Akadálymentes verzió

Fennmaradási engedély iránti kérelem

Kódszám

JEGYZ00011

Az ügy rövid leírása

Az építésügyi hatóság az Étv. 48. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott jogszerűtlen és az Étv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad.
Jogszerűtlen az építési tevékenység, ha
a) a jogszabály alapján hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet
       aa) engedély vagy tudomásulvétel nélkül,
       ab) az engedélytől vagy tudomásulvételtől eltérően,
       ac) az engedély jogerőssé válása nélkül – kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik –, vagy
       ad) a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére;
b) a 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet
       ba) bejelentés nélkül, vagy
       bb) bejelentéssel, de a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladva,
c) ahhoz jogszabály alapján építési napló vezetése szükséges és a tevékenységet építési napló hiányában
végzik.

Szakszerűtlen az építési tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha
a) azt – a 33/A. § szerinti építési tevékenység kivételével – a helyi építési szabályzat rendelkezéseitől eltérően végzik,
b) a 33/A. § szerinti építési tevékenység esetén a 13. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően végzik,
c) az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy
d) a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.

Ki jogosult az eljárásra?

építtető, tulajdonos, vagy a Ket. szerinti meghatalmazottja

Az ügyfél képviselője vagy meghatalmazottja útján is eljárhat

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelem tartalmazza:
1. az ügyfélnek és képviselőjének a nevét a lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget,
2. az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
3. a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
4. a kérelem tárgyát és annak rövid leírását,a 312/2012. korm. r. 8. melléklet I. rész 4. pont 4.1. alpontja szerinti számított építményértéket,
5. a kérelem tárgyával összefüggésben
5.1.az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.2. a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.3. a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
6. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
7. az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a jogerős engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban,
8. meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és
9. az építtető aláírását (papír alapú kérelem benyújtásakor).

A fennmaradási engedély iránti kérelemben
a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,
c) a 42. § (1) bekezdés szerinti jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény
ca) továbbépítésére vagy
cb) használatbavételére
irányuló kérelem is előterjeszthető.

Milyen iratok szükségesek?

Mellékelni kell:
1. adathordozón vagy az ÉTDR-be való feltöltéssel az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 8. melléklet szerinti építészeti-műszaki dokumentációt,
2. ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, 312 Kr.  5. melléklet szerinti dokumentációt.
3. az építmény építése, bővítése, a településképet érintő átalakítása esetén
3.1. a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét, vagy
3.2. a fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében a főpolgármester településképi véleményét
vagy
4. a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét,
5. az Épkiv. 14. §-ában meghatározott tartalmú nyilatkozatot, ha az építési tevékenységet építési napló vezetése nélkül végezték,
6 . az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását,
7. amennyiben a fennmaradási engedély iránti kérelem egyben az építmény használatbavételére is irányul, a papír alapon vezetett építési napló esetében az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben meghatározott építési napló összesítő lapját,

Mellékelhető:
1 . amennyiben az építtető birtokában van, vagy azok meglétéről az iktatószámuk megjelölésével nyilatkozhat
1.1.a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben meghatározott esetekben a jogerős környezetvédelmi vagy jogerős egységes környezethasználati engedély – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,
1 .2. erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –,
1 .3. termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozat – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –,
1 .4. a természet védelméről szóló törvényben meghatározott esetekben a természetvédelmi hatóság engedélye
2 . az előzetes szakhatósági állásfoglalást és a hozzá tartozó a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, ha az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre,
3. az ügyben érintett ügyfeleknek az építési tevékenység végzéséhez adott, egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata,
4. az ügyben érintett ügyfeleknek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozata.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A fennmaradási engedélyezési eljárás alapilletéke 7500 forint, melyen felül az illeték
a) új - más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó - egylakásos lakóépület építése esetén 30 000 forint,
b) új - más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó - épület építése esetén lakásonként 15 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén
ba) önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 30 000 forint,
bb) a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 150 000 forint,
c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 15 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1500 forint,
d) meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett
da) hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 15 000 forint, vagy
db) az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 15 000 forint,
e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 15 000 forint,
f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 75 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 45 000 forint, de legfeljebb 4 500 000 forint,
g) ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési engedélyezés az a)-f) pontokban foglaltakon felül 22 500 forint,
Az engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele esetén a bontandó építmény hasznos alapterülete 100 m2-ként 15 000 forint, vagy folyóméterenként 1500, vagy darabonként 15 000 forint.

Hol intézhetem el?

Elsőfokú építésügyi hatóságok

1)
Elsőfokú általános építésügyi hatóság
- a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője,
­ a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,
­ a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző,
mindazon építéshatósági ügyekben eljárnak, amelyet jogszabály nem utal másik hatóság hatáskörébe (pl. sajátos építmények építését engedélyező sajátos építésügyi hatóságok). A hatóság illetékessége a járásszékhely települési önkormányzatok jegyzője esetén a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat esetén az adott fővárosi kerületre terjed ki.

