Akadálymentes verzió

Védett állatfaj állományai közötti mesterséges géncsere iránti kérelem

Kódszám

OKTVF00107

Az ügy rövid leírása

A védett állatfaj állományai közötti mesterséges géncserét a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43.§ (2) bekezdés g) pontja a természetvédelmi hatóság engedélyéhez köti. A tevékenység a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2.§ ff) pontja alapján hasznosításnak minősül. Az engedélyköteles védett állatfajok körét a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. számú melléklete határozza meg. Jelen eljárás a fentiek szerinti engedély kiadására irányul.

Ki jogosult az eljárásra?

A kérelem előterjesztésére jogosultak körét jogszabály nem határozza meg, így arra jogosult lehet minden eljárási képességgel rendelkező természetes és jogi személy akinek jogát, jogos érdekét az ügy érinti.
Nincs ilyen korlátozó szabályozás

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelmet formanyomtatványon, a mellékletek csatolásával kell benyújtani.Egyebekben irányadók a Ket. 34§-36.§ rendelkezései.

Milyen iratok szükségesek?

A kérelmet a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti adattartalommal kell benyújtani, a formanyomtatvány a tevékenységnek megfelelő, értelemszerű kitöltésével. (A kérelem fejlécében a hasznosítást kell megjelölni. A melléklet kitöltési útmutatót is tartalmaz.) Ezeken felül a kérelmezőnek nyilatkozina kell, hogy vele szemben nem állnak fenn a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 78/B.§ (2) bekezdésében felsorolt kizáró okok.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás során a kérelmezőnek igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell fizetnie, csak a természetvédelmi hatósági eljárási illetéket, melynek mértéke 5000 Ft.Az eljárási illeték megfizetésének módja (illetékbélyeg megvásárlásával; csekken, postai úton; egyéb módon).

Hol intézhetem el?

A tevékenység helye.

Ügyintézés határideje

70 nap

Jogorvoslati lehetőség

Általános esetben van lehetőség fellebbezésre. Amennyiben az eljáró hatóság a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya, a határozat ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs.
Amennyiben van helye fellebbezésnek, azta Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához kell címezni.

Az első fokú döntést meghozó hatósághoz.
Fellebbezés esetén: a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül.

A jogorvoslati díj mértéke 10.000 Ft.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Nem áll rendelkezésre ilyen tájékoztató anyag.
Kérdés: Mennyi az ügyintézési határidő? Válasz: 70 nap. Kérdés: Mekkora összegű igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni? Válasz: Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat feizetni, csak az általános eljárási illetéket, melynek összege: 5000 Ft. Kérdés: Függ az illeték mértéke a tartott fajok, egyedek számától? Válasz: Nem függ, az illetéket eljárásonként kell megfizetni, azonban a tartott fajok, egyedek számát a hatóság korlátozhatja. Kérdés: Mennyi idő telhet el az engedély kiadása és a tevékenység ideje között? Válasz: A tevékenységnek az engedélyben meghatározott időkeretek között kell megtörténnie. Engedély maximálisan 5 10 évre adható, de a gyakorlatban ennél valószínűleg rövidebb időre szól (1-2 év). Kérdés: Meghosszabbítható az engedély? Válasz: Igen, az engedély kérelemre meghosszabbítható, de az érvényesség időtartama a 10 évet nem haladhatja meg. Kérdés: Kell-e engedély egy konkrét faj esetében? Válasz: Ellenőrizni kell, hogy a faj milyen jellegű védelem alatt áll, és szükség esetén az annak megfelelő engedélyezési eljárást kell elindítani. Ha a faj nem áll védelem alatt, akkor természetvédelmi engedélyre nincs szükség. Kérdés: Mitől függ, hogy megkapom-e az engedélyt? Válasz: Az ügy elbírálása a jogszabályok figyelembe vételével, mindig az adott egyedi esetre vonatkoztatva történik. Hasonló ügyekben az elbírálás szempontjai sem függetlenek a konkrét esettől. Általánosságban elmondható, hogy az ügy megítélésekor fontos szempont, hogy a tevékenység milyen hatással van a faj hazai állományára, jelent-e veszélyt a természetes állományokra, szolgál-e fontos közérdeket vagy természetvédelmi érdeket. A természetvédelmi hatóság lehetőség szerint és szükség esetén adatokat, tényeket kérhet a nemzeti park igazgatóságoktól és a kérdésben járatos szakemberektől. A kérdések a kapcsolódó fájlok V.1. sorszáma alatt (5. munkalap) Gyik-14.doc néven is mellékelve.

