Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat szaporítása iránti kérelem

Kódszám

OKTVF00150

Az ügy rövid leírása

Aki természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó védelemben részesülő veszélyes állatot (különösen veszélyes, közepesen veszélyes, vagy elővigyázatosságot igénylő állatot) kíván tartani, a természetvédelmi hatóság engedélyét kell megszereznie, illetve elővigyázatosságot igénylő állatfaj esetén azt be kel jelentenie. A veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet (a továbbiakban: R.)
Állattartó az, aki az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli.

Ki jogosult az eljárásra?

R. 4. § (2) Különösen veszélyes állatfaj egyede kizárólag
a) állatkertben, és
b) a (3) bekezdés szerinti korlátozással cirkuszi menazsériában
tartható.
(3) Cirkuszi menazséria számára kizárólag méreggel nem rendelkező különösen veszélyes állatfaj egyedének tartása és szaporítása engedélyezhető.
(4) Különösen veszélyes állatfaj egyedének tartására engedély akkor adható, ha az állatkert vagy a cirkuszi menazséria
a) olyan cselekvőképes személyt alkalmaz az állat gondozására, aki a 7. § szerinti képesítéssel vagy szakmai tapasztalattal rendelkezik, és
b) amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, biztosítja az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási és a 4. mellékletben előírt biztonsági feltételeket.

R. 5. § (2) Közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartása azon természetes személynek engedélyezhető, aki
a) cselekvőképes,
b) a 7. § szerinti képesítéssel vagy szakmai tapasztalattal rendelkezik,
c) rendelkezik a (6) bekezdés szerinti valamennyi szükséges hozzájáruló nyilatkozattal, és
d) amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, biztosítja az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási és a 4. mellékletben előírt biztonsági feltételeket.
(3) Közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartása azon jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek engedélyezhető, amely
a) olyan cselekvőképes személyt alkalmaz az állat gondozására, aki a 7. § szerinti képesítéssel vagy szakmai tapasztalattal rendelkezik,
b) rendelkezik a (6) bekezdés szerinti valamennyi szükséges hozzájáruló nyilatkozattal, és
c) amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, biztosítja az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási és a 4. mellékletben előírt biztonsági feltételeket.

R. 6. § (2) Elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyedét olyan természetes személy tarthatja, aki
a) cselekvőképes, és
b) amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, biztosítja az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási és a 4. mellékletben előírt biztonsági feltételeket.
(3) Elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyedét olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tarthatja, amely
a) cselekvőképes személyt alkalmaz az állat gondozására, és
b) amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, biztosítja az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási és a 4. mellékletben előírt biztonsági feltételeket.

Méreggel rendlekző fajok esetén továbbí szigorítások találhatóak az R-ben!
Nem csak személyesen járhat el. Lehetőség van arra, hogy az ügyfél helyett törvényes képviselője vagy az általa, illetve törvényes képviselője által arra meghatalmazott személy járjon el. A meghatalmazást az iratokhoz csatolni kell.

Milyen adatokat kell megadni?

A kérelmező személyére vonatkozó adatok, a kérelem tárgyát képező állatra vonatkozó adatok, a szaporítási mód meghatározása, mellékelendő igazolások.

Milyen iratok szükségesek?

Az egyed származását igazoló dokumentumok, a szaporulat elhelyezésére vonatkozó szándéknyilatkozat. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát a kérelemhez illetve a jogorvoslati kérelemhez csatolni kell.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Eljárási díjként igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértéke 5.000 Ft A díjat az első fokon eljáró hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) postai úton befizetni. A jogorvoslati eljárásért befizetett díjat az első fokon eljáró hatóság a jogorvoslati kérelem, illetve az ügy összes iratainak a felterjesztésével egyidejűleg átutalja a másodfokon eljáró hatósághoz.

Hol intézhetem el?

Védett állatok esetén az eljáró hatóság az a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség, melynek illetékességi területén a védelemben részesülő veszélyes állatfaj szaporítását végezni kívánják. Fokozottan védett állatok esetén az OKTF.

Ügyintézés határideje

70 nap.

