Akadálymentes verzió

Zárt területen a geotermikus energia hasznosításához szükséges földalatti és felszíni létesítmények megépítésének engedélyezése iránti kérelem

Kódszám

MABFH00011

Az ügy rövid leírása

Zárt területen a geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére a szénhidrogén-bányászat engedélyezésére vonatkozó sajátos szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A bányafelügyelet engedélye szükséges egyes bányászati tevékenységgel kapcsolatos sajátos építmények építéséhez. Így a geotermikus energia bányászatban használt számos létesítmény megépítése is a bányafelügyelet engedélyéhez kötött.
Különösen:
1. a kutató-, illetve egyéb termelés-technológiai jellegű mélyfúrás
2. bányászati célú kút és kútkörzet
3. technológiai építmények, a hozzájuk kapcsolódó tartályparkkal
4. egyes csővezetékek. Az ügy lényege: ezen sajátos építményfajták építési (létesítési) engedélyezése.

Ki jogosult az eljárásra?

Zárt területen a geotermikus energia hasznosításához szükséges földalatti és felszíni létesítmények megépítésének engedélyezése iránti kérelem benyújtására koncesszió alapján, a geotermikus védőidom jogosultja (a bányavállalkozó, a továbbiakban: építtető) jogosult.
A közigazgatási eljárási szabályok szerint lehetőség van az eljárásban képviseletre.

Milyen adatokat kell megadni?

1. A kérelmező építtető (bányavállalkozó) megnevezése, azonosítói, adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.
2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.
3. Az építési tevékenységgel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.
4. A kérelmezett engedély fajtája. 5. a kérelem tárgya és annak rövid leírása.
6. A tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérése engedélyezésének szükségessége.
7. A közreműködő tervező vagy tervezők neve, címe, jogosultsága.
8. A benyújtott mellékletek felsorolása. 9. Az építés elvégzésének tervezett időtartama.
10. Elvi építési engedély iránti kérelem kivételével az építtető nyilatkozata arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal. 11. Keltezés, az építtető (cégszerű) aláírása.

Milyen iratok szükségesek?

Az építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a tervezett építési munka az 53/2012. (III. 28.) Korm. r. V. fejezete szerinti tartalmú műszaki tervdokumentációját 2 példányban, és – az előzetes szakhatósági állásfoglalást kiadó szakhatóság kivételével – az érintett szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban,
b) a tervező az 53/2012. (III. 28.) Korm. r. 8. §-a szerinti nyilatkozatát,
c) ha rendelkezésre áll, a szakhatóság előzetes szakhatósági állásfoglalását a hozzá tartozó, záradékolt műszaki dokumentációval együtt,
d) az elvi építési és a használatbavételi engedély iránti kérelem kivételével az építési jogosultság az 53/2012. (III. 28.) Korm. r. 6. §-a szerinti igazolását tartalmazó okiratot.
Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell továbbá:
a) a környezetvédelmi hatóság
aa) jogerős és végrehajtható környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyét, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az összes szakaszra együttesen, vagy
ab) előzetes vizsgálati eljárásban hozott határozatát, amely szerint az építkezéssel kapcsolatban nem feltételezhető jelentős környezeti hatás,
b) termőföldön megvalósítandó sajátos építmény esetében az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről vagy a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulásáról szóló jogerős és végrehajtható határozatot, és
c) gázelosztó-vezeték építése esetén a gázelosztó-vezeték üzemeltetőjének nyilatkozatát, ha nem az építtető az üzemeltető.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Igazgatási szolgáltatási díj, az adott létesítménytől függően, postai készpénz-átutalási megbízással vagy banki átutalással. A geotermikusenergia-kutatás, -kinyerés és -hasznosítás föld alatti és felszíni létesítményei, amennyiben az nem érinti felszín alatti víz felszínre hozatalát
113 000 Ft; B0410 díjkód

Hol intézhetem el?

A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben - jogszabályban meghatározott kivétellel - első fokon a területileg illetékes kormányhivatal, másodfokon a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) jár el. Több kormányhivatal illetékességi területét érintő hatósági ügy esetén az eljáró kormányhivatalt Az MBFSZ elnöke jelöli ki.

