Akadálymentes verzió

Használatbavétel tudomásulvétele iránti kérelem

Kódszám

JEGYZ00009

Az ügy rövid leírása

Használatbavétel tudomásulvétellel (az építésügyi hatóság hallgatásával) vehető használatba az építési engedélyhez kötött építmény, építményrész, építési tevékenység, ha
- jogszabály szakhatóság közreműködését vagy szakkérdés vizsgálatát nem írja elő,
- az építési engedélyezési eljárásban az engedély megadásához a szakhatóság kikötés illetve feltétel nélkül hozzájárult,
- az építési tevékenység végzése során az engedélyezett tervektől építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel tértek el és az eltérés a szakhatósági közreműködés feltételeit vagy az állásfoglalását nem érinti.

A kérelmet az építési engedély hatályossága alatt, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési munkaterület építtető részére történő igazolt visszaadását követően kell benyújtani.
Az építtető a kérelemében kérheti, hogy az építésügyi hatóság a használatbavétel tudomásulvételét foglalja írásba.

Ahasználatbavétel tudomásulvétele nélkül az építményt használni nem szabad.

Ki jogosult az eljárásra?

A kérelem benyújtására az építtető jogosult. (Az építtető meghatározása a fogalmak között található.)

Milyen adatokat kell megadni?

A használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem tartalmazza:
1. az építtető és képviselőjének a nevét,
2. az építtető lakcímét vagy székhelyét,
3. az érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
4. a használatbavétel tárgyát és rövid leírását,
5. a kérelem tárgyával összefüggésben
5.1. az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozat ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.2. a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.3. a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
6. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
7. meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását,
8. az aláírást.

A kérelemben megadható:
10. az e-mail cím,
11. a telefax-szám vagy a telefonszám.

Milyen iratok szükségesek?

Csatolni kell:
1. papír alapon vezetett építési napló esetében
1.1. az építési napló összesítő lapját,
1.2. a használatbavétel tudomásulvételhez jogszabályban meghatározott tartalmú, kitöltött statisztikai lapot,
2. az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

Építtetőnek az új épület építése vagy meglévő épület – az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező – bővítése esetén a földhivatal által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajzot az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (OÉNY) elektronikusan kell feltölteni. Amennyiben a vázrajz nem kerül feltöltésre, az eljáró hatóság a döntésében az építtetőt a vázrajz meghatározott időn belüli feltöltésére kötelezi.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A használatbavétel tudomásulvételének eljárási illetéke 10 000 forint.
Az eljárási illeték befizetését (az eljárás megindítása előtt) készpénz-átutalási megbízással, vagy - amennyiben erre lehetőség van - készpénz befizetéssel vagy bankkártya használatával lehet teljesíteni.
Az elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági, valamint az azokban szükséges szakhatósági eljárások illetékét készpénz átutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy - ha erre lehetőség van - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, az eljárás megindítását megelőzően vagy azt követően kell megfizetni. Az eljárási illeték megfizetését az átutalási megbízás elfogadásáról szóló nyilatkozat másolatával kell igazolni.

Hol intézhetem el?

A kormányablak a kérelmet továbbítja:

1. a járásszékhely települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjéhez, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőhöz (általános építésügyi hatóság), azokban az ügyekben, amelyekben nem a járási (fővárosi I. és V. kerületi) hivatal jár el,
vagy a
2. járási (fővárosi I. és V. kerületi) hivatalhoz (kiemelt építésügyi hatóság)az alábbi ügyekben:
2.1 a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított építésügyi hatósági ügyben,
2.2 a kihirdetett veszélyhelyzetben intézkedések megtétele és az építménykárok helyreállításával összefüggő ügyekben,
2.3 a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő műemlékek és műemlék-együttesek, országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkén megvalósítandó közérdekű beruházások ügyében,
2.4 a jegyzőt érintő kizárási ügyben,
2.5 műemlékekkel kapcsolatos ügyben.

Ügyintézés határideje

Az építésügyi hatóság 15 nap elteltével, hallgatással veszi tudomásul a használatbavételre irányuló kérelmet, melyről külön döntést nem hoz. Az esetlegesen hiányzó munkálatok elvégzésére a hatóság a tudomásulvétellel egyidejűleg az építtetőt kötelezi.
Az építésügyi hatóság a használatbavétel tudomásulvételét az eljárás megindulásától számított 10 napon belül megtagadja és az építmény, építményrész használatát megtiltja, ha
• a kérelemhez a mellékleteket nem csatolták,
• az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas, vagy
• az építési engedélytől hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységgel eltértek.

