Akadálymentes verzió

Élelmiszerek jelölésével kapcsolatos megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokkal összefüggő kérelem, közérdekű bejelentés, panasz

Kódszám

FOGYV00016

Az ügy rövid leírása

A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során vizsgálja többek között, hogy
•az élelmiszer tulajdonságaira (jellemzőire, mennyiségére, összetételére, származási helyére vagy eredetére, illetve előállítási vagy termelési módjára) vonatkozóan megtévesztik-e a fogyasztót;
•az élelmiszernek tulajdonítanak-e olyan hatást, amelyekkel az valójában nem rendelkezik;
• az élelmiszeren (annak csomagolásán) helyeztek-e el olyan állítást, vagy kelti-e az élelmiszer azt a benyomást, hogy az különleges tulajdonságokkal rendelkezik, ha ugyanazon tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer rendelkezik;
•az élelmiszeren (annak csomagolásán) )előfordul-e olyan állítás, amely az élelmiszernek valamilyen betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésre vonatkozó tulajdonság meglétére vonatkozik. Az eljárás kérelemre, vagy közérdekű bejelentés, panasz esetén hivatalból indul. (Élelmiszerek tekintetében egyéb hatáskörrel a fogyasztóvédelmi hatóság nem rendelkezik!)

Ki jogosult az eljárásra?

Bejelentést bárki tehet, de a fogyasztóvédelmi hatóság csak abban az esetben jár el, ha a jogsértés fogyasztókat érinti, vagy érinthet. Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, illetve aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. Az ügyfél nemcsak személyesen járhat el, lehetőség van képviseletre, meghatalmazásra.

Milyen adatokat kell megadni?

Az ügyfél és képviselője neve, lakcíme vagy székhelye, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelme, meg lehet adni az elektronikus levélcímet, telefax számot, a kifogásolt vállakozás neve, címe, a kifogás leírása. (Közérdekű bejelentés esetén a jogszabály nem ír elő kötelezően megadandó adatokat.) A fogyasztó fogyasztóvédelmi hatóság részére benyújtott kérelmének - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl - tartalmaznia kell
a) a kérelemmel érintett vállalkozás nevét, valamint ha a fogyasztó rendelkezésére áll, székhelyének címét,
b) a feltételezett jogsértéssel érintett üzlet címét vagy a kifogásolt magatartás elkövetésének helyét,
c) a beadvány tárgyának rövid leírását a rendelkezésre álló dokumentumokkal alátámasztva, ideértve különösen a vállalkozásnak a fogyasztó megkeresésére adott válaszlevelét, a szóbeli panaszról felvett jegyzőkönyvet, vagy postai úton benyújtott panasz esetében a feladás igazolását szolgáló dokumentumot, továbbá
d) a kérelmező aláírását.

Milyen iratok szükségesek?

Jogszabály az ügyfél részére kötelezően csatolandó dokumentumokat nem határoz meg, de csatolni kell minden rendelkezésre álló releváns dokumentumot, vagy annak másolatát. (Elsősorban azokat a dokumentumokat, melyek a kérelem, bejelentés, pansz megalapozottságát igazolják)

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A fogyasztóvédelmi hatóság elsőfokú fogyasztóvédelmi eljárása illetékmentes eljárás.

Hol intézhetem el?

Elsőfokon a fővárosi, illetve megyei illetékességgel a megyei kormányhivatalok, fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörükben eljárva a hatáskörrel rendelkező hatóságok. (Kormányhivatalok elérhetősége lsd. Kapcsolódó linkek)

Ügyintézés határideje

A közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni. Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a bejelentőt a bejelentés beérkezésétől számított tizenöt napon belül – az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével – tájékoztatni kell. Kérelem esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (Ket.) meghatározott általános 21 napos ügyintézési határidő az irányadó.

Jogorvoslati lehetőség

A kérelmező,bejelentő, panaszos az érdemi vizsgálat nélküli elutasító végzés ellen fellebbezhet.A hivatalból indított eljárást lezáró döntés ellen csak az eljárás alá vont ügyfél fellebbezhet, a bejelentő/panaszos nem. A kérelemre indult eljárásokban a kérelmezőt is megilleti a fellebbezéis jog.A fellebbezést a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak kell címezni.A fellebbezést annál a fogyasztóvédelmi/piacfelügyeleti hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál kell benyújtani, ahol az elsőfokú döntés született.Fellebbezési határidő: a döntés közlésétől számított 15 napon belül. A fellebbezés illetéke legalább 5.000 Ft. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000 Ft. Végzés esetén az illeték összege 3000 Ft.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

