Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Környezetvédelmi engedély módosítása iránti kérelem

Kódszám

OKTVF00234

Az ügy rövid leírása

Amennyiben az ügyfél a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 10. § (8) bekezdése szerint kívánja a környezetvédelmi engedélye módosítását, az illetékes kormányhivatalhoz szükséges kérelmet benyújtania. (A környezeti hatásvizsgálati eljárás szempontjából a jelentős, illetve a nem jelentős módosítást jelentő változtatásokra eltérő szabályok vonatkoznak, ezért a kormányhivataloknak a kérelem tárgyától függően kell különböző eljárási szabályokat alkalmaznia.) Amennyiben a tárgyi ügy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá tartozik, az eljárásra az általánostól eltérő szabályok vonatkoz(hat)nak. Az eljárásért a kérelem benyújtásával egyidejűleg a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 2. és 4. számú mellékletének vonatkozó pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A befizetésről szóló bizonylatot a kérelem benyújtásával egyidejűleg az illetékes kormányhivatalrészére meg kell küldeni.
A tevékenység csak az engedélyezési eljárás lefolytatásaként meghozott engedély határozat jogerőre emelkedése után kezdhető meg / folytatható!
Az illetékes kormányhivatal hivatalból is módosíthatja a környezetvédelmi engedélyt, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

Ki jogosult az eljárásra?

1.) környezethasználó (aki a Korm. rendeletben meghatározott tevékenység megvalósítását kérelmezi vagy folytat), illetve az általa meghatalmazott személy.
2.) Amennyiben a tárgyi ügy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá tartozik, azaz Korm. rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították, a projekt megvalósítója.
Az ügy elintézése során lehetőség van képviseletre (pl. meghatalmazás).

Milyen adatokat kell megadni?

1.) A kérelem kötelező tartalma: az ügyfélnek és a képviselőjének a neve, lakcíme vagy székhelye, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelme, és - amennyiben rendelkezésre állnak - egyedi környezetvédelmi azonosító adatok (Lásd IV. munkalap No 3.). A kérelmet a kérelmező eredeti aláírásával kell ellátni.
2.) A külön jogszabályokban meghatározott engedélyek iránti kérelmeket a vonatkozó rendelkezések szerinti tartalmi követelményekkel.
3.) A minősített adatot, illetve az üzleti titok meg kell jelölni (és külön iratban kell csatolni).

Milyen iratok szükségesek?

A kérelemhez csatolnia kell a jogszabályban előírt mellékleteket:
1.) Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a kérelemhez kell mellékelni.
2.) A módosításra irányuló kérelem tárgyától függően kell benyújtani pl. az engedélyes adataiban bekövetkezett változást igazoló dokumentumokat, vagy a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő által készített, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló Korm. rendelet által meghatározott tartalmi követelményeket kielégítő, a 6-7. számú melléklet figyelembevételével elkészített dokumentációt két ("Kibocsátó félként" három) nyomtatott példányban és egy ("Kibocsátó félként" két) példány elektronikus adathordozón, vagy a külön jogszabályokban meghatározott engedély(ek) módosítása iránti kérelm(ek)et a vonatkozó rendelkezések szerinti tartalmi követelményekkel. A minősített adatot, illetve az üzleti titok meg kell jelölni.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke tevékenységenként eltérő a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 2. vagy 4. melléklete szerint. Megfizetésének módja: az első fokon eljáró hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett, a vonatkozó jogszabály 7. mellékletében meghatározott előirányzat- felhasználási számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) postai úton befizetni. Egyéb, tipikusan előforduló eljárási költség nem merül fel. (Speciális szabály: A kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárást - az ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályok szerint fizetendő illeték vagy díj helyett - a Kormány kormányrendeletben meghatározott mértékű, az eljáró hatóság és - szakhatóság közreműködése esetén - a szakhatóság bevételét képező igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséhez kötheti.) Az egyedi környezetvédelmi azonosító adat létrehozására irányuló kérelem igazgatási szolgáltatási díj, illetve illetékmentes. A szakhatóság közreműködésénak díjával kapcsolatos tájékoztatást.

Hol intézhetem el?

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják.

