Akadálymentes verzió

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt benyújtott kérelem, közérdekű bejelentés, panasz

Kódszám

FOGYV00001

Az ügy rövid leírása

Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amikor az adott vállalkozás nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el és amely érzékelhetően rontja a fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.
Ez a gyakorlat lehet a vállalkozás részéről nyújtott félrevezető szóbeli, írásbeli tájékoztatás, illetve jelentős információ elhallgatása, vagy agresszív kereskedelmi gyakorlat folytatása. Az ilyen jellegű kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozások elleni eljárás - jogszabályban rögzített kivételektől eltekintve - a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik.
Az eljárás kérelemre, vagy közérdekű bejelentés alapján hivatalból indul.

Ki jogosult az eljárásra?

Bejelentést bárki tehet, de a fogyasztóvédelmi hatóság csak abban az esetben jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat Magyarország területén valósul meg, vagy Magyarország területén bárkit fogyasztóként érint.
Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

Milyen adatokat kell megadni?

Az ügyfél és képviselője neve, lakcíme vagy székhelye, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelme, elektronikus levélcím (nem kötelező), telefax szám (nem kötelező), a kifogásolt vállakozás neve, címe, a kifogás leírása. (Közérdekű bejelentés esetén a jogszabály nem ír elő kötelezően megadandó adatokat.)
A fogyasztó fogyasztóvédelmi hatóság részére benyújtott kérelmének az ügyfélnek és képviselőjének a nevén, lakcímén vagy székhelyén, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmén, továbbá az elektronikus levélcímen, a telefax számon vagy a telefonos elérhetőségen túl - tartalmaznia kell:
a) a kérelemmel érintett vállalkozás nevét, valamint ha a fogyasztó rendelkezésére áll, székhelyének címét,
b) a feltételezett jogsértéssel érintett üzlet címét vagy a kifogásolt magatartás elkövetésének helyét,
c) a beadvány tárgyának rövid leírását a rendelkezésre álló dokumentumokkal alátámasztva, ideértve különösen a vállalkozásnak a fogyasztó megkeresésére adott válaszlevelét, a szóbeli panaszról felvett jegyzőkönyvet, vagy postai úton benyújtott panasz esetében a feladás igazolását szolgáló dokumentumot, továbbá
d) a kérelmező aláírását.

Milyen iratok szükségesek?

Jogszabály az ügyfél részére kötelezően csatolandó dokumentumokat nem határoz meg, de csatolni kell minden rendelkezésre álló dokumentumot, vagy annak másolatát.
(Elsősorban azokat a dokumentumokat, melyek a kérelem, bejelentés, panasz megalapozottságát igazolják)

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A fogyasztóvédelmi hatóság elsőfokú fogyasztóvédelmi eljárása illetékmentes eljárás.

Hol intézhetem el?

Elsőfokon a fővárosi, illetve megyei illetékességgel a megyei kormányhivatalok, fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörükben eljárva a hatáskörrel rendelkező hatóságok.
Amennyiben a kérelemben, bejelentésben szereplő gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas, abban az esetben a Gazdasági Versenyhivatal jár el.
Pénzintézetekkel kapcsolatos szolgáltatások esetén pedig minden esetben a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank jár el, ha az érintett kereskedelmi gyakorlat a vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, amelyet a Magyar Nemzeti Bank felügyel.

Ügyintézés határideje

A panaszt és a közérdekű bejelentést - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárásra jogosult szervhez történő beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni. Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt - az elintézés várható időpontjának és az eljárás meghosszabbodása indokainak egyidejű közlésével - a bejelentés beérkezésétől számított tizenöt napon belül – az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell. Kérelem esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (Ket.) meghatározott általános 21 napos ügyintézési határidő az irányadó.

Jogorvoslati lehetőség

A kérelemező, bejelentő, panaszos az érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés ellen fellebbezhet. A hivatalból indított eljárást lezáró döntés ellen csak az eljárás alá vont ügyfél fellebezhet, a bejelentő/panaszos nem. A kérelemre indult eljárásokban a kérelmezőt is megilleti a fellebbezési jog. Az eljárás érdemi döntés esetén határozattal, eljárás megszüntetése esetén végzéssel zárul. A döntést közölni kell a kérelmezővel és az eljárás alá vont társasággal. A fellebbezést a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak kell címezni. A fellebbezést annál fogyasztóvédelmi/piacfelügyeleti feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál kell benyújtani, ahol az elsőfokú döntés született. Fellebbezési határidő: a döntés közlésétől számított 15 napon belül. Határozat esetében a fellebbezés illetéke legalább 5.000 Ft. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000 Ft. Végzés esetén az illeték összege 3.000 Ft.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

