Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy 2020. május 25-től a kormányablakokban és okmányirodákban– Budapest kivételével – az ügyintézés minden ügykörben időpontfoglalás nélkül is lehetséges.

A fővárosi kormányablakokban a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt okmányok ügyintézéséhez szintén nem szükséges előzetesen időpontot foglalni, egyéb ügyekben  változatlanul kizárólag előzetes időpontfoglalással történik az ügyfélfogadás. Az elkészült okmányokat  postai úton kézbesítjük.

Továbbra is javasoljuk az időpontfoglalás és az elektronikus ügyintézési lehetőségek igénybevételét és kérjük a megfelelő óvintézkedések betartását (maszk viselése, védőtávolság, higiéniás előírások).

Felhívjuk továbbá szíves figyelmüket, hogy a kormányablakokban működő adóügyi ügyfélszolgálatokon ideiglenesen szünetel az ügyfélfogadás, illetve csökkentett nyitvatartással fogadják az ügyfeleket. Részletes tájékoztatást az adott kormányablak információs oldalán és a NAV honlapján találnak. Javasoljuk a NAV online szolgáltatásainak használatát.

Riasztási módszerek alkalmazása iránti kérelem

Kódszám

OKTVF00146

Az ügy rövid leírása

Amennyiben az ügyfél a célból, hogy megelőzze a védett állatfaj által okozott károkat, riasztási módszert kíván alkalmazni, a kérelmet a területileg illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához kell benyújtania.
Az eljárásért a kérelem benyújtásával egyidejűleg 5 000 Ft eljárási illetéket kell megfizetni, melyet a kérelmen illetékbélyeggben kell leróni.
Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
Fokozottan védett állatfajok esetén az engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.
A tevékenység csak az engedélyezési eljárás lefolytatásaként meghozott engedély határozat jogerőre emelkedése után kezdhető meg!

Ki jogosult az eljárásra?

Ki jogosult az eljárásra?: aki a tevékenységet végezni kívánja; a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója; természetes személy esetében: cselekvőképes természetes személy

Kizáró okok: képviseletre van lehetőség

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelemnek tartalmaznia kell az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, és - amennyiben rendelkezésre állnak - egyedi környezetvédelmi azonosító adatokat.

Milyen iratok szükségesek?

Az illetékbélyeget a kérelemre szükséghes ragasztani.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az illeték mértéke: 5 000 Ft.
Megfizetésének módja: a kérelmen illetékbélyegben szüksséges leróni

Hol intézhetem el?

Területileg illetékes megyei kományhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala
Fokozottan védett állatfaj esetén, ha a védett állatfajokra vonatkozó részletes szabályokat megállapító kormányrendelet másként nem rendelkezik, a Pest Megyei Kormányhivatal el tárgyi ügyben természetvédelmi hatóságként.

Ügyintézés határideje

70 nap

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség: Általános esetben van lehetség fellebbezésre. Amennyiben az eljáró hatóság az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, a határozat ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs.

Jogorvoslati lehetőség részletei: Amennyiben van helye fellebbezésnek, azt a Pest Megyei Kormányhivatalhoz kell címezni.

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv):

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): Az első fokon eljáró területileg illetékes kormányhivatalhoz

A benyújtási határidő: Fellebbezés esetén: a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül.

A fellebbezési illeték mértéke:

Amit még érdemes tudni (GYIK)

