Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Föld alatti gáztárolóban lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogén bányavállalkozói tulajdonba adásának engedélyezése iránti kérelem

Kódszám

MABFH00019

Az ügy rövid leírása

Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. A föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonjogát, kérelemre, a külön törvényben meghatározott földgáztárolási működési engedéllyel rendelkező bányavállalkozó - a bányajáradék mértékére vonatkozó általános szabályok alkalmazásával meghatározott bányajáradék-összeg 1,4-szeresének megfizetésével a kitermelést megelőzően is megszerezheti.
A kőolaj- és földgázbányászatra megállapított bányateleknek a föld alatti gáztárolásra történő kiterjesztése, valamint bányatelek föld alatti gáztárolásra történő engedélyezése során a bányafelügyelet állapítja meg annak a föld alatti gáztárolóban lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogénnek a mennyiségét, amelyre a bányatelek jogosultja tulajdonjogot szerezhet.
A bányavállalkozó a föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelekről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 180 napon belül kérheti a föld alatti gáztárolóban levő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonba adását. A kérelemről a bányafelügyelet dönt. A bányajáradékot az első műszaki üzemi terv jóváhagyását követő 30 napon belül meg kell állapítani.

Ebben az esetben az 1,4-szeres bányajáradék-összegnek
a) az ásványi nyersanyag után keletkező érték 12%-át meghaladó részét a tulajdonba adásról rendelkező bányafelügyeleti határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül,
b) az ásványi nyersanyag után keletkező érték 12%-ának megfelelő részét a kitermeléskor
fizeti meg a bányavállalkozó.
A szénhidrogén tulajdonjoga az a) pontban meghatározott összeg megfizetésének időpontjában száll át a bányavállalkozóra.

Ki jogosult az eljárásra?

A kérelmet csak a föld alatti gáztárolásra megállapított, illetve kiterjesztett bányatelek külön törvényben meghatározott földgáztárolási engedéllyel rendelkező bányavállalkozója nyújthatja be.
Nincs jogszabályi korlátozás arra, hogy az ügyfél csak személyesen járhat el, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 40. § (1) szabályozásának megfelelően van lehetőség a képviseletre is.

Milyen adatokat kell megadni?


1. Az Kérelmező neve, székhelye (lakcíme irányítószám, helységnév, utcanév, házszám, vagy hrsz. megadásával)
2. A Kérelmező cégbírósági cégjegyzékszáma
3. A kérelemnek tartalmaznia kell a fizetendő bányajáradék megállapításához szükséges adatokat, így különösen:
a) a bányavállalkozónak az érintett tárolóra, bányatelekre fennálló bányászati jogát igazoló dokumentumokra történő utalást;
b) tárolónként a tulajdonba venni kívánt kitermelhető földgáz mennyiségét m3-ben és hőmennyiségét MJ-ban kifejezve, valamint az azt alátámasztó adatokat.
A földalatti gáztárolóban állami tulajdonban álló földgáz mennyiségét a szénhidrogén termékmérleg alapján kell meghatározni. .

Milyen iratok szükségesek?

Kötelezően csatolandó dokumentumot a jogszabály nem ír elő, csak a kérelem kötelező adattartalmát határozza meg az alábbiak szerint:

A kérelemnek tartalmaznia kell a fizetendő bányajáradék megállapításához szükséges adatokat, így különösen:
a) a bányavállalkozónak az érintett tárolóra, bányatelekre fennálló bányászati jogát igazoló dokumentumokra történő utalást;
b) tárolónként a tulajdonba venni kívánt kitermelhető földgáz mennyiségét m3-ben és hőmennyiségét MJ-ban kifejezve, valamint az azt alátámasztó adatokat.
A földalatti gáztárolóban állami tulajdonban álló földgáz mennyiségét a szénhidrogén termékmérleg alapján kell meghatározni. .

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Általános tételű eljárási illeték 3000,- Ft értékű illetékbélyeg formájában

Hol intézhetem el?

A kérelem befogadására az illetékes megyei kormányhivatalok rendelkeznek első fokon hatáskörrel. Jogszabály hatáskörrel és illetékességgel első fokon a Baranya Megyei Kormányhivatalt, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalt, a Pest Megyei Kormányhivatalt és a Veszprém Megyei Kormányhivatalt jelöli ki.