2) Elsőfokú kiemelt építésügyi hatóság:
­ az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal az alábbi ügyek tekintetében:
- a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában,
- eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben,
- ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,
- a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,
- a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkeken megvalósítandó közérdekű beruházás ügyében,
- az elsőfokú általános építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben.

3) Műemlékekkel kapcsolatos elsőfokú építésügyi hatóság: az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal
ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat

4) Helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetén a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, illetve
a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző
az általános építésügy hatósági feladataikon túl az első fokú építésügyi hatósági feladatokat is ellátja.


5) A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi feladatokat ellátó hatóságot mindig az adott sajátos építményfajtára vonatkozó jogszabály határozza meg. (Pl. utak, vasutak és repülőtér esetén van sajátos építésügyi hatóság kijelölve) Ilyen jogszabály hiányában az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal lesz az építésügyekben eljáró hatóság.


Ügyintézés határideje

A fennmaradási engedély iránti kérelem tárgyában az építésügyi hatóság az érdemi döntést
a) az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül hozza meg, ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll,
b) az utolsó beérkezett hiánypótlástól vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül hozza meg, ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot be kell vonni.

Jogorvoslati lehetőség

van lehetőség fellebbezésre
van lehetőség fellebbezésre
Az ügyfél fellebbezését a másodfokon eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz (másodfokú építésügyi hatóság) címezve nyújtja be.
Az ügyfél fellebbezését az első fokú általános építésügyi hatóságként eljáró járásszékhely települési és fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél, az elsőfokú kiemelt építésügyi hatóságként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújtja be.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
Az építésügyi hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető fellebbezés illetéke 30 000 forint

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Az offline kérelem benyújtás:
A benyújtáshoz az Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) programot a számítógépre kell telepíteni, majd a kérelmet ezzel kitölteni, amelyhez az űrlap a magyarorszag.hu oldalon (https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410008) található. A számítógépre letöltött programmal az űrlap internet kapcsolat nélkül kitölthető. Az elkészült dokumentumot, amely a mellékleteket is tartalmazza, az ügyfélkapun keresztül lehet az ÉTDR rendszeréhez eljuttatni.

Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.

Több építtető esetén az építtetők Ket. szerinti meghatalmazottja az építtetőtársak nevében járhat el, és tehet nyilatkozatokat az ÉTDR-ben.



A papíralapon benyújtott kérelmet az építésügyi hatóság elektronizálja. Azonban a kérelem mellékleteként a tervező által elkészítette tervdokumentációt csak elektronikus formában lehet benyújtani ( pl: CD- akár postai úton, vagy a kormányablakánál).
Az ÉTDR rendszerbe az ügyfélszolgálaton dolgozó munkatársunk által történő adatok rögzítése időigényes folyamat.

Hiányos kérelem: A kérelem hiányos volta miatt hiánypótlásra kell felhívni az ügyfelet. A határidőban való hiánypótlás elmulasztása esetén a kérelem elutasításra kerül.

A formanyomtatvány adatainak teljes körű kitöltése és lehetőség szerint e-mail cím megadása, mert így gyorsítható jelentős mértékben az ügyintézés menete.

Ügyféli minőség hiánya: az ügyféli minőség hiánya nem alapozza meg a kérelem beadásának lehetőségét, így az elutasításra kell hogy kerüljön.

Az eljárásokhoz szükséges illetéket továbbra is illetékbélyeg formában kell leróni, amíg a rendszer a pénzügyi tranzakciókat nem tudja kezelni.

Fontosabb fogalmak

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) az építtető részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít.Az online kérelem benyújtás:
A kérelem benyújtásához be kell jelentkezni az ÉTDR központi elektronikus rendszerébe. Az ÉTDR nyitó oldalán van lehetőség kiválasztani, hogy milyen módon lép be az ügyfél. Két azonosítási mód közül lehet választani.
1. Belépés ügyfélkapuval azoknak lehetséges, akik ügyfélkapus regisztrációval rendelkeznek. Az ÉTDR nyitó oldala átirányítja a kérelmezőt az Ügyfélkapu oldalára, ahol felhasználónevével és jelszavával azonosítja magát, majd ezután be tud lépni az ÉTDR‐be.
2. Belépés egyedi kóddal

Az első alkalommal belépő ügyfélnek ezután regisztrálnia kell az ÉTDR‐ben, amely személyes adatainak kitöltésével és felhasználói minőségének (építtető) megjelölésével történik.
A belépés és a regisztráció megtörténte után használhatóak a rendszer szolgáltatásai, elektronikus tárhelyet (mappát) lehet nyitni, amelyben gyűjthető: a kérelem és mellékletei ezen kívül összegyűjthetők és tárolhatók az előzetes szakhatósági állásfoglalások, Innen indítható a kérelem is. A tárhelyhez hozzáférés biztosítható más személynek vagy az építésügyi vagy szakhatóságnak is.

