Akadálymentes verzió

Bányászati hulladékkezelő létesítmény bezárásának engedélyezése iránti kérelem

Kódszám

MABFH00015

Az ügy rövid leírása

A hulladékkezelő létesítményben akkor kezdődhet meg a bezárási eljárás, ha
a) az engedélyben megszabott vonatkozó feltételek teljesülnek,
b) az üzemeltető kérelmére a bányafelügyelet erre engedélyt ad vagy
c) a bányafelügyelet erre vonatkozóan ilyen értelmű határozatot hoz.

Jelen ügy tárgya a bányászati hulladékkezelő létesítmény bezárásának engedélyezése.

Ki jogosult az eljárásra?

Bányászati hulladék kezelö létesítmény bezárásának engedélyezésére irányuló kérelem kezdeményezésére a hulladékkezelő üzemeltetője jogosult.
Lehetőség van az eljárási képviseletre és a meghatalmazásra.

Milyen adatokat kell megadni?

Az engedélykérelemnek a következőket kell tartalmaznia: 1.) a hulladékkezelő létesítmény megnevezését,
2.) az üzemeltető nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, és adószámmal rendelkező üzemeltető esetében az adószámot,
3.) a főbb műszaki-biztonsági jellemzőket; a kezelt/tárolt bányászati hulladék jellemzőit és mennyiségét,
4.) az üzemeltető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy, a hulladékkezelő létesítmény által érintett területet rehabilitálták,
5.) szükség szerint a sajátos építmény biztonságos állapotát igazoló szakvéleményeket, vizsgálati és mérési bizonylatokat,
6.) A hulladékkezelő létesítmény bezárás utáni fenntartásának, felügyeletének, ellenőrzésének és a kiigazító intézkedések leírását és tervét olyan időtartamra, ameddig azt a bányafelügyelet megköveteli, figyelembe véve a veszély természetét és időtartamát.
7.) A hulladékkezelő létesítmény bezárása után a környezetvédelmi követelmények betartása érdekében, a létesítmény fizikai és kémiai stabilitásának, ellenőrző- és mérőműszerrel történő megfigyelési rendszerének és módszereinek leírását.


Milyen iratok szükségesek?

1.) a kérelem; 2.) ha a bezárás építmény bontásával jár együtt, akkor bontási (építésügyi hatósági) engedély, vagy bontási engedély kérelem az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet szerint; 3.) ha a bányászati hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése engedélyezéséhez jogszabály környezetvédelmi-, vagy egységes környezethasználati engedély megszerzését írja elő, akkor a bezárást a bányafelügyelet csak jogerős és végrehajtható környezetvédelmi-, illetve egységes környezethasználati engedély megléte esetén engedélyezi.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Bányászati hulladékkezelő létesítmény bezárásának engedélyezése 112 000 Ft A1640 fiz. Kód igazgatási szolgáltatási díj, melyet postai úton vagy banki átutalással kell teljesíteni.

Hol intézhetem el?

A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben - jogszabályban meghatározott kivétellel - első fokon a területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály, másodfokon a Hivatal jár el. Több Bányászati Osztály illetékességi területét érintő hatósági ügy esetén az eljáró Bányászati Osztályt a Hivatal elnöke jelöli ki.

A bányászati hulladék kezelő létesítmény bezárásának engedélyezésére irányuló kérelmet a tervezett tevékenység helye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály részére kell eljuttatni. A Bányászati Osztályok megnevezése, székhelye és illetékessége a következő:
Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály, Budapest, Komárom-Esztergom Megye, Nódrád Megye és Pest Megye területére kiterjedő illetékességgel,
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály, Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területére kiterjedő illetékességgel, Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály, Pécs, Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye területére kiterjedő illetékességgel,
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály, Szolnok, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye területére kiterjedő illetékességgel,
Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály, Veszprém, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye területére kiterjedő illetékességgel.

