Akadálymentes verzió

Figyelem!

Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében az ügyfélszolgálatokon az alábbi óvintézkedések betartásával történik az ügyfélfogadás:

kötelező az arcot eltakaró maszk viselése,

az ügyféltérben kísérő csak kivételesen indokolt esetben tartózkodhat,

a megfelelő védőtávolság biztosítása érdekében az ügyféltérben tartózkodó ügyfelek száma korlátozásra kerülhet.

Vigyázzunk egymásra!

Védett állatfaj kártételének megelőzése érdekében riasztási módszer alkalmazása iránti kérelem

Kódszám

OKTVF00114

Az ügy rövid leírása

Amennyiben az ügyfél a célból, hogy megelőzze a védett állatfaj által okozott károkat, riasztási módszert kíván alkalmazni, a természetvédelmi hatósághoz szükséges kérelmet benyújtania.
Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
Fokozottan védett állatfajok esetén az engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.
A tevékenység csak az engedélyezési eljárás lefolytatásaként meghozott engedélyhatározat jogerőre emelkedése után kezdhető meg!

Ki jogosult az eljárásra?

Ki jogosult az eljárásra?: Aki a tevékenységet végezni kívánja; a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója, természetes személy esetében: cselekvőképes természetes személy.

Kizáró okok: képviseletre van lehetőség

Milyen adatokat kell megadni?

Az ügyfélnek és képviselőjének a neve, lakcíme vagy székhelye, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelme, és - amennyiben rendelkezésre állnak - egyedi környezetvédelmi azonosító adatok

Milyen iratok szükségesek?

Illetékbélyeg.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás során a kérelmezőnek igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell fizetnie, csak a természetvédelmi hatósági eljárási illetéket, melynek mértéke 5000 Ft.Az eljárási illeték megfizetésének módja (illetékbélyeg megvásárlásával; csekken, postai úton; egyéb módon).

Hol intézhetem el?

A területileg illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala (Pest Megyei Kormányhivatal esetében: Érdi Járási Hivatal).
Fokozottan védett állatfaj esetén, ha a védett állatfajokra vonatkozó részletes szabályokat megállapító kormányrendelet másként nem rendelkezik, a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya jár el tárgyi ügyben természetvédelmi hatóságként.

Ügyintézés határideje

70 nap

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség: Általános esetben van lehetőség fellebbezésre. Amennyiben az eljáró hatóság a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya, a határozat ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs.

Jogorvoslati lehetőség részletei: Amennyiben van helye fellebbezésnek, azt a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához kell címezni.

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv):

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): elsőfokon eljáró hatóság

A benyújtási határidő: A döntés közlésétől (kézhezvételétől) számított 15 napon belül.

A fellebbezési illeték mértéke:

Amit még érdemes tudni (GYIK)

lásd még: V. Kapcsolódó fájlok: gyik_OKTVF00114.doc •Hány példányban kell benyújtani a kérelmet? A kérelmet egy példányban kell benyújtani. • Mennyi idő alatt kapom meg az engedélyt? Az ügyintézési idő legfeljebb 70 nap. • Honnan tudom meg, hogy az adott állat védett-e? A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet sorolja fel a védett állatok körét.• Vetési varjú riasztását kívánom végezni. Milyen szabályok vonatkoznak a tevékenységre? A vetési varjú (Corvus frugilegus) védett állatfaj a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. melléklete alapján, ezért a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (2) bekezdés k) pontja és a 74. § (2) bekezdése alapján jogerős természetvédelmi hatósági engedély birtokában, a természetvédelmi hatóság felügyeletével végezhető az ellen irányuló riasztási tevékenység. A természetvédelmi hatóság a riasztásra vonatkozó kérelem elbírálása során a varjak esetében tipikusnak mondható 1. városi, 2. mezőgazdasági és 3. vadgazdálkodási károkozás eltérő szakmai sajátosságaira figyelemmel hozza meg döntését. • Kárókatona, seregély, hörcsög - mint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfaj - riasztását kívánom végezni. Milyen szabályok vonatkoznak a tevékenységre? A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 4/A. § (1) bekezdése szerint közegészségügyi okból, továbbá a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében – amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért – a kárókatona (Phalacrocorax carbo), a seregély (Sturnus vulgaris) valamint a hörcsög (Cricetus cricetus) riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető. A kárókatona riasztása védett természeti területen kívül július 1. és február 28. között, repülőtereken és biztonsági övezetükben pedig egész évben engedély nélkül végezhető. • Mi a teendő, ha nem tudom egyedül megoldani a riasztást? A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 74. § (1) és (3) bekezdése rendelkezik a kérdéskörről, amely szerint védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzéséről, illetve csökkentéséről a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodik. Ha a kártételt a kötelezett nem képes megelőzni, kérheti a természetvédelmi hatóság hasonló célra irányuló intézkedését.
A természetvédelmi hatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére gondoskodik a riasztásban, befogásban, gyérítésben kellő szakértelemmel rendelkező szerv bevonásáról. A természetvédelmi hatóság saját kezdeményezése esetén az ebből eredő költségeket maga viseli. Ha a természetvédelmi hatóság beavatkozásával a tulajdonos, használó kérésének tett eleget, a költségek viselésére a közöttük létrejött megállapodás az irányadó.

Fontosabb fogalmak

Egyed (példány): élő szervezet, annak valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota és származéka, valamint az elpusztult élőlény, illetve az a termék vagy készítmény, amelyről csomagolása vagy egyéb irat, adat, illetve körülmény alapján megállapítható, hogy a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.

Vonatkozó jogszabályok

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 3. § (2) bekezdés, 43.§ (2) bekezdés k) pontj, 76. §(1) bekezdés, 78/B.§ (2)-(4) bekezdései, 80. § (1) bekezdés e) pont; a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § ff) pontja, 4. § (6) bekezdése, 6.§ (1) bekezdés, 17.§ (1) és (3) bekezdései, 21. § (1)-(2) bekezdései, 4. sz. melléklete; a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. számú melléklete; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól  szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. §, 21. § (1) bekezdés c) pontja, 34-36.§-ok, 37. 21 (3) bekezdés, 40. §, 40/A. §, 50. §, 76.§ (1) bekezdés, 71.§ (1) bekezdés, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés; az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29.§ (1) bekezdése, XIII. számú melléklet 1. és 2. a) pontja, a környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (3) bekezdése; a Bizottság 1497/2003/EK rendelete (2003. augusztus 18.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet módosításáról, 1995. évi LIII. törvény 64/A. §-a, 66. § (3) bekezdése; a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 5. § (1)-(3) bekezdése; a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (7) bekezdése, 330. § (2) bekezdés; a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet; a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.), a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet

Kulcsszavak

védett állat, kártétel, riasztás, kormorán, kárókatona, seregély, hangágyú

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858