Termékbiztonság vonatkozásában benyújtott kérelem, közérdekű bejelentés, panasz
Kódszám
FOGYV00017
Az ügy rövid leírása
Csak biztonságos és az európai uniós, valamint magyar jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő termék hozható forgalomba, forgalmazható, üzemeltethető, vagy bocsátható a fogyasztók és felhasználók rendelkezésére. A forgalomba hozott és forgalmazott termékeknek egyrészt biztonságosaknak kell lenniük, másrészt meg kell felelniük a vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
A fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a fogyasztói forgalomba szánt és már forgalmazott termékekkel (kivéve élelmiszerek) kapcsolatos bejelentések, panaszok alapján kérelemre vagy hivatalból indít eljárást. Indokolt esetben a termék biztonságosságának és megfelelőségének ellenőrzése céljából mintát vesz.
A fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a fogyasztói forgalomba szánt és már forgalmazott termékekkel (kivéve élelmiszerek) kapcsolatos bejelentések, panaszok alapján kérelemre vagy hivatalból indít eljárást. Indokolt esetben a termék biztonságosságának és megfelelőségének ellenőrzése céljából mintát vesz.
Ki jogosult az eljárásra?
Közérdekű bejelentést, panaszt bárki tehet.
Az ügyfél nem csak személyesen járhat el, lehetőség van képviseletre, meghatalmazásra.
Az ügyfél nem csak személyesen járhat el, lehetőség van képviseletre, meghatalmazásra.
Milyen adatokat kell megadni?
Az ügyfél és képviselője neve, lakcíme vagy székhelye, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelme, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, telefax számot, a kifogásolt vállakozás nevét, címét, a kifogás leírását. (Közérdekű bejelentés esetén a jogszabály nem ír elő kötelezően megadandó adatokat.)
Milyen iratok szükségesek?
Jogszabály a kérelmező/bejelentő/panaszos részére kötelezően csatolandó dokumentumokat nem határoz meg, de csatolni kell minden rendelkezésre álló releváns dokumentumot, vagy annak másolatát.
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
A kérelmező/bejelentő/panaszos terhére eljárási költség nem merül fel.
(Az eljárási költséget kizárólag a gyártó, az importőr vagy az a forgalmazó, amelynél a terméket vizsgálat alá vonták, köteles megfizetni, abban az esetben, ha a mintavételezett termék nem felel meg a követelményeknek. Mértéke változó, az az elvégzett vizsgálatoktól függ.)
(Az eljárási költséget kizárólag a gyártó, az importőr vagy az a forgalmazó, amelynél a terméket vizsgálat alá vonták, köteles megfizetni, abban az esetben, ha a mintavételezett termék nem felel meg a követelményeknek. Mértéke változó, az az elvégzett vizsgálatoktól függ.)
Hol intézhetem el?
Elsőfokon a fővárosi, illetve megyei illetékességgel a megyei kormányhivatalok, fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörükben eljárva a hatáskörrel rendelkező hatóságok.
Ügyintézés határideje
A piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti eljárásában az ügyintézési határidő 90 nap, mely egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a laboratóriumi és kockázatértékelési vizsgálatok elvégzésének időtartama.
Jogorvoslati lehetőség
A kérelmező/bejelentő, panaszos az esetleges érdemi vizsgálat nélküli elutasító végzés ellen fellebbezhet. A hivatalból indított eljárást lezáró döntés ellen csak az eljárás alá vont ügyfél fellebbezhet, a kérelmező/bejelentő/panaszos nem.
A fellebbezést a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak kell címezni és a 15 napon belül annál fogyasztóvédelmi/piacfelügyeleti hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál kell benyújtani, ahol az elsőfokú döntés született. Fellebbezési határidő: a döntés közlésétől számított 15 napon belül. Határozat esetében a fellebbezés illetéke legalább 5.000 F. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000 Ft. Végzés esetén az illeték összege 3.000 Ft.
A fellebbezést a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak kell címezni és a 15 napon belül annál fogyasztóvédelmi/piacfelügyeleti hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál kell benyújtani, ahol az elsőfokú döntés született. Fellebbezési határidő: a döntés közlésétől számított 15 napon belül. Határozat esetében a fellebbezés illetéke legalább 5.000 F. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000 Ft. Végzés esetén az illeték összege 3.000 Ft.
Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)
1. Mit tehet a fogyasztó, ha a megvásárolt termék használata során úgy ítéli meg, hogy az balesetveszélyes?
Haladéktalanul jelezze a vásárlás helyén. Amennyiben panaszát elutasítják, illetve elutasítástól függetlenül is, bejelentést tehet a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségen (fogyasztóvédelmi/piacfelügyeleti hatáskörben eljáró kormányhivatalnál).
2. Hol tájékozódhat a fogyasztó arról, hogy az általa kinézett, vagy már megvásárolt terméket valamely hatóság bevizsgálta és veszélyesnek minősítette-e ?
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság www.nfh.hu weboldalán.
Az Európai Unióban letiltott és súlyos kockázatúnak minősített terméket a Bizottság http://ec.europa.eu/consumers/dyna/rapex/rapex_archives_en.cfm honlapján lehet megtekintetni.
3. Ha egy terméket a hatósági vizsgálat élet- vagy balesetveszélyesnek minősített, köteles-e azt a kereskedő visszavásárolni?
Igen.
4. Mikor tekinthető biztonságosnak egy termék?
Az olyan termék, amely a szokásos vagy ésszerűen előrelátható használati feltételek mellett nem jelent veszélyt, vagy kizárólag a termék használatával összeegyeztethető, elfogadhatónak tekinthető, és a személyek biztonsága és egészsége magas szintű védelmének megfelelő legkisebb veszélyt jelenti.
5. A CE jelölésnek minden terméken rajta kell lennie?
Nem, a termék csak akkor látható el CE megfelelőségi jelöléssel, ha az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy jogszabály előírja (pl.: műszaki termékek, gyermekjátékok). Tilos a CE megfelelőségi jelölés feltüntetése azon termékek esetében, ahol a jogszabály a CE megfelelőségi jelölés feltüntetését nem követeli meg (pl.: kozmetikumok, ruházati termékek).
6. A CE jelölés önmagában garanciát jelent-e arra, hogy a termék biztonságos?
Kétséget kizáróan nem. A CE jelöléssel ellátott termék esetében ugyanis a gyártó vállal felelősséget a termékéért, és igazolja, hogy a termék biztonságos és megfelel a rá vonatkozó közösségi és hazai jogszabályoknak.
7. Termékbiztonsággal kapcsolatos panasz esetén a kereskedő jogosan küldi-e el a fogyasztót a gyártóhoz, vagy az importőrhöz?
Nem, kötelessége foglalkozni a reklamációval.
8. Ha a fogyasztó úgy ítéli meg, hogy az általa megvásárolt termék nem biztonságos, és bejelentést tesz a hatóságnál, akkor a hatóság a fogyasztónál levő terméket, vagy a kereskedelemből vett mintát vizsgája-e be?
A piacfelügyeleti hatóság eljárása során az általa, a kereskedelemben vett mintát vizsgálja.
Haladéktalanul jelezze a vásárlás helyén. Amennyiben panaszát elutasítják, illetve elutasítástól függetlenül is, bejelentést tehet a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségen (fogyasztóvédelmi/piacfelügyeleti hatáskörben eljáró kormányhivatalnál).
2. Hol tájékozódhat a fogyasztó arról, hogy az általa kinézett, vagy már megvásárolt terméket valamely hatóság bevizsgálta és veszélyesnek minősítette-e ?
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság www.nfh.hu weboldalán.
Az Európai Unióban letiltott és súlyos kockázatúnak minősített terméket a Bizottság http://ec.europa.eu/consumers/dyna/rapex/rapex_archives_en.cfm honlapján lehet megtekintetni.
3. Ha egy terméket a hatósági vizsgálat élet- vagy balesetveszélyesnek minősített, köteles-e azt a kereskedő visszavásárolni?
Igen.
4. Mikor tekinthető biztonságosnak egy termék?
Az olyan termék, amely a szokásos vagy ésszerűen előrelátható használati feltételek mellett nem jelent veszélyt, vagy kizárólag a termék használatával összeegyeztethető, elfogadhatónak tekinthető, és a személyek biztonsága és egészsége magas szintű védelmének megfelelő legkisebb veszélyt jelenti.
5. A CE jelölésnek minden terméken rajta kell lennie?
Nem, a termék csak akkor látható el CE megfelelőségi jelöléssel, ha az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy jogszabály előírja (pl.: műszaki termékek, gyermekjátékok). Tilos a CE megfelelőségi jelölés feltüntetése azon termékek esetében, ahol a jogszabály a CE megfelelőségi jelölés feltüntetését nem követeli meg (pl.: kozmetikumok, ruházati termékek).