Ügyintézés határideje

21 nap (sommás eljárás esetében azonnal, de legfelljebb 8 napon belül)

Jogorvoslati lehetőség

Fellebbezhető.
Az érdemi döntést tartalmazó határozat ellen fellebbezésnek van helye.
Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat
Illetékes Megyei Kormányhivatal 
15 nap
56000 Ft

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

http://www.mbfh.hu
Fórumszerűen működtetett GY.I.K. (Gyakran ismételt kérdések) felület az üggyel kapcsoltban nem keletkezett. Jellemző kérdések a gyakorlatból és az arra adható válaszok: A feltárási-, kitermelési tevékenység során keletkező meddőanyag is bányászati hulladéknak minősül? Igen, és a hulladék összetétele, fizikai/kémiai tulajdonságai és a tárolási időkorlátjára figyelemmel az azzal folytatott tevékenység bányászati hulladékkezelésnek minősül. A bauxit feldolgozása, a timföldgyártás mellékterméke, a vörösiszap is bányászati hulladéknak minősül? Igen! - a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a vörösiszapot is bányászati hulladéknak minősíti és az arra vonatkozó sajátos szabályokat rendeli rá alkalmazni.

Fontosabb fogalmak

1. Ásványinyersanyag-kitermelő ipar: minden bányászati tevékenységet és ásványi nyersanyag feldolgozást folytató vállalkozás, vagy ahhoz kapcsolódó létesítmény.
2. Bányászati hulladék: az ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása és feldolgozása során keletkező hulladék, a nem közvetlenül ezen tevékenységekből származó hulladékok kivételével.
3. Bányászati hulladékkezelés: az ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása és feldolgozása során keletkező hulladék - kivéve a nem közvetlenül e tevékenységekből származó hulladék - hulladékkezelő létesítményben történő gyűjtése és tárolása, valamint a hulladék keletkezési helyétől a hulladékkezelő létesítményig történő szállítása.
4. hulladék birtokosa: a bányászati hulladék termelője, vagy az a természetes vagy jogi személy, akinek a hulladék a birtokában van;
5. hulladékkezelő létesítmény: a szilárd vagy folyékony halmazállapotú, oldatban vagy szuszpenzióban lévő bányászati hulladéknak az a)-d) pontban meghatározott időtartamon túl történő gyűjtésére vagy elhelyezésére szolgáló, a bányafelügyelet által engedélyezett kijelölt terület. Ezek a létesítmények magukban foglalnak bármely gátat vagy egyéb, tárolásra, visszatartásra, elkülönítésre szolgáló, illetve a létesítményt egyéb módon szolgáló építményt, továbbá - bár nem kizárólagosan - a meddőhányókat és tározókat, de nem beleértve a bányatérségeket, amelyekbe a hulladékot az ásvány kitermelését követően rehabilitációs és építési célból visszatöltik
a) időkorlát nélkül az A osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmények és a hulladékgazdálkodási tervben veszélyesnek minősített hulladékot kezelő létesítmények esetében,
b) hat hónapot meghaladó időtartamnál a váratlanul keletkező veszélyes hulladékot kezelő létesítmények esetében,
c) egy évet meghaladó időtartamnál a nem veszélyes és nem inert hulladékot kezelő létesítmények esetében,
d) három évet meghaladó időtartamnál a nem szennyezett talaj; a nem veszélyes, kutatásból származó hulladék; a tőzeg kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladék, valamint az inert hulladék kezelésére szolgáló létesítmények esetében;
6. tározó: finom szemcséjű hulladékok - általában dúsítási maradékok -, továbbá változó mennyiségű, az ásványkincsek feldolgozásából, valamint az ipari víz tisztításából és hasznosításából származó szabad víz tárolására szolgáló természetes vagy mesterséges létesítmény;
7. üzemeltető: az a természetes vagy jogi személy, aki a bányászati hulladék kezeléséért felelős, beleértve a bányászati hulladék ideiglenes tárolását, valamint a működési és a bezárás utáni időszakot is;

Vonatkozó jogszabályok

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdés h) pont, 43. § (1) és (9a) bekezdés, 43/B. § (1) bekezdés és 44. § (1) bekezdés; 
a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés,3. § (1)-(6), 11-12. §, valamint 1. és 2. melléklet;
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 15. § (1) és (7) bekezdés, 33.§ (1) bekezdés, 34. § (3) bekezdés, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés;
a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés és 1-3. melléklet;
a bányászati hulladék kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet;
a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 20-21. §;
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1)-(2) bekezdés;

Kulcsszavak

bányászat, műszaki üzemi terv, létesítési (építési) engedély, környezetvédelmi engedély, bányászati hulladék, hulladékkezelő létesítmény, bányászati hulladékgazdálkodási terv, bezárás, belső veszélyhelyzeti terv, külső veszélyhelyzeti terv

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858