Akadálymentes verzió

Használatbavétel tudomásulvétele iránti kérelem

Kódszám

JEGYZ00009

Az ügy rövid leírása

Az építtető kérelmére az építésügyi hatóság tudomásulvételi eljárásával vehető használatba – a használatbavételi engedélyhez kötött építmények kivételével – az építési engedélyhez kötött építmény, építményrész, építési tevékenység.

A használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelmet az építtető
a) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor,
b) az építési munkaterület építtető részére történő – az építési naplóban naplóban igazolt – visszaadását követően,
c) az építési engedély hatályossága alatt – használatbavétel előtt -
nyújtja be az építésügyi hatósághoz.

Használatbavételi engedély alapján vehető használatba a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel érintett építmény, építményrész, ha
a) műemlék, vagy
b) annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni.

Ki jogosult az eljárásra?

építtető (kérelmező), vagy Ket. meghatalmazottja

Nem, meghatalmazott útján is eljárhat

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelem tartalmazza:
1. Az ügyfélnek és képviselőjének a nevét a lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget.
2. az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
3. a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
4. a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, a 312/2012. korm. r. 8. melléklet I. rész 4. pont 4.1. alpontja szerinti számított építményértéket,
5. a kérelem tárgyával összefüggésben
5.1. az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.2. a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
6. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
7. meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és
8. az építtető aláírását. (papír alapú benyújtásnál: http://www.e-epites.hu/etdr/formanyomtatvanyok )

Milyen iratok szükségesek?

Mellékelni kell:
1. papír alapon vezetett építési napló esetében:
1.1. az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott építési napló összesítő lapját,
1.2. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági      szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 4. melléklete szerinti kitöltött statisztikai lapot,
2. az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását,
3. meglévő épület bővítése esetén, ha a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést igazoló épületenergetikai számítást.

Az építtetőnek a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtásáig az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó épületek estén az energetikai tanúsítványt az OÉNY-ben ki kell állíttatnia.

Új épület építése vagy meglévő épület - az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező - bővítése esetén a használatbavétel tudomásulvételi kérelem előterjesztésével egyidőben a hatályos földhivatali záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt változási vázrajzot az OÉNY-be elektronikusan fel kell tölteni.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

a használatbavétel tudomásul vétele 10 000 forint

Hol intézhetem el?

Elsőfokú építésügyi hatóságok

1) Az elsőfokú általános építésügyi hatóság
- a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője, 
- a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, 
- a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző,
mindazon építéshatósági ügyekben eljárnak, amelyet jogszabály nem utal másik hatóság hatáskörébe (pl. sajátos építmények építését engedélyező sajátos építésügyi hatóságok). A hatóság illetékessége a járásszékhely települési önkormányzatok jegyzője esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III 30.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat esetén az adott fővárosi kerületre terjed ki. 

2) Elsőfokú kiemelt építésügyi hatóság:
az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal az alábbi ügyek tekintetében: 
- a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában,
- eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben, 
- ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,
- a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,
- a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkeken megvalósítandó közérdekű beruházás ügyében,
- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 42. § (5) bekezdés szerinti az első fokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben.

3) Műemlékekkel kapcsolatos elsőfokú építésügyi hatóság: az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat

4) Helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző látja el az első fokú építésügyi hatósági feladatokat.

5) A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi feladatokat ellátó hatóságot mindig az adott sajátos építményfajtára vonatkozó jogszabály határozza meg. (Pl. utak, vasutak és repülőtér esetén van sajátos építésügyi hatóság kijelölve) Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésügyi hatósági ügyekben az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal jár el.   

 

Ügyintézés határideje

Az építésügyi hatóság a használatbavételt az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül hallgatással tudomásul veszi, és az építmény az eljárás megindulásától számított 15 nap elteltével használatba vehető.
A használatbavétel tudomásulvétele nem akadálya annak, hogy azzal egyidejűleg az építésügyi hatóság határidő megjelölésével az esetlegesen hiányzó munkálatok elvégzésére kötelezze az építtetőt.

Az építésügyi hatóság az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül a használatbavétel tudomásulvételét megtagadja és az építmény, építményrész használatát megtiltja, ha
1. a) a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelemhez a jogszabályban meghatározott mellékleteket nem csatolták,
b) az OTÉK-ban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek az építmény, építményrész nem felel meg, vagy
c) megállapítja, hogy az építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltértek és az eltérés építésügyi hatósági engedélyhez kötött,
d) a 19. §. (4) bekezdés i) - a 2015. december 31-ét követően benyújtott, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá eső új és nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű épület - az ott megjelölt határnapot követően nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű, vagy
e) a 312. Kr. 39. § (8) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az épületenergetikai számítás nem igazolja az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést,
f) az építési napló a 312. Kr. (3a) bekezdés e) pontjában meghatározottaknak nem felel meg.
2. Nyilvántartott műemléki értéket, műemléket érintően, továbbá műemléki jelentőségű területen, műemlék történeti tájon, világörökségi helyszínen vagy világörökségi területen álló építmény esetén a tudomásulvételt abban az esetben is meg kell tagadni 8 napon belül belül, ha megállapítható, hogy a megvalósult állapot a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek nem felel meg.

Jogorvoslati lehetőség

A használatbavétel megtiltásáról szóló határozat ellen van lehetőség fellebbezésre.
A használatbavétel megtiltásáról szóló határozat ellen van lehetőség fellebbezésre.
Az ügyfél fellebbezését a másodfokon eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz címezve nyújtja be.
Az ügyfél fellebbezését a másodfokon eljáró hatósághoz címezve, az első fokú általános építésügyi hatóságként eljáró járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjénél, az elsőfokú kiemelt építésügyi hatóságként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújtja be.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
Az építésügyi hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető fellebbezés illetéke 30 000 forint

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)




Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.