Ügyintézés határideje

Legfeljebb 70 nap. (Speciális szabály: Kiemelt jelentőségű ügy esetén a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban legfeljebb 42 nap lehet.) Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra illetékességgel rendelkező kormányhivatalhoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Az ügyintézési határidőbe be nem számítandó időtartamokat (pl. a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, stb.) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, valamint a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárással összefüggésben a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló Korm. rendelet 12. § (5) bekezdése tartalmazza.

Jogorvoslati lehetőség

A döntés ellen lehetőség van fellebbezésre.
A fellebbezést a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának kell címezni.
Kivétel: A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény szerint kiemelt jelentőségű ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult a törvény 1/A. § (2) bekezdés alkalmazásával első fokon eljáró hatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló hatóság, illetőleg a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, azaz a fellebbezést ennek a hatóságnak kell címezni.

Az első fokon eljáró kormányhivatalhoz kell benyújtani.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A döntés közlésére vonatkozó szabályokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 78. §-a határozza meg.
A jogorvoslati eljárás díjának mértéke a díjtétel 50%-a, illetve természetes személyek és társadalmi szervezetek esetén (amennyiben nem a társadalmi szervezet kérelmére indult az eljárás) jogorvoslati eljárás a díjtétel 1%-a.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

A Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló Korm. határozat végrehajtása során elkészült ügyintézési kézikönyv és részletes ügyleírás áll rendelkezésre az ügyfelek tájékoztatása érdekében a következő linken: http://folyamatokegyszeruen.hu (Eljárások címszó alatt).
1. Mikor és milyen módon kell megfizetnem a kérelmezett eljárás illetékét/igazgatási szolgáltatási díját?
- Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdésére figyelemmel a törvény mellékletének XIII. fejezete szerint, ha jogszabály a kérelemre induló környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi közigazgatási hatósági eljárásokra igazgatási szolgáltatási díjat nem állapít meg, az alapeljárás illetéke 5000 forint. Az Itv. 28. § (4) bekezdése értelmében, nem tárgya a közigazgatási hatósági eljárási illetéknek az olyan eljárás, amelyért a 67. §-ban említett módon megállapított díjat kell fizetni. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni a törvényben foglaltak kivételével. Az illeték megfizetésére, illetve annak hiánypótlására a törvény további rendelkezéseket tartalmaz.

- Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének módja: az első fokon eljáró hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 7. mellékletében meghatározott előirányzat- felhasználási számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) postai úton befizetni.a. A díj befizetését igazoló bizonylatot a kérelemhez kell mellékelni.

2. Milyen esetekben mentesülhet az ügyfél a díjfizetés kötelezettsége alól?
A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet. A személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet tartalmazza a mentességre vonatkozó rendelkezéseket, illetve a benyújtandó adatokat.
Törvény költségmentességet gazdálkodó szervezet, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére is megállapíthat.

3. Ha visszavonom az eljárás megindítására irányuló kérelmemet a hatóság visszatéríti a befizetett díjat?
A hatóság nem téríti vissza a befizetett díjat kérelem visszavonása esetén.
(Ha a kérelmező eljárás megindítása nélkül fizetett díjat vagy a jogszabályban meghatározott összegnél magasabb díjat fizetett, akkor a befizetési bizonylattal vagy másolatával lehet kérni a visszatérítést. A hatóság a visszatérítési igényt ellenőrzi.)

4. Mikor kell rendelkeznem egyedi környezetvédelmi azonosítókkal (KÜJ/KTJ azonosító)?
A 78/2007. (IV.24.) Korm. rendelet 2. § (3) és (4) bekezdései szerint a közigazgatási eljárás során - amennyiben ezek az azonosítók még nem állnak rendelkezésre - az eljárás alanyait KÜJ, az érintett környezetvédelmi objektumokat KTJ azonosítóval kell ellátni. Környezetvédelmi adatszolgáltatást kizárólag KÜJ, KTJ azonosító birtokában lehet teljesíteni. Egyedi környezetvédelmi azonosítókat a hatóság az ügyfél kérelmére adja ki. Amennyiben a hatóság eljárása során észleli az azonosítók hiányát, úgy azokat hivatalból hozza létre.