A kérelmet a tervezett tevékenység helye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell eljuttatni. A kormányhivatalok megnevezése, székhelye és illetékessége a következő:
Pest Megyei Kormányhivatal, Budapest, Komárom-Esztergom Megye, Nódrád Megye és Pest Megye területére kiterjedő illetékességgel,
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területére kiterjedő illetékességgel, Baranya Megyei Kormányhivatal, Pécs, Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye területére kiterjedő illetékességgel,
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, Szolnok, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye területére kiterjedő illetékességgel,
Veszprém Megyei Kormányhivatal, Veszprém, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye területére kiterjedő illetékességgel. 

Ügyintézés határideje

21 nap (sommás eljárás esetében azonnal, de legfeljebb 8 napon belül)

Jogorvoslati lehetőség

Fellebbezhető
Igen.

Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat 1145 Budapest, Columbus u. 17-23.
Illetékes megyei Kormányhivatal
15 nap
Az igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a, azaz az adott ügyben 56.500.- Ft

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

http://www.mbfh.hu
1. Hogyan kell igazolni az építési jogosultságot? Az építési tevékenységhez az ingatlannal rendelkezni jogosult személy hozzájárulása szükséges, amelyet igazolni kell. Az építési jogosultság a következő okiratokkal igazolható:
a) az építtető tulajdonában lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az érintett földrészlet tekintetében az építtető tulajdonjogának fennállására vonatkozó nyilatkozatával, vagy tulajdonilap-másolattal,
b) jogerős bírósági vagy jogerős és végrehajtható hatósági határozattal,
c) nem az építtető tulajdonában lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az ingatlan tulajdonosának, közös tulajdon esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal,
d) társasház esetében közgyűlési határozattal vagy
e) szövetkezet esetében a szövetkezet hozzájáruló nyilatkozatával.
2. Nem áll a tulajdonomban az ingatlan, ahol az építési tevékenységet tervezem, de megegyeztem a tulajdonosokkal és megadták a hozzájáruló nyilatkozatukat. Elég, ha csak a tulajdonosok írják alá a nyilatkozatot? Nem. Az építtető tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozó építési jogosultság igazolásán kívül minden más esetben a hozzájáruló nyilatkozatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
3. Az építési engedélyezési eljáráshoz kérhetek a szakhatóságoktól előzetes szakhatósági hozzájárulást? Igen. Ha az építtető előzetes szakhatósági állásfoglalást kér, a szakhatóság a kérelem mellékleteként megküldött műszaki tervdokumentáció egy példányát az állásfoglalásával megegyező azonosítószámmal, keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal, a műszaki tervdokumentáció valamennyi tervlapját bélyegzőlenyomattal látja el, és azt a szakhatósági állásfoglalásával együtt megküldi az építtetőnek. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás iránti kérelemhez a műszaki tervdokumentációt két példányban kell benyújtani. A bányafelügyelet az építtető által a kérelemhez csatolt előzetes szakhatósági állásfoglalást legfeljebb az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadásától számított egy évig elfogadja, ha a hozzá és a szakhatósághoz benyújtott kérelem és műszaki tervdokumentáció tartalma azonos, és a szakhatóság műszaki tervdokumentációt záradékolt

Fontosabb fogalmak


1. Közmű: a víz-, csatorna-, gáz-, távhő- és villamosenergia rendszer és a nyomvonalas hírközlési építmény;
2. Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.
3. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
4. Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények amelyek létesítésekor – az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően – eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.
5. Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.

Vonatkozó jogszabályok

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (1) bekezdés, 34. § (3) bekezdés, 71. § (1) bekezdés, 96. §, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, 106. §;
a bányászatról szóló1993. évi XLIII. törvény. 5. § (1) bekezdés g) pont, 22/B. § (1), (4)és (5) bekezdés, 43. § (9b) bekezdése;
a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés, 3. § (1)-(6), 11-12. §, valamint 1. és 2. melléklet;
a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet 2. § (4)-(5) bekezdés és az 1. számú melléklet 2.1. táblázat 31. pont
a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés; 16. § (1) bekezdés, 19. § (1) bekezdés, 4. melléklet

Kulcsszavak

geotermikus energia hasznosítás, bányavállalkozó, bányafelügyelet, sajátos építmény, építési engedély, létesítési engedély, építési jogosultság

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858