, 116.§, 118.§, 119. §, 121. §;
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 31. § (8) bekezdés, 67. § (1) és (6) bekezdés, 73. § (4a) bekezdés, Melléklet
XV. fejezet I. pont 7. alpont, III., IV. és VI. pont;
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 16/A. § (1) bekezdés;
az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
szóló 2015. évi CCXXII. törvény;
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény 2. § 4. pont, 34. § (2) bekezdés, 53/A. §, 53/C. § (1) bekezdés;
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. §;
az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési
feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)-(7) bekezdés,
1. melléklet I. és II. rész;
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről,
valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm.
rendelet 4. §, 6-15. §, 7. § , 8. § (1), (3) és (5) bekezdés, 10. § (5)
bekezdés, 12. § (4) bekezdés, 14/A. §, 15. § (2) bekezdés, 45-49. §, 53. § (2)
bekezdés, 70-71. §, 5. és 8. melléklet;
az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok
kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §, 1. melléklet 4.
cím alatti táblázat 16-40. sorok;
az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm.
rendelet;
az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos
Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § 3.
pont g) pontja , 3. § (1) bekezdés, 5. § (7) bekezdés, 6. § (1) bekezdés;
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról,valamint a járási (fővárosi kerületi)
hivatalokról 66/2015 (III. 30) Korm. rendelet 1. melléklet;
a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §, 7.
melléklet 1.95.5 pont;
az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes
szabályairól szóló 44/2004. PM rendelet 4. § (3) bekezdés
Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