5. Eljárhat-e helyettem általam meghatalmazott személy? A képviseleti jogosultságát kinek és mikor kell igazolnia?
Igen! A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A meghatalmazott köteles eredeti az írásbeli meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni. Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, vagy a meghatalmazást ügyintézési rendelkezésben kell megtenni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges; az ügyvédi meghatalmazásra egyebekben az erre vonatkozó külön jogszabályok irányadók. Az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazás esetén a meghatalmazott a képviseleti jogosultságát az ügyintézési rendelkezésre irányadó szabályok szerint igazolja.

6. A hatásterületet elegendő térképen jelölni?
A teljes (valamennyi szakterületi jogszabály alapján vizsgálat legnagyobb) hatásterülettel érintett ingatlanokat egyértelműen kell azonosítani, mert a hatóságnak a hatásterületen élő ügyfeleket és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szerint meghatározott szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton kell értesíteni, továbbá a kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyfelek "bejelentkezése" esetén az ügyféli jogállás tárgyában végzést kell hoznia.
A mellékelt dokumentációk szerinti teljes hatásterület lehatárolása, bemutatása ugyanakkor nem mindig teszi lehetővé a kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyfelek egyértelmű azonosítását, ezért a hatásterületet pl. helyrajzi számokat felismerhető/leolvasható módon tartalmazó térképen kell ábrázolni vagy kigyűjtve táblázatban kell felsorolni.
Kiemelendő, hogy a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban a környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott politikai pártnak és érdekképviseletnek nem minősülő egyesületek közül azokat illeti meg a működési területükön az ügyfél jogállása, amelyek a hatásterületen működnek.
7. Megkezdhetem-e a tevékenységet a kérelem benyújtását, illetve a határozat kézhezvételét követően?
Nem! A tevékenység csak a határozat jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg /folytatható.

8. Az általános eljárási szabályoktól milyen esetben térnek el a hatóságoknak, azaz vannak e kivételek az általános eljárási szabályok alól?
A Ket. 14. § (3) bekezdése szerint, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló külön törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet e törvénytől és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg: a hiánypótlásra, a kézbesítésre, az ügyfél tájékoztatására, a hatáskörre, az illetékességre, a szakhatóság közreműködésére.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény alapján a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra a törvény hatálya kiterjed, így speciális eljárási szabályok alkalmazandók. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek tekintetében a jogszabály 25/A. § és 25/B. §-ai különös határidőket állapítanak meg.

9. Mit kell tennem a változás-bejelentési kötelezettség keretében (a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 82. §)?
Amennyiben 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezik, az abban alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást az érdekelt köteles a környezetvédelmi hatóságnak tizenöt napon belül bejelenteni.

10. Mely tevékenységek esetén kell környezetvédelmi megbízottat alkalmazni?
A Kormány által jogszabályban meghatározott környezethasználatok esetében - a környezetvédelemmel összefüggő feladatok ellátása érdekében - a környezethasználónak megfelelő szakismerettel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni, megbízni. A megbízott jogait és kötelezettségét, illetve feladatainak részletezését írásban (munkaszerződésben, szerződésben) kell rögzíteni. A megbízott köteles előzetesen felhívni a szervezet minden szerve és tisztségviselője figyelmét arra, hogy valamely tervezett intézkedés környezetvédelmi jogszabályt, előírást sért. Nem lehet megbízott, akit környezet sérelmével vagy veszélyeztetésével kapcsolatos bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, az ítélet hatálya alóli mentesülésig. Vonatkozó jogszabályok: a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásához szóló 93/1996. (VII.4.) Kormányrendelet és a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII.4.) KTM rendelet

Eljárás-specifikus:
11. A benyújtandó dokumentációnak vannak jogszabályban meghatározott kötelező tartalmi elemei? A dokumentációt ki készítheti el?
- A környezeti hatásvizsgálati eljárást a kormányhivatal a környezethasználó kérelmére indítja meg. A kérelem mellé csatolni kell - ha történt előzetes vizsgálat vagy előzetes konzultáció, az azt lezáró határozatra vagy az annak során adott véleményre, továbbá a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2/A. §-ban meghatározott esetben a kormányhivatal szakhatósági állásfoglalásában vagy a kormányhivatal saját hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárás során hozott, az eljárás felfüggesztéséről szóló végzésben foglaltakra figyelemmel készített - környezeti hatástanulmányt. A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. A környezeti hatástanulmány egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken - a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján - szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el.
- A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint, az összevont eljárást a kormányhivatal a környezethasználó - az előzetes vizsgálatot lezáró határozat, vagy ha történt előzetes konzultáció, az annak során adott vélemény, továbbá a 6-8. számú melléklet figyelembevételével elkészített - kérelmére indítja meg.

