Akadálymentes verzió

Fennmaradási engedély iránti kérelem

Kódszám

JEGYZ00011

Az ügy rövid leírása

Fennmaradási engedélyre abban az esetben van szükség, ha
- az építési vagy bontási engedélyhez kötött építési tevékenységet engedély nélkül, engedélytől eltérően, az engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válása nélkül (összességében jogszerűtlenül) vagy szakszerűtlenül végeztek,
- az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet az országos építési követelmények (OTÉK) vagy a helyi építési szabályzat (HÉSZ) megsértésével végeztek,
és az építtető (ha az építtető személye nem ismert a tulajdonos) az épület fennmaradását kívánja.
Amennyiben a fennmaradási engedélyt a hatóság megadja, azzal egyidejűleg építésügyi bírságot szab ki.

Amennyiben a bontás tudomásulvételéhez kötött tevékenységet a bontás tudomásulvétele nélkül, vagy attól eltérően végeztek, kérelemre (amennyiben nem kérelmezik a hatóság hivatalbóli intézkedésére) - a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályainak alkalmazásával veszi tudomásul a hatóság a jogszerűtlen bontás tényét.

A fennmaradási engedély iránti kérelemben az építmény továbbépítésre vagy használatbavételére irányuló kérelem is előterjeszthető.

Ki jogosult az eljárásra?

A kérelem benyújtására az építtető - amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos - jogosult. (Az építtető meghatározása a fogalmak között található.)

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelem tartalmazza:
1. az építtető és képviselőjének a nevét,
2. az építtető lakcímét vagy székhelyét,
3. az érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
4. a fennmaradási engedély iránti kérelem tárgyát és rövid leírását,
5. a kérelem tárgyával összefüggésben
5.1. az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozat ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.2. a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.3. a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
6. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
7. meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását,
8. az aláírást.

A kérelemben megadható:
10. az e-mail cím,
11. a telefax-szám vagy a telefonszám.

Milyen iratok szükségesek?

Csatolni kell:
1. adathordozón (CD, D
VD, pendrive) vagy az ÉTDR-be való feltöltésssel az építészeti-műszaki dokumentációt,
2. ha az engedélyhez szakhatósági állasfoglalás vagy szakkérdés vizsgálata szükséges, a szakhatósági megkereséshez (amennyiben előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre) illetve a szakkérdés vizsgálatához szükséges dokumentációt
3. az építmény építése, bővítése, településképet érintő átalakítása esetén a települési önkormányzat polgármesterének (a fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetén a főpolgármester) településképi véleményét, vagy a kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét,
4. használatbavételre irányuló kérelem esetén a papír alapon vezetett építési napló esetében
4.1. az építési napló összesítő lapját,
4.2. a használatbavételi engedélyezéshez jogszabályban meghatározott tartalmú, kitöltött statisztikai lapot,
5. az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

Csatolható:
6.amennyiben a fennmaradási engedélyhez szükséges, a jogerős környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély, az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat,
7. erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye,
8. termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozat,
9. törvényben meghatározott esetekben a természetvédelmi hatóság engedélye,
10. az előzetes szakhatósági állásfoglalás és a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentáció,
11. az ügyben érintett ügyfeleknek az építési tevékenység végzéséhez adott, egyetértést tartalmazó nyilatkozata,
12. az ügyben érintett ügyfeleknek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozata.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az engedélyezési eljárás alapilletéke 7 500 forint, melyen felül az illeték
1. egylakásos lakóépület építése esetén 30 000 forint,
2. többlakásos - más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó -épület építése esetén, lakásonként 15 000 forint, egyéb rendeltetési egység hasznos alapterületétől függően 15 000-30 000 forint,
3. meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységtől az építmény hasznos alapterületétől függően meghatározott m2 -ként 15 000 forint,
4. veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, átalakítása esetén minden megkezdett 100 m2-ként 75 000 forint, de legfeljebb
4 500 000 forint.

Ha az építésügyi hatósághoz egyszerre többféle eljárás lefolytatására irányuló kérelem kerül benyújtásra amelyek össze is vonhatók, az illetéket az összevonásra kerülő eljárásonként kell megfizetni.

Az eljárási illeték befizetését (az eljárás megindítása előtt) készpénz-átutalási megbízással, vagy - amennyiben erre lehetőség van - készpénz befizetéssel vagy bankkártya használatával lehet teljesíteni.

Az elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági, valamint az azokban szükséges szakhatósági eljárások illetékét készpénz átutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy - ha erre lehetőség van - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, az eljárás megindítását megelőzően vagy azt követően kell megfizetni. Az eljárási illeték megfizetését az átutalási megbízás elfogadásáról szóló nyilatkozat másolatával kell igazolni.

Hol intézhetem el?

A kormányablak a kérelmet továbbítja:

1. a járásszékhely települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjéhez, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőhöz (általános építésügyi hatóság), azokban az ügyekben, amelyekben nem a járási (fővárosi I. és V. kerületi) hivatal jár el,
vagy a
2. járási (fővárosi I. és V. kerületi) hivatalhoz (kiemelt építésügyi hatóság)az alábbi ügyekben:
2.1 a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított építésügyi hatósági ügyben,
2.2 a kihirdetett veszélyhelyzetben intézkedések megtétele és az építménykárok helyreállításával összefüggő ügyekben,
2.3 a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő műemlékek és műemlék-együttesek, országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkén megvalósítandó közérdekű beruházások ügyében,
2.4 a jegyzőt érintő kizárási ügyben,
2.5 műemlékekkel kapcsolatos ügyben.

