Akadálymentes verzió

Bányászati hulladék kezelésének engedélyezése iránti kérelem

Kódszám

MABFH00013

Az ügy rövid leírása

Bányászati hulladékkezelő létesítmény a bányafelügyelet engedélyével üzemeltethető. A bányafelügyelet a működés engedélyezéséről
a) ha a létesítmény kialakítása építési tevékenységgel nem jár, a műszaki üzemi terv jóváhagyása, vagy
b) ha a létesítmény kialakítása építési tevékenységgel jár, a létesítmény használatbavételi vagy fennmaradási engedélyezési eljárása során dönt.
Az ügy lényege, az üzemeltetési engedély lényegi elemei és az engedélyezési eljárás menete.

Ki jogosult az eljárásra?

A bányászati hulladék kezelés engedélyezésére irányuló kérelem kezdeményezésére bármely természetes, vagy jogi személy jogosult.
Lehetőség van az eljárási képviseletre és a meghatalmazásra.

Milyen adatokat kell megadni?

Az engedélykérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
1) az üzemeltető megjelölését,
2) a hulladékkezelő létesítmény javasolt helyét,
3) a bányászatihulladék-gazdálkodási tervet, melynek tartalmaznia kell legalább:
a) ahol alkalmazható, a hulladékkezelő létesítmény javasolt osztályozását a 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet (R.) 1. mellékletben megállapított kritériumokkal összhangban:
aa) "A" osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmény esetén az üzemeltető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a R. 5. § (3) bekezdésében előírt súlyos balesetek megelőzésére szolgáló tervet és az annak végrehajtására szolgáló biztonsági irányítási rendszert, valamint a belső vészhelyzeti tervet elkészítette,
ab) nem "A" osztályú hulladékkezelő létesítmény esetén, az ezt igazoló elegendő információt, ideértve a balesetveszélyek meghatározását is;
b) a hulladékok jellemzését a R. 2. mellékletnek megfelelően, valamint a működési fázis során keletkező bányászati hulladék becsült összes mennyiségéről szóló nyilatkozatot;
c) a hulladéktermelő tevékenység és a hulladékkezelő folyamatok leírását;
d) annak leírását, hogy a hulladék elhelyezése milyen káros hatást gyakorolhat a környezetre és az emberi egészségre, valamint a létesítmény működése közben és bezárása után a környezetre gyakorolt hatás minimálisra csökkentése érdekében végrehajtandó megelőző intézkedéseket, beleértve a R. 10. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában meghatározott szempontokat is;
e) a javasolt ellenőrzési és monitoring eljárásokat a R. 9. §-nak - ahol alkalmazható -, továbbá a 10. § (2) bekezdés c) pontjának megfelelően;
f) a javasolt bezárási tervet - beleértve a rehabilitációt is -, a bezárás után követendő eljárásokat és a monitoringot a R. 11. § rendelkezéseinek megfelelően;
g) a víz állapotromlását megakadályozó intézkedéseket a vízgazdálkodásra és a vizek védelmére vonatkozó jogszabályokkal összhangban, valamint a levegő és a talaj szennyezését megakadályozó intézkedéseket, vagy ha a szennyezés elkerülhetetlen, annak a lehető legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket, figyelembe véve a R. 12. § rendelkezéseit;
h) a hulladékkezelő létesítmény által érintett talaj vizsgálatára vonatkozó adatokat;
i) a R. 4. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti módszer vagy eljárás hogyan valósítja meg a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott célokat.

4) a pénzügyi garancia (biztosíték adás) módját, mértékét, vagy az azzal egyenértékű megfelelő intézkedést.

Milyen iratok szükségesek?

1. a kérelem; 2. a befoglaló műszaki üzemi terv a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 13. § szerint, vagy létesítési (építési) engedély kérelem az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet szerint; ha a bányászati hulladékkezelő létesítmény megépítéséhez, vagy műszaki üzemi tervben történő engedélyezéséhez jogszabály környezetvédelmi-, vagy egységes környezethasználati engedély megszerzését írja elő, akkor e tevékenységeket, illetve ilyen létesítmények megépítését a bányafelügyelet csak jogerős és végrehajtható környezetvédelmi-, illetve egységes környezethasználati engedélyt.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Bányászati-hulladékgazdálkodási terv jóváhagyása 36 000Ft A1610 fiz. kód
Bányászati hulladékkezelő létesítmény működésének engedélyezése 57 000 Ft A1620 fiz. kód
Bányászati hulladékkezelő létesítmény bezárásának engedélyezése 57 000 Ft A1630 fiz. kód
Bányászati hulladékkezelő létesítmény bezárásának (bezárása végrehajtásának) elfogadása 112 000 Ft A1640 fiz. kód
Bányászati hulladékkezelés engedélyezése (előkezelés, hasznosítás, tárolás, szállítás) 46 000 Ft A1650 fiz. kód előzőek módosítása esetén a díjmérték 50%-ának megfelelő igazgatási szolgáltatási díj, melyet postai úton vagy banki átutalással kell teljesíteni.

Hol intézhetem el?

A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben - jogszabályban meghatározott kivétellel - első fokon az illetékes Megyei Kormányhivatal, másodfokon a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) jár el. Több kormányhivatal illetékességi területét érintő hatósági ügy esetén az eljáró kormányhivatalt az MBFSZ elnöke jelöli ki.