Ügyintézés határideje

21 nap (sommás eljárás esetében azonnal, de legfeljebb 8 napon belül)

Jogorvoslati lehetőség

Igen.
Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat 1145 Budapest, Columbus u. 17-23.
Az illetékes megyei kormányhivatal.
15 nap
5000 Ft

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

A tárgyi ügyben még nincs rendszeresített prospektus, ügyféltájékoztató.
Jelenleg nem áll rendelkezésre ilyen anyag, sem erre vonatkozó tapasztalat.
Lehetséges kérdések és válaszok:

1. Kérdés: Ki szerezheti meg a föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonjogát ?
Válasz: Kérelemre, a külön törvényben meghatározott földgáztárolási működési engedéllyel rendelkező bányavállalkozó.

2. Kérdés: A kitermelést megelőzően is megszerezhető a föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonjoga ?
Válasz: Igen, a bányajáradék mértékére vonatkozó általános szabályok alkalmazásával meghatározott bányajáradék-összeg 1,4-szeresének megfizetésével a kitermelést megelőzően is megszerezhető a tulajdonjog.

3. Kérdés: Mikor kerül a föld alatti gáztárolóban lévő szénhidrogén gáz a földgáztárolási működési engedéllyel rendelkező bányavállalkozó tulajdonába ?
Válasz: A szénhidrogén tulajdonjoga akkor száll át a bányavállalkozóra, amikor az ásványi nyersanyag után keletkező érték 12%-át meghaladó részét - a tulajdonba adásról rendelkező bányafelügyeleti határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül megfizette.

Fontosabb fogalmak

Földgáztároló: az a besajtoló és kitermelő technológiai létesítménnyel ellátott földalatti természetes földtani szerkezet, mesterségesen kialakított földalatti üreg, vagy a földfelszínen létesített építmény, amely földgáz tárolására alkalmas.
Bányajáradék: A kitermelt ásványi nyesanyag és geotermikus energia után az államot megillető részesedés
Párnagáz: A föld alatti gáztárolóban található szénhidrogén gáz azon mennyisége, amelyet
föld alatti gáztároló üzemszerű működtetése érdekében a gáztároló felhagyásáig nem szabad kitermelni.
Bányatelek: A földkéregnek az ásványi nyesanyagok feltárására, kitermelésére, illetve szénhidrogén felszín alatti tárolására alap- és fedősíkkal elhatárolt része, amelyet élekben egymást metsző függőleges síkokkal (vetületi ábrázolásban, töréspontokban találkozó egyenes vonalakkal), valamint alap- és fedősíkok (fekü- és fedőszintek) meghatározásával kell körülhatárolni. Az országhatár vagy természeti képződmény vonala is meghatározhatja a bányatelek határvonalát. Azonos és összefüggő ásványi nyersanyag előfordulásra a bányatelket úgy kell megállapítani, hogy a szomszédos bányatelkek határvonalai egymással érintkezzenek.
Bányavállalkozó: a bányászati tevékenység végzésére jogosult jogi vagy természetes személy (a továbbiakban együtt: személy).

Vonatkozó jogszabályok

1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 3. § (1) bekezdés, 20. § (1), (4), (14)-(15) bekezdés, 26. § (1) bekezdés, 49. § 5. pontja
2. A bányászatról szóló törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. § (4), (11)-(13) bekezdései
3. a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 3. § (1)-(6) bekezdés, 11-12. § és 1-4. melléklet
4. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 21. § (1) bekezdés c) pontja, 33. § (1), (1a) bekezdés, 34. § (3) bekezdés, 35. § (1) bekezdés, 36. § (1)-(2) bekezdés, 40. § (1) bekezdés, 71. § (1) bekezdés, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, 116. §;
5. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) -(2) bekezdés, 73. § (1) bekezdés, 74/A. § (1) bekezdés
6. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3.§ 32. pont,
7. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. §,
8. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 5. § (1) bekezdés

Kulcsszavak

bányatelek, bányajáradék, párnagáz, föld alatti gáztároló

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858