Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Túlszaporodott állomány egyedeinek gyérítése iránti kérelem

Kódszám

OKTVF00148

Az ügy rövid leírása

Amennyiben az ügyfél védett állat túlszaporodott állományát gyéríteni kívánja, a kormányhivatal természetvédelmi hatóságához szükséges kérelmet benyújtania.
Az eljárásért a kérelem benyújtásával egyidejűleg 20 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A befizetésről szóló bizonylatot a kérelem benyújtásával egyidejűleg a területileg illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához kell megküldeni.
Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.

A tevékenység csak az engedélyezési eljárás lefolytatásaként meghozott engedély határozat jogerőre emelkedése után kezdhető meg!

Ki jogosult az eljárásra?

természetes személy, költségvetési szerv, valamint közhasznú szervezet
képviseletre van lehetőség

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelemek tartalmaznia kell: az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, és - amennyiben rendelkezésre állnak - egyedi környezetvédelmi azonosító adatokat

Milyen iratok szükségesek?

Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát a kérelemhez illetve a jogorvoslati kérelemhez csatolni kell.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Eljárási díjként igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértéke: 20 000 Ft.
Megfizetésének módja: az első fokon eljáró hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett, a vonatkozó jogszabály 2. mellékletében meghatározott előirányzat- felhasználási számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) postai úton befizetni.
A nemzeti park igazgatóságok tárgyi ügyben díjfizetési mentesség illeti meg.
Tipikusan előforduló egyéb eljárási költség nem merül fel.

Hol intézhetem el?

Területileg illetékes megyei kományhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala
Fokozottan védett állatfaj esetén, ha a védett állatfajokra vonatkozó részletes szabályokat megállapító kormányrendelet másként nem rendelkezik, a Pest Megyei Kormányhivatal el tárgyi ügyben természetvédelmi hatóságként.

Ügyintézés határideje

70 nap

Jogorvoslati lehetőség

Általános esetben van lehetség fellebbezésre. Amennyiben az eljáró hatóság az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, a határozat ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs
Amennyiben van helye fellebbezésnek, azt a Pest Megyei Kormányhivatalhoz kell címezni.

Az első fokon eljáró területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséghez.
Fellebbezés esetén: a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül.

a díjtétel 50%-a, azaz 10 000 Ft
Társadalmi szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a társadalmi szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja az 1. melléklet I-V. pontjában meghatározott díjtétel 1%-a.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

nem áll rendelkezésre
lásd még: "V. Kapcsolódó fájlok" (5. munkalap) : gyik_OKTVF00148.doc
Gyakran ismételt kérdések

• Nem tudom kifizetni az eljárási díjat, lehet költségmentességet kérni?
A költségmentességről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 159. §-a és a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet rendelkezik
• Amennyiben nem fizettem meg az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg, megtehetem az eljárás során?
A környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III.30.) FM rendelet 5. § (3) bekezdése szerint a díjat az eljárás kezdeményezésekor kell a kérelmezőnek megfizetni, és az (6) bekezdés szerint a díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a kérelem, illetve a jogorvoslati kérelem előterjesztéséhez mellékelni kell.
Amennyiben nem kerül megfizetésre az igazgatási szolgáltatási díj, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 37. § (3) bekezdése értelmében a hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. A hatóság a hiánypótlási felszólításról szóló végzésében biztosít határidőt a díj megfizetésére.

• Hány példányban kell benyújtani a kérelmet?

A kérelmet egy példányban kell benyújtani.

• Mennyi idő alatt kapom meg az engedélyt?

Az ügyintézési idő legfeljebb 70 nap (mely azonban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben felsorolt okokból (pl. a hiánypótlás időtartamával) meghosszabbodhat.