Fontosabb fogalmak

Védett fajok: a Magyarországon, magyar jogszabály által védelem alá helyezett fajok. A védett fajok minden egyede védelmet élvez, beleértve az élő példányokat, azok fejlődési alakjait, fejlődési szakaszait (pl. tojás, pete, mag, gumó, stb.), származékait (pl. prém, preparátum, gyógyhatású készítmény, virág). Az ide tartozó fajokat Magyarországon a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet mellékletei sorolják fel. Ha egy faj a Washingtoni Egyezmény (közkeletű nevén CITES: Convention on International Trade in Endangered Species) hatálya alá tartozik, akkor azt felsorolja a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXII. törvény vagy a Bizottság 1497/2003/EK rendelete. Fontos tudni, hogy a két fenti kategória nem feleltethető meg egymásnak. Hasznosítás: A védelemben részesülő állatfaj egyedének - a bemutatás kivételével történő - bármilyen igénybevétele, amely az egyed élettevékenységét, túlélési vagy szaporodási esélyeit, fennmaradását befolyásolja, így különösen az elpusztítás, gyűjtés, befogás, csere, adásvétel, eladásra történő szállítás, eladásra történő felkínálás, külföldre vitel, onnan történő behozatal, az országon való átszállítás, tenyésztés, élettelen egyed kikészítése, preparálása, visszatelepítés, betelepítés, állomány-szabályozás, hazai állatfaj állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítése, háziasítás, állományok közötti mesterséges géncsere, kutatás. Felelős személy: az olyan nagykorú személy, aki rendelkezik - a gyűrűzési és jelölési tevékenység kivételével – a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklet szerinti szakirányú végzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel a védelemben részesülő állatfaj egyede tartására vonatkozó engedély megszerzéséhez a természetes személyekre meghatározott jogosultsági feltételeknek. (A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés c) pontjának kivételével). Állomány: Más néven populáció, az adott faj egyedeinek azon közössége, amelyek egy adott földrajzi helyen (azonos élőhelyen) élnek, egymással szaporodási közösséget alkotnak és jól elkülönülnek a faj többi egyedének közösségeitől, ezért a bennük tapasztalható génváltozat-gyakoriságok (allélgyakoriság) eltérőek lehetnek. Géncsere: Jelen értelemben a faj állományai közötti olyan folyamat, melynek során az egyik populáció génváltozatai kicserélődnek, keverednek egy másik állomány génváltozataival. A Géncsere történhet az állományok közötti egyedek, szaporítóképletek kicserélődésével, vagy mesterséges úton, pl. mesterséges beporzással vagy biotechnológiai eljárásokkal.

Vonatkozó jogszabályok

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 3. § (2) bekezdés, 43.§ (2) bekezdés g) pont, 76. §(1) bekezdés, 78/B.§ (2)-(4) bekezdés, 80. § (1) bekezdés e) pont; a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § ff) pont, 4. § (6) bekezdése, 6.§ (1) bekezdés, 17.§ (1) és (3) bekezdés, 21. § (1)-(2) bekezdés, 4. sz. melléklet; a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. számú melléklet; a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet; a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól  szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. §, 21. § (1) bekezdés c) pont, 34-36.§, 37. § (3) bekezdés, 40. §, 40/A. §, 50. §, 76.§ (1) bekezdés, 71.§ (1) bekezdés, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés; az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29.§ (1) bekezdés, XIII. számú melléklet 1. és 2. a) pont; a Bizottság 1497/2003/EK rendelete (2003. augusztus 18.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet módosításáról; a környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 64/A. §, 66. § (3) bekezdés; a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 5. § (1)-(3) bekezdés; a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (7) bekezdés, 330. § (2) bekezdés; a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet;

Kulcsszavak

védett faj, állat, egyed, példány, hasznosítás, állomány, géncsere, felelős személy, engedély

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858