Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Védelemben részesülő állatfajok egyedének hasznosítása iránti kérelem

Kódszám

OKTVF00118

Az ügy rövid leírása

Amennyiben az ügyfél olyan, védett, fokozottan védett, illetve az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajt, az előzőekben nem felsorolt nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő állatfajt, vagy az előzőekben felsorolt állatfajok és a természetvédelmi oltalom alatt nem álló állatfajok közötti kereszteződésekből és keresztezésekből létrejött hibridet (együtt: védelemben részesülő állatfaj) kíván hasznosítani - a természetvédelemért felelős miniszternek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 44. § (4) bekezdése alapján kiadott rendeletében foglalt tevékenység kivételével, vagy ha az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajokra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - a természetvédelmi hatósághoz kérelmet szükséges benyújtania. A kérelmet formanyomtatványon szükséges benyújtani, amely a vonatkozó jogszabály mellékletét képezi.
Hasznosításnak minősül a védelemben részesülő állatfaj egyedének – a bemutatás kivételével történő – bármilyen igénybevétele, amely az egyed élettevékenységét, túlélési vagy szaporodási esélyeit, fennmaradását befolyásolja, így különösen
a) elpusztítás, gyűjtés, befogás, csere, adásvétel, eladásra történő szállítás, eladásra történő felkínálás, külföldre vitel, onnan történő behozatal, az országon való átszállítás,
b) tenyésztés,
c) élettelen egyed kikészítése, preparálása,
d) visszatelepítés, betelepítés, állomány-szabályozás, hazai állatfaj állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítése,
e) háziasítás,
f) állományok közötti mesterséges géncsere,
g) kutatás.

Ki jogosult az eljárásra?

természetes személy, költségvetési szerv, valamint közhasznú szervezet; Jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére kizárólag védelemben részesülő állatfaj egyede származékának, valamint a természet védelméért felelős miniszternek a Tvt. 44. § (4) bekezdése alapján kiadott rendeletében foglalt rendszeresen hasznosított védett állatfaj egyedének tartása, hasznosítása, bemutatása engedélyezhető.
Képviseletre van lehetőség.

Milyen adatokat kell megadni?

Kérelmezőre vonatkozó adatok:
Kérelmező neve, címe (lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely, költségvetési szerv, illetve közhasznú szervezet esetében székhely), költségvetési szerv, illetve közhasznú szervezet esetén a felelős személy neve, költségvetési szerv, illetve közhasznú szervezet esetén a felelős személy címe (lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely), természetes személy, illetve költségvetési szerv, közhasznú szervezet esetén a felelős személy vizsgabizonyítványának típusa és száma, természetes személy esetén a nagykorúságot igazoló dokumentum típusa és száma.
A kérelem tárgyát képező állatra vonatkozó adatok:
Tudományos fajnév, magyar fajnév, egyedi azonosító száma (amennyiben már van), ivar (amennyiben megállapítható), az egyedek száma.
Tevékenységre vonatkozó adatok:
Tevékenység helye, ideje, célja, módszere, természetvédelmi, illetve a közérdek kifejtése, tartási körülmények leírása.
Emlős-, madár-, illetve hüllőfajoknál tenyésztési kérelem esetén:
Nőstény és hím szülőállat egyedi azonosítója.
Tenyésztési kérelem esetén a várható szaporulat elhelyezése.
A külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkező állatkerteknek kizárólag a következő adatokat kell megadni:
Kérelmező neve, címe (lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely, költségvetési szerv, illetve közhasznú szervezet esetében székhely), tudományos fajnév, magyar fajnév, egyedi azonosító száma (amennyiben már van), ivar (amennyiben megállapítható), az egyedek száma, nőstény és hím szülőállat egyedi azonosítója, a tevékenység célja, módszere.

Milyen iratok szükségesek?