lásd még: V. Kapcsolódó fájlok (5. munkalap): gyik_OKTVF00146.doc • Nem tudom kifizetni az eljárási díjat, lehet költségmentességet kérni?
A költségmentességről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 159. §-a és a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet rendelkezik
• Amennyiben nem fizettem meg az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg, megtehetem az eljárás során?
Az illetékekről szóló törvény alapján az illetéket az eljárás kezdeményezésekor kell a kérelmezőnek megfizetni.
Amennyiben nem kerül megfizetésre az illeték, úgy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 37. § (3) bekezdése értelmében a hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. A hatóság a hiánypótlási felszólításról szóló végzésében biztosít határidőt az illetékmegfizetésére.
• Hány példányban kell benyújtani a kérelmet?
A kérelmet egy példányban kell benyújtani.
• Mennyi idő alatt kapom meg az engedélyt?
Az ügyintézési idő legfeljebb 70 nap (mely azonban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben felsorolt okokból (pl. a hiánypótlás időtartamával meghosszabbodhat).
• Hol kell befizetni az illetéket?
A kérelmen kell leróni.
• Visszakapom az illetéket, ha visszavonom a kérelmemet?
Az illeték megfizetése a kérelem visszavonása esetén is kötelező, függetlenül a visszavonás időpontjától.
• Honnan tudom meg, hogy az adott állat védett-e?
A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet sorolja fel a védett állatok körét.
• Kárókatona riasztását kívánom végezni. Milyen szabályok vonatkoznak a tevékenységre?
A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 4/A. § (1) bekezdése szerint közegészségügyi okból, továbbá a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében – amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért – a kárókatona (Phalacrocorax carbo) riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető.
• Milyen szabályok vonatkoznak a seregély riasztására?
A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 4/A. § (1) bekezdése szerint közegészségügyi okból, továbbá a légiközlekedés biztonsága, valamint az ok
szerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében – amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért – a seregély (Sturnus vulgaris) riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető.
• Milyen szabályok vonatkoznak a hörcsög riasztására?
A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 4/A. § (1) bekezdése szerint közegészségügyi okból, továbbá a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében – amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért –a hörcsög (Cricetus cricetus) riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető.
• Mi a teendő, ha nem tudom egyedül megoldani a riasztást?
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 74. § (1) és (3) bekezdése rendelkezik a kérdéskörről, amely szerint védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzéséről, illetve csökkentéséről a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodik. Ha a kártételt a kötelezett nem képes megelőzni, kérheti a természetvédelmi hatóság hasonló célra irányuló intézkedését.
A természetvédelmi hatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére gondoskodik a riasztásban, befogásban, gyérítésben kellő szakértelemmel rendelkező szerv bevonásáról. A természetvédelmi hatóság saját kezdeményezése esetén az ebből eredő költségeket maga viseli. Ha a természetvédelmi hatóság beavatkozásával a tulajdonos, használó kérésének tett eleget, a költségek viselésére a közöttük létrejött megállapodás az irányadó.

Fontosabb fogalmak

egyed (példány): élő szervezet, annak valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota és származéka, valamint az elpusztult élőlény, illetve az a termék vagy készítmény, amelyről csomagolása vagy egyéb irat, adat, illetve körülmény alapján megállapítható, hogy a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz

Vonatkozó jogszabályok

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 3. § (2) bekezdés, 43.§ (2) bekezdés k) pont, 76. §(1) bekezdése, 78/B.§ (2)-(4) bekezdés, 80. § (1) bekezdés e) pont; a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § ff) pontja, 4. § (6) bekezdés, 6.§ (1) bekezdés, 17.§ (1) és (3) bekezdése, 21. § (1)-(2) bekezdés, 4. sz. melléklet; a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. számú melléklet; a környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm.r. 13. §, 15.§ a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól  szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. §, 21. § (1) bekezdés c) pont, 34-36.§-ok, 37. 21 (3) bekezdés, 40. §, 40/A. §, 50. §, 76.§ (1) bekezdés, 71.§ (1) bekezdése, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdése, 102. § (1) bekezdése; a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (3) bekezdés; , 1995. évi LIII. törvény 64/A. §-a, 66. § (3) bekezdés; a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 5. § (1)-(3) bekezdés; a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (7) bekezdés, 330. § (2) bekezdése; a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet; a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet

Kulcsszavak

védett állat, kártétel, riasztás, módszer, kormorán, seregély, hangágyú

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858