1. Vásároltam egy műszaki cikket. Otthon vettem észre, hogy a termék nem tud ellátni minden olyan funkciót, ami a termékhez csatolt használati utasításban szerepel. Kérhetem-e a termék visszavételét?
Igen, mivel megtévesztették a termék használhatóságát illetően, ezért kérheti a visszavételt.
2. Tisztességtelennek minősül- e az, ha az üzletben azt tüntetik fel, hogy egy terméket „csak ma” árusítanak kedvezménnyel, és ez a felirat több napon keresztül is látható?
Megtévesztő ez a kereskedelmi gyakorlat, hiszen nem felel meg a valóságnak az, hogy az adott termék csak korlátozott ideig kapható kedvezménnyel.
3. Beléptem egy fogyasztói csoportba, mert pénzre volt szükségem. A szerződéskötéskor szóban azt mondták, hogy 1-2 hónapon belül megkapom a szerződött összeget. A szerződést és egyéb iratot csak aláírás után, otthon olvastam el. Akkor jöttem rá, hogy a csoport nem így működik. A feltételek nem felelnek meg számomra. Elállhatok-e a szerződéstől, illetve visszakérhetem-e a szerződéskötéskor kifizetett összeget?
Az aláírt szerződéstől alapesetben a szerződésben rögzített feltételekkel teljesülése esetén lehet elállni. Amennyiben ezeket a feltételeket sérelmezi , úgy igényét a vállalkozással szemben csak polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.
4. Tisztességtelennek minősül-e az, ha egy vállalkozás azt állítja a termékéről, hogy alkalmas egy betegség gyógyítására?
Igen, ha ezt valótlanul állítja.
5. Egy étterem akciós kupont bocsátott ki, amelynek beváltásakor olyan feltételt szabott meg, amely a kuponon nem szerepelt. Szabhat-e az üzlet utólag feltételeket?
Nem.
6. Mit tehet a fogyasztó, ha az akciós újságban reklámozott termék az akció ideje alatt nem kapható?
Igényével fordulhat az adott üzlet üzemeltetőjéhez (pl. beírhat a vásárlók könyvébe), valamint bejelentést tehet a területileg illetékes fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál.