A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a kérelem előterjesztéséhez mellékelni kell.
– egyed származását igazoló dokumentumok (CITES származási bizonyítvány, a szülőpár tenyésztési engedélye, vagy befogási engedély stb.),
– a nagykorúságot igazoló dokumentum másolata,
– szakképzettséget igazoló dokumentum másolata,
– szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum másolata,
– a tartás helye szerinti ingatlan tulajdonosának nyilatkozata a tartáshoz való hozzájárulásról,
– az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás engedélye (védelemben részesülő gerinces állatfajra vonatkozó, az állatkísérletekről szóló külön jogszabály szerinti kísérlet, kutatás esetén),
– solymászmadár vadászati célú tartása esetén az érvényes vadászjegy másolata,
– solymászmadár tenyésztési kérelem esetén a tartási gyakorlatot igazoló dokumentum (a tartási engedély másolata),– a szaporulat elhelyezését biztosító szándéknyilatkozat,
– kutatási kérelem esetén a kutatási terv és az adatkezeléshez való hozzájáruló nyilatkozatok,
– a felsőfokú végzettséget igazoló dokumentum másolata.
A külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkező állatkerteknek kizárólag az első francia bekezdése szerinti dokumentumokat kell becsatolni.
Védelemben részesülő állatfaj kutatásának engedélye iránti kérelemhez kutatási tervet kell csatolni, amely tartalmazza a kutatás irányítójának, valamint a tevékenységben részt vevő személyeknek a 4. számú melléklet 1–6. pontjában meghatározott adatait, a kutatás során gyűjtött adatok felhasználásához való hozzájáruló nyilatkozatait, a kutatott állatfajok felsorolását, a kutatás helyét, időpontját, időtartamát, célját és módszerét. A kutatást végző közhasznú szervezetnek, illetve költségvetési szervnek a kutatás irányítását végző személyt ki kell jelölnie. Amennyiben a kutatást természetes személy végzi, maga minősül a kutatás irányítójának. Amennyiben a kutatás nem szelektív módszerrel történik, a kutatási tervben a kutatott állatfajnak a faj feletti rendszertani egységét (taxon) is elegendő meghatározni.
Védelemben részesülő gerinces állatfajra vonatkozó, az állatkísérletekről szóló külön jogszabály szerinti kísérlet kutatási tervéhez csatolni kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyét.
Az engedély megadásához a kérelmező
a) a természetvédelmi hatóság részére nyilatkozattal igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 78/B. § (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás során a kérelmezőnek igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie, amelynek mértéke függ a hasznosítás módjától. Összegét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 1. számú mellékletének 29. pontjának alpontjai alapján kell meghatározni. A díjat az első fokon eljáró hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett, előirányzat- felhasználási számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) postai úton befizetni.
Az egyéb esetekben az eljárási illeték mértéke: 5000 Ft.
Megfizetésének módja: illetékbélyeg megvásárlásával.

Hol intézhetem el?

Ahol az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolni kívánják, illetve meghatározott esetekben országos illetékesség. A tartási, hasznosítási, bemutatási engedély iránti kérelmet a jogszabály 4. számú mellékletében meghatározott adattartalommal kell benyújtani a természetvédelmi hatósághoz.

Ügyintézés határideje

70 nap.

Jogorvoslati lehetőség

Általános esetben van lehetség fellebbezésre. Amennyiben az eljáró hatóság a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya, a határozat ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs
Amennyiben van helye fellebbezésnek, azt a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához kell címezni.

Az első fokon eljáró területileg illetékes természetvédelmi hatósághoz.
Fellebbezés esetén: a döntés közléséből számított tizenöt napon belül.

A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja: a díjtétel 50%-a
Társadalmi szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a társadalmi szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja az 1. melléklet I-V. pontjában meghatározott díjtétel 1%-a.
Illetékköteles eljárások esetében az alapeljárás illetékének kétszerese, azaz 10 000 Ft

