Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy 2020. május 25-től a kormányablakokban és okmányirodákban– Budapest kivételével – az ügyintézés minden ügykörben időpontfoglalás nélkül is lehetséges.
A fővárosi kormányablakokban a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt okmányok ügyintézéséhez szintén nem szükséges előzetesen időpontot foglalni, egyéb ügyekben változatlanul kizárólag előzetes időpontfoglalássaltörténik az ügyfélfogadás. Az elkészült okmányokatpostai úton kézbesítjük.
Felhívjuk továbbá szíves figyelmüket, hogy a kormányablakokban működő adóügyi ügyfélszolgálatokon ideiglenesen szünetelaz ügyfélfogadás, illetve csökkentett nyitvatartással fogadják az ügyfeleket. Részletes tájékoztatást az adott kormányablak információs oldalán és a NAV honlapján találnak. Javasoljuk a NAV online szolgáltatásainak használatát.
Csak biztonságos és az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban és a jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő termék hozható forgalomba, forgalmazható, üzemeltethető, vagy bocsátható a fogyasztók és felhasználók rendelkezésére. A forgalomba hozott és forgalmazott termékeknek tehát egyrészt biztonságosaknak kell lenniük, másrészt meg kell felelniük a vonatkozó jogszabályi követelményeknek (vagyis megfelelőnek kell lenniük). A megyeszékhely szerinti járási hivatal a fogyasztói forgalomba szánt és már forgalmazott termékekkel (kivéve élelmiszerek) kapcsolatos közérdekű bejelentések alapján hivatalból indít eljárást (piacfelügyeleti területen a kérelem és a panasz nem értelmezhető). Indokolt esetben a termék biztonsságosságának és megfelelőségének ellenőrzése céljából mintát vesz.
Ki jogosult az eljárásra?
Ki jogosult az eljárásra?: Közérdekű bejelentést bárki tehet.
Kizáró okok: Nem kötelező a személyes eljárás.
Milyen adatokat kell megadni?
Közérdekű bejelentés esetén a jogszabály nem ír elő kötelezően megadandó adatokat. Azonban az azonosíthatatlan személy által tett közérdekű bejelentés vizsgálatát az eljárásra jogosult szerv mellőzi.
Milyen iratok szükségesek?
Jogszabály a közérdekű bejelentő részére kötelezően csatolandó dokumentumokat nem határoz meg, de csatolni szükséges minden rendelkezésre álló releváns dokumentumot, vagy annak másolatát.
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
A közérdekű bejelentő terhére eljárási költség nem merül fel. (Az eljárási költséget kizárólag a gyártó, az importőr vagy az a forgalmazó, amelynél a terméket vizsgálat alá vonták, köteles megfizetni, abban az esetben, ha a mintavételezett termék nem felel meg a követelményeknek. Mértéke változó, az elvégzett vizsgálatoktól függ.)
Hol intézhetem el?
Elsőfokon a megyeszékhely szerinti járási hivatalok a hatáskörrel rendelkező hatóságok. "Kormányhivatalok elérhetősége" lsd. Kapcsolódó linkek. A piacfelügyeleti jogszabályban felsorolt piacfelügyeleti hatóságok és hatáskörükbe tartozó termékkörök lsd. Kapcsolódó fájlok: "Piacfelügyeleti hatóságok FOGYV00017"
Ügyintézés határideje
A piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti eljárásában az ügyintézési határidő 70 nap. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a laboratóriumi és kockázatértékelési vizsgálatok elvégzésének, illetve a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 18. § szerinti tárgyalás időtartama.
Jogorvoslati lehetőség
Jogorvoslati lehetőség: A hivatalból indított eljárást lezáró döntés ellen csak az eljárás alá vont ügyfél fellebbezhet, a közérdekű bejelentő nem.
Jogorvoslati lehetőség részletei: A hivatalból indított eljárást lezáró döntés ellen csak az eljárás alá vont ügyfél fellebbezhet, a közérdekű bejelentő nem.
Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv):
Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta):
A benyújtási határidő:
A fellebbezési illeték mértéke:
Amit még érdemes tudni (GYIK)
1. Mit tehet a fogyasztó, ha a megvásárolt termék használata során úgy ítéli meg, hogy az balesetveszélyes? Haladéktalanul jelezze a vásárlás helyén. Amennyiben reklamációját elutasítják, illetve elutasítástól függetlenül is, bejelentést tehet a területileg illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalnál.
3. Ha egy terméket a hatósági vizsgálat veszélyesnek minősített, köteles-e azt a kereskedő visszavásárolni? Igen.
4. Mikor tekinthető biztonságosnak egy termék? Biztonságos minden olyan termék, amely a szokásos vagy ésszerűen előrelátható használati feltételek mellett nem jelent veszélyt, vagy kizárólag a termék használatával összeegyeztethető, elfogadhatónak tekinthető, és a személyek biztonsága és egészsége magas szintű védelmének megfelelő legkisebb veszélyt jelenti.
5. A CE jelölésnek minden terméken rajta kell lennie? Nem. Egy termék csak akkor látható el CE megfelelőségi jelöléssel, ha az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy jogszabály előírja (pl.: villamossági termékek, gyermekjátékok), és a termék megfelel az ezekben foglalt követelményeknek. Tilos a CE megfelelőségi jelölés feltüntetése azon termékek esetében, ahol a jogszabály a CE megfelelőségi jelölés feltüntetését nem követeli meg (pl.: kozmetikumok, ruházati termékek).
6. A CE jelölés önmagában garanciát jelent-e arra, hogy a termék biztonságos? Kétséget kizáróan nem. A CE megfelelőségi jelölés feltüntetését megelőzően a gyártó köteles megfelelőségértékelési eljárást lefolytatni. Amennyiben ez nem történik meg, vagy ennek eredménye alapján a termék nem felel meg a rá vonatkozó előrásoknak, akkor a CE megfelelőségi jelölés feltüntetése megalapozatlan.
7. Termékbiztonsággal kapcsolatos panasz esetén a kereskedő jogosan küldi-e el a fogyasztót a gyártóhoz, vagy az importőrhöz? Nem, kötelessége foglalkozni a reklamációval.
8. Ha a fogyasztó úgy ítéli meg, hogy az általa megvásárolt termék nem biztonságos, és bejelentést tesz a hatóságnál, akkor a hatóság a fogyasztónál levő terméket, vagy a kereskedelemből vett mintát vizsgája-e be? A piacfelügyeleti hatóság eljárása során az általa, a kereskedelemben vett mintát vizsgálja. lsd. Kapcsolódó fájlok "Termékbiztonsággal kapcsolatos kérdések FOGYV00017"
Fontosabb fogalmak
Biztonságos termék: minden olyan termék, amely a szokásos vagy ésszerűen előrelátható használati feltételek mellett nem jelent veszélyt, vagy kizárólag a termék használatával összeegyeztethető, elfogadhatónak tekinthető, és a személyek biztonsága és egészsége magas szintű védelmének megfelelő legkisebb veszélyt jelenti. CE megfelelőségi jelölés: olyan jelölés, amellyel a gyártó azt jelzi, hogy a termék megfelel azon közösségi harmonizációs jogszabályokban rögzített követelményeknek, amelyek a jelölés alkalmazását előírják. Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer (RAPEX): az Európai Bizottság veszélyes termékek bejelentésére létrehozott információs rendszere. Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer (KPIR): a piacfelügyeleti hatóságok által végzett piacfelügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos adatok és beszerzett dokumentumok feldolgozására és nyilvántartására szolgáló adatbázis. Megfelelőséget igazoló dokumentum: a megfelelőségértékelési eljárás lefolytatását igazoló dokumentumok.
Vonatkozó jogszabályok
A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény, a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (1) bekezdés, 21. §, 29. §, 31. §
Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