Az offline kérelem benyújtás:
A benyújtáshoz az Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) programot a számítógépre kell telepíteni, majd a kérelmet ezzel kitölteni, amelyhez az űrlap a magyarorszag.hu oldalon (https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410008) található. A számítógépre letöltött programmal az űrlap internet kapcsolat nélkül kitölthető. Az elkészült dokumentumot, amely a mellékleteket is tartalmazza, az ügyfélkapun keresztül lehet az ÉTDR rendszeréhez eljuttatni.

Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.

Több építtető esetén az építtetők Ket. szerinti meghatalmazottja az építtetőtársak nevében járhat el, és tehet nyilatkozatokat az ÉTDR-ben. A tárhelyhez az építtető hozzáférést biztosítható más személynek vagy az építésügyi vagy szakhatóságnak is. Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) az építtető részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít.
Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtását megelőzően az építtető az építésügyi hatósághoz benyújtott külön kérelmére, az abban kérelmezett időtartamra
a) a kérelem és jogszabályban előírt mellékletei,
b) előzetes szakhatósági állásfoglalások, valamint
c) építésügyi hatósági szolgáltatás kérelmezéséhez szükséges dokumentumok
összegyűjtése és előzetes tárolása céljából a kérelmező részére az ÉTDR elektronikus gyűjtő tárhelyet biztosít.
Az építtető az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tervezett benyújtása előtt építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelmet terjeszthet elő az építésügyi hatósághoz elektronikusan a gyűjtő tárhely igénybevételével vagy papír alapon.
Az építtető az építésügyi hatósági szolgáltatás keretében kérheti
a) annak vizsgálatát, hogy a tárhelyen gyűjtött dokumentumainak tartalma és a rendelkezésre álló előzetes szakhatósági állásfoglalások megfelelnek-e az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó előírásoknak,
b) tájékoztatást arról, hogy szükséges-e
ba) további melléklet, dokumentum beszerzése, vagy
bb) további szakhatósági közreműködés,
c) tájékoztatást az általa kérelmezni szándékozott eljárás és az ahhoz szükséges szakhatósági közreműködés eljárási, igazgatási szolgáltatási díjának vagy illetékének mértékéről,
d) a leendő ügyféli kör előzetes tisztázását,
e) annak vizsgálatát, hogy az engedély hatályának meghosszabbítását milyen módon érinti vagy akadályozza-e valamely építésügyi jogszabály változása, valamint
f) az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó szabályokról egyéb tájékoztatás nyújtását.
Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az építtető és az építési tevékenységgel érintett telek - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek -, építmény, építményrész tulajdonosa.
Nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban, ha az építtető benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát.
Az építésügyi hatóság a döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázásának keretében az építési tevékenység helyszínén, annak környezetében vizsgálja a döntés meghozatalának feltételeit, különösen
a) az illeszkedés követelményeit,
b) hogy a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma a valóságnak megfelel-e,
c) hogy az érintett telken az építési tevékenység megvalósítható-e, a tevékenységet megkezdték-e és a terveknek megfelelően folytatják-e,
d) hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e.
Kérelemre induló eljárás esetén a kérelmező, építtető a kérelmet az eljáró hatósághoz címezve nyújtja be
a) papír alapon vagy
b) elektronikusan
ba) párbeszédre épülő (online),
bb) amennyiben információtechnológiai feltételei fennállnak, nem párbeszédre épülő (offline).
A kérelemre induló eljárás a kérelemnek az ÉTDR-be való érkeztetését követő első munkanapon indul.
Az építési engedélyezési, az összevont engedélyezési eljárást
a) a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott esetben tervtanácsi, valamint
b) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben településképi
véleményezési eljárás előzi meg.
4. Állagmegóvás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassága érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési tevékenység.
8. Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, megváltoztatása érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenység.
17. Bővítés: olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli.
23. Emeletráépítés: meglévő építmény függőleges irányú bővítése egy vagy több emelet-szint létesítése érdekében.
28. Építési hely: az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt beépíthető területrésze, amelyen - a védőtávolságok és más jogszabályi előírások megtartásával, vagy azon belül a szabályozási terven jelölt beépíthető területrészen - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület (épületek) elhelyezhető (elhelyezhetők).
30. Építési telek: az a telek,
a) amely beépítésre szánt területen fekszik,
b) az építési szabályoknak megfelelően kialakított,
c) a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és
d) amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m.
36. Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett az építmény térfogatát nem növelő építési tevékenység.
37. Felvonulási építmény: az építmény (építmények) kivitelezését szolgáló, az építés befejezéséig fenntartható építmény.
48. Helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével.
49. Helyreállítás: újjáépítés, építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény, építményrész eredeti építészeti kialakításának lehetséges megtartása mellett.
54. Ikerház: két szomszédos építési telek közös oldalhatárán álló, egymástól független épületszerkezetekkel és közműbekötésekkel megvalósított, tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja.
61. Kerti építmény: a kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy.
63. Korszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési tevékenység.
68. Közmű: termelő, elosztó, gyűjtő, továbbító, szabályozó, mérő rendeltetésű építmények, vezetékek, berendezések összessége, amely az egyes területfelhasználási egységek és az építmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz elvezetési, gáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos vagy folyamatos igényeit a település saját termelő, illetve előkészítő berendezései révén, vagy távvezetéki rendszerekhez kapcsolódva központosan, folyamatosan, kellő biztonsággal, közösségi úton, üzemszerűen működve elégíti ki.
69. Közműpótló műtárgy: a közművet helyettesítő vagy kiegészítő egyedi műtárgy.
78. Lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület.
86. Melléképítmény: a telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
g) állat ól, állatkifutó,
h) trágyatároló, komposztáló,
i) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
j) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,

