Akadálymentes verzió

Országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem

Kódszám

JEGYZ00023

Az ügy rövid leírása


Az az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) IV. fejezetében foglalt előírásoktól eltérő műszaki megoldás tervezése esetén az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezésére az OTÉK 111. § (4) bekezdésében foglaltak tekintetében - figyelemmel a természeti erőforrások fenntarthatóságának biztosítására vonatkozó követelményekre - az építésügyi hatóságtól engedély kérhető.
Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelmet elő lehet terjeszteni
a) önálló kérelemként,
b) az építési vagy a fennmaradási engedély iránti kérelemmel együtt,
c) az összevont engedélyezési eljárás második szakaszában az építési engedélyezési szakaszban, vagy
d) az összevont telepítési eljárás második szakaszában az integrált építési engedélyezési szakaszban.

Ki jogosult az eljárásra?

építtető vagy meghatalmazottja


Nem, meghatalmazott útján is eljárhat

Milyen adatokat kell megadni?

1. Az ügyfélnek és képviselőjének a nevét a lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget,
2. az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
3. a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
4. a kérelem tárgyát és annak rövid leírását,a 8. melléklet I. rész 4. pont 4.1. alpontja szerinti számított építményértéket,
5. a kérelem tárgyával összefüggésben
5.1. az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.2. a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.3. a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
6. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
7. az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a jogerős engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban,
8. meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és
9. az építtető aláírását.

Milyen iratok szükségesek?

Mellékelni kell:
1. adathordozón vagy az ÉTDR-be való feltöltésssel azon az építészeti-műszaki dokumentációt, dokumentáció részeket, amelyeket az eltérés műszaki tartalma érint és a műszaki leírásban az eltérés műszaki szükségességének bemutatását
2. ha az ügyben szakhatósági közreműködést írt elő az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet,  akkor az 5. melléklet szerinti, a szakhatóság megkereséséhez szükséges dokumentációt, amennyiben a kérelem benyújtásakor az előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre,
3. az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását,
Mellékelhető:
4. az előzetes szakhatósági állásfoglalást és a hozzá tartozó a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, ha az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre,
5. az ügyben érintett ügyfeleknek az építési tevékenység végzéséhez adott, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata,
6. az ügyben érintett ügyfeleknek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozata.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az építésügyi hatósági eljárás illetéke az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 forint.

Hol intézhetem el?

Elsőfokú építésügyi hatóságok

1) Az elsőfokú építésügyi hatóság
- a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője,
­ a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,
­ a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében  - Margitsziget - a fővárosi főjegyző,
mindazon építéshatósági ügyekben eljárnak, amelyet jogszabály nem utal másik hatóság hatáskörébe (pl. sajátos építmények építését engedélyező sajátos építésügyi hatóságok). A hatóság illetékessége a járásszékhely települési önkormányzatok jegyzője esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (iii. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat esetén az adott fővárosi kerületre terjed ki.

2) Elsőfokú kiemelt építésügyi hatóság:
­ az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal az alábbi ügyek tekintetében:
- a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló Korm. rendelet eltérő rendelkezése hiányában,
- eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben,
- ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,
- a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,
- a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkeken megvalósítandó közérdekű beruházás ügyében,
- az elsőfokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben.

3) Műemlékekkel kapcsolatos elsőfokú építésügyi hatóság: az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal
ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat.

4) Helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetén a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, illetve
a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző
az általános építésügy hatósági feladataikon túl az első fokú építésügyi hatósági feladatokat is ellátja.


5) A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi feladatokat ellátó hatóságot mindig az adott sajátos építményfajtára vonatkozó jogszabály határozza meg. (Pl. utak, vasutak és repülőtér esetén van sajátos építésügyi hatóság kijelölve) Ilyen jogszabály hiányában az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal lesz az építésügyekben eljáró hatóság.


Ügyintézés határideje

 Az építésügyi hatóság a kérelemben a döntést 21 napon belül hozza meg . Amennyiben az engedélyezési eljárásban a kormányrendeletben meghatározott szakkérdés vizsgálata szükséges, az ügyintézési határidő 35 nap, kivéve, ha az eljárásban szakhatósági közreműködésre is sor kerül.
A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését az (5) bekezdésben meghatározott időponttól számított huszonegy napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről.

Jogorvoslati lehetőség

van lehetőség fellebbezésre
van lehetőség fellebbezésre
Az ügyfél fellebbezését a másodfokon eljáró illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz címezve nyújtja be.
Az ügyfél fellebbezését az első fokú általános építésügyi hatóságként eljáró járásszékhely települési és fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél, az elsőfokú kiemelt építésügyi hatóságként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújtja be.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
Az építésügyi hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető fellebbezés illetéke 30 000 forint

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

http://www.e-epites.hu/lakossagi-tajekoztatok
Ki veheti igénybe?
Az építtető, ha az építmény az adott településen valósul meg.

Meddig hatályos az engedély?
Az önállóan előterjesztett kérelemben hozott jogerős eltérési engedély egy évig hatályos és a hatálya nem hosszabbítható meg. A jogerős döntés a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos.

Hol lehet a kérelmet benyújtani?
Az első fokú építésügyi hatóságnál, integrált ügyfélszolgálaton vagy Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújthatja be.

Milyen módon lehet benyújtani a kérelmet, dokumentumokat?
Személyesen, vagy elektronikusan (Online, offline), postán.

A papíron vagy elektronikusan benyújtott kérelem kerül gyorsabban elbírálásra?
Az ügyintézési határidő jogszabályban szabályozott, a határidőn belüli eljárási kötelezettség bármely formában benyújtott kérelem esetén azonos. A benyújtás módja a határidőt nem befolyásolja.