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Nem áll rendelkezésre.
Lásd még: V. Kapcsolódó fájlok (5. munkalap): gyik_OKTVF00118.doc • Nem tudom kifizetni az eljárási díjat, lehet költségmentességet kérni?
A költségmentességről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 159. §-a és a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet rendelkezik
• Amennyiben nem fizettem meg az illetéket a kérelem benyújtásával egyidejűleg, megtehetem az eljárás során?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 73. § (1) bekezdése értelmében a közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni.
Az Itv. 73/A. §-a rendelkezik a hiánypótlásról, amely szerint, ha az ügyfél a kérelmet az illeték megfizetése nélkül nyújtja be, az eljáró hatóság az eljárás megindításakor, postai úton előterjesztett beadvány esetén postai úton, az ügyfelet figyelmezteti az illeték megfizetésére azzal, hogy illetékbélyegben, postai úton történő felhívás esetén válaszlevelezőlapon 8 napon belül nem fizeti meg és a hatóság az eljárást az illetékfizetési kötelezettség elmulasztására tekintettel végzéssel nem szüntette meg, az Itv. 82. §-ban említett mulasztási bírságot is meg kell fizetnie. A fizetési határidőt a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől kell számítani.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 37. § (3) bekezdése értelmében a hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül hívja fel hiánypótlásra az ügyfelet.
Felhívjuk azonban a figyelmét, hogy, ha a felhívásra postai úton kerül sor, akkor az illetéken felül a felhívás postaköltségét – e címen 200 forintot – a válaszlevelezőlapon illetékbélyegben kell megfizetni.
• Mindenkinek kell illetéket fizetnie az eljárásért?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdése szerint teljes személyes illetékmentességben részesül
a) a Magyar Állam,
b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
c) a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
d) az egyesület, a köztestület,
e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény,
f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
g) a vízgazdálkodási társulat,
h) az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,
i) a Magyar Nemzeti Bank,
j) a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, valamint az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében,
l) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács,
m) a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet,
n) az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai,
o) Nemzeti Eszközkezelő Zrt.
A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés c)–g) és m) pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.
A (3) bekezdés előírja, hogy a szervezet (alapítvány) közigazgatási hatósági eljárás kezdeményezése esetén nyilatkozik az illetékmentesség (2) bekezdésben meghatározott feltételének fennállásáról.
A (4) bekezdés szerint, ha a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére a (2) bekezdés szerinti adóév utolsó napját követő 150. nap előtt kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak) arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy a (2) bekezdés szerinti adóév utolsó napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze és az illetéket pótlólag megfizesse.
Az Itv. 6. § (1) bekezdése értelmében nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó.
Fentieken túlmenően a költségmentességről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 159. §-a és a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet rendelkezik
• Amennyiben nem fizettem meg az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg, megtehetem az eljárás során?
A díjat az eljárás kezdeményezésekor kell a kérelmezőnek megfizetni, és az (5) bekezdés szerint a díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a kérelem, illetve a jogorvoslati kérelem előterjesztéséhez mellékelni kell.
Amennyiben nem kerül megfizetésre az igazgatási szolgáltatási díj, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 37. § (3) bekezdése értelmében a hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. A hatóság a hiánypótlási felszólításról szóló végzésében biztosít határidőt a díj megfizetésére.

• Hány példányban kell benyújtani a kérelmet?

A kérelmet egy példányban kell benyújtani.

• Mennyi idő alatt kapom meg az engedélyt?

Az ügyintézési idő legfeljebb 70 nap

• Hol kell befizetni a díjat?
A díj megfizethető a természetvédelmi hatóság számlaszámára való banki utalással, postai úton, vagy sárga csekken.
• Visszakapom a díjat, ha visszavonom a kérelmemet?
A díj megfizetése a kérelem visszavonása esetén is kötelező, függetlenül a visszavonás időpontjától.
• Hol tudok utánanézni, hogy pontosan mik az eljárásra vonatkozó szabályok?
Az eljárásra vonatkozó szabályokat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. Amennyiben kérdése merülne fel, kérjük, forduljon a természetvédelmi hatósághoz ahol a munkatársak készségesen segítenek Önnek.

