Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Barlangi búvármerülés iránti kérelem

Kódszám

OKTVF00136

Az ügy rövid leírása

A jogszabály szerint létezik látogatási célú búvármerülés, oktatási célú bűvármerülés, illetve kutatási célú barlangmerülés.
Látogatási célú búvármerülés: barlangba vagy annak egy részébe búvármerülés útján történő személyes behatolás, a barlang egészének vagy részének bejárása, illetve az ott történő tartózkodás, ha annak kizárólagos célja a barlang, barlangszakasz megtekintése.
Barlangi búvár képzettség megszerzésére irányuló barlangi búvármerülés: barlangba vagy annak egy részére búvármerülés útján történő személyes behatolás, a barlang egészének vagy részének bejárása, illetve az ott történő tartózkodás, ha annak kizárólagos célja valamely barlangi búvárminősítés megszerzése.
Búvároktatás céljára történő barlanghasznosítás: (lásd: "Barlang, barlangszakasz hasznosítása" c. ügykör.) Az oktatási célú búvármerülés hasznosításnak minősül, hiszen a cél nem a barlang megtekintése, hanem ellenszolgáltatás fejében bizonyos szolgáltatás nyújtása.
A kutatási célú búvármerülés: az ismeretlen barlangok, barlangszakaszok búvármerülés útján történő feltárása (feltáró kutatása), továbbá a már ismert járatok, járatszakaszok tudományos megismerése, a barlang és környezeti tényezőinek felmérése, dokumentálása helyszíni tevékenység vagy a barlang állapotára fizikai hatással bíró egyéb tudományos célú tevékenység keretében.

Ki jogosult az eljárásra?

A polgári jog szabályai szerint az a cselekvőképes természetes vagy jogi személy kaphat engedélyt, aki vagy akinek a merülésért felelős személye (a továbbiakban együtt: merülésvezető) rendelkezik a külön törvény hatálya alá tartozó sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) által elismert merülésvezető képzettséggel,vagy „barlangi búvár III.” nemzetközi minősítésnek megfelelő búvárképesítéssel, és a tervezett merülést is ő vezeti.
Nincs ilyen korlátozó szabályozás.

Milyen adatokat kell megadni?

Ügyfél és képviselőjének a neve, lakcíme vagy székhelye, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelme.

Milyen iratok szükségesek?


A búvármerülés iránti kérelemhez csatolni kell a következőket:
a) a tervezett merülés helyszínét, útvonalát, kezdetének és befejezésének tervezett időpontját, időtartamát, célját, irányát;
b) a búvármerülésben részt vevő személyek névsorát, valamint a merülésvezető (kutatásvezető) nevét;
c) merülésvezető (kutatásvezető) barlangi búvár- és merülésvezetői igazolványának számát;
d) búvároktatás esetén a merülések gyakoriságát, az oktató szakszövetség által vagy nemzetközileg elismert barlangi búvároktatói minősítésének és barlangi merülésre érvényes felelősségbiztosításának másolatát;
e) a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet 17/C. § (2) bekezdése esetén (ha a merülés helyszínének elérése száraz barlangjáraton keresztül lehetséges) a kísérő személy nevét, barlangi túra- vagy kutatásvezetői igazolványának számát; valamint
f) a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet 17/A-17/D. §-ban foglalt egyéb kötelező feltételek igazolását (búvárminősítések, igazolások fénymásolatban).

(6) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény Tvt. 51. § (3) bekezdés c) pontja szerinti kérelemhez mellékelni kell a műszaki beavatkozásra vonatkozó dokumentáció három példányát. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát a kérelemhez illetve a jogorvoslati kérelemhez csatolni kell.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A nem kutatási célú barlangi búvármerülés esetén az igazgatási szolgáltatási díj 5500 Ft, melyet átutalási megbízással vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) postai úton szükséges teljesíteni.

Hol intézhetem el?

Megyei illetékességgel a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala; kivéve Pest megye és Budapest, ahol a a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala.

Ügyintézés határideje

Az eljárási határidő 70 nap.