6. A CE jelölés önmagában garanciát jelent-e arra, hogy a termék biztonságos?
Kétséget kizáróan nem. A CE jelöléssel ellátott termék esetében ugyanis a gyártó vállal felelősséget a termékéért, és igazolja, hogy a termék biztonságos és megfelel a rá vonatkozó közösségi és hazai jogszabályoknak.
7. Termékbiztonsággal kapcsolatos panasz esetén a kereskedő jogosan küldi-e el a fogyasztót a gyártóhoz, vagy az importőrhöz?
Nem, kötelessége foglalkozni a reklamációval.
8. Ha a fogyasztó úgy ítéli meg, hogy az általa megvásárolt termék nem biztonságos, és bejelentést tesz a hatóságnál, akkor a hatóság a fogyasztónál levő terméket, vagy a kereskedelemből vett mintát vizsgája-e be?
A piacfelügyeleti hatóság eljárása során az általa, a kereskedelemben vett mintát vizsgálja.
Fontosabb fogalmak
Panasz: olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, közigazgatási - eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat.
Közérdekű bejelentés: a közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat. A biztonságosság általános követelményei
Mivel a forgalmazói lánc elején minden esetben a gyártó áll, így elsősorban a gyártó köteles gondoskodni a termék gyártása és tervezése során arról, hogy biztonságos és a jogszabályi előírásoknak megfelelő termék kerüljön forgalomba.
Fontos azonban, hogy az importőr és a forgalmazó sem hozhat forgalomba, illetve forgalmazhat olyan terméket, amelyről szakmai gondossága körében tudja, vagy a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos vagy nem megfelelő.
Mindezek alapján tehát a teljes forgalmazói lánc felelősséggel tartozik azért, hogy csakis biztonságos és a jogszabályi követelményeknek megfelelő termék kerüljön a fogyasztók vagy a felhasználók birtokába.
Egy termék biztonságosságát elsősorban meghatározhatja jogszabály, uniós jogi aktus vagy a jogszabállyal összhangban álló szabvány.
Ha azonban a termék biztonságosságának követelményei nincsenek vagy nem teljeskörűen vannak meghatározva, akkor egy termék biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni:
• a termék alapvető ismérvei, különösen összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások,
• a terméknek más termékre gyakorolt, valamint az egészségre és környezetre gyakorolt – az együttes használat során ésszerűen várható – hatásai,
• a termék külső megjelenítése, címkézése, használati és kezelési útmutatója, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója,
• a termék használatának hatása a fokozott veszélynek kitett – különösen a gyermek- és az időskorú, valamint a fogyatékkal élő – fogyasztókra.
Ezen túlmenően egy termék biztonságosságának meghatározásánál az alábbiakat is figyelembe lehet venni:
• nemzetközi szabványok, harmonizált szabványok, vagy a megfelelő európai szabványokat átvevő, önkéntesen alkalmazandó nemzeti szabványok,
• az abban a tagállamban megállapított szabványok, amelyben a terméket forgalomba hozzák,
• az Európai Bizottságnak a termékbiztonság értékeléséről szóló iránymutatásokat megállapító ajánlásai,
• az érintett ágazatban hatályos szakmai termékbiztonsági követelményrendszer,
• a tudomány és a technika mindenkori állása szerinti egészségügyi, műszaki-technikai, valamint a biztonságossággal összefüggő ismeretek,
• a biztonságossággal összefüggő ésszerű fogyasztói vagy felhasználói elvárások, valamint a szakmai szervezetek által kidolgozott ajánlások.
Fontos szabály, hogy ha egy termék használatával járó kockázat figyelmeztetés nélkül nem észlelhető azonnal, a gyártó köteles a fogyasztót és a felhasználót írásban figyelmeztetni olyan módon, hogy a fogyasztó és a felhasználó felmérhesse a termék rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó veszélyt, illetve megtehesse a veszély elleni óvintézkedéseket.
A termék biztonságosságával kapcsolatosan két megdönthető vélelem is fennáll. Egyrészt, ha jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus a termék meghatározott tulajdonságai tekintetében biztonságossági követelményeket határoz meg, az e követelményeknek megfelelő terméket az ilyen tulajdonságok tekintetében biztonságosnak kell tekinteni. Másrészt a honosított harmonizált szabványban meghatározott biztonságossági követelményeknek megfelelő termék biztonságosságát a szabványban meghatározott tulajdonságok tekintetében vélelmezni kell.
Fentiekkel összefüggésben kiemelendő azonban az a tény, hogy egy termék biztonságosságának megítélését nem befolyásolja önmagában az, ha később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül forgalomba.
