Akadálymentes verzió

Építésügyi hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem

Kódszám

JEGYZ00014

Az ügy rövid leírása

Kérelemre az OÉNY-ből megismerhető adat, tény, állapot, vagy szükség esetén helyszíni szemle alapján az építésügyi hatóság
a) a telken építmény meglétére vagy hiányára,
b) a telken meglévő építmény jogszerűségére
hatósági bizonyítványt állít ki a tervezés elősegítése érdekében, vagy az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez.

Ki jogosult az eljárásra?

Ki jogosult az eljárásra?: A hatósági bizonyítvány kiállítását az ügyfél - az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak - vagy a polgári jog szerinti jogutódja kezdeményezheti.

Kizáró okok: Az ügyben az ügyfél törvényes képviselője vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy is eljárhat.

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelem tartalmazza (elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül):
1. az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét,
2. az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
3. a kérelem tárgyát, amire a hatósági bizonyítvány kiállítását kéri.

Milyen iratok szükségesek?

Mellékelni kell (elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül):
1. az eljárási illeték befizetésének igazolását,
2. a nem engedélyköteles lakóépület bontás esetén a 312/2012 (XI.8.) Korm. rendelet  9. melléklete szerinti kitöltött adatlapot.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány illetéke 10 000 forint.
Illetékmentes az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételről kiállított hatósági bizonyítvány is.

Hol intézhetem el?

Elsőfokú építésügyi hatóságok
1) Általános építésügyi hatóság:
- a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője,
- a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,
- a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző,
mindazon építésügyi hatósági ügyekben eljárnak, amelyet jogszabály nem utal másik hatóság hatáskörébe (pl. sajátos építmények építését engedélyező sajátos építésügyi hatóságok), valamint a helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetén a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző az általános építésügy hatósági feladataikon túl az első fokú építésügyi hatósági feladatokat is ellátja.
A hatóság illetékessége a járásszékhely települési önkormányzatok jegyzője esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet I. számú mellékletében meghatározott településekre, a fővárosi kerületi önkormányzat esetén az adott fővárosi kerületre, illetve a fővárosi főjegyző esetén a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott területre terjed ki.

 

2) Kiemelt építésügyi hatóság:
az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott
járási (fővárosi kerületi) hivatal az alábbi ügyek tekintetében:
- a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben,
- a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában,
- eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben,
- ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,
- a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,
- a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkeken megvalósítandó közérdekű
beruházás ügyében,
- azokban az ügyekben, amelyekben az általános építésügyi hatóság székhelye szerinti önkormányzat, annak szerve vagy polgármestere az eljárásban hozott határozattal jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal, vagy ellenérdekű ügyfél,
- műemlék kivételével a jókarbantartási kötelezési eljárással kapcsolatos ügyekben,
- az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység szabálytalan megkezdésével és végzésével kapcsolatos fennmaradási engedélyezési ügyben, valamint
- műemlékekkel kapcsolatos elsfokú elsőfokú építésügyi hatóság: az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal
ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat,
- a sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi feladatokat ellátó hatóságot mindig az adott sajátos építményfajtára vonatkozó jogszabály határozza meg (pl. utak, vasutak és repülőtér esetén van sajátos építésügyi hatóság kijelölve), ilyen jogszabály hiányában az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal lesz az építésügyekben eljáró hatóság.

Ügyintézés határideje

A hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított 25 napon belül kell kiadni.

Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján (a kérelemnek a hatósághoz történő beérkezését követő első munkanapon) kezdődik. Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.
Az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének időtartama.

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség: Van lehetőség fellebbezésre.

Jogorvoslati lehetőség részletei: A fellebbezést a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell címezni.
A fellebbezését az első fokú általános építésügyi hatósági feladatokat ellátó illetékes járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjéhez, vagy a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjéhez, vagy a fővárosi főjegyzőnek, vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához, az integrált ügyfélszolgálaton (kormányablakban), vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújthatja be.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
Az építésügyi hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető fellebbezés illetéke 30 000 forint.

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): A fellebbezést a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell címezni.

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A fellebbezését az első fokú általános építésügyi hatósági feladatokat ellátó illetékes járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjéhez, vagy a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjéhez, vagy a fővárosi főjegyzőnek, vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához, az integrált ügyfélszolgálaton (kormányablakban), vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújthatja be.

A benyújtási határidő: A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.

A fellebbezési illeték mértéke: Az építésügyi hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető fellebbezés illetéke 30 000 forint.

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Hol lehet a kérelmet benyújtani?
Az első fokú építésügyi hatóságnál, integrált ügyfélszolgálaton vagy Építésügyi Szolgálatatási Pontnál nyújthatja be.

