Akadálymentes verzió

Védett állatfaj egyedének élőállat gyűjteményben történő tartása iránti kérelem

Kódszám

OKTVF00105

Az ügy rövid leírása

Védett állatfajok élő egyedenek gyűjteményben tartását a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (2) bekezdés e) pontja a természetvédelmi hatóság engedélyéhez köti. Az egyedek gyűjteményben tartása a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § e) pontja alapján tartásnak minősül. Az engedélyköteles védett állatfajok körét a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. számú melléklete határozza meg. Jelen eljárás a fentiek szerinti engedély kiadására irányul.

Ki jogosult az eljárásra?

A kérelem előterjesztésére jogosultak körét jogszabály nem határozza meg, így arra jogosult lehet minden eljárási képességgel rendelkező természetes és jogi személy akinek jogát, jogos érdekét az ügy érinti.
Nincs ilyen korlátozó szabályozás.

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelmet formanyomtatványon, a mellékletek csatolásával kell benyújtani. Egyebekben irányadók a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény 34-36. § rendelkezései.

Milyen iratok szükségesek?

A kérelmet a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti adattartalommal kell benyújtani, a formanyomtatvány a gyűjteményben tartási kérelemnek megfelelő, értelemszerű kitöltésével. (A formanyomtatványon a tartást kell megjelölni. A melléklet kitöltési útmutatót is tartalmaz.) Ezeken felül a kérelmezőnek nyilatkozina kell, hogy vele szemben nem állnak fenn a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 78/B.§ (2) bekezdésében felsorolt kizáró okok.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás során a kérelmezőnek igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell fizetnie, csak a természetvédelmi hatósági eljárási illetéket, melynek mértéke 5000 Ft.Az eljárási illeték megfizetésének módja (illetékbélyeg megvásárlásával; csekken, postai úton; egyéb módon).

Hol intézhetem el?

Ahol az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják. A tevékenység helye.

Ügyintézés határideje

70 nap

Jogorvoslati lehetőség

Az ügyfélnek fellebbezési joga van.
Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya
Az első fokú döntést meghozó hatósághoz.
A döntés közlésétől (kézhezvételétől) számított 15 napon belül.
A jogorvoslati díj mértéke 10.000 Ft.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Nem áll rendelkezésre ilyen tájékoztató anyag.
Kérdés: Mennyi az ügyintézési határidő? Válasz: 70 nap. Kérdés: Mekkora összegű igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni? Válasz: Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, csak az általános eljárási illetéket, melynek összege: 5000 Ft. Kérdés: Függ az illeték mértéke a tartott fajok, egyedek számától? Válasz: Nem függ, az illetéket eljárásonként kell megfizetni, azonban a tartott fajok, egyedek számát a hatóság korlátozhatja. Kérdés: Mennyi idő telhet el az engedély kiadása és a tevékenység ideje között? Válasz: A tevékenységnek az engedélyben meghatározott időkeretek között kell megtörténnie. Engedély maximálisan 5 évre adható, de a gyakorlatban ennél valószínűleg rövidebb időre szól (1-2 év). Kérdés: Meghosszabbítható az engedély? Válasz: Igen, az engedély kérelemre meghosszabbítható, de az érvényesség időtartama az 5 évet nem haladhatja meg. Kérdés: Kell-e engedély egy konkrét faj esetében? Válasz: Ellenőrizni kell, hogy a faj milyen jellegű védelem alatt áll, és szükség esetén az annak megfelelő engedélyezési eljárást kell elindítani. Ha a faj nem áll védelem alatt, akkor természetvédelmi engedélyre nincs szükség. Kérdés: Mitől függ, hogy megkapom-e az engedélyt? Válasz: Az ügy elbírálása a jogszabályok figyelembe vételével, mindig az adott egyedi esetre vonatkoztatva történik. Hasonló ügyekben az elbírálás szempontjai sem függetlenek a konkrét esettől. Általánosságban elmondható, hogy az ügy megítélésekor fontos szempont, hogy a tevékenység milyen hatással van a faj hazai állományára, jelent-e veszélyt a természetes állományokra, szolgál-e fontos közérdeket vagy természetvédelmi érdeket. A természetvédelmi hatóság lehetőség szerint és szükség esetén adatokat, tényeket kérhet a nemzeti park igazgatóságoktól és a kérdésben járatos szakemberektől. A kérdések a kapcsolódó fájlok tajekoztato_gyik_OKTVF00105.doc néven is mellékelve.

Fontosabb fogalmak

Védett fajok a Magyarországon, magyar jogszabály által védelem alá helyezett fajok. A védett fajok minden egyede védelmet élvez, beleértve az élő példányokat, azok fejlődési alakjait, fejlődési szakaszait (pl. tojás, pete, mag, gumó, stb.), származékait (pl. prém, preparátum, gyógyhatású készítmény, virág). Az ide tartozó fajokat Magyarországon a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet mellékletei sorolják fel. Ha egy faj a Washingtoni Egyezmény (közkeletű nevén CITES: Convention on International Trade in Endangered Species) hatálya alá tartozik, akkor azt felsorolja a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXII. törvény vagy a Bizottság 1497/2003/EK rendelete. Fontos tudni, hogy a két fenti kategória nem feleltethető meg egymásnak. Tartás: a hasznosítás, a bemutatás és a mentési szállítás kivételével a védelemben részesülő állatfaj egyedének birtokban vagy élőállat gyűjteményben tartása - ideértve az eladásra történő tartást, valamint az egyed gondozását, országhatáron belüli, nem eladásra történő szállítását, idomítását, továbbá preparátumának birtokban tartását is. Felelős személy: az olyan nagykorú személy, aki rendelkezik - a gyűrűzési és jelölési tevékenység kivételével – a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklet szerinti szakirányú végzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel a védelemben részesülő állatfaj egyede tartására vonatkozó engedély megszerzéséhez a természetes személyekre meghatározott jogosultsági feltételeknek. (a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés c) pontjának kivételével.)

Vonatkozó jogszabályok

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43.§ (2) bekezdés e) pont, 76. § (1) bekezdés,78/B. § (2)-(4) bekezdés, 80. § (1) bekezdés e) pont; a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § e) pont, 4. § (6) bekezdés, 6. § (1) bekezdés, 17. § (1) és (3) bekezdés, 4. számú melléklete; a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. számú melléklete; a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól  szóló 2004. évi CXL. törvény 15. §, 21. § (1) bekezdés c) pontja, 34-36. §, 37. § (3) bekezdése, 40. §, 40/A. §, 50. § (1) bekezdése, 76.§ (1) bekezdése, 71. §, 98. §, 99. § (1) bekezdése, 102. § (2) bekezdése; A Bizottság 1497/2003/EK rendelete (2003. augusztus 18.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet módosításáról; a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet; a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. év LIII. tövény (Ktv.) 66. § (3) bekezdése; a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet 1. § (1) bekezdés, 2. §

Kulcsszavak

védett faj, állat, egyed, példány, tartás, gyűjtemény, felelős személy, engedély

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858