Akadálymentes verzió

Bányatelek megállapítása iránti kérelem

Kódszám

MABFH00027

Az ügy rövid leírása

Ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, szénhidrogén felszín alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén ( a továbbiakban: bányatelek) szabad. A bányatelek kizárólagos jogosultságot biztosít a jogosítottja részére a tárgyi térrészben az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, szénhidrogén felszín alatti tárolására földtani szerkezet hasznosítására.
Az eljárás célja ezen térrész lehatárolása, a bányatelek megállapítása és hatósági nyilvántartásba vétele.
A bányatelket kérelemre, külfejtéses művelésre vonatkozó bányatelek esetében az ingatlantulajdonosoknak a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervével és az ingatlanok használati, hasznosítási, illetve rendelkezési jogával kapcsolatos észrevételei figyelembevételével a bányafelügyelet állapítja meg.
A bányafelügyelet a bányatelek megállapításáról szóló jogerős és végrehajtható határozatot megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a bányatelek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett.
Nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni a kőolaj, földgáz - ideértve a szén-dioxid gázt is - kitermelésére és a föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelket.
A bányatelek megállapítása és az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzése nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát. A bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének.

Ki jogosult az eljárásra?

Ki jogosult az eljárásra?: 1. A bányavállalkozó (a megállapítani tervezett terület vonatkozásában ásványi nyersanyag kutatási joggal rendelkező személy) a kutatási zárójelentést elfogadó határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 5 hónapon belül kezdeményezheti a bányatelek megállapítását, illetve a geotermikus védőidom kijelölését. Az 5 hónapos időtartamba nem számít bele a környezetvédelmi engedélyezési eljárás és a kutatási időszak végétől számított második év végéig végzett szénhidrogén feltárás és kitermelés időtartama, valamint föld alatti szénelgázosítással végzett ásványi nyersanyag kitermelési tevékenység esetén a kutatási zárójelentés elfogadását követően kísérleti jelleggel a feltárási műszaki üzemi terv hatályán belül legfeljebb hat hónapig végzett tevékenység időtartama. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozó bányatelek megállapításának kezdeményezésére vonatkozó joga megszűnik.

Kizáró okok: 2. Bányatelek megállapítását jogszerűen megszerzett adattári adatok, új elméleti földtani értelmezés eredményei vagy bejelentés alapján végzett felszíni előkutatás adatai felhasználásával készített készletszámítási jelentés alapján is lehet kérelmezni. A készletszámítási jelentés alapján benyújtott kérelem esetén a bányafelügyelet felhívja a kérelmezőt - a kőolaj, földgáz, ideértve a szén-dioxid gáz ásványi nyersanyagra irányuló bányatelek megállapítás kivételével - a környezetvédelmi engedélyezési eljárás megindítására, és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás jogerős lezárásáig a bányatelek megállapítási eljárást felfüggeszti.

Milyen adatokat kell megadni?

A Kértelmező azonosító adatai (név, székhely, képviselő, cégnyilvántartási szám, telefonszám, e-mail cím,)

Milyen iratok szükségesek?