Van e jogorvoslati lehetőség?
Igen,van a másodfokú hatóság bírálja el az elsőfokon eljáró hatóságnál benyújtott fellebbezést.

Fontosabb fogalmak

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) az építtető részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít.

Az online kérelem benyújtás:
A kérelem benyújtásához be kell jelentkezni az ÉTDR központi elektronikus rendszerébe. Az ÉTDR nyitó oldalán van lehetőség kiválasztani, hogy milyen módon lép be az ügyfél. Két azonosítási mód közül lehet választani.
1. Belépés ügyfélkapuval azoknak lehetséges, akik ügyfélkapus regisztrációval rendelkeznek. Az ÉTDR nyitó oldala átirányítja a kérelmezőt az Ügyfélkapu oldalára, ahol felhasználónevével és jelszavával azonosítja magát, majd ezután be tud lépni az ÉTDR‐be.
2.?? nem működik!
3. Belépés egyedi kóddal

Az első alkalommal belépő ügyfélnek ezután regisztrálnia kell az ÉTDR‐ben, amely személyes adatainak kitöltésével és felhasználói minőségének (építtető) megjelölésével történik.
A belépés és a regisztráció megtörténte után használhatóak a rendszer szolgáltatásai, elektronikus tárhelyet lehet nyitni, amelyben gyűjthető: a kérelem és mellékletei ezen kívül összegyűjthetők és tárolhatók az előzetes szakhatósági állásfoglalások, Innen indítható is.

Építtető: a hatósági engedély vagy tudomásulvétel kérelmezője, a 33/A. § szerinti építési tevékenység bejelentője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.

Több építtető esetén az építtetők Ket. szerinti meghatalmazottja az építtetőtársak nevében járhat el, és tehet nyilatkozatokat az ÉTDR-ben. Az OTÉK IV. Fejezetében foglalt előírásoktól eltérő műszaki megoldás tervezése esetén az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezésére az OTÉK 111. § (4) bekezdésében foglaltak tekintetében - figyelemmel a természeti erőforrások fenntarthatóságának biztosítására vonatkozó követelményekre - az építésügyi hatóságtól engedély kérhető.
Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelmet elő lehet terjeszteni
a) önálló kérelemként,
b) az építési vagy a fennmaradási engedély iránti kérelemmel együtt,
c) az összevont engedélyezési eljárás második szakaszában az építési engedélyezési szakaszban, vagy
d) az összevont telepítési eljárás második szakaszában az integrált építési engedélyezési szakaszban.
Az OTÉK IV. fejezetében szereplő előírásoktól eltérni csak a meghatározott feltételekkel lehet akkor, ha a tervezett megoldás:
a) az élet és az egészség védelmével, a biztonságos használhatósággal kapcsolatos érdeket nem sért,
b) veszélyhelyzetet nem teremt,
c) a szomszédos önálló rendeltetési egységekhez fűződő használati jogokat nem korlátozza.
Az eltérő megoldás
a) az egészségvédelem, valamint a természeti erőforrások fenntartható használatának biztosítása szempontjából az 56/B. §, a 66. §, a 70. §, a 71. §, a 72. § (7) bekezdés, a 73. §, a 77. § (4)-(5) bekezdés, a 79. § (2) bekezdés b) pont, a 82. § (2) bekezdés a)-b) pont, a 82. § (9) bekezdés, a 85. §, a 86. § (1) bekezdés, a 88. § (3) bekezdés, a 89. § (2) bekezdés, a 90. § (2)-(4) bekezdés, a 92. § (5)-(6) bekezdés, a 99. § és a 103. § (1)-(2) bekezdés, továbbá a honvédelmi, katonai, és a nemzetbiztonsági célú építmények esetében a 46. § (1) bekezdés tekintetében az egészségügyi követelmények figyelembevételével,
b) a tűzvédelem biztosítása szempontjából a 62. § (4) bekezdés, a 64. § (6) bekezdés, a 73. § (1) bekezdés, a 85. § (9) bekezdés, a 88. § (4) bekezdés, a 90. § (2) bekezdés, a 96. § (2) bekezdés b)-d) pont tekintetében a tűzvédelmi követelmények figyelembevételével,
c) az építmények használati feltételeinek biztosítása szempontjából a 64. § (2) és (4) bekezdés, a 65. § (1)-(4) bekezdés, a 68. § (1)-(3) bekezdés, a 85. § (2) bekezdés a) pont, valamint a 98. § (2) bekezdés tekintetében a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek figyelembevételével
valósítható meg.

Vonatkozó jogszabályok

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés, 2. §, 8. §, 9. §, 10. § (1) bekezdés; (4) bekezdés a) pont, 10. § (5) bekezdés, 12. § (3)-(4) bekezdés, 6-15. §, 23. § (1) bekezdés, 36-38. §, 70-71. §, 72.§ (1) bekezdés
az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.23.) Korm. rendelet 111. §
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 4. pont, 34. §, 53/A §
a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés
az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)-(5) bekezdés és (7) bekezdés
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 35. § (1) bekezdés, 34-38. §, 39. §, 44. §, 50. §, 56-57/B. §, 71-73. §, 95-102. §, 116. §
az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 7. § (1) bekezdés
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. §
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 73. § (1)-(2) és (4a) bekezdés, XV. melléklet I. pont 6. alpont
az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. PM rendelet 4. § (3) bekezdés
az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés, 3. § (1) bekezdés, 5. § (7) bekezdés, 6. § (1) bekezdés

Kulcsszavak

általános építésügyi hatóság, EFER, építtető, ÉTDR, kiemelt építésügyi hatóság, OTÉK

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858