Akadálymentes verzió

Építésügyi hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem

Kódszám

JEGYZ00014

Az ügy rövid leírása

kormányrendeletben meghatározott kivétellel, kérelemre, vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatott eljárása esetén az OÉNY-ből megismerhető adat, tény, állapot, vagy helyszíni szemle alapján az építésügyi hatóság az Étv. 34. § (5) bekezdése céljából

a) a telken építmény meglétére vagy hiányára,

b) a telken meglévő építmény jogszerűségére,

hatósági bizonyítványt állít ki.





Ki jogosult az eljárásra?


A hatósági bizonyítvány kiállítását az ügyfél (az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz) vagy a polgári jog szerinti jogutódja kezdeményezheti.


Nem, meghatalmazott útján is eljárhat.

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelmező vagy a jogutódja (illetve a nevében eljáró képviselő) kérelmében meg kell hogy adja a nevét, a lakcímét, vagy székhelyét, a kérelem tárgyát - amire a hatósági bizonyítvány kiállítását kéri. Megadható továbbá az elektronikus levélcím,  vagy a telefonos elérhetőség.

Ha a lakóépület bontása nem engedély köteles, akkor a bontási tevékenység befejezését követő harminc napon belül az épület bontásának megállapítására, tényére hatósági bizonyítványt kell kérni.  A kérelemhez mellékelni kell a 9. melléklet szerinti kitöltött adatlapot.



Milyen iratok szükségesek?

A kérelemhez dokumentumot mellékelni csak a nem engedélyköteles lakóépület bontás esetén kell.
A kérelemhez mellékelni kell a 9. melléklete szerinti kitöltött adatlapot.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány illetékmentes.

Hol intézhetem el?

Elsőfokú építésügyi hatóságok

1) Az elsőfokú általános építésügyi hatóság
- a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője, 
- a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, 
- a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző,
mindazon építéshatósági ügyekben eljárnak, amelyet jogszabály nem utal másik hatóság hatáskörébe (pl. sajátos építmények építését engedélyező sajátos építésügyi hatóságok). A hatóság illetékessége a járásszékhely települési önkormányzatok jegyzője esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III 30.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat esetén az adott fővárosi kerületre terjed ki. 

2) Elsőfokú kiemelt építésügyi hatóság:
az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal az alábbi ügyek tekintetében: 
- a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában,
- eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben, 
- ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,
- a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,
- a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkeken megvalósítandó közérdekű beruházás ügyében,
- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 42. § (5) bekezdés szerinti az első fokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben.

3) Műemlékekkel kapcsolatos elsőfokú építésügyi hatóság: az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat

4) Helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző látja el az első fokú építésügyi hatósági feladatokat.

5) A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi feladatokat ellátó hatóságot mindig az adott sajátos építményfajtára vonatkozó jogszabály határozza meg. (Pl. utak, vasutak és repülőtér esetén van sajátos építésügyi hatóság kijelölve) Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésügyi hatósági ügyekben az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal jár el.    

Ügyintézés határideje

A hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított tíz napon belül önálló határozattal kell kiadni.

Jogorvoslati lehetőség

A hatósági bizonyítvány kiadásának megtagadásáról szóló határozat ellen fellebbezésnek van helye.
A hatósági bizonyítvány tartalmát – az ellenkező bizonyításáig – mindenki köteles elfogadni.
A hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem élhet fellebbezéssel, de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizonyíthatja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan.
Ha a hatósági bizonyítvány tartalmának valótlanságát az a hatóság vagy más szerv állapítja meg, amelynek eljárásában az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta, a hatósági bizonyítványban foglaltak valótlanságáról az általa feltárt bizonyítékok ismertetésével tájékoztatja a hatósági bizonyítványt kiadó hatóságot.





A kérelmezőnek elutasítás van lehetősége fellebbezni.
A hatósági bizonyítvány tartalmát – az ellenkező bizonyításáig – mindenki köteles elfogadni. A hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem élhet fellebbezéssel, de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizonyíthatja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan.


A hatósági bizonyítvány kiadását megtagadó döntés elleni fellebbezést a másodfokon eljáró illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz - mint másodfokú építésügyi hatósághoz - kell címezni, de az első fokú építésügyi hatóság hoz kell előterjeszteni.

Az ügyfél fellebbezését a másodfokon eljáró hatósághoz címezve az első fokú általános építésügyi hatóságként eljáró járásszékhely települési és fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél, az elsőfokú kiemelt építésügyi hatóságként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújtja be.


A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
Az építésügyi hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető fellebbezés illetéke 30 000 forint

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Nincs
Hol lehet a kérelmet benyújtani?
Az első fokú építésügyi hatóságnál, integrált ügyfélszolgálaton vagy Építésügyi Szolgálatatási Pontnál nyújthatja be.

