Akadálymentes verzió

Használatbavételi engedély iránti kérelem

Kódszám

JEGYZ00008

Az ügy rövid leírása

Használatbavételi engedély alapján vehetők használatba, a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, építési engedély köteles tevékenységgel érintett építmény, építményrész, ha
--az műemlék, vagy
--amelynek használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni, vagy
- a 11/A. § (1) bekezdés szerinti építésügyi hatóság építési engedélye a 6. melléklet III. táblázatában meghatározott valamely szakkérdés tekintetében kikötést vagy feltételt tartalmazott, vagy ha az építési tevékenységgel az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a vizsgált szakkérdést érinti.


Az építtetőnek minden olyan építményre, építményrészre, amelyre építési engedélyt kellett kérnie annak használatbavétele előtt – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – használatbavételi engedélyt kell kérnie, vagy az építmény elkészültét be kell jelentenie. Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni.
A kérelmet – a használat megkezdése előtt – az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési munkaterület építtető részére történő, építési naplóban igazolt átadását követően, de az építési engedély hatályossága alatt, a használatbavétel előtt kell benyújtani.

Ki jogosult az eljárásra?

építtető (kérelmező), vagy meghatalmazottja
Nem, meghatalmazott útján is eljárhat

Milyen adatokat kell megadni?

1. Az ügyfélnek és képviselőjének a nevét a lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget.
2. az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
3. a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
4. a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, a 8. melléklet I. rész 4. pont 4.1. alpontja szerinti számított építményértéket,
5. a kérelem tárgyával összefüggésben
5.1. az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.2. a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.3. a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
6. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
7. meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és
8. az építtető aláírását.

Milyen iratok szükségesek?

Mellékelni kell:
1. papír alapon vezetett építési napló esetében
1.1. az építési napló összesítő lapját,
1.2. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 4. melléklete szerinti kitöltött statisztikai lapot,
2. ha az ügyben szakhatósági közreműködést írt elő az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet a szakhatóság megkereséséhez szükséges 5. melléklet szerinti dokumentációt, amennyiben a kérelem benyújtásakor az előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre,
3. az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását, valamint
4. meglévő épület bővítése esetén, ha a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést igazoló épületenergetikai számítást.

Az építtetőnek a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásáig az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó épületek esetében az energetikai tanúsítványt az OÉNY-ben ki kell állíttatnia.

Mellékelni lehet:
4. az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll,
5. a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát,
6. új épület építése vagy meglévő épület - az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező - bővítése esetén az OÉNY-be fel kell tölteni az ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajzot.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az építésügyi hatósági eljárás illetéke a használatbavételi engedélyezés esetében az építési engedély megadására irányuló építési engedélyezési, módosított építési engedélyezési, összevont eljárási, összevont telepítési eljárási, illetve integrált eljárási illetékkel megegyező mértékű. Illetékmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása.

Hol intézhetem el?

Elsőfokú építésügyi hatóságok

1) Elsőfokú általános építésügyi hatóság
­ a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője,
­ a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,
­ a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző,
mindazon építéshatósági ügyekben eljárnak, amelyet jogszabály nem utal másik hatóság hatáskörébe. A hatóság illetékessége a járásszékhely települési önkormányzatok jegyzője esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalokról,valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 66/2015 (III. 30) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat esetén az adott fővárosi kerületre terjed ki.

2) Elsőfokú kiemelt építésügyi hatóság:
­ az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatalok az alábbi ügyek tekintetében:
- a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában,
- eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben,
- ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,
- a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,
- a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkeken megvalósítandó közérdekű beruházás ügyében,
- az első fokú általános építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben.

3) Műemlékekkel kapcsolatos elsőfokú építésügyi hatóság: az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal
a fentiekben felsoroltak mellett ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat

4) Helyi építészeti érdekvédelem alá vont építmények esetén a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, illetve
­ a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző
az általános építésügy hatósági feladataikon túl az első fokú építésügyi hatósági feladatokat is ellátja.