Ügyintézés határideje

Az építésügyi hatóság az érdemi döntést
- ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, az eljárás megindulásától számított 15 napon belül
- ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított 15 napon belül
- ha a kérelem hiánytalan és az eljárásban csak szakkérdés vizsgálatára kerül sor, az eljárás megindulásától számított 40 napon belül
- ha a kérelem a szakkérdés vizsgálatához szükséges dokumentáció tekintetében hiányos és az eljárásban csak szakkérdés vizsgálatára került sor, az utolsó pótolt dokumentum beérkezésétől számított 40 napon belül hozza meg.

Jogorvoslati lehetőség

Van fellebbezési lehetőség.
A fellebbezést az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz címezve, az eljáró építésügyi hatóságnál (a jegyzőnél, főjegyzőnél vagy a járási hivatalnál), a kormányablaknál vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál lehet benyújtani.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet benyújtani.
A döntés elleni fellebbezés illetéke 30 000 forint.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

1. Az építési engedély iránti kérelmet papír alapon vagy elektronikus úton (online; offline) lehet benyújtani. A kérelem mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációt kizárólag elektronikus formában (adathordozón vagy az ÉTDR-be való feltöltéssel) lehet csatolni. Mindehhez a kérelem közvetlen benyújtása előtt az ÉTDR feltöltő tárhelyet biztosít.
1.1. Papír alapú vagy elektronikus adathordozón rendelkezésre álló kérelmet személyesen az illetékes építésügyi hatóságnál, a kormányablaknál vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál lehet benyújtani.
1.2. Online kérelem benyújtása esetén: A kérelem benyújtásához be kell jelentkezni az ÉTDR központi elektronikus rendszerébe. Az ÉTDR nyitó oldalán van lehetőség kiválasztani, hogy milyen módon lép be az ügyfél. Két azonosítási mód közül lehet választani.
1.2.1.Belépés ügyfélkapuval azoknak lehetséges, akik ügyfélkapus regisztrációval rendelkeznek. Az ÉTDR nyitó oldala átirányítja a kérelmezőt az Ügyfélkapu oldalára, ahol felhasználónevével és jelszavával azonosítja magát, majd ezután be tud lépni az ÉTDR‐be.
1.2.2. Belépés tanúsítvánnyal: az elektronikus aláírást használó ügyfélnek biztosítja a rendszer, hogy e‐aláírásának nyilvános kulcsát megadva és a belépési kérelem nyomtatványt kitöltve lépjen be az ÉTDR‐be.
1.3. Offline kérelem benyújtása esetén: A benyújtáshoz az Általános kitöltő (ÁNYK) programot a számítógépre kell telepíteni, majd a kérelmet ezzel kitölteni, amelyhez az űrlap a magyarorszag.hu oldalon (https://ugyintézés.magyarorszag.hu/ugyek/410008) található. A számítógépre letöltött programmal az űrlap internet kapcsolat nélkül is kitölthető. A kérelmet és mellékleteit ügyfélkapun keresztül lehet az ÉTDR-be feltölteni.
Az első alkalommal belépő ügyfélnek ezután regisztrálnia kell az ÉTDR‐ben, amely személyes adatainak kitöltésével és felhasználói minőségének (pl. építtető) megjelölésével történik.
A belépés és a regisztráció megtörténte után használhatók a rendszer szolgáltatásai, elektronikus tárhelyet lehet nyitni, amelyben a kérelem és mellékletei, az előzetes szakhatósági állásfoglalások összegyűjthetők, valamint innen indítható a kérelem is. Az építtető a tárhelyhez hozzáférést biztosíthat más személyeknek, az építésügyi hatóságnak, vagy szakhatóságnak, az építészeti-műszaki tervtanács elnökének, a polgármesternek, főpolgármesternek is.
2. Az ügyintézési határidő jogszabályban szabályozott, a határidőn belüli eljárási kötelezettség bármely formában (akár papír, akár elektronikus formában) benyújtott kérelem esetén azonos. A benyújtás módja a határidőt nem befolyásolja.
3. A fennmaradási engedély megadásával, illetve a jogszerűtlen bontási tevékenység végzésének tudomásulvételével egyidejűleg az építésügyi hatóság a döntésben építésügyi bírságot szab ki. Az építésügyi bírság megfizetése csak abban az esetben engedhető el, ha a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen állapotot a bírság befizetésének határidején belül megszüntetik.

Fontosabb fogalmak

1. Építési telek: az a telek,
1.1 amely beépítésre szánt területen fekszik,
1.2 az építési szabályoknak megfelelően kialakított,
1.3 a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és
1.4 amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m.
2. Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése
3. Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.
4. ÉTDR: Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer, amely az építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatóságok engedélyezési és tudomásulvételi eljárásainak elektronikus ügyintézését, a döntéshozatalt, az ügyfelekkel és a szakhatóságokkal való kapcsolattartást biztosító, az építésügyi hatósági szolgáltatást elősegítő komplex elektronikus alkalmazás, mely az eljárás során beérkező és keletkező dokumentumokat elektronikusan kezeli.
5. Helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével.
6. Közmű: termelő, elosztó, gyűjtő, továbbító, szabályozó, mérő rendeltetésű építmények, vezetékek, berendezések összessége, amely az egyes területfelhasználási egységek és az építmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz elvezetési, gáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos vagy folyamatos igényeit a település saját termelő, illetve előkészítő berendezései révén, vagy távvezetéki rendszerekhez kapcsolódva központosan, folyamatosan, kellő biztonsággal, közösségi úton, üzemszerűen működve elégíti ki.
7. Lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület.
8. Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van.

Vonatkozó jogszabályok

1. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.)
2. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)
3. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)
4. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)
5. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
6. az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
7.településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat, településszerkezeti terv)

Kulcsszavak

általános építésügyi hatóság, EFER, fennmaradási engedély, építtető, ÉTDR, kiemelt építésügyi hatóság,

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858