Közérdekű bejelentés: a közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat. A biztonságosság általános követelményei
Mivel a forgalmazói lánc elején minden esetben a gyártó áll, így elsősorban a gyártó köteles gondoskodni a termék gyártása és tervezése során arról, hogy biztonságos és a jogszabályi előírásoknak megfelelő termék kerüljön forgalomba.
Fontos azonban, hogy az importőr és a forgalmazó sem hozhat forgalomba, illetve forgalmazhat olyan terméket, amelyről szakmai gondossága körében tudja, vagy a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos vagy nem megfelelő.
Mindezek alapján tehát a teljes forgalmazói lánc felelősséggel tartozik azért, hogy csakis biztonságos és a jogszabályi követelményeknek megfelelő termék kerüljön a fogyasztók vagy a felhasználók birtokába.
Egy termék biztonságosságát elsősorban meghatározhatja jogszabály, uniós jogi aktus vagy a jogszabállyal összhangban álló szabvány.
Ha azonban a termék biztonságosságának követelményei nincsenek vagy nem teljeskörűen vannak meghatározva, akkor egy termék biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni:
• a termék alapvető ismérvei, különösen összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások,
• a terméknek más termékre gyakorolt, valamint az egészségre és környezetre gyakorolt – az együttes használat során ésszerűen várható – hatásai,
• a termék külső megjelenítése, címkézése, használati és kezelési útmutatója, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója,
• a termék használatának hatása a fokozott veszélynek kitett – különösen a gyermek- és az időskorú, valamint a fogyatékkal élő – fogyasztókra.
Ezen túlmenően egy termék biztonságosságának meghatározásánál az alábbiakat is figyelembe lehet venni:
• nemzetközi szabványok, harmonizált szabványok, vagy a megfelelő európai szabványokat átvevő, önkéntesen alkalmazandó nemzeti szabványok,
• az abban a tagállamban megállapított szabványok, amelyben a terméket forgalomba hozzák,
• az Európai Bizottságnak a termékbiztonság értékeléséről szóló iránymutatásokat megállapító ajánlásai,
• az érintett ágazatban hatályos szakmai termékbiztonsági követelményrendszer,
• a tudomány és a technika mindenkori állása szerinti egészségügyi, műszaki-technikai, valamint a biztonságossággal összefüggő ismeretek,
• a biztonságossággal összefüggő ésszerű fogyasztói vagy felhasználói elvárások, valamint a szakmai szervezetek által kidolgozott ajánlások.
Fontos szabály, hogy ha egy termék használatával járó kockázat figyelmeztetés nélkül nem észlelhető azonnal, a gyártó köteles a fogyasztót és a felhasználót írásban figyelmeztetni olyan módon, hogy a fogyasztó és a felhasználó felmérhesse a termék rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó veszélyt, illetve megtehesse a veszély elleni óvintézkedéseket.
A termék biztonságosságával kapcsolatosan két megdönthető vélelem is fennáll. Egyrészt, ha jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus a termék meghatározott tulajdonságai tekintetében biztonságossági követelményeket határoz meg, az e követelményeknek megfelelő terméket az ilyen tulajdonságok tekintetében biztonságosnak kell tekinteni. Másrészt a honosított harmonizált szabványban meghatározott biztonságossági követelményeknek megfelelő termék biztonságosságát a szabványban meghatározott tulajdonságok tekintetében vélelmezni kell.
Fentiekkel összefüggésben kiemelendő azonban az a tény, hogy egy termék biztonságosságának megítélését nem befolyásolja önmagában az, ha később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül forgalomba.
Vonatkozó jogszabályok
a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény, a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I.18.) Korm. rendelet;
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 46. § (1) és (4) bekezdés;
a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII.31.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés;
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (1) bekezdés, 21. §, 29. §, 31. §;
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. §, 33. § (2) bekezdés 35. pont;
a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 46. § (1) és (4) bekezdés;
a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII.31.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés;
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (1) bekezdés, 21. §, 29. §, 31. §;
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. §, 33. § (2) bekezdés 35. pont;
a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény
Kulcsszavak
veszélyes, nem biztonságos, balesetet okozhat, letiltott, KPIR, RAPEX, panasz, közérdekű bejelentésfogyasztóvédelem, közérdekű bejelentésfogyasztóvédelem
Országos Telefonos Ügyfélszolgálat
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
Elérhetőségeink:
Tel: 1818
E-mail: 1818@1818.hu
Chat: Chat indítása
Külföldről: +36 (1) 550-1858