Fontosabb fogalmak

Kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja.
Kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történő információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétől.
Ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.
Panasz: olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, közigazgatási - eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat.
Közérdekű bejelentés: a közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat. A fogyasztókkal szembeli tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény mellékletben meghatározott kereskedelmi gyakorlatok tisztességtelenek.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok
1. Annak valótlan állítása, hogy a vállalkozás magatartási kódex aláírója.
2 Annak valótlan állítása, hogy a magatartási kódexet valamely közigazgatási hatóság, közigazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv vagy egyéb szervezet jóváhagyta.
3. Minőségi jelzés, bizalmi jegy vagy hasonló megkülönböztető jelölés jogosulatlan feltüntetése.
4. Annak valótlan állítása, hogy a vállalkozást, annak kereskedelmi gyakorlatát vagy áruját valamely közigazgatási hatóság, közigazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv vagy erre feljogosított magánjogi jogi személy engedélyezte, jóváhagyta vagy elismerte, vagy ilyen állítás az engedélyezési, jóváhagyási, illetve elismerési feltételeknek való megfelelés nélkül.
5. Áru meghatározott áron való vásárlására felhívás annak elhallgatásával, hogy a vállalkozásnak alapos oka van azt feltételezni, hogy az adott vagy azt helyettesítő árut a kínált áron nem fogja tudni - az árura, a vonatkozó kereskedelmi kommunikáció hatókörére és az ajánlati árra figyelemmel - megfelelő időtartamig és mennyiségben szolgáltatni vagy más vállalkozástól beszerezni (csalogató reklám).
6. Áru meghatározott áron való vásárlására felhívás, majd
a) a felhívásban szereplő áru fogyasztóknak való bemutatásának visszautasítása,
b) az árura vonatkozó megrendelés felvételének vagy az áru ésszerű időben való szolgáltatásának visszautasítása, vagy
c) hibás példány bemutatása
egy másik áru eladásösztönzésének a szándékával (bait-and-switch reklám).
7. A fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy az áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, vagy bizonyos feltételek mellett csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, és ezáltal a fogyasztó megfosztása a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól.
8. Az értékesítést követően teljesítendő szolgáltatás vállalása úgy, hogy a szerződés megkötése előtt a vállalkozás nem a letelepedésének helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén tart kapcsolatot a fogyasztóval, majd - anélkül, hogy a szerződéskötés előtt erre a fogyasztó figyelmét egyértelműen felhívta volna - a szolgáltatásnak kizárólag egy ettől eltérő nyelven való elérhetővé tétele.
9. Annak valótlan állítása vagy olyan hamis benyomás keltése - akár önmagában az árunak a kereskedelmi gyakorlatban való megjelenítése által -, hogy az áru jogszerűen forgalmazható.
10. A fogyasztók törvényes jogainak olyanként való bemutatása, mintha azok a vállalkozás ajánlatának sajátosságai lennének.
11. Az írott vagy elektronikus médiában szerkesztői tartalom használata az áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására úgy, hogy ezért a vállalkozás ellenszolgáltatást nyújtott, ez azonban nem tűnik ki egyértelműen a tartalomból vagy a fogyasztó számára egyértelműen felismerhető képi vagy akusztikus elemekből (szerkesztői tartalomnak álcázott reklám).
12. Valótlan tény állítása a fogyasztó vagy családja személyes biztonsága fenyegetettségének természetére és mértékére vonatkozóan, arra az esetre, ha a fogyasztó nem vásárolja meg az árut.
13. Meghatározott vállalkozás által előállított áruhoz hasonló áru reklámozása olyan szándékosan megtévesztő módon, hogy a fogyasztó azt gondolhatja, hogy az árut - a valóságtól eltérően - ugyanaz a vállalkozás állította elő.
14. Piramis-elvre épülő olyan eladásösztönző rendszer létrehozása, működtetése vagy támogatása, ahol a fogyasztó azzal a lehetőséggel számol, hogy - elsősorban további fogyasztóknak a rendszerbe való beléptetéséből, és kevésbé az áruk értékesítéséből vagy fogyasztásából eredően - valamilyen juttatásban részesülhet.
15. Annak valótlan állítása, hogy a vállalkozás felhagy a tevékenységével vagy áthelyezi az üzletét.
16. Annak állítása, hogy az áru megkönnyíti a szerencsejátékokban való nyerést.
17. Annak valótlan állítása, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására.
18. Téves tényszerű információ közlése a piaci feltételekről vagy az áru fellelhetőségének lehetőségeiről azzal a szándékkal, hogy a fogyasztót az árunak a szokásos piaci feltételeknél kedvezőtlenebb feltételek melletti megvételére, illetve igénybevételére bírja rá.
19. A kereskedelmi gyakorlat keretében verseny vagy díj meghirdetése anélkül, hogy a meghirdetett díjak vagy azok helyett más ésszerű megfelelő kiosztásra kerülne.
20. Az áru „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és az áru birtokbavételével, illetve fuvarozásával összefüggő elkerülhetetlen költségeken felül bármit is fizetnie kell.
21. A reklámanyagban számla vagy más hasonló, fizetési felszólítást tartalmazó dokumentum küldése azt a hamis benyomást keltve a fogyasztóban, hogy már megrendelte a reklámozott árut.
22. Annak valótlan állítása vagy olyan hamis benyomás keltése, hogy a vállalkozás nem a saját vállalkozásával, gazdasági tevékenységével vagy szakmájával összefüggő célból jár el, vagy egyébként hamisan fogyasztóként való fellépés.
23. Olyan hamis benyomás keltése, hogy az áruval kapcsolatban az értékesítést követően teljesítendő szolgáltatás biztosított az értékesítés helyétől eltérő tagállamban.
24. Olyan benyomás keltése a fogyasztóban, hogy nem hagyhatja el az üzlethelyiséget, amíg nem köt szerződést.
25. A fogyasztó személyes felkeresése a lakóhelyén, figyelmen kívül hagyva annak távozásra és vissza nem térésre felszólító kérését.
26. Telefonon, távmásolón (telefaxon), elektronikus levelezés, illetve azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz vagy más távközlő eszköz útján ismétlődően és nem kívánt módon a fogyasztó sürgetése, kivéve amennyiben ez a vállalkozás szerződéses kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
27. Biztosítási szerződésen alapuló követelést érvényesíteni kívánó fogyasztótól olyan iratok bemutatásának megkövetelése, amelyek a követelés megalapozottságának megítélése szempontjából ésszerűen nem tekinthetők lényegesnek, vagy a fogyasztó vonatkozó írásbeli megkeresésére a válaszadás rendszeres elmulasztása azzal a céllal, hogy ez visszatartsa a fogyasztót szerződéses jogainak gyakorlásától.
28. Reklámban gyermekkorúak közvetlen felszólítása a reklámozott áru megvételére, illetve igénybevételére vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott árut.
29. Azonnali vagy halasztott fizetés követelése a vállalkozás által szállított vagy nyújtott áruért, illetve az áru visszaszolgáltatásának vagy megőrzésének követelése, ha azt a fogyasztó nem rendelte meg (nem kért értékesítés), kivéve, ha a szerződésnek megfelelő helyettesítő áruról van szó.
30. A fogyasztó kifejezetten arról való tájékoztatása, hogy ha nem vásárolja meg az adott árut, veszélybe kerül a vállalkozás vagy alkalmazottja munkája vagy megélhetése.
31. Olyan hamis benyomás keltése, hogy a fogyasztó már megnyert, meg fog nyerni, vagy meghatározott cselekmény megtétele révén fog megnyerni egy nyereményt (díjat, jutalmat vagy azzal egyenértékű egyéb előnyt), miközben valójában nincs ilyen nyeremény, vagy a nyeremény érvényesítése, illetve igénybevétele a fogyasztó számára meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez vagy költségek viseléséhez kötött.

Vonatkozó jogszabályok

a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII törvény;
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény X. fejezete;
a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII.31.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés;
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (1) bekezdés, 21. §, 29. §, 31. §;
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. §, (2), (4) bekezdés, 33. § (2) bekezdés 35. pont;
a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 1-3. §

Kulcsszavak

megtévesztettek, félrevezettek, nem mondták el, becsaptak, nem tájékoztattak, elhallgatták, tisztességtelen, panasz, közérdekű bejelentésfogyaztóvédelem, közérdekű bejelentésfogyaztóvédelem

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858