(2) A bányatelek megállapítására irányuló kérelemhez mellékelni kell:
a) ha a bányászati tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozik
aa) azt a határozatot, amelyben a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység nem környezetvédelmi engedély- vagy nem egységes környezethasználati engedélyköteles,
ab) a környezetvédelmi engedélyt, vagy
ac) az egységes környezethasználati engedélyt;
b) mélyművelésre vagy külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében a megállapításra kért bányatelekkel érintett ingatlanok
ba) ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosainak (vagyonkezelőinek, használóinak) név- és címjegyzékét, és
bb) rendeltetésének, használati állapotának leírását;
c) külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervét
ca) a kitermelés megkezdésének tervezett időpontjától számított első öt évre vonatkozóan évenkénti,
cb) az 5-ödik év és a 35-ödik év közötti időtartamra vonatkozóan ötévenkénti bontásban,
cc) a 35 évnél később tervezett igénybevétel esetén „35 éven túl” utalással;
e) a Bt. 26/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelem esetén a készletszámítási jelentést;
f) a bányatelek műszaki leírását;
g) a külön jogszabály szerinti bányatelek térképet;
h) külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében a tájrendezési előtervet;
i) ha a megállapításra kért külfejtéses bányatelek erdőt vagy erdő művelési ágú erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló területet érint, és korábban az erdészeti hatóság igénybevételi vagy elvi igénybevételi eljárása nem került lefolytatásra
ia) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait,
ib) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal,
ic) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas legfeljebb 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot,
id) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és
ie) a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának indokolását.
(3) A (2) bekezdés a)-c) pontok szerinti mellékleteket egy-egy, az d) pont szerinti mellékletet kettő, az f)-h) pontok szerinti mellékleteket a bányatelek megállapítási eljárásban szakhatóságként közreműködő érintett hatóságok számát kettővel meghaladó példányszámban kell benyújtani.
(4) A (2) bekezdés f) pontjában foglalt műszaki leírásnak tartalmaznia kell:
a) a bányatelek határvonala töréspontjainak EOV rendszer szerinti koordinátáit, a határvonal töréspontjainál a terep magasságát, az alap- és fedőlap magasságát, a haszonanyag fekü- és fedőszintjeit (mBf);
b) a kutatási zárójelentés vagy a készletszámítási jelentés alapján a bányatelek földtani- és kitermelhető ásványvagyonának mennyiségét és minőségi jellemzőit;
c) a bányászati tevékenységek következtében várható felszíni kőzetmozgásokkal szemben védelmet igénylő létesítmény, lakótelepülés, vízbázis, folyó- vagy állóvíz megjelölését;
d) a kijelölendő határ-, illetve védőpillért, annak méretezését, valamint az abban lekötött ásványvagyont;
e) a megállapítandó bányatelekkel határos, vagy azt részben vagy egészben magában foglaló bányatelkeket és azok határvonalait, alap- és fedőlap magasságát;
f) a föld alatti gáztárolásra megállapítani kért bányatelek esetében a tárolás céljára szolgáló földtani szerkezetbe, természetes vagy mesterséges üregbe mélyített fúrások műszaki állapotát, felhasználásuk lehetőségét, a szükséges külszíni berendezéseket, azok műszaki jellemzőit és a gáztárolásnak a környezet veszélyeztetését, szennyezését, károsítását kizáró technológiáját.
(5) A műszaki leírásban ismertetni kell:
a) az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére kiválasztható bányászati módszereket (mélyművelés, külfejtés, fúrólyukas - ezen belül irányított ferdefúrású vagy vízszintes fúrású - módszer;
b) a feltáráshoz, kitermeléshez várhatóan szükséges külszíni és felszín alatti létesítménycsoportok megnevezését;
c) a kitermelési feltételek teljesíthetőségét (beleértve a kitermelt ásványi nyersanyag elszállítását a legközelebbi országos közútig vagy szénhidrogén szállítóvezetékig).
(6) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt tájrendezési előtervet a környezetvédelmi engedélyre, a hatályos területrendezési, illetve szabályozási tervekre, továbbá az ingatlanok igénybevételi ütemtervére figyelemmel kell elkészíteni. A tájrendezési előtervnek tartalmaznia kell a tervezett bányászati tevékenység során kialakuló terepviszonyok, valamint a megépítendő létesítmények szöveges leírását és térképét.
(7) A tájrendezési előterv szöveges részében ismertetni kell az újrahasznosítási célt és e cél megvalósításához szükséges feladatokat, a tájrendezéssel kialakítandó új terepviszonyokat és létesítményeket, kialakításuk ütemezését és módszerét.
(8) A külön jogszabályban meghatározott bányaművelési térkép méretarányának megfelelő térképen ábrázolni kell a tájrendezéssel kialakított új terepviszonyokat, ezek magassági adatait és az érthetőséget elősegítő metszeteket; valamint az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát.
(9) Ha a bányatelek határain belül a tervezett bányászati tevékenység következtében a felszín alatti vízkészletből származó állóvíz kialakulásával és a bányászat befejezését követő fennmaradásával kell számolni, úgy a külön jogszabály figyelembevételével a tájrendezési előtervben meg kell határozni az ezzel kapcsolatos előzetes vízgazdálkodási, környezet-, természet- és tájvédelmi feltételeket, amelyeket a tájrendezés, illetve a bányabezárás során figyelembe kell venni.
(10) Ha a kérelmező a kérelemhez a megállapításra kért bányatelekkel érintett ingatlanok ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosainak, vagyonkezelőinek, valamint használóinak név- és címjegyzékét nem csatolja, a Bányászati Osztály - az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt - megkeresi az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet.