12. Mi a teendő, ha a dokumentációban üzleti titoknak értékelt adatot / minősített adatot kellene megadnom?
A hatóság az eljárása során - jogszabályban meghatározott módon és körben - jogosult az eljárás lefolytatásához szükséges védett adat (pl.: minősített adat, üzleti titok) megismerésére.
A környezeti hatástanulmányban meg kell jelölni azokat az adatokat, amelyek törvény értelmében minősített adatnak minősülnek vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képeznek.


13. NATURA 2000 terület érintettsége esetén a hatásbecslést mikor kell lefolytatni?
A környezeti hatásvizsgálati eljárást az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló külön jogszabályban meghatározott hatásbecslési eljárás szabályaira tekintettel kell lefolytatni.
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet értelmében a hatásbecslést a környezeti hatásvizsgálati eljárásban kell lefolytatni, ha a beruházás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály hatálya alá tartozik. A hatásbecslési dokumentációt a környezeti hatástanulmány önálló részeként kell elkészíteni.

14. Az engedélyem a hatóság által visszavonható-e?
Igen! A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt visszavonja, ha a jogerőre emelkedéstől számított öt éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak. (a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 72. §)
Ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé, a felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt - hivatalból vagy kérelemre - módosíthatja.

15. A tervezett tevékenységem a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletnek csak a 3. számú mellékletében szerepel. Mely esetekben kell mégis a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély, azaz mikor kell környezeti hatásvizsgálati eljárást lefolytatni?
a. ha a kormányhivatal- az előzetes vizsgálat eredményének és a rendelet 5. számú mellékletének figyelembevételével - az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatában megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások származhatnak, vagy
b. ha a tervezett tevékenység a rendelet 3. számú mellékletében szerepel, azonban nem éri el a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket, vagy a 3. számú mellékletben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, de a kormányhivatalg más hatósági, szakhatósági eljárásban megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek.

A környezethasználó kérelmére a kormányhivatal - előzetes vizsgálati eljárás nélkül - környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat le, ha a környezethasználó olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel.

Fontosabb fogalmak

1.) környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői.
2.) hatásterület törvényi fogalma: az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet. A környezeti hatástanulmány készítésekor a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló Korm. rendelet 7. számú melléklete szerinti hatásterület meghatározást kell figyelembe venni.
3.) a környezeti hatásvizsgálati eljárás: a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységnek
- a) a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként a műemlékekre, műemléki területekre és régészeti örökségre is),
- b) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, éghajlatra, természeti (ökológiai) rendszerre való hatásainak, továbbá
- c) az előbbi hatások következtében az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében - különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben - várható változásoknak az egyes esetek sajátosságainak figyelembevételével történő meghatározására, valamint a tevékenység ennek alapján történő engedélyezhetőségére terjed ki a 6-16. §-ok rendelkezései szerint.
4.) kapcsolódó létesítmény: a tevékenységet elősegítő, kiegészítő, kiszolgáló építmény a telepítés helyén.
5.) összetartozó tevékenység: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló Korm. rendelet 3. számú melléklet szerinti és az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel azonos, a környezethasználó által e tevékenységekkel azonos vagy szomszédos ingatlanon, közös beruházási céllal megkezdeni tervezett olyan tevékenység, amely a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték alá esik, azonban megkezdése esetén az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel együtt a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték teljesül;
6.) területfoglalás: a tevékenység megvalósításához szükséges telek vagy telkek teljes és összes területe.
7.) a kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, melynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást idézhet elő. (Egyébként a határértékeket igénybevételi, illetőleg kibocsátási és szennyezettségi határértékként kell meghatározni.)
 8.) a jelentős módosítás fogalmát, továbbá azt, hogy milyen módosítás nem minősül jelentősnek, illetve mi nem minősül a tevékenység módosításának, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése tartalmazza.