Fontosabb fogalmak

A hatósági bizonyítvány fogalma:

Az ügyfél kérelmére a hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. Törvény kivételes esetben lehetővé teheti, hogy a hatóság a hatósági bizonyítvány kiadása helyett a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatok alapjául szolgáló iratról adjon ki másolatot.
A hatósági bizonyítvány kiadására a meghatározott hatóságok, továbbá az a hatóság is illetékes, amelynek
a) területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetve az állapot tartott vagy megszűnt,
b) területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy a bizonyítani kívánt időszakban volt,
c) nyilvántartása az adatot tartalmazza.

A kormányrendeletben meghatározott kivétellel, kérelemre, vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatott eljárása esetén az OÉNY-ből megismerhető adat, tény, állapot, vagy helyszíni szemle alapján az építésügyi hatóság az Étv. 34. § (5) bekezdése céljából, a telken építmény meglétére vagy hiányára, a telken meglévő építmény jogszerűségére, hatósági bizonyítványt állít ki.
Az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY), az építésügy körébe tartozó hatósági és szakmai tevékenységeket kiszolgáló elektronikus alkalmazások, dokumentációk és adatállományok egységes, elektronikus formában működtetett központi rendszere;
Nyilvántartás működését elősegítő elektronikus alkalmazások az alábbi elektronikus alkalmazások:
a) e-bírság: az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott építésügyi, építésfelügyeleti, egyéb közigazgatási és eljárási bírságok megállapítását, behajtását, kezelését támogató és a végrehajtást követő, a Nyilvántartásnak adatot szolgáltató elektronikus alkalmazás,
b) e-építési napló: olyan komplex elektronikus alkalmazás, amely lehetővé teszi az építőipari kivitelezési folyamat teljes felügyeletét, az építési napló vezetését és az arra jogosultak számára hozzáférést, és elektronikus úton biztosítja az építési beruházásra vonatkozó kivitelezési adatoknak a Nyilvántartásba kerülését,
c) e-kezelő felület: a Nyilvántartás valamennyi adatállományából lekérdezést biztosító, meghatározott cél érdekében adott helyrajzi számhoz adatokat, dokumentumokat hozzárendelő elektronikus alkalmazás (webes felület),
d) e-statisztika: a Nyilvántartás működését elősegítő elektronikus alkalmazásokban keletkezett adatok és dokumentumok összesített adatait, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok személyi, tárgyi feltételeinek, továbbá a döntés-előkészítők és döntéseik évenként, hatóságonként, ügyfajtánként és döntéstípusonként összesített adatait kezelő és azokból jelentések készítő elektronikus alkalmazás,
e) e-szankció: az egyes szabálytalanságok tekintetében az építési folyamat résztvevőivel szemben alkalmazott szankciók tényének, adatainak a Nyilvántartásban történő kezelését támogató elektronikus alkalmazás,
f) e-tanúsítás: olyan elektronikus alkalmazás, amely kizárólagosan biztosítja az energetikai tanúsító személyek és szervezetek számára a hiteles energetikai tanúsítvány elektronikus formában történő előállítását és annak a Nyilvántartásba vételét,
g) építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR): az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok engedélyezési és tudomásulvételi eljárásainak elektronikus ügyintézését, a döntéshozatalt, az ügyfelekkel és a szakhatóságokkal való kapcsolattartást biztosító, építésügyi hatósági szolgáltatást elősegítő komplex elektronikus alkalmazás, mely az eljárás során beérkező és keletkező dokumentumokat elektronikusan kezeli, és adatot szolgáltat a Nyilvántartásnak és egyéb alkalmazásainak,
h) építésügyi monitoring (ÉMO): településrendezési és építésügyi feladatokat támogató elektronikus térinformatikai alkalmazás, amely a tervezett, az engedélyezett és a valós állapot összehasonlításával, az időbeli változások kiszűrésével, a Nyilvántartás adatainak és a Dokumentációs Központ átvett dokumentumainak - egyéb elektronikus alkalmazások segítségével történő - igénybevételével elősegíti a terület- és településrendezési, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatok végrehajtását, a szabálytalan építési tevékenységek felkutatását és szankcionálását.


Vonatkozó jogszabályok

·         az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés g) pont, 8. § XIII. FEJEZET 10. § (1) bekezdés; (4) bekezdés a) pont 56. §, 70. § (2) bekezdés, 72. § (5) bekezdés

·         az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (2) és (5) bekezdés, 53/A §

·         a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 15. § (1) bekezdés, 21. §, 35. § (1) bekezdés, 50. §, 71. §, 82. § (2) bekezdés, 82. § és 83. §, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, 116. §

·         a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)-(5) bekezdés és (7) bekezdés

·         a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet

·         az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés k) pont, 2. § 2. pont, 3. § (1) bekezdés, 5. § (7) bekezdés, 6. § (1) bekezdés

·         az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet


Kulcsszavak

első fokú általános építésügyi hatóság, első fokú kiemelt építésügyi hatóság, ÉTDR, Építésügyi hatósági bizonyítvány,

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858