(2) A bányatelek megállapítására irányuló kérelemhez mellékelni kell:
a) ha a bányászati tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozik
aa) azt a határozatot, amelyben a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység nem környezetvédelmi engedély- vagy nem egységes környezethasználati engedélyköteles,
ab) a környezetvédelmi engedélyt, vagy
ac) az egységes környezethasználati engedélyt;
b) mélyművelésre vagy külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében a megállapításra kért bányatelekkel érintett ingatlanok
ba) ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosainak (vagyonkezelőinek, használóinak) név- és címjegyzékét, és
bb) rendeltetésének, használati állapotának leírását;
c) külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervét
ca) a kitermelés megkezdésének tervezett időpontjától számított első öt évre vonatkozóan évenkénti,
cb) az 5-ödik év és a 35-ödik év közötti időtartamra vonatkozóan ötévenkénti bontásban,
cc) a 35 évnél később tervezett igénybevétel esetén „35 éven túl” utalással;
e) a Bt. 26/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelem esetén a készletszámítási jelentést;
f) a bányatelek műszaki leírását;
g) a külön jogszabály szerinti bányatelek térképet;
h) külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében a tájrendezési előtervet;
i) ha a megállapításra kért külfejtéses bányatelek erdőt vagy erdő művelési ágú erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló területet érint, és korábban az erdészeti hatóság igénybevételi vagy elvi igénybevételi eljárása nem került lefolytatásra
ia) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait,
ib) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal,
ic) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas legfeljebb 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot,
id) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és
ie) a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának indokolását.
(3) A (2) bekezdés a)-c) pontok szerinti mellékleteket egy-egy, az d) pont szerinti mellékletet kettő, az f)-h) pontok szerinti mellékleteket a bányatelek megállapítási eljárásban szakhatóságként közreműködő érintett hatóságok számát kettővel meghaladó példányszámban kell benyújtani.
(4) A (2) bekezdés f) pontjában foglalt műszaki leírásnak tartalmaznia kell:
a) a bányatelek határvonala töréspontjainak EOV rendszer szerinti koordinátáit, a határvonal töréspontjainál a terep magasságát, az alap- és fedőlap magasságát, a haszonanyag fekü- és fedőszintjeit (mBf);
b) a kutatási zárójelentés vagy a készletszámítási jelentés alapján a bányatelek földtani- és kitermelhető ásványvagyonának mennyiségét és minőségi jellemzőit;
c) a bányászati tevékenységek következtében várható felszíni kőzetmozgásokkal szemben védelmet igénylő létesítmény, lakótelepülés, vízbázis, folyó- vagy állóvíz megjelölését;
d) a kijelölendő határ-, illetve védőpillért, annak méretezését, valamint az abban lekötött ásványvagyont;
e) a megállapítandó bányatelekkel határos, vagy azt részben vagy egészben magában foglaló bányatelkeket és azok határvonalait, alap- és fedőlap magasságát;