Jogorvoslati lehetőség

Általános esetben van lehetőség fellebbezésre. Amennyiben az eljáró hatóság az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, a határozat ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, annak bírósági felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a közléstől számtott harminc napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett keresettel lehet kérni.
Amennyiben van helye fellebbezésnek, azt az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez kell címezni.
Amennyiben a döntés csak bírósági úton támadható meg, a keresetet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kell címezni.
A fellebbezést ahhoz a hatósághoz kell benyújtani, amelyik a megtámadott döntést hozta. Védett állatok esetén a kormányhivatalhoz, fokozottan védett állatok esetén az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) részére.
Fellebbezés esetén: a döntés közlésétől számított 15 napon belül.
Bírósági felülvizsgálat esetén: közléstől számított harminc nap.
A jogorvoslati eljárás díja az első fokú eljárás díjtételének 50%-a: 2 750 Ft igazgatási szolgáltatási díj

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Nincs.
Kérdés: Mi minősül természetes személy számára a veszélyes állat tartásához szükséges képesítésnek? Válasz: .R. 7. §:a) állatgondozó, állategészségügyi, állattenyésztő, vadgazdálkodási középfokú szakmai végzettségek valamelyikével,
b) biológus, zoológus, állatorvos, állattenyésztő, vadgazdálkodási, biológia szakos tanári felsőfokú szakmai végzettségek valamelyikével,
c) állatkertben, vadasparkban, cirkuszban, kisállat-kereskedésben vagy kísérleti állatot tenyésztő, beszállító és felhasználó intézményben (a továbbiakban együtt: intézmény) a veszélyes állatok tartása területén szerzett legalább öt éves, a munkáltató által igazolt szakmai tapasztalattal, vagy
d) az adott fajcsoport tekintetében legalább öt év folyamatos, tartási engedéllyel igazolt tartási gyakorlattal
kell rendelkeznie.
Kérdés: Milyen speciális szabályok vonatkoznak már tartott állatokra? Válasz: R. 25. §: (1) Az e rendelet hatálybalépésekor – a (2) bekezdés kivételével – engedéllyel tartott, illetve e rendelet hatálybalépése előtt nem engedélyköteles
a) különösen és közepesen veszélyes hüllők, madarak és emlősök egyedeit egyedi azonosítóval kell megjelölni, és ezt követően,
b) az a) pontba nem tartozó különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedeire
2016. március 1-jéig e rendelet szerinti tartási engedélykérelmet kell benyújtani a természetvédelmi hatóságnak.
(2) Az e rendelet hatálybalépésekor állatkertben engedéllyel tartott, illetve e rendelet hatálybalépésekor állatkertben tartott, de a rendelet hatályba lépése előtt nem engedélyköteles különösen vagy közepesen veszélyes hüllők, madarak és emlősök egyedeit egyedi azonosítóval kell ellátni és a jelölés tényét 2016. március 1-jéig igazolni kell a természetvédelmi hatóságnak.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti veszélyes állatok további tartására e rendelet előírásait kell alkalmazni 2016. június 1-jétől azzal, hogy az állat tartójának nem kell rendelkeznie
a) az 5. § (6) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozattal, továbbá
b) az e rendelet hatályba lépése előtt nem engedélyköteles közepesen és különösen veszélyes állatok esetében a 7. § szerinti képesítéssel vagy szakmai tapasztalattal.
(4) Az (1) bekezdés szerinti különösen veszélyes állatok szaporítása a cirkuszi menazsériában és az intézményben tartott állatok kivételével tilos.

Fontosabb fogalmak

A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajok körét a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az állattartó fogalma: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli. A veszélyes állatok körét a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendeletmellékletei tartalmazzák. Ld. 5. sz. munkalap

Vonatkozó jogszabályok

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 20. § (3) és (8) bekezdés, 22. § (1)-(3) bekezdés, 23. §;a környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 33. § (3) bekezdés, 2. számú melléklet; a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (2) bekezdés, 76. § (1) bekezdés; a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 4. § (4) bekezdés, 2. számú melléklet; A veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet , A környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló143/2015. (III.31.) FM. rendelet I. fejezet 29. 3.c.. pont; A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 15. § (5) bekezdés, 37.§ (3) bekezdés, 38. § (4) bekezdés, 71. § (1) bekezdés, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés; az egyes állatok szaporításának, a szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének állat-egészségügyi feltételeiről szóló 61/2002. (VIII. 1.) FVM rendelet 1. § (3) bekezdés, 2. § 3. pont, 14-15. §; a polgári perrendtarrtásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (7) bekezdés és 330. § (2) bekezdés; a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet 1. §; a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 1. § d) pont, 2. § (5) bekezdés, 12. §; A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 64/A. § (3) és (5) bekezdés; a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény; a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről szóló 311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet.

Kulcsszavak

veszélyes állat, szaporítás (természetes úton történő fedeztetés, mesterséges termékenyítés, továbbá genetikai anyag felhasználás), szaporulat

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858