Akadálymentes verzió

Föld alatti gáztárolóban lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogén bányavállalkozói tulajdonba adásának engedélyezése iránti kérelem

Kódszám

MABFH00019

Az ügy rövid leírása

Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. A föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonjogát, kérelemre, a külön törvényben meghatározott földgáztárolási működési engedéllyel rendelkező bányavállalkozó - a bányajáradék mértékére vonatkozó általános szabályok alkalmazásával meghatározott bányajáradék-összeg 1,4-szeresének megfizetésével a kitermelést megelőzően is megszerezheti.
A kőolaj- és földgázbányászatra megállapított bányateleknek a föld alatti gáztárolásra történő kiterjesztése, valamint bányatelek föld alatti gáztárolásra történő engedélyezése során a bányafelügyelet állapítja meg annak a föld alatti gáztárolóban lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogénnek a mennyiségét, amelyre a bányatelek jogosultja tulajdonjogot szerezhet.
A bányavállalkozó a föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelekről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 180 napon belül kérheti a föld alatti gáztárolóban levő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonba adását. A kérelemről a bányafelügyelet dönt. A bányajáradékot az első műszaki üzemi terv jóváhagyását követő 30 napon belül meg kell állapítani.

Ebben az esetben az 1,4-szeres bányajáradék-összegnek
a) az ásványi nyersanyag után keletkező érték 12%-át meghaladó részét a tulajdonba adásról rendelkező bányafelügyeleti határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül,
b) az ásványi nyersanyag után keletkező érték 12%-ának megfelelő részét a kitermeléskor
fizeti meg a bányavállalkozó.
A szénhidrogén tulajdonjoga az a) pontban meghatározott összeg megfizetésének időpontjában száll át a bányavállalkozóra.

Ki jogosult az eljárásra?

A kérelmet csak a föld alatti gáztárolásra megállapított, illetve kiterjesztett bányatelek külön törvényben meghatározott földgáztárolási engedéllyel rendelkező bányavállalkozója nyújthatja be.
Nincs jogszabályi korlátozás arra, hogy az ügyfél csak személyesen járhat el, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 40. § (1) szabályozásának megfelelően van lehetőség a képviseletre is.

Milyen adatokat kell megadni?


1. Az Kérelmező neve, székhelye (lakcíme irányítószám, helységnév, utcanév, házszám, vagy hrsz. megadásával)
2. A Kérelmező cégbírósági cégjegyzékszáma
3. A kérelemnek tartalmaznia kell a fizetendő bányajáradék megállapításához szükséges adatokat, így különösen:
a) a bányavállalkozónak az érintett tárolóra, bányatelekre fennálló bányászati jogát igazoló dokumentumokra történő utalást;
b) tárolónként a tulajdonba venni kívánt kitermelhető földgáz mennyiségét m3-ben és hőmennyiségét MJ-ban kifejezve, valamint az azt alátámasztó adatokat.
A földalatti gáztárolóban állami tulajdonban álló földgáz mennyiségét a szénhidrogén termékmérleg alapján kell meghatározni. .

Milyen iratok szükségesek?

Kötelezően csatolandó dokumentumot a jogszabály nem ír elő, csak a kérelem kötelező adattartalmát határozza meg az alábbiak szerint:

A kérelemnek tartalmaznia kell a fizetendő bányajáradék megállapításához szükséges adatokat, így különösen:
a) a bányavállalkozónak az érintett tárolóra, bányatelekre fennálló bányászati jogát igazoló dokumentumokra történő utalást;
b) tárolónként a tulajdonba venni kívánt kitermelhető földgáz mennyiségét m3-ben és hőmennyiségét MJ-ban kifejezve, valamint az azt alátámasztó adatokat.
A földalatti gáztárolóban állami tulajdonban álló földgáz mennyiségét a szénhidrogén termékmérleg alapján kell meghatározni. .

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Általános tételű eljárási illeték 3000,- Ft értékű illetékbélyeg formájában

Hol intézhetem el?

A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben - jogszabályban meghatározott kivétellel - első fokon a területileg illetékes kormányhivatal, másodfokon a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) jár el. Több kormányhivatal illetékességi területét érintő, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügy esetén az eljáró kormányhivatalt az MBFSZ elnöke jelöli ki.

