Akadálymentes verzió

Veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvétele iránti kérelem

Kódszám

JEGYZ00026

Az ügy rövid leírása

Az építésügyi hatóság a veszélyhelyzet elhárítása érdekében vagy a kihirdetett veszélyhelyzet következtében végzett jogszerűtlen építési tevékenységgel:
a) megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet, építési tevékenység fennmaradását,
b) az építmény, építményrész, építményszerkezet elbontását,
c) veszélyes állapotú építmények, építményrészek, építményszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő halasztást nem tűrő veszélyelhárítása, vagy részleges elbontása esetén a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását
- ha az elvégzett építési tevékenység az előírásoknak megfelel – építésügyi bírság kiszabásának mellőzésével kérelemre tudomásul veszi. A tudomásulvételi eljárásra a fennmaradási engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az ügyfél a kérelmét az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) (www.etdr.gov.hu) tárhelyének igénybevételével elektronikusan vagy papíralapon kitöltött ÉTDR nyomtatványon terjesztheti elő az elsőfokú építésügyi hatóságnál, vagy az elsőfokú építésügyi hatósághoz történő továbbítás céljából bármely kormányablakban.

Ki jogosult az eljárásra?

Építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert a tulajdonos kérelmére indítható az eljárás.

Milyen adatokat kell megadni?

Az ügyfélnek közölnie kell:
1. Az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, a lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget,
2. az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetében az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
3. a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
4. a kérelem tárgyát és annak rövid leírását,
5. a kérelem tárgyával összefüggésben a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
6. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
7. meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását,
8. az építtető aláírását.

Milyen iratok szükségesek?

Mellékelni kell:
1. adathordozón vagy az ÉTDR-be való feltöltésssel az építészeti-műszaki dokumentációt,
2. jogszabályban előírt esetekben
2.1. a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét, a fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében a főpolgármester településképi véleményét, vagy
2.2. a településrendezési és építésügyi-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

10.000.- forint illeték illetve a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet esetén illeték és szolgáltatási díj mentes az eljárás.

Hol intézhetem el?

Kihírdetett veszélyhelyzet esetén:
- kiemelt építésügyi hatóság: járási (fővárosban az I. és V. kerületi) hivatal

Egyéb veszélyhelyzet esetén:
- általános építésügyi hatóság: a járásszékhely települési és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjéhez vagy fővárosi főjegyzőhöz

Ügyintézés határideje

Az eljárás megindulásától számított tizenöt nap.

Jogorvoslati lehetőség

Van lehetőség fellebbezésre. Az ügyfélnek a fellebbezést a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként, - az építésügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak kell címezni, és a fellebbezést az első fokú általános építésügyi hatósághoz, az integrált ügyfélszolgálaton vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújthatja be. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni, a fellebbezés illetéke: 30.000 forint.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Online kérelem benyújtása esetén: A kérelem benyújtásához be kell jelentkezni az ÉTDR központi elektronikus rendszerébe. Az ÉTDR nyitó oldalán van lehetőség kiválasztani, hogy milyen módon lép be az ügyfél. Két azonosítási mód közül lehet választani.
1 Belépés ügyfélkapuval azoknak lehetséges, akik ügyfélkapus regisztrációval rendelkeznek. Az ÉTDR nyitó oldala átirányítja a kérelmezőt az Ügyfélkapu oldalára, ahol felhasználónevével és jelszavával azonosítja magát, majd ezután be tud lépni az ÉTDR‐-be.
2 Belépés tanúsítvánnyal: az elektronikus aláírást használó ügyfélnek biztosítja a rendszer, hogy e‐-aláírásának nyilvános kulcsát megadva és a belépési kérelem nyomtatványt kitöltve lépjen be az ÉTDR‐-be.
Az első alkalommal belépő ügyfélnek ezután regisztrálnia kell az ÉTDR‐-ben, amely személyes adatainak kitöltésével és felhasználói minőségének (pld. építtető) megjelölésével történik.
A belépés és a regisztráció megtörténte után használhatóak a rendszer szolgáltatásai, elektronikus tárhelyet lehet nyitni, amelyben gyűjthetőek: a kérelem és mellékletei, az előzetes szakhatósági állásfoglalások, valamint innen indítható a kérelem is. A tárhelyhez hozzáférést biztosítható az építtető más személyeknek,vagy az építésügyi hatóságnak, a tervtanács elnökének, a polgármesternek, főpolgármesternek, vagy szakhatóságnak is. Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az ÉTDR az építtető részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít.

Az eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlásra felhívást nem bocsát ki, szakhatóságot nem keres meg.
Az építésügyi hatóság
a) az elutasításról határozatban dönt, vagy
b) a szabálytalanságot - bírság kiszabásának mellőzésével - hallgatással tudomásul veszi.



A kérelmt személyesen kívánja benyújtani, azt az a területileg illetékes járásszékhely települési és fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél (fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője), a fővárosi/megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, a kormányablakokban vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pont feladatait ellátó önkormányzati jegyzőnél terjesztheti elő, továbbá elektronikus úton is be lehet nyújtani a kérelmet.
Az építésügyi hatóság az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül dönt a 2. pontban előírt feltételek fennállása esetén.

Válasz: 10.000.- forint illetéket kell megfizetni.

Fontosabb fogalmak

Jogszerűtlen építési tevékenység: jogszerűtlen az az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján engedélyhez vagy tudomásul vételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet:
a) engedély vagy tudomásul vétel nélkül,
b) az engedélytől vagy tudomásul vételtől eltérően,
c) az engedély jogerőssé válása nélkül - kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -,
d) a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére végzik.

Vonatkozó jogszabályok

1. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 21. §, 33. § (1) bekezdés, 34. § - 38. §, 40. § (1) bekezdés, 50. §, 56-57/B. §, 71. § - 73. §, 95. § -102. §, 116. §,
2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 73. § (1)-(2) bekezdés, (4a) bekezdés, melléklet XV. fejezet I. pont 13. alpont, III. pont
3. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (2) bekezdés, 48. § (2) bekezdés, 53/A. § (1), (2) bekezdés
4. az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1), (7), és (9) bekezdés
5. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 7. § (1) és (2) bekezdés , 8. § (1) és (5) bekezdés, 15. § (2) bekezdés, 72. § (1) bekezdés, 53. § (2) bekezdés, 55. §, 70. § - 71. §, 5. melléklet

6. a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 1. melléklet.

Kulcsszavak

építésügy, ingatlan, ingatlan-nyilvántartás, jogszerűtlen építés, hatóság hallgatása, omlásveszély, veszély

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858