1. Fel kell- e tüntetni az élelmiszerek származási helyét ?
Igen, a termék származási helyéről tájékoztatni kell a fogyasztókat, és ezen információnak valósnak kell lennie.
2. Az élelmiszer magyar termékként kerül feltüntetésre az üzletben (pl. tájékoztató táblán, polccímkén), ugyanakkor a termék csomagolásán feltüntetett adatok szerint nem Magyarországról származik. Mit tehet a fogyasztó ennek észlelése esetén?
Jelezze észrevételét az üzletben, és bejelentéssel fordulhat a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőséghez (fogyasztóvédelmi/piacfelügyeleti hatáskörben eljáró kormányhivatalhoz).
3. Mikor állítható egy élelmiszerről, hogy az energiamentes?
Az állítás, amely szerint az élelmiszer energiamentes, valamint a fogyasztó számára vélhetően ugyanezzel a jelentéssel bíróbármely állítás csak akkor alkalmazható, ha a termék energiatartalma nem haladja meg a 4 kcal (17 kJ)/100 g határértéket.
Asztali édesítőszerek esetében a határérték 0,4 kcal (1,7 kJ)/adag, amely mennyiség 6 g szacharóz (körülbelül 1 teáskanál szacharóz) édesítő hatásának felel meg.
Amennyiben a terméken feltüntetett adatok ettől eltérnek, az élelmiszer nem nevezhető energiamentesnek.
4. Mikor állítható egy élelmiszerről, hogy az zsírszegény?
Az állítás, amely szerint az élelmiszer zsírszegény, valamint a fogyasztó számára vélhetően ugyanezzel a jelentéssel bíró bármely állítás csak akkor alkalmazható, ha a termék zsírtartalma nem haladja meg a 3 g/100 g határértéket szilárd anyagok esetében, vagy az 1,5 g/100 ml határértéket folyadékok esetében (1,8 g/100 ml a félzsíros tej esetében).
Amennyiben a terméken feltüntetett adatok ettől eltérnek, az élelmiszer nem nevezhető zsírszegénynek.
5. Mikor állítható egy élelmiszerről, hogy cukormentes?
Az állítás, amely szerint az élelmiszer cukormentes, valamint a fogyasztó számára vélhetően ugyanezzel a jelentéssel bíró bármely állítás csak akkor alkalmazható, ha a termék cukortartalma nem haladja meg a 0,5 g/100 g, illetve a 0,5 g/100 ml határértéket.
Amennyiben a terméken feltüntetett adatok ettől eltérnek, az élelmiszer nem nevezhető cukormentesnek.
6. Mit tehet a fogyasztó, ha azt tapasztalja, hogy nem azok az összetevők szerepelnek a termék magyar nyelvű címkéjén, mint amit az eredeti idegen nyelvű címke tartalmaz?
Azon túl, hogy az üzletben jelzi észrevételét, bejelentést tehet a fővárosi és megyei kormányhivatalokon belül működő élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi szakigazgatási szervnél.
7. Mi a különbség a „magyar termék” és a „hazai termék” jelölés között ?
Az élelmiszeren csak akkor tüntethető fel, hogy az „Magyar termék”, ha az magyar alapanyagokból, Magyarországon készült. (A feldolgozás során felhasználhatók azon fűszerek, fűszernövények és ezek keverékei, amelyek Magyarországon az előállítás megkezdéséig üzemi méretekben nem kerültek termesztésre, továbbá az étkezési só, az adalékanyagok, az enzimek, az aromák, amelyek Magyarországon nem bányászhatók, továbbá amelyek Magyarországon szokásosan nem kerülnek előállításra.)
„Hazai termék” jelzés akkor tüntethető fel az: élelmiszeren, ha az alapanyag legalább 50 %-ban magyar előállítású és a terméket teljes egészében Magyarországon állították elő. "Hazai feldolgozású termék": ide tartoznak a Magyaroszágon feldogozott, de többségében import összetevőt tartalmazó élelmiszerek.
lsd. Kapcsolódó fájlok: "Élelmiszerekkel jelölésével kapcsolatos kérdések FOGYV00016"

Fontosabb fogalmak

élelmiszer-jelölés: az élelmiszeren, annak csomagolásán vagy az élelmiszerhez egyéb módon rögzített eszközön vagy azt kísérő dokumentumban megjelenő bármilyen, az élelmiszerre vonatkozó információ.
Különleges táplálkozási célú élelmiszerekről tájékoztatás lsd: Kapcsolódó linkek: "OÉTI Különleges táplálkozási célú élelmiszerek"

Vonatkozó jogszabályok

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény, az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet, az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszeren történő használatáról szóló 74/2012. (VII. 25.) VM rendelet, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv. X. fejezete, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (1) bekezdés, 21. §, 29. §, 31. §, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. §, 33. § (2) bekezdés 35. pont, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. CLXV. törvény 1-3. §

Kulcsszavak

kevesebb a súlya, megtévesztő élelmiszer jelölés, élelmiszer származási helye, élelmiszer összetétele, gyógyító hatásmagyar termék, gyógyító hatásmagyar termék

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858