Fontosabb fogalmak

ÉTDR: Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer

OÉNY: OÉNY: az Országos Építésügyi Nyilvántartás, amely az építésügy, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelme körébe tartozó hatósági és szakmai tevékenységeket kiszolgáló elektronikus alkalmazások, dokumentációk és adatállományok egységes, elektronikus formában működtetett központi rendszere.
Az OÉNY működését elősegítő elektronikus alkalmazások az alábbi elektronikus alkalmazások:
a) e-bírság: az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott építésügyi, építésfelügyeleti, egyéb közigazgatási és eljárási bírságok megállapítását, behajtását, kezelését támogató és a végrehajtást követő, a Nyilvántartásnak adatot szolgáltató elektronikus alkalmazás,
b) e-építési napló: olyan komplex elektronikus alkalmazás, amely lehetővé teszi az építőipari kivitelezési folyamat teljes felügyeletét, az építési napló vezetését és az arra jogosultak számára hozzáférést, és elektronikus úton biztosítja az építési beruházásra vonatkozó kivitelezési adatoknak a Nyilvántartásba kerülését,
c) e-kezelő felület: a Nyilvántartás valamennyi adatállományából lekérdezést biztosító, meghatározott cél érdekében adott helyrajzi számhoz adatokat, dokumentumokat hozzárendelő elektronikus alkalmazás (webes felület),
d) e-statisztika: a Nyilvántartás működését elősegítő elektronikus alkalmazásokban keletkezett adatok és dokumentumok összesített adatait, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok személyi, tárgyi feltételeinek, továbbá a döntés-előkészítők és döntéseik évenként, hatóságonként, ügyfajtánként és döntéstípusonként összesített adatait kezelő és azokból jelentések készítő elektronikus alkalmazás,
e) e-szankció: az egyes szabálytalanságok tekintetében az építési folyamat résztvevőivel szemben alkalmazott szankciók tényének, adatainak a Nyilvántartásban történő kezelését támogató elektronikus alkalmazás,
f) e-tanúsítás: olyan elektronikus alkalmazás, amely kizárólagosan biztosítja az energetikai tanúsító személyek és szervezetek számára a hiteles energetikai tanúsítvány elektronikus formában történő előállítását és annak a Nyilvántartásba vételét,
g) építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR): az építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatóságok engedélyezési és tudomásulvételi eljárásainak elektronikus ügyintézését, a döntéshozatalt, az ügyfelekkel és a szakhatóságokkal való kapcsolattartást biztosító, építésügyi hatósági szolgáltatást elősegítő komplex elektronikus alkalmazás, mely az eljárás során beérkező és keletkező dokumentumokat elektronikusan kezeli, és adatot szolgáltat a Nyilvántartásnak és egyéb alkalmazásainak,
h) építésügyi monitoring (ÉMO): településrendezési és építésügyi feladatokat támogató elektronikus térinformatikai alkalmazás, amely a tervezett, az engedélyezett és a valós állapot összehasonlításával, az időbeli változások kiszűrésével, a Nyilvántartás adatainak és a Dokumentációs Központ átvett dokumentumainak - egyéb elektronikus alkalmazások segítségével történő - igénybevételével elősegíti a terület- és településrendezési, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatok végrehajtását, a szabálytalan építési tevékenységek felkutatását és szankcionálását,
i) e-örökség: a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos nyilvántartások és dokumentumok kezelésére szolgáló elektronikus alkalmazás,
j) e-közmű: az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendeletben e-közműként meghatározott elektronikus alkalmazás.
i) e-örökség: a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos nyilvántartások és dokumentumok kezelésére szolgáló elektronikus alkalmazás,
j) e-közmű: az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendeletben e-közműként meghatározott elektronikus alkalmazás.

Vonatkozó jogszabályok

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 10-11.§, 13.§, 14. §, 16.§, 35-38. §, 43. § (3) bekezdés a) pont, 62. §, 68-70. §, 78. §, 94-95. §, 111-113. §, 116.§, 118.§, 119. §, 121. §;
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) bekezdés, 33. § 43. pont, 73. § (4a) bekezdés, Melléklet XV. fejezet I. pont 13. alpont és III. pont;
az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény;
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 16/A. § (1) bekezdés;
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 4. pont, 34. § (5) bekezdés, 53/A. §, 53/C. § (1) bekezdés;
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. §;
az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)-(7) bekezdés, 1. melléklet I. és II. rész;
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 4. §, 6. §, 7. §, 8. § (1), (3) és (5) bekezdés, 11. §, 14/A. §, 15. § (2) bekezdés, 56. §, 70-71. §;
az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet;
az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § 3. pont g) pontja , 3. § (1) bekezdés, 5. § (7) bekezdés, 6. § (1) bekezdés;
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról,valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 66/2015 (III. 30) Korm. rendelet 1. melléklet;
a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §, 7. melléklet 1.97.1. pont;
az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. PM rendelet 4. § (3) bekezdés

Kulcsszavak

első fokú építésügyi hatóság, ÉTDR, hatósági bizonyítvány,

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858