Jogorvoslati lehetőség

Fellebbezésre van lehetősége az ügyfélnek.
Pest Megyei Kormányhivatal
Az illetékes kormányhivatalhoz.
A döntés közlésétől számított 15 napon belül.
2750 Ft igazgatási szolgáltatási díj.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Nem áll rendelkezésre.
Mi számít barlangnak? Válasz: a barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és - jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni - mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást. A barlang védett természeti érték.
Mi az hogy ex lege védett barlang? Válasz: a barlangok a törvény erejénél fogva védelem alatt állnak, azaz ha adott üreg megfelel a fentebb meghatározott "Barlang" fogalomnak, a védelem megilleti.
Ki a vagyonkezelő? Válasz: a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság, mint a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv. A vagyonkezelő a kezelt vagyont rendeltetésének, a vagyonkezelési szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja és szedheti hasznait.
Mit jelent az eseti felmentés? Válasz: A kormányhivatal a barlang és a kutatás jellegére, továbbá a kutatásért felelős személy egyéni felkészültségére, tapasztalatára és szakképzettségére tekintettel a kutatásvezetői képzettségi feltétel alól eseti felmentést adhat, ha ez élet- és balesetvédelmi, valamint természetvédelmi szempontból kedvezőtlen következménnyel előreláthatóan nem jár.
Meddig kell benyújtani a kutatási jelentést? Válasz: ha a kutatási engedély másként nem rendelkezik, a jelentést évenként, a tárgyévet követő év február 15-éig kell benyújtani a kormányhivatalhez, és a NPI részére,, melyet a NPI 30 napon belül továbbít az Országos Barlangnyilvántartást vezető Földművelésügyi Minisztérium számára. A jelentési kötelezettség elektronikus formában is teljesíthető.
Mi történik, ha nem nyújtom be a jelentést? Válasz: a kutatási engedély visszavonható.
Ki szerezheti meg a kutatásvezetői igazolványt? Válasz: az a nagykorú, cselekvőképes személy szerezhet kutatásvezetői igazolványt, aki
a) barlangi túravezető esetén legalább alapfokú és bármely szakiskolai, barlangi kutatásvezető esetén legalább középfokú iskolai végzettséggel és barlangi túravezető végzettséggel rendelkezik,
b) a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendeletben meghatározott elméleti és gyakorlati képzésen részt vett,
c) a képzést követően sikeres vizsgát tett.
Ki kaphat merülésre engedélyt? Válasz: általános szabály, hogy a barlangi búvármerülésre az a természetes vagy jogi személy kaphat engedélyt, aki vagy akinek a merülésért felelős személye (a továbbiakban együtt: merülésvezető) rendelkezik a külön törvény hatálya alá tartozó sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) által elismert barlangi búvár és merülésvezető képzettséggel, vagy „barlangi búvár III.” nemzetközi minősítésnek megfelelő búvárképesítéssel,és a tervezett merülést is ő vezeti. A kutatás céljából végzendő búvármerülés esetén a merülésvezetőnek barlangi kutatásvezetői képzettséggel is rendelkeznie kell, vagy - amennyiben a 15. § (2) bekezdésben meghatározott eseti felmentés feltételei nem állnak fenn - a merülésben ilyen képzettségű személynek is részt kell vennie.
Az oktató merülés vezetőjének szakszövetség által vagy nemzetközileg elismert barlangi búvároktatói minősítéssel és érvényes felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.
Ki vehet részt barlangi búvármerülésben? Válasz: A barlangi búvármerülésben kizárólag búvársportra vonatkozó érvényes orvosi alkalmassági igazolással és barlangi búvárkodásra kiterjedő egyéni biztosítással, továbbá -az oktató merülés kivételével - az adott barlangi zónára vonatkozó barlangi búvár képzettséggel rendelkező személyek vehetnek részt.
Mit jelent a látogatási célú búvármerülés? Válasz: a barlangba vagy annak egy részére búvármerülés útján történő személyes behatolás, a barlang egészének vagy részének bejárása, illetve az ott történő tartózkodás, ha annak kizárólagos célja a barlang, barlangszakasz megtekintése.
Mi az a barlangi búvár képzettség megszerzésére irányuló barlangi búvármerülés? Válasz: a barlangba vagy annak egy részére búvármerülés útján történő személyes behatolás, a barlang egészének vagy részének bejárása, illetve az ott történő tartózkodás, ha annak kizárólagos célja valamely barlangi búvárminősítés megszerzése. Mit jelent a kutatási célú búvármerülés? Válasz: az ismeretlen barlangok, barlangszakaszok búvármerülés útján történő feltárása (feltáró kutatása), továbbá a már ismert járatok, járatszakaszok tudományos megismerése, a barlang és környezeti tényezőinek felmérése, dokumentálása helyszíni tevékenység vagy a barlang állapotára fizikai hatással bíró egyéb tudományos célú tevékenység keretében.
Látogatási célú barlangi búvármerülésre mely barlangokban van lehetőség? Válasz:
1. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén:
Baradla Rövid-Alsóbarlang első zárt (4. számú) szifonja (gyakorisági korlátozás nélkül)
2. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén:
Szalajka-forrásbarlang (legfeljebb 5x2 fő/nap)
3. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén:
Molnár János-barlang (legfeljebb 10 fő/nap)
Rácz-fürdői-forrásbarlang (legfeljebb 3 fő/hét)
4. Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság működési területén:
Halász Árpád-barlang (legfeljebb 2x2 fő/nap)
Hévízi-forrásbarlang (legfeljebb 10 fő/nap)
Tapolcai Kórház-barlang (legfeljebb 4 fő/nap)
Tapolcai-tavasbarlang (legfeljebb 20 fő/nap)
5. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén:
Abaligeti-barlang (legfeljebb 3x3 fő/nap)
Búvároktatás céljára mely barlangok vehetők igénybe? Válasz:
1. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén:
Baradla Rövid-Alsóbarlang első zárt (4. számú) szifonja (gyakorisági korlátozás nélkül)
2. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén:
Molnár János-barlang (legfeljebb 10 fő/nap)
Rácz-fürdői-forrásbarlang (legfeljebb 3 fő/hét)
3. Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság működési területén:
Hévízi-forrásbarlang (legfeljebb 10 fő/nap)
Tapolcai-tavasbarlang (legfeljebb 20 fő/nap