A föld alatti gáztároló területi fekvési helye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell a kérelmet eljuttatni. A kormányhivatalok megnevezése, székhelye és illetékessége a következő:
Baranya Megyei Kormányhivatal, Pécs, Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye területére kiterjedő illetékességgel,
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területére kiterjedő illetékességgel,
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, Szolnok, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye területére kiterjedő illetékességgel,
Pest Megyei Kormányhivatal, Budapest, Komárom-Esztergom Megye, Nódrád Megye és Pest Megye területére kiterjedő illetékességgel,
Veszprém Megyei Kormányhivatal, Veszprém, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye területére kiterjedő illetékességgel.

Ügyintézés határideje

21 nap (sommás eljárás esetében azonnal, de legfeljebb 8 napon belül)

Jogorvoslati lehetőség

Igen.
Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat 1145 Budapest, Columbus u. 17-23.
Az illetékes megyei kormányhivatal.
15 nap
5000 Ft

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

A tárgyi ügyben még nincs rendszeresített prospektus, ügyféltájékoztató.
Jelenleg nem áll rendelkezésre ilyen anyag, sem erre vonatkozó tapasztalat.
Lehetséges kérdések és válaszok:

1. Kérdés: Ki szerezheti meg a föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonjogát ?
Válasz: Kérelemre, a külön törvényben meghatározott földgáztárolási működési engedéllyel rendelkező bányavállalkozó.

2. Kérdés: A kitermelést megelőzően is megszerezhető a föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonjoga ?
Válasz: Igen, a bányajáradék mértékére vonatkozó általános szabályok alkalmazásával meghatározott bányajáradék-összeg 1,4-szeresének megfizetésével a kitermelést megelőzően is megszerezhető a tulajdonjog.

3. Kérdés: Mikor kerül a föld alatti gáztárolóban lévő szénhidrogén gáz a földgáztárolási működési engedéllyel rendelkező bányavállalkozó tulajdonába ?
Válasz: A szénhidrogén tulajdonjoga akkor száll át a bányavállalkozóra, amikor az ásványi nyersanyag után keletkező érték 12%-át meghaladó részét - a tulajdonba adásról rendelkező bányafelügyeleti határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül megfizette.

Fontosabb fogalmak

Földgáztároló: az a besajtoló és kitermelő technológiai létesítménnyel ellátott földalatti természetes földtani szerkezet, mesterségesen kialakított földalatti üreg, vagy a földfelszínen létesített építmény, amely földgáz tárolására alkalmas.
Bányajáradék: A kitermelt ásványi nyesanyag és geotermikus energia után az államot megillető részesedés
Párnagáz: A föld alatti gáztárolóban található szénhidrogén gáz azon mennyisége, amelyet
föld alatti gáztároló üzemszerű működtetése érdekében a gáztároló felhagyásáig nem szabad kitermelni.
Bányatelek: A földkéregnek az ásványi nyesanyagok feltárására, kitermelésére, illetve szénhidrogén felszín alatti tárolására alap- és fedősíkkal elhatárolt része, amelyet élekben egymást metsző függőleges síkokkal (vetületi ábrázolásban, töréspontokban találkozó egyenes vonalakkal), valamint alap- és fedősíkok (fekü- és fedőszintek) meghatározásával kell körülhatárolni. Az országhatár vagy természeti képződmény vonala is meghatározhatja a bányatelek határvonalát. Azonos és összefüggő ásványi nyersanyag előfordulásra a bányatelket úgy kell megállapítani, hogy a szomszédos bányatelkek határvonalai egymással érintkezzenek.
Bányavállalkozó: a bányászati tevékenység végzésére jogosult jogi vagy természetes személy (a továbbiakban együtt: személy).

Vonatkozó jogszabályok

1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 3. § (1) bekezdés, 20. § (1), (4), (14)-(15) bekezdés, 26. § (1) bekezdés, 49. § 5. pontja
2. A bányászatról szóló törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. § (4), (11)-(13) bekezdései
3. a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 3. § (1)-(6) bekezdés, 11-12. § és 1-4. melléklet
4. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 21. § (1) bekezdés c) pontja, 33. § (1), (1a) bekezdés, 34. § (3) bekezdés, 35. § (1) bekezdés, 36. § (1)-(2) bekezdés, 40. § (1) bekezdés, 71. § (1) bekezdés, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, 116. §;
5. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) -(2) bekezdés, 73. § (1) bekezdés, 74/A. § (1) bekezdés
6. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3.§ 32. pont,
7. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. §,
8. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 5. § (1) bekezdés

Kulcsszavak

bányatelek, bányajáradék, párnagáz, föld alatti gáztároló

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858