Akadálymentes verzió

Riasztási módszerek alkalmazása iránti kérelem

Kódszám

OKTVF00146

Az ügy rövid leírása

Amennyiben az ügyfél a célból, hogy megelőzze a védett állatfaj által okozott károkat, riasztási módszert kíván alkalmazni, a kérelmet a területileg illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához kell benyújtania.
Az eljárásért a kérelem benyújtásával egyidejűleg 5 000 Ft eljárási illetéket kell megfizetni, melyet a kérelmen illetékbélyeggben kell leróni.
Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
Fokozottan védett állatfajok esetén az engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.
A tevékenység csak az engedélyezési eljárás lefolytatásaként meghozott engedély határozat jogerőre emelkedése után kezdhető meg!

Ki jogosult az eljárásra?

aki a tevékenységet végezni kívánja; a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója; természetes személy esetében: cselekvőképes természetes személy
képviseletre van lehetőség

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelemnek tartalmaznia kell az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, és - amennyiben rendelkezésre állnak - egyedi környezetvédelmi azonosító adatokat.

Milyen iratok szükségesek?

Az illetékbélyeget a kérelemre szükséghes ragasztani.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az illeték mértéke: 5 000 Ft.
Megfizetésének módja: a kérelmen illetékbélyegben szüksséges leróni

Hol intézhetem el?

ahol az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolni kívánják

Ügyintézés határideje

70 nap

Jogorvoslati lehetőség

Általános esetben van lehetség fellebbezésre. Amennyiben az eljáró hatóság az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, a határozat ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs.
Amennyiben van helye fellebbezésnek, azt a Pest Megyei Kormányhivatalhoz kell címezni.

Az első fokon eljáró területileg illetékes kormányhivatalhoz
Fellebbezés esetén: a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül.

az alapeljárás illetékének kétszerese, azaz 10 000 Ft

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

nem áll rendelkezésre
lásd még: V. Kapcsolódó fájlok (5. munkalap): gyik_OKTVF00146.doc • Nem tudom kifizetni az eljárási díjat, lehet költségmentességet kérni?
A költségmentességről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 159. §-a és a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet rendelkezik
• Amennyiben nem fizettem meg az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg, megtehetem az eljárás során?
Az illetékekről szóló törvény alapján az illetéket az eljárás kezdeményezésekor kell a kérelmezőnek megfizetni.
Amennyiben nem kerül megfizetésre az illeték, úgy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 37. § (3) bekezdése értelmében a hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. A hatóság a hiánypótlási felszólításról szóló végzésében biztosít határidőt az illetékmegfizetésére.
• Hány példányban kell benyújtani a kérelmet?
A kérelmet egy példányban kell benyújtani.
• Mennyi idő alatt kapom meg az engedélyt?
Az ügyintézési idő legfeljebb 70 nap (mely azonban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben felsorolt okokból (pl. a hiánypótlás időtartamával meghosszabbodhat).
• Hol kell befizetni az illetéket?
A kérelmen kell leróni.
• Visszakapom az illetéket, ha visszavonom a kérelmemet?
Az illeték megfizetése a kérelem visszavonása esetén is kötelező, függetlenül a visszavonás időpontjától.
• Honnan tudom meg, hogy az adott állat védett-e?
A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet sorolja fel a védett állatok körét.
• Kárókatona riasztását kívánom végezni. Milyen szabályok vonatkoznak a tevékenységre?
A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 4/A. § (1) bekezdése szerint közegészségügyi okból, továbbá a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében – amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért – a kárókatona (Phalacrocorax carbo) riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető.
• Milyen szabályok vonatkoznak a seregély riasztására?
A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 4/A. § (1) bekezdése szerint közegészségügyi okból, továbbá a légiközlekedés biztonsága, valamint az ok
szerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében – amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért – a seregély (Sturnus vulgaris) riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető.
• Milyen szabályok vonatkoznak a hörcsög riasztására?
A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 4/A. § (1) bekezdése szerint közegészségügyi okból, továbbá a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében – amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért –a hörcsög (Cricetus cricetus) riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető.
• Mi a teendő, ha nem tudom egyedül megoldani a riasztást?
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 74. § (1) és (3) bekezdése rendelkezik a kérdéskörről, amely szerint védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzéséről, illetve csökkentéséről a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodik. Ha a kártételt a kötelezett nem képes megelőzni, kérheti a természetvédelmi hatóság hasonló célra irányuló intézkedését.
A természetvédelmi hatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére gondoskodik a riasztásban, befogásban, gyérítésben kellő szakértelemmel rendelkező szerv bevonásáról. A természetvédelmi hatóság saját kezdeményezése esetén az ebből eredő költségeket maga viseli. Ha a természetvédelmi hatóság beavatkozásával a tulajdonos, használó kérésének tett eleget, a költségek viselésére a közöttük létrejött megállapodás az irányadó.

Fontosabb fogalmak

egyed (példány): élő szervezet, annak valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota és származéka, valamint az elpusztult élőlény, illetve az a termék vagy készítmény, amelyről csomagolása vagy egyéb irat, adat, illetve körülmény alapján megállapítható, hogy a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz

Vonatkozó jogszabályok

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 3. § (2) bekezdés, 43.§ (2) bekezdés k) pont, 76. §(1) bekezdése, 78/B.§ (2)-(4) bekezdés, 80. § (1) bekezdés e) pont; a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § ff) pontja, 4. § (6) bekezdés, 6.§ (1) bekezdés, 17.§ (1) és (3) bekezdése, 21. § (1)-(2) bekezdés, 4. sz. melléklet; a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. számú melléklet; a környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm.r. 13. §, 15.§ a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól  szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. §, 21. § (1) bekezdés c) pont, 34-36.§-ok, 37. 21 (3) bekezdés, 40. §, 40/A. §, 50. §, 76.§ (1) bekezdés, 71.§ (1) bekezdése, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdése, 102. § (1) bekezdése; a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (3) bekezdés; , 1995. évi LIII. törvény 64/A. §-a, 66. § (3) bekezdés; a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 5. § (1)-(3) bekezdés; a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (7) bekezdés, 330. § (2) bekezdése; a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet; a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet

Kulcsszavak

védett állat, kártétel, riasztás, módszer, kormorán, seregély, hangágyú

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858