Akadálymentes verzió

Szavatosság és jótállás vonatkozásában benyújtott kérelem, közérdekű bejelentés, panasz

Kódszám

FOGYV00013

Az ügy rövid leírása

A fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörében jogosult vizsgálni a fogyasztóknak nyújtott szóbeli és írásbeli tájékoztatásokat a szavatosság, illetőleg a jótállás alapján megillető jogok tekintetében, a jótállási jegy átadását és tartalmát, a minőségi kifogások szabályszerű intézését (különösen a megfelelő tartalmú jegyzőkönyv felvétele a minőségi kifogásról). A fogyasztót érintő bejelentést, panaszt a fogyasztóvédelmi/piacfelügyeleti hatáskörben eljáró járási hivatal kivizsgálja - ha szükséges hatósági ellenőrzést végez - és indokolt esetben kérelemre vagy hivatalból megindítja az eljárást.

Ki jogosult az eljárásra?

Bejelentést bárki tehet, de a fogyasztóvédelmi hatóság csak abban az esetben jár el, ha a jogsértés fogyasztókat érinti, vagy érinthet. Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, illetve aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.
Az ügyfél nemcsak személyesen járhat el, lehetőség van képviseletre, meghatalmazásra.

Milyen adatokat kell megadni?

Az ügyfél és képviselője neve, lakcíme vagy székhelye, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelme, meg lehet adni az elektronikus levélcímet, telefax számot, a kifogásolt vállakozás neve, címe, a kifogás leírása. (Közérdekű bejelentés esetén a jogszabály nem ír elő kötelezően megadandó adatokat.) A fogyasztó fogyasztóvédelmi hatóság részére benyújtott kérelmének - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl - tartalmaznia kell
a) a kérelemmel érintett vállalkozás nevét, valamint ha a fogyasztó rendelkezésére áll, székhelyének címét,
b) a feltételezett jogsértéssel érintett üzlet címét vagy a kifogásolt magatartás elkövetésének helyét,
c) a beadvány tárgyának rövid leírását a rendelkezésre álló dokumentumokkal alátámasztva, ideértve különösen a vállalkozásnak a fogyasztó megkeresésére adott válaszlevelét, a szóbeli panaszról felvett jegyzőkönyvet, vagy postai úton benyújtott panasz esetében a feladás igazolását szolgáló dokumentumot.

Milyen iratok szükségesek?

Jogszabály az ügyfél részére kötelezően csatolandó dokumentumokat nem határoz meg, de csatolni kell minden rendelkezésre álló releváns dokumentumot, vagy annak másolatát. (Elsősorban azokat a dokumentumokat, melyek a kérelem, bejelentés, panasz megalapozottságát igazolják)

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A fogyasztóvédelmi hatóság elsőfokú fogyasztóvédelmi eljárása illetékmentes eljárás.

Hol intézhetem el?

Az illetékességet meghatározza a bejelentő/kérelmező/panaszos lakóhelye, a vállalkozás székhelye, telephelye, valamint a jogsértés elkövetésének helye is.

Ügyintézés határideje

A panaszt és a közérdekű bejelentést - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárásra jogosult szervhez történő beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni. Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt - az elintézés várható időpontjának és az eljárás meghosszabbodása indokainak egyidejű közlésével - a bejelentés beérkezésétől számított tizenöt napon belül – az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével – tájékoztatni kell. Kérelem esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény általános 21 napos ügyintézési határideje érvényesül.

Jogorvoslati lehetőség

A kérelmező,bejelentő, panaszos az érdemi vizsgálat nélküli elutasító végzés ellen fellebbezhet. A hivatalból indított eljárást lezáró döntés ellen csak az eljárás alá vont ügyfél fellebbezhet, a bejelentő/panaszos nem. A kérelemre indult eljárásokban a kérelmezőt is megilleti a fellebbezés joga.
A fellebbezést a Pest Megyei Kormányhivatalnak kell címezni.
A fellebbezést annál a fogyasztóvédelmi/piacfelügyeleti hatáskörben eljáró járási vagy megyeszékhely szerinti járási hivatalnál kell benyújtani, ahol az elsőfokú döntés született.
Fellebbezési határidő: a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül
Határozat esetén a fellebbezés illetéke a vitatott összeg minden megkezdett 10.000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5.000 Ft, és legfeljebb 500.000 Ft. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000 Ft., végzés esetén 3.000 Ft.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Lsd kapcsolódó fájlok:"Jó, ha tudjuk a jótállásról FOGYV00013", "Jó, ha tudjuk a cipővásárlásról FOGYV00013", "Mit tegyek, ha elromlott? (Kellék) szavatossági tudnivalók FOGYV00013"
1. Meghibásodott a megvásárolt lábbeli, levált a talpa, meddig reklamálhatok-e és kinél?
A vásárlástól számított 2 évig lehet szavatossági igénnyel élni a vásárlás helyén.

2. A vásárlási blokk hiányában elutasították a reklamációt az üzletben. Jogos volt-e az eljárás?
Általában igen, mivel az igényérvényesítéshez a vásárlás tényét és időpontját hitelt érdemlően igazolni szükséges, amelyet legegyszerűbben a vásárlást igazoló bizonylattal lehet megtenni.