5) A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi feladatokat ellátó hatóságot mindig az adott sajátos építményfajtára vonatkozó jogszabály határozza meg. (Pl. utak, vasutak és repülőtér esetén van sajátos építésügyi hatóság kijelölve) Ilyen jogszabály hiányában az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal lesz az építésügyekben eljáró hatóság.

Ügyintézés határideje

A használatbavételi engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő tizenöt nap.
Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a szakhatóság eljárásának időtartama.

Jogorvoslati lehetőség

van lehetőség fellebbezésre
Az ügyfél fellebbezését a másodfokon eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz (másodfokú építésügyi feladatkörében) címezve nyújtja be.
Az ügyfél fellebbezését az első fokú általános építésügyi hatóságként eljáró járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjénél, az elsőfokú kiemelt építésügyi hatóságként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújtja be.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
Az építésügyi hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető fellebbezés illetéke 30 000 forint

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Az offline kérelem benyújtás:
A benyújtáshoz az Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) programot a számítógépre kell telepíteni, majd a kérelmet ezzel kitölteni, amelyhez az űrlap a magyarorszag.hu oldalon (https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410008) található. A számítógépre letöltött programmal az űrlap internet kapcsolat nélkül kitölthető. Az elkészült dokumentumot, amely a mellékleteket is tartalmazza, az ügyfélkapun keresztül lehet az ÉTDR rendszeréhez eljuttatni.

Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.

Több építtető esetén az építtetők Ket. szerinti meghatalmazottja az építtetőtársak nevében járhat el, és tehet nyilatkozatokat az ÉTDR-ben.



A papíralapon benyújtott kérelmet az építésügyi hatóság elektronizálja. Azonban a kérelem mellékleteként a tervező által elkészítette tervdokumentációt csak elektronikus formában lehet benyújtani ( pl: CD- akár postai úton, vagy a kormányablakánál).
Az ÉTDR rendszerbe az ügyfélszolgálaton dolgozó munkatársunk által történő adatok rögzítése időigényes folyamat.

Hiányos kérelem: A kérelem hiányos volta miatt hiánypótlásra kell felhívni az ügyfelet. A határidőban való hiánypótlás elmulasztása esetén a kérelem elutasításra kerül.

A formanyomtatvány adatainak teljes körű kitöltése és lehetőség szerint e-mail cím megadása, mert így gyorsítható jelentős mértékben az ügyintézés menete.

Ügyféli minőség hiánya: az ügyféli minőség hiánya nem alapozza meg a kérelem beadásának lehetőségét, így az elutasításra kell hogy kerüljön.

Az eljárásokhoz szükséges illetéket továbbra is illetékbélyeg formában kell leróni, amíg a rendszer a pénzügyi tranzakciókat nem tudja kezelni.

Fontosabb fogalmak

Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.

Több építtető esetén az építtetők Ket. szerinti meghatalmazottja az építtetőtársak nevében járhat el, és tehet nyilatkozatokat az ÉTDR-ben. Az online kérelem benyújtás:
A kérelem benyújtásához be kell jelentkezni az ÉTDR központi elektronikus rendszerébe. Az ÉTDR nyitó oldalán van lehetőség kiválasztani, hogy milyen módon lép be az ügyfél. Két azonosítási mód közül lehet választani.
1. Belépés ügyfélkapuval azoknak lehetséges, akik ügyfélkapus regisztrációval rendelkeznek. Az ÉTDR nyitó oldala átirányítja a kérelmezőt az Ügyfélkapu oldalára, ahol felhasználónevével és jelszavával azonosítja magát, majd ezután be tud lépni az ÉTDR‐be.
3. Belépés egyedi kóddal

