Bontási engedély iránti kérelem

JEGYZ00006

Bontási engedély alapján végezhető a műemléket érintő, a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő, továbbá a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő bontási tevékenység.

Építtető (kérelmező), vagy meghatalmazottja
Az ügyfél nem csak személyesen járhat el, van lehetőség képviseletre, meghatalmazásra.

A kérelem tartalmazza:
1. az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget.
2. az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
3. a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
4. a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, a 8. melléklet I. rész 4. pont 4.1. alpontja szerinti számított építményértéket,
5. a kérelem tárgyával összefüggésben
5.1. az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozat ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.2. a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.3. a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
6. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
7. az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a jogerős engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban,
8. meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és
9. az építtető aláírását,

Mellékelni kell:
1. elektronikus formában (adathordozón vagy az ÉTDR-be való feltöltéssel) az építészeti-műszaki dokumentációt,
2. ha az ügyben szakhatósági közreműködést írt elő az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet a szakhatóság megkereséséhez szükséges dokumentációt, amennyiben a kérelem benyújtásakor az előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre,
3. az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását,
Mellékelhető:
4. az ÉTDR -en keresztül beszerzett előzetes szakhatósági állásfoglalás és a hozzá tartozó a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentáció,
5. az ügyben érintett ügyfeleknek az építési tevékenység végzéséhez adott, és az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal  egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata,
6. az ügyben érintett ügyfeleknek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozata.

Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény hasznos alapterülete 100 m2-ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint. Illetékmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási engedélyezési eljárás.

Elsőfokú építésügyi hatóságok

1) Az elsőfokú általános építésügyi hatóság
- a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője, 
- a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, 
- a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző,
mindazon építéshatósági ügyekben eljárnak, amelyet jogszabály nem utal másik hatóság hatáskörébe (pl. sajátos építmények építését engedélyező sajátos építésügyi hatóságok). A hatóság illetékessége a járásszékhely települési önkormányzatok jegyzője esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III 30.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat esetén az adott fővárosi kerületre terjed ki. 

2) Elsőfokú kiemelt építésügyi hatóság:
az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal az alábbi ügyek tekintetében: 
- a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában,
- eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben, 
- ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,
- a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,
- a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkeken megvalósítandó közérdekű beruházás ügyében,
- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 42. § (5) bekezdés szerinti az első fokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben.

3) Műemlékekkel kapcsolatos elsőfokú építésügyi hatóság: az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat

4) Helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző látja el az első fokú építésügyi hatósági feladatokat.

5) A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi feladatokat ellátó hatóságot mindig az adott sajátos építményfajtára vonatkozó jogszabály határozza meg. (Pl. utak, vasutak és repülőtér esetén van sajátos építésügyi hatóság kijelölve) Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésügyi hatósági ügyekben az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal jár el.   

 

Az építésügyi hatóságnak a határozatot, ( az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését ) az az eljárás megindulásától számított huszonegy napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről.

Ha az építésügyi hatóság a helyszíni szemlén megállapítja, hogy a tervezett bontási tevékenységet engedély nélkül megkezdték, a bontási engedély iránti kérelmet elutasítja és
a) teljes építménybontás esetén, az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és egyidejűleg építésügyi bírságot szab ki,
b) részleges építménybontás esetén az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és építésügyi bírságot szab ki, a fennmaradt bontási tevékenységre – ha annak a feltételei fennállnak – bontási engedélyt ad ki.

Ha az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárásában kormányrendeletben meghatározott szakkérdést vizsgál, az ügyintézési határidő 35 nap, kivéve, ha szakhatósági eljárás lefolytatására is sor kerül.

Van lehetőség fellebbezésre
Van lehetőség fellebbezésre.


Az ügyfél fellebbezését a másodfokon (építésügyi feladatkörében) eljáró illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz címezve nyújtja be.
Az ügyfél a fellebbezését az első fokú általános hatóságként eljáró járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjénél, a fővárosban a fővárosi kerületi jegyzőjénél, az elsőfokú kiemelt építésügyi hatóságként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújthatja be.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.

Az építésügyi hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető fellebbezés illetéke 30 000 forint

Http.//www.e-epites.hu/lakossagi-tajekoztatok
A papíron vagy elektronikusan benyújtott kérelem kerül gyorsabban elbírálásra?
Az ügyintézési határidő jogszabályban szabályozott, a határidőn belüli eljrásái kötelezettség bármely formában benyújtott kérelem esetén azonos. A benyújtás módja a határidőt nem befolyásolja.
Van e jogorvoslati lehetőség?
Igen,van a másodfokú hatóság bírálja el az elsőfokon eljáró hatóságnál benyújtott fellebbezést.
Meddig érvényes az engedély?
A bontási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított egy évig hatályos. A bontási engedély hatálya meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt a bontási engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy a tényleges bontási tevékenységet megkezdték, azt folyamatosan végzik és a bontási tevékenység megkezdésétől számított három éven belül befejezik. Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell az építésügyi hatósággal.

ÉTDR: Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus
Dokumentációs Rendszer,
Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer mely az elektronikus ügyintézés során a dokumentumok feltöltésére és az eljárás megindítására szolgál.
Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (2) bekezdés, 53/A. § (1), (2) bekezdés

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. §; 34-38. §, 39. §, 44. §, 50. §, 56-57/B. §, 71-73. §,95-102. §

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 73. § (1)-(2) és (4a) bekezdés, Melléklet XV. fejezet I. pont 1-2. alpontjai, III., IV., VI. pont

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 11-12-13. §, 22. § (1)-(2) bekezdés, 45-46,§;  6. melléklet

az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § 2. pont g) pontja, 3. § (1) bekezdés, 5. § (7) bekezdés, 6. § (1) bekezdés,

az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)-(7) bekezdés

Elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) Bontási engedélyezési eljárás Bontási engedély

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

E-mail: 1818@1818.hu

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858