Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében az ügyfélszolgálatokon az alábbi óvintézkedések betartásával történik az ügyfélfogadás:
az ügyintézés előzetes időpontfoglalással történik
időpontfoglalás nélkül is lehetséges a védettségi igazolvánnyalés az azzal összefüggő személyi okmányokkal, valalmint az Ügyfélkapu létesítésévelkapcsolatos ügyintézés
(az időpontfoglalás - a gépjárművel kapcsolatos ügyek kivételével - Ügyfélkapu azonosítás nélkül is lehetséges),
az ügyféltérben nem lehet várakozni,
kötelező az arcot eltakaró maszk viselése,
az ügyintézés során be kell tartani a 1,5-2 m védőtávolságot az ügyfelek között,
Védett ásványok, ősmaradványok külföldre vitele iránti kérelem
Kódszám
OKTVF00145
Az ügy rövid leírása
A földtani természeti értékek általános védelme kiterjed a földtani, felszínalaktani képződményekre, ásványokra, ásványtársulásokra, ősmaradványokra. A ritka, különleges nagyságú, kifejlődésű, vagy szakmai, tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványok, ásványtársulások (a továbbiakban együtt: ásványok) és ősmaradványok körét, pénzben kifejezett értékét a természet védelméről szóló 1996. évi LIII törvény 52. § (1) bekezdése értelmében külön miniszteri rendelet állapítja meg. A védett ásványok, ásványtársulások körét és pénzbeni értékét a védett ásványok és ásványtársulások köréről és pénzben kifejezett értékéről szóló 21/2007. (VI. 20.) KvVM rendelet tartalmazza. A védett ásványok állami tulajdonban vannak. Védett ásványok, ősmaradványok külföldre vitele esetén végleges kiviteli engedély nem adható.
Ki jogosult az eljárásra?
Ki jogosult az eljárásra?: A polgári jog szabályai szerint cselekvőképes természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
Kizáró okok: Nincs ilyen korlátozó szabályozás.
Milyen adatokat kell megadni?
Ügyfél és képviselőjének a neve, lakcíme vagy székhelye (amennyiben van: telefonszám, faxszám, e-mail cím), az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelme.
Milyen iratok szükségesek?
A jogszabályok nem határozzák meg a benyújtandó dokumentumok körét, azonban szükséges megnevezni a külföldre vinni kívánt védett ásványok, ősmaradványok gyűjtésének helyét, időpontját, illetve birtokba kerülésének időpontját, módját. Szükséges csatolni a külföldre vinni kívánt védett ásványok, ősmaradványok tételes azonosításra alkalmas leírást és fényképeket.
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
Az eljárás során a kérelmezőnek igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell fizetnie, csak a természetvédelmi hatósági eljárási illetéket (melynek mértéke 5000 Ft), vagy az illetékmentességi nyilatkozatot kell csatolni. Az eljárási illeték megfizetésének módja: illetékbélyeg megvásárlásával; csekken, postai úton; átutalással; egyéb módon.Teljes személyes illetékmentességben részesül többek közt a költségvetési szerv, egyesület, köztestület, amennyiben az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.
Hol intézhetem el?
Megyei illetékességgel a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala; kivéve Pest megye és Budapest, ahol a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala.
Ügyintézés határideje
70 nap
Jogorvoslati lehetőség
Jogorvoslati lehetőség: Fellebbezésre van lehetősége az ügyfélnek.
Jogorvoslati lehetőség részletei: Pest Megyei Kormányhivatal
Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): Az illetékes természetvédelmi hatóság.
Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A döntés közlésétől számított 15 napon belül.
A benyújtási határidő: 10 000 Ft illeték
A fellebbezési illeték mértéke:
Amit még érdemes tudni (GYIK)
Mi számít védett ásványnak? Válasz: A védett ásványok és ásványtársulások köréről és pénzben kifejezett értékéről szóló 21/2007. (VI. 20.) KvVM rendeletben meghatározott, ritka, különleges nagyságú, kifejlődésű, vagy szakmai, tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványok, ásványtársulások. A védett ásvány természeti érték. A védett ásványokat, ősmaradványokat lehetőleg eredeti helyükön kell megőrizni, ha ez nem lehetséges, akkor a legkisebb károsodást okozó módszerrel a lelőhelyről eltávolítva, úgy kell elhelyezni, hogy az oktatási, tudományos és bemutatási célokat szolgáljon. A védett ásványok állami tulajdonban vannak. A védetté nyilvánítás előtt gyűjteménybe került példányok tulajdonjogát nem befolyásolja a rendelkezés, de annak változásakor az államot elővásárlási jog illeti meg. Bányászat és gyűjtés során feltárt védett ásvány és ősmaradvány észlelése esetén mi a teendő? Válasz: A gyűjtés és a bányászati tevékenység során feltárt védett ásványokat, ősmaradványokat az illetékes NPI-nak be kell jelenteni, és lehetővé kell tenni a leletmentésüket. Mi az ősmaradvány? Válasz: minden olyan fajba tartozó élőlény maradványa és életnyoma, amely ma már nem része a földi ökoszisztémának (kihalt); vagy a jelenleg is élő faj egyedének maradványa, ha kihalt természetes biológiai együttesben fordul elő. A védett ősmaradványok körének kihirdetéséről jelenleg nincsen hatályban rendelet.
Fontosabb fogalmak
Védett ásvány: A védett ásványok és ásványtársulások köréről és pénzben kifejezett értékéről szóló 21/2007. (VI. 20.) KvVM rendelet mellékletében meghatározott, ritka, különleges nagyságú, kifejlődésű, vagy szakmai, tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványok, ásványtársulások. A védett ásványok természeti értéknek minősülnek és állami tulajdonban vannak. Ősmaradvány: minden olyan fajba tartozó élőlény maradványa és életnyoma, amely ma már nem része a földi ökoszisztémának (kihalt); vagy a jelenleg is élő faj egyedének maradványa, ha kihalt természetes biológiai együttesben fordul elő. A védett ősmaradványok körének kihírdetéséről jelenleg nincsen hatályban rendelet. Külföldre vitel: a Magyarországi lelőhelyű védett ásvány, ősmaradvány lelőhelyéről történő eltávolítását követően Magyarország területén kívülre történő vitele.
Vonatkozó jogszabályok
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 4. § e) pont, 19 § (1) bekezdés, 52.§ -a, 68.§ (2), (3), (4) (6) bekezdé. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény XIII. melléklete, a védett ásványok és ásványtársulások köréről és pénzben kifejezett értékéről szóló 21/2007. (VI. 20.) KvVM rendelet. A környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet, és a környezetvédelmi hatósági nyilvántartásról szóló 6/2002. (K.Ért.4.) KöM utasítás. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény.Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Többek között: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29. § (3) bekezdés b) pont, 30. §-a, 31. §-a, 34. §-a, 35. §-a, 36. §-a, 50. §-a, 51. § (1) és (2) bekezdés, 52. § (1) bekezdés, 33. §-a, 68. §-a. 71.§ (1) bekezdés, 72.§ (1) bekezdés, 72.§ (2) bekezdés, 73/A.§-a, 78. §-a, 98. §-a, 99. § (1) bekezdés.
Kulcsszavak
védett ásvány, ősmaradvány külföldre vitel, vagyonkezelő
Országos Telefonos Ügyfélszolgálat
Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