Fontosabb fogalmak

védelem: a védelemben részesülő állatfaj egyedének vagy állományának megőrzését, fennmaradását és fenntartását szolgáló tevékenység vagy intézkedés;
természetvédelmi érdek: valamely állatfaj természetes állományának fennmaradása, szaporodása, illetőleg az adott állatfaj egyedének vagy állományának védelme, továbbá valamely védett vagy fokozottan védett faj egyedét, állományát veszélyeztető helyzet elhárítása, ideértve a védett vagy fokozottan védett fajok egyedei és élőhelyeik védelme érdekében szükséges intézkedéseket
közérdek: a természetvédelmi érdek, valamint a természetvédelmi érdekekkel és célokkal összeegyeztethető oktatási, ismeretterjesztési, tudományos célú, illetőleg kultúrtörténeti hagyományápolásnak minősülő tevékenység, továbbá a közegészségügyi, környezetvédelmi vagy állategészségügyi veszélyhelyzet elhárítása;
hasznosítás: a védelemben részesülő állatfaj egyedének – a bemutatás kivételével történő – bármilyen igénybevétele, amely az egyed élettevékenységét, túlélési vagy szaporodási esélyeit, fennmaradását befolyásolja, így különösen
a) elpusztítás, gyűjtés, befogás, csere, adásvétel, eladásra történő szállítás, eladásra történő felkínálás, külföldre vitel, onnan történő behozatal, az országon való átszállítás,
b) tenyésztés,
c) élettelen egyed kikészítése, preparálása,
d) visszatelepítés, betelepítés, állomány-szabályozás, hazai állatfaj állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítése,
e) háziasítás,
f) állományok közötti mesterséges géncsere,
g) kutatás;
kutatás: a védelemben részesülő állatfaj egyedének tudományos célú hasznosítása, különösen a vérvétel, gyűrűzés, egyéb jelölés – kivéve a fogságban lévő egyedek azonosításához szükséges jelölés –, biometriai adatok megfogással járó felvétele, vegyi, biokémiai készítményekkel történő kezelés, szabadtéri kísérlet;
szelektív kutatási módszer: olyan kutatási módszer, amelynek alkalmazása esetén a kutatás tárgyát képező állatfajok köre már a kutatás tervezésekor pontosan behatárolható;
kultúrtörténeti hagyományápolás: a solymászatnak mint történelmi vadászati módszernek a természetvédelmi jogszabályokkal összeegyeztethető gyakorlása, az ehhez szükséges solymászmadarak hazai létszámának fenntartására irányuló befogás, tenyésztés, idomítás, illetve a solymászat mint vadászati módszer – szervezett rendezvényen történő – ismeretterjesztési célú gyakorlati bemutatása;
Nemzetközi solymásztalálkozó: az a rendezvény, amely solymászati céllal, tizenöt napnál nem hosszabb ideig kerül megrendezésre, és amelyen legalább három országból vesz részt olyan személy, amely a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (1) vagy (3) bekezdése szerinti vizsgával rendelkezik

Vonatkozó jogszabályok

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 3. § (2) bekezdés, 43.§ (2) bekezdés a-m) pontjai, 76. §(1) bekezdés, 78/B.§ (2)-(4) bekezdései, 80. § (1) bekezdés e) pontja; a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § ff) pontja, 4. § (6) bekezdése, 6.§ (1) bekezdés, 17.§ (1) és (3) bekezdései, 21. § (1)-(2) bekezdései, 4. sz. melléklete; a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. számú melléklet; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól  szóló 2004. évi CXL. törvény 15. §, 21. § (1) bekezdés c) pontja, 34-36.§-ok, 37. 21 (3) bekezdése, 40. §, 40/A. §, 50. §, 76.§ (1) bekezdése, 71.§ (1) bekezdése, 98. § (1) bekezdése, 99. § (1) bekezdése, 102. § (1) bekezdése; az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29.§ (1) bekezdése, XIII. számú melléklet 1. és 2. a) pontja, a környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (3) bekezdése; , 1995. évi LIII. törvény 64/A. §-a, 66. § (3) bekezdése; a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 5. § (1)-(3) bekezdése; a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (7) bekezdése, 330. § (2) bekezdése; a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet; a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 2. § (5) bekezdés, 1. melléklet 29. pont

Kulcsszavak

védett állat, természetvédelmi oltalom, hibrid, hasznosítás, tenyésztés, preparálás, kutatás, háziasítás, géncsere, jelölés, betelepítés, adásvétel, gyűjtés, befogás, csere, gyűrűzés, sólyom, solymászat

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858