3. Ha a vásárolt termék árát a munkáltató megtéríti, ezért a számlát a fogyasztó a munkáltató részére kérte, és annak csak másolati példánya áll rendelkezésre. Lehet ezzel is reklamációt benyújtani az üzletben?
Lehet. A gyakorlatban javítás vagy csere esetén el szokták fogadni a másolatot is, viszont ha vételár visszafizetésére kerülne sor, akkor nem jogszerűtlen, ha a kereskedő gyakran kéri az eredeti bizonylatot.

4. A nem tartós fogyasztási cikkek esetén, amelyekre nem vonatkozik jótállás, ha vita van a meghibásodás okát tekintve, kié a bizonyítási teher?
A vásárlástól számított 6 hónapig a kereskedőnek, ezt követően a fogyasztónak kell bizonyítania az állítását.

5. Milyen termékek forgalmazhatók csak jótállással?
Jogszabály határozza meg azon termékek körét ezek általában 10.000,- Ft feletti tartós fogyasztási cikkek -, melyekre kötelező jótállást biztosítani. Ezen felül a gyártó/kereskedő saját hatáskörben is dönthet úgy, hogy a termékére ad garanciát. Ennek feltételei viszont nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a jogszabályban rögzített általános garanciális feltételek.

6. Jótállási igényét hol érvényesítheti a fogyasztó?
Elsősorban annál a kereskedőnél, amelynél vásárolta a terméket, amely azonban a gyakran lehetővé szokta tenni a jótállási jegyen feltüntetett szervizben történő igényérvényesítést is.

7. Élhet-e jótállási jogával a fogyasztó, ha a kereskedő nem adott át vásárláskor az egyébként jótállásra kötelezett termékhez jótállási jegyet, vagy azt nem töltötte ki.
Igen, mert a jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

8. Meghibásodott a még jótállásos mosógép, kb. egy hónapja bejelentette fogyasztó a szervizben a hibát, azonban a gépet nem javították meg. Kérheti-e a termék cseréjét, vagy a vételár visszafizetését?
A jogszabály szerint törekedni kell arra, hogy 15 napon belül megtörténjen a javítás. Ha jelentősen elhúzódik a javítás ideje, a vásárló kezdeményezheti a termék cseréjét a vásárlás helyén, csere lehetőség hiányában kérheti vissza a vételárat.

9. Garanciális javítás esetén annak idejére köteles-e a kereskedő vagy a szerviz kölcsönkészüléket biztosítani?
Nem.

10. Az üzlet megszűnése esetén a fogyasztó hova fordulhat reklamációval?
Ha ismert az üzletet üzemeltető vállalkozás neve és címe, akkor oda fordulhat panaszával.
11. Ha a vásárlástól számított három munkanapon belül hibásodik meg a jótállásra kötelezett termék, kérheti-e a vásárló a vételár visszafizetését?
Elsősorban a cserét kérheti, ha nincs lehetőség a cserére, akkor kérheti a vételár visszafizetését feltéve,hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
12. Használt műszaki termékre köteles-e a kereskedő jótállást biztosítani?
Nem köteles vállalni jótállást a Ptk. szabályai szerint,, de szavatossági felelősség a vásárlástól számított 2 évig, erről történt külön megállapodás esetén 1 évig terheli a kereskedőt
lsd. Kapcsolódó fájlok: "Szavatossággal és jótállással kapcsolatos kérdések FOGYV00013" lsd: Kapcsolódó linkek: "Gyakori kérdések. Minőségi kifogás, szavatosság, jótállás." "Gyakori kérdések. Javító-karbantartó szolgáltatás" "Gyakori kérdések.Új építésű lakásokra vonatkozó jótállási szabályok"

Fontosabb fogalmak

Szavatosság: a szavatosság az eladó hibás teljesítésért való felelősségét jelenti. Hibás a teljesítés, ha a termék vagy szolgáltatás – a teljesítés időpontjában – nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A szavatossági kötelezettséget a Ptk. határozza meg, annak biztosítási kötelezettsége vállalkozástól és terméktől független. Jótállás: Jótállás esetén az eladó a termék mindazon hibája miatt helytállni köteles, amely a jótállás időtartamán belül merül fel. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett. Jótállás csak arra a termékre vonatkozik, amelyre azt jogszabály előírja (kötelező jótállás), vagy amelyre nézve szerződés vagy reklám ilyen tartalmú kötelezettségvállalást tartalmaz (önkéntes jótállás). Az új Ptk. által bevezetésre került a termékszavatosság intézménye, amelynek alapján a fogyasztó közvetlenül a gyártóval szemben is érvényesíthet igényt. Ennek keretében javítást vagy cserét kérhet, a gyártó által történő forgalomba hozataltól számított kétéves jogvesztő határidőn belül.

Vonatkozó jogszabályok

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:157-167. §, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény X. fejezet, az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI.5.) Korm. rendelet, az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet, a fogyasztói szerződés kertében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet - hatályon kívül helyezte a 19/2014. (IV.29.) NGM Rendelet, A fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 1.§ (4) bekezdés, 151/2003. (IX.22.) Korm. Rendelet 7/B. §, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (1) bekezdés, 21. §, 29. § és 31. §, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. §, 33. § (2) bekezdés 35. pont, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. CLXV. törvény 1. §- 43. §

Kulcsszavak

garancia; jótállás; reklamáció; minőségi kifogásról szóló jegyzőkönyv; jótállási jegy, elutasították a reklamációt, nem adták vissza a vételárat, nem cserélték ki, nem adtak jótállási jegyet, szerviz

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858