Fontosabb fogalmak

Barlang: a barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és - jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni - mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást. A barlang védett természeti érték. Ex lege védett barlang: a barlangok a törvény erejénél fogva védelem alatt állnak, azaz ha adott üreg megfelel a fentebb meghatározott "Barlang" fogalomnak, a védelem megilleti. Vagyonkezelő: a működési terület szerinti NPI, mint a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv. A vagyonkezelő a kezelt vagyont rendeltetésének, a vagyonkezelési szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja és szedheti hasznait.
Barlang száraz járata: a barlang levegővel telt, ún. légteres járatai.
Barlang víz alatti járata: a barlang kizárólag merülés útján megközelíthető vízzel telt járatai.
Látogatási célú búvármerülés: barlangba vagy annak egy részére búvármerülés útján történő személyes behatolás, a barlang egészének vagy részének bejárása, illetve az ott történő tartózkodás, ha annak kizárólagos célja a barlang, barlangszakasz megtekintése.
Barlangi búvár képzettség megszerzésére irányuló barlangi búvármerülés: barlangba vagy annak egy részébe búvármerülés útján történő személyes behatolás, a barlang egészének vagy részének bejárása, illetve az ott történő tartózkodás, ha annak kizárólagos célja valamely barlangi búvárminősítés megszerzése.
A kutatási célú búvármerülés: az ismeretlen barlangok, barlangszakaszok búvármerülés útján történő feltárása (feltáró kutatása), továbbá a már ismert járatok, járatszakaszok tudományos megismerése, a barlang és környezeti tényezőinek felmérése, dokumentálása helyszíni tevékenység vagy a barlang állapotára fizikai hatással bíró egyéb tudományos célú tevékenység keretében. Eseti felmentés: a kormányhivatal a barlang és a kutatás jellegére, továbbá a kutatásért felelős személy egyéni felkészültségére, tapasztalatára és szakképzettségére tekintettel a kutatásvezetői képzettségi feltétel alól eseti felmentést adhat, ha a a kutatásért felelős személy vagy a kutatásban résztvevők közül legalább egy személy rendelkezik barlangi túravezető képzettséggel, és a felmentés az élet- és balesetvédelmi, valamint természetvédelmi szempontból kedvezőtlen következménnyel előreláthatóan nem jár.
Kutatásvezetői igazolvány: az a nagykorú, cselekvőképes személy szerezhet kutatásvezetői igazolványt, aki
a) barlangi túravezető esetén legalább alapfokú és bármely szakiskolai, barlangi kutatásvezető esetén legalább középfokú iskolai végzettséggel és barlangi túravezető végzettséggel rendelkezik,
b) a KTM rendeletben meghatározott elméleti és gyakorlati képzésen részt vett,
c) a képzést követően sikeres vizsgát tett.

Vonatkozó jogszabályok

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, 48. §-a, 51. § (3) bekezdés d) pontja, 68. § (1) és (9) bekezdése, 76. § (1) bekezdése. A barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet 18/C. § (1) és (5) bekezdése,18/B. § (1) és (7) bekezdése. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet, A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet. A környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet, a környezetvédelmi hatósági nyilvántartásról szóló 6/2002. (K.Ért.4.) KöM utasítás. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Többek között: a A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29. § (3) bekezdés b) pontja, 30. §-a, 31. §-a, 34. §-a, 35. §-a, 36. §-a, 50. §-a, 51. § (1) és (2) bekezdése, 52. § (1) bekezdése, 33. §-a, 68. §-a. 71.§ (1) bekezdése, 72.§ (1) bekezdése, 72.§ (2) bekezdése, 73/A.§-a, 78. §-a, 98. §-a , 99. § (1) bekezdése. Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés

Kulcsszavak

barlang, búvármerülés vagyonkezelő, jelentés, felmentés

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858