f) a föld alatti gáztárolásra megállapítani kért bányatelek esetében a tárolás céljára szolgáló földtani szerkezetbe, természetes vagy mesterséges üregbe mélyített fúrások műszaki állapotát, felhasználásuk lehetőségét, a szükséges külszíni berendezéseket, azok műszaki jellemzőit és a gáztárolásnak a környezet veszélyeztetését, szennyezését, károsítását kizáró technológiáját.
(5) A műszaki leírásban ismertetni kell:
a) az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére kiválasztható bányászati módszereket (mélyművelés, külfejtés, fúrólyukas - ezen belül irányított ferdefúrású vagy vízszintes fúrású - módszer;
b) a feltáráshoz, kitermeléshez várhatóan szükséges külszíni és felszín alatti létesítménycsoportok megnevezését;
c) a kitermelési feltételek teljesíthetőségét (beleértve a kitermelt ásványi nyersanyag elszállítását a legközelebbi országos közútig vagy szénhidrogén szállítóvezetékig).
(6) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt tájrendezési előtervet a környezetvédelmi engedélyre, a hatályos területrendezési, illetve szabályozási tervekre, továbbá az ingatlanok igénybevételi ütemtervére figyelemmel kell elkészíteni. A tájrendezési előtervnek tartalmaznia kell a tervezett bányászati tevékenység során kialakuló terepviszonyok, valamint a megépítendő létesítmények szöveges leírását és térképét.
(7) A tájrendezési előterv szöveges részében ismertetni kell az újrahasznosítási célt és e cél megvalósításához szükséges feladatokat, a tájrendezéssel kialakítandó új terepviszonyokat és létesítményeket, kialakításuk ütemezését és módszerét.
(8) A külön jogszabályban meghatározott bányaművelési térkép méretarányának megfelelő térképen ábrázolni kell a tájrendezéssel kialakított új terepviszonyokat, ezek magassági adatait és az érthetőséget elősegítő metszeteket; valamint az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát.
(9) Ha a bányatelek határain belül a tervezett bányászati tevékenység következtében a felszín alatti vízkészletből származó állóvíz kialakulásával és a bányászat befejezését követő fennmaradásával kell számolni, úgy a külön jogszabály figyelembevételével a tájrendezési előtervben meg kell határozni az ezzel kapcsolatos előzetes vízgazdálkodási, környezet-, természet- és tájvédelmi feltételeket, amelyeket a tájrendezés, illetve a bányabezárás során figyelembe kell venni.
(10) Ha a kérelmező a kérelemhez a megállapításra kért bányatelekkel érintett ingatlanok ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosainak, vagyonkezelőinek, valamint használóinak név- és címjegyzékét nem csatolja, a bányakapitányság - az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt - megkeresi az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárásért az ügyet indító kérelmezőnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie, melynek mértéke a megállapításra kért bányatelek fajtájától függően az alábbi:
4.1. mélyművelésű bánya esetén
130 000 Ft Kód: A0210
4.2. külfejtéses bánya esetén
100 000 Ft Kód: A0220
4.3. külfejtés és mélyművelés kombinációja esetén
140 000 Ft Kód: A0230
4.4. fúrólyukas kitermelés esetén
130 000 Ft Kód: A0240
4.5. föld alatti gáztároló esetén
100 000 Ft Kód: A0250
Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése az ügyindítást követően megküldött számla alapján banki átutalással, vagy postai készpénzátutalási megbízással lehetséges.