Több építtető esetén az építtetők Ket. szerinti meghatalmazottja az építtetőtársak nevében járhat el, és tehet nyilatkozatokat az ÉTDR-ben.

Fontosabb fogalmak

1. Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.
Több építtető esetén az építtetők Ket. szerinti meghatalmazottja az építtetőtársak nevében járhat el, és tehet nyilatkozatokat.

2. Elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR):
az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer mely az elektronikus ügyintézés során a dokumentumok feltöltésére és az eljárás megindítására szolgál. Összevont engedélyezési eljárás: magában foglalja az elvi keretengedélyezési és építési engedélyezési eljárását is.

3. Építési tevékenység:
építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.

4. Online kérelem benyújtás:
A kérelem benyújtásához be kell jelentkezni az ÉTDR központi elektronikus rendszerébe. Az ÉTDR nyitó oldalán a "Belépés ügyfélkapuval" lehetőség választásával van mód az online kérelem benyújtására. Belépés ügyfélkapuval azok számára lehetséges, akik ügyfélkapus regisztrációval rendelkeznek. Az ÉTDR nyitó oldala átirányítja a kérelmezőt az Ügyfélkapu oldalára, ahol felhasználónevével és jelszavával azonosítja magát, majd ezután be tud lépni az ÉTDR‐be.

5. Elektronikus tárhely:
Itt gyűjthetők és tárolhatók a kérelem és mellékletei, az előzetes szakhatósági állásfoglalások, innen indítható is az építésügyi hatóság felé benyújtható kérelem.

6. Elektronikus feltöltő tárhely:
az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az ÉTDR az építtető részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít.

7. Építésügyi hatósági szolgáltatás:
az építtető az építésügyi hatósági engedély vagy tudomásulvétel  iránti kérelem tervezett benyújtása előtt építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelmet terjeszthet elő az építésügyi hatósághoz elektronikusan a gyűjtő tárhely igénybevételével vagy papír alapon.
Az építtető az építésügyi hatósági szolgáltatás keretében kérheti
a) annak vizsgálatát, hogy a tárhelyen gyűjtött dokumentumainak tartalma és a rendelkezésre álló előzetes szakhatósági állásfoglalások megfelelnek-e az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó előírásoknak,
b) tájékoztatást arról, hogy szükséges-e
ba) további melléklet, dokumentum beszerzése, vagy
bb) további szakhatósági közreműködés,
c) tájékoztatást az általa kérelmezni szándékozott eljárás és az ahhoz szükséges szakhatósági közreműködés eljárási, igazgatási szolgáltatási díjának vagy illetékének mértékéről,
d) a leendő ügyféli kör előzetes tisztázását,
e) annak vizsgálatát, hogy az engedély hatályának meghosszabbítását milyen módon érinti vagy akadályozza-e valamely építésügyi jogszabály változása, valamint
f) az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó szabályokról egyéb tájékoztatás nyújtását.





Vonatkozó jogszabályok

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény , 2. § 4. pont, 34. § (2) bekezdés h) pont; 53/A. §

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. §, 7. § (1) bekezdés g) pont, 8. §, 9. § (4) bekezdés, 10. § (1), (4), (5) bekezdés, 15. § (2) bekezdés 40. § (7)-(9) bekezdés, 39. § (1)-(2) bekezdés, 54. §, 70-71. §, 72. § (1)

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény 34-38. §, 39. §, 44. §, 50. §, 56-57/B. §, 71-73. §,95-102. §, 116. §

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklet XV. Fejezet I. pont 10. alpont, 73. § (1)-(2) és (4a) bekezdés

az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 7.§ (1) bekezdés, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. §

az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 5. § (1) bekezdés a) pont; az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 145. § (4)-(5) bekezdés; az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. PM rendelet 4. § (3) bekezdés

az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)-(5) és (7) bekezdés

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról,valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 66/2015 (III. 30) Korm. rendelet

az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés k) pont, 2. § (2) bekezdés, 3. § (1) bekezdés, 5. § (7) bekezdés, 6. § (1) bekezdés, 9. § (3) bekezdés a)pont, 10. § (6) bekezdés

Kulcsszavak

A papíralapon benyújtott kérelmet az építésügyi hatóság elektronizálja. Azonban a kérelem mellékleteként a tervező által elkészítette tervdokumentációt csak elektronikus formában lehet benyújtani ( pl: CD- akár postai úton, vagy a kormányablakánál). Az ÉTDR rendszerbe az ügyfélszolgálaton dolgozó munkatársunk által történő adatok rögzítése időigényes folyamat. Hiányos kérelem: A kérelem hiányos volta miatt hiánypótlásra kell felhívni az ügyfelet. A határidőban való hiánypótlás elmulasztása esetén a kérelem elutasításra kerül. A formanyomtatvány adatainak teljes körű kitöltése és lehetőség szerint e-mail cím megadása, mert így gyorsítható jelentős mértékben az ügyintézés menete. Ügyféli minőség hiánya: az ügyféli minőség hiánya nem alapozza meg a kérelem beadásának lehetőségét, így az elutasításra kell hogy kerüljön. Az eljárásokhoz szükséges illetéket továbbra is illetékbélyeg formában kell leróni, amíg a rendszer a pénzügyi tranzakciókat nem tudja kezelni.

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858