Vonatkozó jogszabályok

­ a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 1-8. §, 14. § (3) bekezdés, 15-26. §, 28/A-59. §, 61-81/B. §, 86. § (4) bekezdés, 95-107. §, 153-159. §, 172. §
­ a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 12-36. §, 49-50. §, 64/A. §, 66-72. §, 7381. §, 87. §, 90-92. §, 95/A. §, 96/B-98. §, 108. §
­ a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendele 9. § (3) bekezdés, 13. § (1) bekezdése, 28. § (4) bekezdése, 2. melléklet, 4-6. melléklet
­ a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 1. § 2. § 3. §, 5-6/B. §
­ a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1-2. §, 5. § (7)-(8) bekezdés, 5/B. § (8) bekezdése, 6-25/B. §, 1-3. sz. és 6-11. sz. mellékletek
­ a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXXI. törvény
­ a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § a) és b) pontja
­ a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. § (2)-(3) bekezdés
­ a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. § (2) bekezdés, 8. §
­ az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 6. §, 28-29. §, 31. § (2), (4) és (6) bekezdés, 67. § (1) bekezdés, 73/A. § (1) és (3) bekezdés, 78. § (1)-(3) bekezdés, 87. § (1) bekezdés, 82. § (1) bekezdés, 86. §, melléklet XIII. fejezete
­ a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 2. § (1), (2), (5), (6), (7) bekezdés, 5. § (1), (3), (5), (6), (7) bekezdés, 9. §, valamint 1-7. számú melléklete
­ a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet 1. §, 8. § (1) és (3) bekezdés
­ a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés
­ a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 1-2. §, 3. § (1) bekezdés, 4. § (1) bekezdés, 5. §, 8-12. § és 1. számú melléklet
­ a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet 1-4. §
­ a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet
­ a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet
­ a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásához szóló 93/1996. (VII.4.) Korm. rendelet 1. § és melléklet
­ a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII.4.) KTM rendelet 1. §
­ a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 18. §
­ az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. § (1) és (3) bekezdés, 1. és 2. számú melléklet
­ a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 2. § (1)-(2) bekezdés, 3. § (2) bekezdés, 1. sz. melléklet, 2. sz. melléklet 4. és 6. pont
­ a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet melléklet
Levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos:
­ a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet
­ a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet
­ a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet
­ az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 10/2003. (VII.11.) KvVM rendelet
­ az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről szóló 7/2003. (V.16.) KvVM-GKM együttes rendelet
­ a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet
­ a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II.22.) KöM rendelet
­ a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet
­ az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 10/2001. (IV.19.) KöM rendelet
­ a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb bemenő hőteljesítményű, helyhez kötött gázturbinák légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 7/1999. (VII.21.) KöM rendelet
­ a helyhez kötött földgázüzemű gázmotorok technológiai kibocsátási határértékeinek és azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 32/1993. (XII.23.) KTM rendelet
­ az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 345/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet
­ az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló 310/2008. (XII.20.) Korm. rendelet
­ Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet
­ az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevékenységek igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 32/2005. (XII.27.) KvVM rendelet
Zajvédelemmel kapcsolatos:
­ a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet
­ a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet
­ a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet
­ a stratégiai zajtérképek, valamint intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet
­ a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X.20.) Korm. rendelet
­ a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X.11.) Korm. rendelet
­ az állami repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki követelményeiről szóló 43/2002. (VIII.12.) HM-KvVM együttes rendelet
­ egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről szóló 29/2001. (XII.23.) KöM-GM együttes rendelet
Felszíni és felszín alatti vízminőség-, valamint talajvédelemhez kapcsolódó jogszabályok:
- a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet
- a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet
- a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet
- a szennyvizek és a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet
- a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet
- a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet
- a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet
- a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet
- a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló 30/2004. (XII.30.) KvVM rendelet

Kulcsszavak

környezetvédelmi engedély, üzleti titok, hatásterület, jelentős módosítás, ÉTDR

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858