Akadálymentes verzió

Védett állatfaj hasznosítása iránti kérelem

Kódszám

OKTVF00095

Az ügy rövid leírása

A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2.§ f) és fa-fg) pontjai meghatározzák azokat a tevékenységeket, amelyek a rendelet szerint védett állatfaj hasznosításának minősülnek. Ezeket a tevékenységeket a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43.§ (2) bekezdése a természetvédelmi hatóság engedélyéhez köti. Az engedélyköteles védett állatfajok körét a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. számú melléklete határozza meg. Jelen eljárás a fentiek szerinti engedély kiadására irányul.

Ki jogosult az eljárásra?

A kérelem előterjesztésére jogosultak körét jogszabály nem határozza meg, így arra jogosult lehet minden eljárási képességgel rendelkező természetes és jogi személy akinek jogát, jogos érdekét az ügy érinti.
Nincs ilyen korlátozó szabályozás

Milyen adatokat kell megadni?

Jogszabály kötelezően megadandó adattartalmat nem állapít meg, irányadók a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 34§-36.§ rendelkezései.az az ügyfélnek a neve, lakcíme, jogi személy és jogi személyiség nélküli gt. esetében székhelye és a hatóság döntésére való kifejezett kérelme, és - amennyiben rendelkezésre állnak - egyedi környezetvédelmi azonosító adatok

Milyen iratok szükségesek?

A kérelmet a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti adattartalommal kell benyújtani, a formanyomtatvány kérelmezett hassznosítási módnak megfelelő, értelemszerű kitöltésével. (A melléklet kitöltési útmutatót is tartalmaz.) Ezeken felül a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy vele szemben nem állnak fenn a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 78/B.§ (2) bekezdésében felsorolt kizáró okok, vagy kérnie kell, hogy az ennek igazolásához szükséges adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a természetvédelmi hatóság részére továbbítsa.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás során a kérelmezőnek igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie, amelynek mértéke függ a hasznosítás módjától. Összegét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 1. számú mellékletének 29. pontjának alpontjai alapján kell meghatározni. A díjat az első fokon eljáró hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett, előirányzat- felhasználási számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) postai úton befizetni.

Hol intézhetem el?

A tevékenység helye.

Ügyintézés határideje

70 nap

Jogorvoslati lehetőség

Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.
Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya
Az első fokú döntést meghozó hatósághoz. (Területileg illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala; a Pest Megyei Kormányhivatal esetén: Érdi Járási Hivatal)
A döntés közlésétől (kézhezvételétől) számított 15 napon belül.
A jogorvoslati díj mértéke az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának fele.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Nem áll rendelkezésre ilyen tájékoztató anyag.
Kérdés: Mennyi az ügyintézési határidő? Válasz: 70 nap. Kérdés: Mekkora összegű igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni? Válasz: A természetvédelmi jog védett állatfaj hasznosítása alatt többféle tevékenységet ért. A fizetendő igazgatási szolgáltatási díj a hasznosítás módjától függ. Az egyes konkrét kérelmek esetében a díj mértékét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 1. melléklet 29. pontja alapján kell megállapítani. Kérdés: Függ az igazgatási-szolgáltatási díj mértéke a hasznosított fajok, egyedek számától? Válasz: Nem függ, a díjat eljárásonként kell megfizetni, azonban a hasznosított fajok, egyedek számát a hatóság korlátozhatja. Kérdés: Mennyi idő telhet el az engedély kiadása és a tevékenység ideje között? Válasz: A tevékenységnek az engedélyben meghatározott időkeretek között kell megtörténnie. Engedély maximálisan 10 évre adható, de a gyakorlatban ennél valószínűleg rövidebb időre szól (1-2 év). Kérdés: Meghosszabbítható az engedély? Válasz: Igen, az engedély kérelemre meghosszabbítható, de az érvényesség időtartama a 10 évet nem haladhatja meg. Kérdés: Kell-e engedély egy konkrét faj esetében? Válasz: Ellenőrizni kell, hogy a faj milyen jellegű védelem alatt áll, és szükség esetén az annak megfelelő engedélyezési eljárást kell elindítani. Ha a faj nem áll védelem alatt, akkor természetvédelmi engedélyre nincs szükség. Kérdés: Mitől függ, hogy megkapom-e az engedélyt? Válasz: Az ügy elbírálása a jogszabályok figyelembe vételével, mindig az adott egyedi esetre vonatkoztatva történik. Hasonló ügyekben az elbírálás szempontjai sem függetlenek a konkrét esettől. Általánosságban elmondható, hogy az ügy megítélésekor fontos szempont, hogy a tevékenység milyen hatással van a faj hazai állományára, jelent-e veszélyt a természetes állományokra, van-e más kielégítő megoldás a probléma kezelésére, mint a védett állatfaj egyedének hasznosítása, ha nincs, szolgál-e a tevékenység fontos közérdeket vagy természetvédelmi érdeket. A természetvédelmi hatóság lehetőség szerint és szükség esetén adatokat, tényeket kérhet a nemzeti park igazgatóságoktól és a kérdésben járatos szakemberektől.

Fontosabb fogalmak

Védett fajok a Magyarországon, magyar jogszabály által védelem alá helyezett fajok. A védett fajok minden egyede védelmet élvez, beleértve az élő példányokat, azok fejlődési alakjait, fejlődési szakaszait (pl. tojás, pete, mag, gumó, stb.), származékait (pl. prém, preparátum, gyógyhatású készítmény, virág). Az ide tartozó fajokat Magyarországon a
a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet mellékletei sorolják fel. Ha egy faj a Washingtoni Egyezmény (közkeletű nevén CITES: Convention on International Trade in Endangered Species) hatálya alá tartozik, akkor azt felsorolja a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXII. törvény vagy a Bizottság 1497/2003/EK Rendelete. Fontos tudni, hogy a két fenti kategória nem feleltethető meg egymásnak. Hasznosítás: A védelemben részesülő állatfaj egyedének - a bemutatás kivételével történő - bármilyen igénybevétele, amely az egyed élettevékenységét, túlélési vagy szaporodási esélyeit, fennmaradását befolyásolja, így különösen az elpusztítás, gyűjtés, befogás, csere, adásvétel, eladásra történő szállítás, eladásra történő felkínálás, külföldre vitel, onnan történő behozatal, az országon való átszállítás, tenyésztés, élettelen egyed kikészítése, preparálása, visszatelepítés, betelepítés, állomány-szabályozás, hazai állatfaj állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítése, háziasítás, állományok közötti mesterséges géncsere, kutatás. Felelős személy:Olyan nagykorú személy, aki rendelkezik - a gyűrűzési és jelölési tevékenység kivételével – a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklet szerinti szakirányú végzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel a védelemben részesülő állatfaj egyede tartására vonatkozó engedély megszerzéséhez a természetes személyekre meghatározott jogosultsági feltételeknek a ( a rendelet (2) bekezdés c) pontjának kivételével).

Vonatkozó jogszabályok

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43.§ (2) bekezdés, 78/B.§ (2)-(4) bekezdés, 80.§ (1) bekezdés e) pont, a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2.§ f) és fa-fg) bekezdései, 17.§ (1) és (3) bekezdés, a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. számú melléklete, A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 2. § (5) bekezdés, 1. melléklet 29. pont

Kulcsszavak

védett faj, állat, egyed, példány, hasznosítás, felelős személy

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858