• Hol kell befizetni a díjat?
A díj megfizethető a Kormányhivatal számlaszámára való banki utalással vagy postai úton, a Kormányhivataltól igényelt sárga csekken.
• Visszakapom a díjat, ha visszavonom a kérelmemet?
A díj megfizetése a kérelem visszavonása esetén is kötelező, függetlenül a visszavonás időpontjától.
• Kárókatona gyérítését kívánom végezni. Milyen szabályok vonatkoznak a tevékenységre?
A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 4/A. § (1) bekezdése szerint közegészségügyi okból, továbbá a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében – amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért – a kárókatona (Phalacrocorax carbo) riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető.
A (3)-(4) bekezdés szerint: a kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, valamint a halászati őr a halállományokban keletkezett károk mérséklése érdekében, amennyiben tevékenységét:
a) az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű használójával megállapodást kötve,
b) védett természeti területen, illetve különleges madárvédelmi területen kívül,
c) szeptember 1. és január 31. között,
d) a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel, valamint
e) az okszerű vadgazdálkodás akadályozása nélkül
végzi.
A kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítése során ólomsörét használata tilos.
• Milyen szabályok vonatkoznak a seregély gyérítésére?
A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 4/A. § (1) bekezdése szerint közegészségügyi okból, továbbá a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében – amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért – a seregély (Sturnus vulgaris) riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető.
Az (5) bekezdés szerint a seregély (Sturnus vulgaris) gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, a hegyközség területén működő hegyőr, valamint az ott mezőőri szolgálatot ellátó személy, kizárólag a szőlő- és gyümölcsültetvényekben, valamint csemegekukorica-táblákon, azok termésének megóvása, illetve az azokban keletkező károk mérséklése érdekében, amennyiben tevékenységét
a) az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű használójával megállapodást kötve,
b) védett természeti területeken, illetve különleges madárvédelmi területeken kívül,
c) augusztus 1. és október 31. között,
d) a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel, valamint
e) az okszerű vadgazdálkodás akadályozása nélkül
végzi.
• Milyen szabályok vonatkoznak a hörcsög gyérítésére?
A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 4/A. § (1) bekezdése szerint közegészségügyi okból, továbbá a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében – amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért –a hörcsög (Cricetus cricetus) riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető.
A (7) bekezdés szerint a hörcsög (Cricetus cricetus) gyérítését – a növénytermesztésben keletkezett károk mérséklése érdekében – védett természeti területen kívül, az ingatlan tulajdonosa, illetve jogszerű használója által megbízott személy engedély nélkül végezheti március 1-től május 31-ig Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén, amennyiben a lakott hörcsögkotorékok száma hektáronként meghaladja a kettőt.
A (8) bekezdés értelmében a (7) bekezdésben biztosított gyérítési lehetőség során elpusztított hörcsögök (Cricetus cricetus) prémjének, illetve az abból készített termékeknek a tartása, hasznosítása, bemutatása – a külön jogszabályban meghatározott közérdek bizonyításának hiányában is – engedélyezhető, amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért.
• Mi a teendő, ha nem tudom egyedül megoldani a gyérítést?
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 74. § (1) és (3) bekezdése rendelkezik a kérdéskörről, amely szerint védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzéséről, illetve csökkentéséről a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodik. Ha a kártételt a kötelezett nem képes megelőzni, kérheti a természetvédelmi hatóság hasonló célra irányuló intézkedését.
A természetvédelmi hatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére gondoskodik a riasztásban, befogásban, gyérítésben kellő szakértelemmel rendelkező szerv bevonásáról. A természetvédelmi hatóság saját kezdeményezése esetén az ebből eredő költségeket maga viseli. Ha a természetvédelmi hatóság beavatkozásával a tulajdonos, használó kérésének tett eleget, a költségek viselésére a közöttük létrejött megállapodás az irányadó.

Fontosabb fogalmak

egyed (példány): élő szervezet, annak valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota és származéka, valamint az elpusztult élőlény, illetve az a termék vagy készítmény, amelyről csomagolása vagy egyéb irat, adat, illetve körülmény alapján megállapítható, hogy a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz;

Vonatkozó jogszabályok

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 3. § (2) bekezdés, 43.§ (2) bekezdés b) pont, 76. §(1) bekezdése, 78/B.§ (2)-(4) bekezdés, 80. § (1) bekezdés e) pont; a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § ff) pontja, 4. § (6) bekezdés, 6.§ (1) bekezdés, 17.§ (1) és (3) bekezdés, 21. § (1)-(2) bekezdés, 4. sz. melléklet; a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. számú melléklet; a környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 13. §, 15. §; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól  szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. §, 21. § (1) bekezdés c) pont, 34-36.§-ok, 37. 21 (3) bekezdése, 40. §, 40/A. §, 50. §, 76.§ (1) bekezdés, 71.§ (1) bekezdés, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdése, 102. § (1) bekezdése; a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (3) bekezdése; , 1995. évi LIII. törvény 64/A. §-a, 66. § (3) bekezdése; a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 5. § (1)-(3) bekezdése; a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (7) bekezdés, 330. § (2) bekezdése; a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet; a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet

Kulcsszavak

védett állat, kártétel, riasztás, módszer, kormorán, seregély, hangágyú

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858