Jogorvoslati lehetőség

A használatbavétel tudomásulvételét megtagadó és az építmény, építményrész használatát megtiltó döntés ellen van fellebbezési lehetőség.
A fellebbezést az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz címezve, az eljáró építésügyi hatóságnál (a jegyzőnél, főjegyzőnél vagy a járási hivatalnál), a kormányablaknál vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál lehet benyújtani.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet benyújtani.
A döntés elleni fellebbezés illetéke 30 000 forint.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

1. A használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelmet papír alapon vagy elektronikus úton (online; offline) lehet benyújtani.
1.1. Papír alapú vagy elektronikus adathordozón rendelkezésre álló kérelmet személyesen az illetékes építésügyi hatóságnál, a kormányablaknál vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál lehet benyújtani.
1.2. Online kérelem benyújtása esetén: A kérelem benyújtásához be kell jelentkezni az ÉTDR központi elektronikus rendszerébe. Az ÉTDR nyitó oldalán van lehetőség kiválasztani, hogy milyen módon lép be az ügyfél. Két azonosítási mód közül lehet választani.
1.2.1.Belépés ügyfélkapuval azoknak lehetséges, akik ügyfélkapus regisztrációval rendelkeznek. Az ÉTDR nyitó oldala átirányítja a kérelmezőt az Ügyfélkapu oldalára, ahol felhasználónevével és jelszavával azonosítja magát, majd ezután be tud lépni az ÉTDR‐be.
1.2.2. Belépés tanúsítvánnyal: az elektronikus aláírást használó ügyfélnek biztosítja a rendszer, hogy e‐aláírásának nyilvános kulcsát megadva és a belépési kérelem nyomtatványt kitöltve lépjen be az ÉTDR‐be.
1.3. Offline kérelem benyújtása esetén: A benyújtáshoz az Általános kitöltő (ÁNYK) programot a számítógépre kell telepíteni, majd a kérelmet ezzel kitölteni, amelyhez az űrlap a magyarorszag.hu oldalon (https://ugyintézés.magyarorszag.hu/ugyek/410008) található. A számítógépre letöltött programmal az űrlap internet kapcsolat nélkül is kitölthető. A kérelmet és mellékleteit ügyfélkapun keresztül lehet az ÉTDR-be feltölteni.
Az első alkalommal belépő ügyfélnek ezután regisztrálnia kell az ÉTDR‐ben, amely személyes adatainak kitöltésével és felhasználói minőségének (pl. építtető) megjelölésével történik.
A belépés és a regisztráció megtörténte után használhatók a rendszer szolgáltatásai, elektronikus tárhelyet lehet nyitni, amelyben a kérelem és mellékletei, az előzetes szakhatósági állásfoglalások összegyűjthetők, valamint innen indítható a kérelem is.
2. Az ügyintézési határidő jogszabályban szabályozott, a határidőn belüli eljárási kötelezettség bármely formában (akár papír, akár elektronikus formában) benyújtott kérelem esetén azonos. A benyújtás módja a határidőt nem befolyásolja.
3. A változási vázrajz hiánya esetén az építésügyi hatóság kötelezi az építtetőt a vázrajz meghatározott időn belüli elektronikus feltöltésére.

Fontosabb fogalmak

1. Építési telek: az a telek,
1.1 amely beépítésre szánt területen fekszik,
1.2 az építési szabályoknak megfelelően kialakított,
1.3 a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és
1.4 amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m.
2. Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése
3. Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.
4. ÉTDR: Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer, amely az építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatóságok engedélyezési és tudomásulvételi eljárásainak elektronikus ügyintézését, a döntéshozatalt, az ügyfelekkel és a szakhatóságokkal való kapcsolattartást biztosító, az építésügyi hatósági szolgáltatást elősegítő komplex elektronikus alkalmazás, mely az eljárás során beérkező és keletkező dokumentumokat elektronikusan kezeli.
5. Helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével.
6. Közmű: termelő, elosztó, gyűjtő, továbbító, szabályozó, mérő rendeltetésű építmények, vezetékek, berendezések összessége, amely az egyes területfelhasználási egységek és az építmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz elvezetési, gáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos vagy folyamatos igényeit a település saját termelő, illetve előkészítő berendezései révén, vagy távvezetéki rendszerekhez kapcsolódva központosan, folyamatosan, kellő biztonsággal, közösségi úton, üzemszerűen működve elégíti ki.
7. Lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület.
8. Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van.

Vonatkozó jogszabályok

1. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.)
2. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)
3. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)
4. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)
5. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
6. az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
7. településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat, településszerkezeti terv)

Kulcsszavak

A papíralapon benyújtott kérelmet az építésügyi hatóság elektronizálja. Azonban a kérelem mellékleteként a tervező által elkészítette tervdokumentációt csak elektronikus formában lehet benyújtani ( pl: CD- akár postai úton, vagy a kormányablakánál). Az ÉTDR rendszerbe az ügyfélszolgálaton dolgozó munkatársunk által történő adatok rögzítése időigényes folyamat. Hiányos kérelem: A kérelem hiányos volta miatt hiánypótlásra kell felhívni az ügyfelet. A határidőban való hiánypótlás elmulasztása esetén a kérelem elutasításra kerül. A formanyomtatvány adatainak teljes körű kitöltése és lehetőség szerint e-mail cím megadása, mert így gyorsítható jelentős mértékben az ügyintézés menete. Ügyféli minőség hiánya: az ügyféli minőség hiánya nem alapozza meg a kérelem beadásának lehetőségét, így az elutasításra kell hogy kerüljön. Az eljárásokhoz szükséges illetéket továbbra is illetékbélyeg formában kell leróni, amíg a rendszer a pénzügyi tranzakciókat nem tudja kezelni.

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858