Az első alkalommal belépő ügyfélnek ezután regisztrálnia kell az ÉTDR‐ben, amely személyes adatainak kitöltésével és felhasználói minőségének (építtető) megjelölésével történik.
A belépés és a regisztráció megtörténte után használhatóak a rendszer szolgáltatásai, elektronikus gyűjtőtárhelyet (mappát) lehet nyitni, amelyben gyűjthető: a kérelem és mellékletei ezen kívül összegyűjthetők és tárolhatók az előzetes szakhatósági állásfoglalások és egyéb szükséges dokumentumok. Innen indítható is a kérelem.Az építtető a használatbavételi engedélykérelem tervezett benyújtása előtt építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelmet terjeszthet elő az építésügyi hatósághoz elektronikusan a gyűjtő tárhely igénybevételével vagy papír alapon. Az építtető az építésügyi hatósági szolgáltatás keretében kérheti
a) annak vizsgálatát, hogy a tárhelyen gyűjtött dokumentumainak tartalma és a rendelkezésre álló előzetes szakhatósági állásfoglalások megfelelnek-e az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó előírásoknak,
b) tájékoztatást arról, hogy szükséges-e
ba) további melléklet, dokumentum beszerzése, vagy
bb) további szakhatósági közreműködés,
c) tájékoztatást az általa kérelmezni szándékozott eljárás és az ahhoz szükséges szakhatósági közreműködés eljárási, igazgatási szolgáltatási díjának vagy illetékének mértékéről,
d) a leendő ügyféli kör előzetes tisztázását,
f) az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó szabályokról egyéb tájékoztatás nyújtását.
Nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban, ha az építtető benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát. A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési munkaterület építtető részére történő, építési naplóban igazolt átadását követően, az építési engedély hatályossága alatt - a használatbavétel előtt - nyújtja be az építésügyi hatósághoz.

Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a fővállalkozó kivitelező vagy annak felelős műszaki vezetője az építési napló összesítő lapján arról nyilatkozik, hogy
a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint
b) az 1. melléklet szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósulási) tervdokumentációnak megfelelően,
c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,
d) az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel,
e) a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az 1. melléklet szerinti kivitelezési dokumentációtól való eltérés esetén az eltérés felsorolásával és szükségességének ismertetésével,
f) a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított,
g) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították,
h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. Új épület építése vagy meglévő épület - az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező - bővítése esetén a használatbavételi engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidőben a földhivatal által hatályos záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez külön jogszabályban előírt változási vázrajzot az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (a továbbiakban: OÉNY) elektronikusan fel kell tölteni.

Vonatkozó jogszabályok

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 4. pont, 34. § (2) bekezdés d) pont; 53/A §
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 4. pont, 7. § (1) bekezdés g) pont, 39. § (1) bekezdés, 44. § (1) és (4) bekezdése, 53/A. §
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012.(XI.8.) Korm rendelet 2. §, 7. § (1)-(2) bekezdés, 8. §, 9. § (4) bekezdés, 10. § (1) bekezdés; (4) bekezdés a) pont, (5) bekezdés, 12. § (3)-(4) bekezdés, 13. §, 15. § (2) bekezdés, 39. § (1) és (4) bekezdés, (8)-(9) bekezdés, 40. § (6) bekezdés, (7)-(9) bekezdés, 70-72. §
a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés
az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)-(5) bekezdés és (7) bekezdés
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény 33. § (3) bekezdés, 35. § (1) bekezdés, 34-38. §, 39. §, 44. §, 50. §, 56-57/B. §, 71-73. §, 95-102. §, 116. §
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 73. § (1)-(2) és (4a) bekezdés XV. fejezet I. pont 9. alpont és IV., VI. pont
az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 7.§ (1) bekezdés, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. §
az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 5. § (1) bekezdés a) pont
az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 145. § (4)-(5) bekezdés
az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. PM rendelet 4. § (3) bekezdés
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról,valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 66/2015 (III. 30) Korm. rendelet
az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés k) pont, 2. § (1)-(2) bekezdés, 3. § (1) bekezdés, 5. § (7) bekezdés, 6. § (1) bekezdés, 9. § (3) bek. a) pont 10. § (6) bekezdés
az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet

Kulcsszavak

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858