A bányászati hulladék kezelés engedélyezésére irányuló kérelmet a tervezett tevékenység helye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell eljuttatni. A kormányhivatalok megnevezése, székhelye és illetékessége a következő:
Pest Megyei Megyei Kormányhivatal Budapest, Komárom-Esztergom Megye, Nódrád Megye és Pest Megye területére kiterjedő illetékességgel,
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területére kiterjedő illetékességgel, Baranya Megyei Kormányhivatal Pécs, Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye területére kiterjedő illetékességgel,
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnok, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye területére kiterjedő illetékességgel,
Veszprémi Megyei Kormányhivatal Veszprém, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye területére kiterjedő illetékességgel.

Ügyintézés határideje

21 nap (sommás eljárás esetében azonnal, de legfelljebb 8 napon belül)

Jogorvoslati lehetőség

Fellebbezhető
Az érdemi döntést tartalmazó határozat ellen fellebbezésnek van helye.
Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat
Illetékes Megyei Kormányhivatal 
15 nap
Az irányadó igazgatási-szolgáltatási díjtétel 50 %-a

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

http://www.mbfh.hu
Fórumszerűen működtetett GY.I.K. (Gyakran ismételt kérdések) felület az üggyel kapcsoltban nem keletkezett.
Jellemző kérdések a gyakorlatból és az arra adható válaszok:
A feltárási-, kitermelési tevékenység során keletkező meddőanyag is bányászati hulladéknak minősül? Igen, és a hulladék összetétele, fizikai/kémiai tulajdonságai és a tárolási időkorlátjára figyelemmel az azzal folytatott tevékenység bányászati hulladékkezelésnek minősül.

A bauxit feldolgozása, a timföldgyártás mellékterméke, a vörösiszap is bányászati hulladéknak minősül? Igen! - a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a vörösiszapot is bányászati hulladéknak minősíti és az arra vonatkozó sajátos szabályokat rendeli rá alkalmazni.

Fontosabb fogalmak

1. Ásványinyersanyag-kitermelő ipar: minden bányászati tevékenységet és ásványi nyersanyag feldolgozást folytató vállalkozás, vagy ahhoz kapcsolódó létesítmény.
2. Bányászati hulladék: az ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása és feldolgozása során keletkező hulladék, a nem közvetlenül ezen tevékenységekből származó hulladékok kivételével.
3. Bányászati hulladékkezelés: az ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása és feldolgozása során keletkező hulladék - kivéve a nem közvetlenül e tevékenységekből származó hulladék - hulladékkezelő létesítményben történő gyűjtése és tárolása, valamint a hulladék keletkezési helyétől a hulladékkezelő létesítményig történő szállítása.6. hulladék: a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 3. § a) pontjában meghatározott hulladék;
4. hulladék birtokosa: a bányászati hulladék termelője, vagy az a természetes vagy jogi személy, akinek a hulladék a birtokában van;
5. hulladékkezelő létesítmény: a szilárd vagy folyékony halmazállapotú, oldatban vagy szuszpenzióban lévő bányászati hulladéknak az a)-d) pontban meghatározott időtartamon túl történő gyűjtésére vagy elhelyezésére szolgáló, a bányafelügyelet által engedélyezett kijelölt terület. Ezek a létesítmények magukban foglalnak bármely gátat vagy egyéb, tárolásra, visszatartásra, elkülönítésre szolgáló, illetve a létesítményt egyéb módon szolgáló építményt, továbbá - bár nem kizárólagosan - a meddőhányókat és tározókat, de nem beleértve a bányatérségeket, amelyekbe a hulladékot az ásvány kitermelését követően rehabilitációs és építési célból visszatöltik
a) időkorlát nélkül az A osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmények és a hulladékgazdálkodási tervben veszélyesnek minősített hulladékot kezelő létesítmények esetében,
b) hat hónapot meghaladó időtartamnál a váratlanul keletkező veszélyes hulladékot kezelő létesítmények esetében,
c) egy évet meghaladó időtartamnál a nem veszélyes és nem inert hulladékot kezelő létesítmények esetében,
d) három évet meghaladó időtartamnál a nem szennyezett talaj; a nem veszélyes, kutatásból származó hulladék; a tőzeg kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladék, valamint az inert hulladék kezelésére szolgáló létesítmények esetében;
6. tározó: finom szemcséjű hulladékok - általában dúsítási maradékok -, továbbá változó mennyiségű, az ásványkincsek feldolgozásából, valamint az ipari víz tisztításából és hasznosításából származó szabad víz tárolására szolgáló természetes vagy mesterséges létesítmény;
7. üzemeltető: az a természetes vagy jogi személy, aki a bányászati hulladék kezeléséért felelős, beleértve a bányászati hulladék ideiglenes tárolását, valamint a működési és a bezárás utáni időszakot is;

Vonatkozó jogszabályok

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdés h) pont, 23. § (1)-(2) bekezdés; 43. § (1) és (9a) bekezdés, 43/B. § (1) bekezdés és 44. § (1) bekezdés; a bányászatról szóló törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 13. § (1)-(3) és (8) bekezdés;
a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés, 3. § (1)-(6), 11-12. §, valamint 1. és 2-3. melléklet;
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 15. § (1) és (7) bekezdés, 33.§ (1) bekezdés, 34. § (3) bekezdés, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés;
A bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet 2. § és 1. számú melléklet
a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés és 1-3. melléklet; a bányászati hulladék kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet;
a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet

Kulcsszavak

bányászat, műszaki üzemi terv, létesítési (építési) engedély, környezetvédelmi engedély, bányászati hulladék, hulladékkezelő létesítmény, bányászati hulladékgazdálkodási terv, belső veszélyhelyzeti terv, külső veszélyhelyzeti terv

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858