93. Önálló építmény: független építményszerkezetekkel, valamint vezetékrendszerrel és berendezésekkel megvalósított, más építményhez legfeljebb tűzfalakkal csatlakozó építmény.
95. Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van.
126. Tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födémszerkezet felső síkja és a magastető szerkezetének alsó síkja közötti - minden irányból épületszerkezettel körülzárt - tér. A beépítés nélküli tetőtér (padlás) nem minősül építményszintnek. Szabálytalan a
a) jogszerűtlenül,
b) jogosulatlanul vagy
c) szakszerűtlenül
megkezdett és végzett tevékenység.
Jogszerűtlen az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján engedélyhez vagy tudomásul vételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet
a) engedély vagy tudomásul vétel nélkül,
b) az engedélytől vagy tudomásul vételtől eltérően,
c) az engedély jogerőssé válása nélkül - kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -,
d) a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére
végzik.
Nem minősül jogszerűtlen építési tevékenységnek az építési engedélytől a jogszabályban meghatározott szabvány szerinti tűréshatáron belüli eltérés, valamint ha a bíróság a jogerős építési engedély alapján végzett építési tevékenység végrehajthatóságát nem függeszti fel.
Szakszerűtlen az építési tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.

Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján fennmaradási engedélyt ad, ha
a) egyébként az építési engedélyezéshez előírt, a 36. §-ban és az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek,
b) az építmény, építményrész átalakítással, visszabontással vagy egyéb módon szabályossá tehető,
c) azt a műemléki védett érték megőrzése megkívánja, vagy
d) a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.
Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg az építésügyi hatóság vagy jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság elrendeli:
a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy
b) - ha az építmény fennmaradása nem engedélyezhető - a lebontását.
Ha az építményt, építményrészt az építésfelügyeleti hatóság eljárása nélkül bontották le, az építésügyi hatóság azt tudomásul veszi.
Veszélyhelyzet elhárítása érdekében történő vagy kihirdetett veszélyhelyzet következtében szükségessé váló építési tevékenységek, valamint az építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának jogszerűtlen építési tevékenységgel történő, halasztást nem tűrő elhárítása vagy részleges elbontása esetén az építésügyi hatóság a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását vagy elbontását - ha az az előírtaknak, jogszabályban meghatározottak szerint megfelel - kérelemre tudomásul veszi.
Ha az építésügyi hatóság a 48. § szerint a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg - a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon - építésügyi bírságot szab ki.
Veszélyes állapotú építmények, épületszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő veszélyelhárítása vagy részleges elbontása esetén kiadott fennmaradási engedéllyel vagy bontás tudomásulvételével egyidejűleg az építésügyi hatóság építésügyi bírságot nem szab ki.

Vonatkozó jogszabályok

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. §, 6-15. §, 42-44. §, 70-71. §, 72. § (1) bekezdés
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 4. pont, 34. § (2) bekezdés c) pont, 46. § (2) bekezdés, 48. § (2) bekezdés a)–d) pont, 48. § (5) bekezdés, 53/A §
a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés 
az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)-(4) bekezdés és (7) bekezdés
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 34-38. §, 39. §, 44. §, 50. §, 56-57/B. §, 71-73. §, 95-102. §, 116. §
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 73. § (1)-(2) és (4a) bekezdés, XV. fejezet I. pont 8. alpont;
az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés k) pont, 2. § (1)-(2) bekezdés, 3. § (1) bekezdés, 5. § (7) bekezdés, 6. § (1) bekezdés
az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III.30.) Korm. rendelet

Kulcsszavak

általános építésügyi hatóság, EFER, fennmaradási engedély, építtető, ÉTDR, kiemelt építésügyi hatóság,

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858