Hol intézhetem el?

A kérelem befogadására az illetékes Megyei Kormányhivatal rendelkezik első fokon hatáskörrel.

Ügyintézés határideje

60 nap

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség: Igen.

Jogorvoslati lehetőség részletei: Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat 1145 Budapest, Columbus u. 17-23.

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): Az eljáró az illetékes Megyei Kormányhivatal 

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): 15 nap

A benyújtási határidő: Az eljárásért az ügyet indító kérelmezőnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie, melynek mértéke a megállapításra kért bányatelek fajtájától függően az alábbi (az alap eljárás igazgatási szolgálatási díjának 50 % -a) :

A fellebbezési illeték mértéke: 4.1. mélyművelésű bánya esetén

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Jelenleg nem áll rendelkezésre ilyen anyag. A szakmai tapasztalat szerinti kérdések és válaszok:
1. Kérdés: Megállapítható-e, módosítható-e idegen, nem a kérelmező bányavállalkozó tulajdonában álló ingatlan területére a bányatelek ?
Válasz: Igen. A bányatelek megállapítása (módosítása) és az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzése nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát. A bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének. Azonban a bányatelek megállapításáról hozott döntésnél az illetékes Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály - mélyművelésre és külfejtésre tervezett bányatelek esetében - a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok tulajdonosainak (vagyonkezelőinek, használóinak) az ingatlanok rendelkezési, használati és hasznosítási jogával, külfejtés esetében az ingatlanok igénybevételi ütemtervével kapcsolatos észrevételeit is köteles érdemben vizsgálni.
2. Kérdés: Kutatási jogadománnyal, ill. kutatási engedéllyel nem rendelkező személy is kérheti a bányatelek megállapítását (módosítását) ?
Válasz: Igen. Nyílt területre - másnak ugyanazon ásványi nyersanyagra vonatkozó bányászati jogával nem fedett területre - jogszerűen megszerzett adattári adatok, új elméleti földtani értelmezés eredményei vagy bejelentés alapján végzett felszíni előkutatás adatai felhasználásával készített készletszámítási jelentés alapján is lehet kérelmezni a bányatelek megállapítását (módosítását)
3. Kérdés: Mi történik, ha a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlantulajdonos az igénybevételi ütemtervvel kapcsolatban tett észrevétele során nem járul hozzá a bányatelek megállapításához, inkább ő szeretne az adott területen bányát nyitni.
Válasz: Az illetékes Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály a bányatelek megállapítási (módosítási) eljárás során köteles érdemben vizsgálni az ingatlantulajdonosok észrevételeit, azonban az nem köti döntésében, azaz eltérhet azoktól, csak indokolnia kell döntését. A bányavállalkozónak a kutatási joga elsőbbséget és kizárólagosságot biztosít mindenki mással, így az ingatlantulajdonossal szemben is a bányatelek megállapítási kérelem benyújtására.

Fontosabb fogalmak

Ásványi nyesanyag: olyan ásványi anyag, mely a fennálló tudományos-technikai fejlettségi szinten hasznosítható. Nem minősül ásványi nyersanyagnak a külön törvény hatálya alá tartozó talaj és halmazállapotától függetlenül a víz.
Bányatelek: A földkéregnek az ásványi nyesanyagok feltárására, kitermelésére, ill. szénhidrogén felszín alatti tárolására alap- és fedősíkkal elhatárolt része, amelyet élekben egymást metsző függőleges síkokkal (vetületi ábrázolásban, töréspontokban találkozó egyenes vonalakkal), valamint alap- és fedősíkok (fekü- és fedőszintek) meghatározásával kell körülhatárolni. Az országhatár vagy természeti képződmény vonala is meghatározhatja a bányatelek határvonalát. Azonos és összefüggő ásványi nyersanyag előfordulásra a bányatelket úgy kell megállapítani, hogy a szomszédos bányatelkek határvonalai egymással érintkezzenek.
Bányavállalkozó: a bányászati tevékenység végzésére jogosult jogi vagy természetes személy (a továbbiakban együtt: személy).

Vonatkozó jogszabályok

1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (4a), 22. § (2) bekezdés, 26. § ; 26/A. § ; 26/B. § (3a) bekezdés b.) pontja, (3b) bekezdés, 43. § (9b), (9c) bekezdés, 43/B. § (1) bekezdés, 49. § 1,5 pont
2. A bányászatról szóló törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. §; 11/A. §; 12. §
3. a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 3. § (1)-(6), 11. § (3) bekezdés, 1. és 3. melléklet
4. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 21. § (1) bekezdés c pontja, 33. § (1) bekezdés, 34. § (3) bekezdés, 35. § (1) bekezdés, 36. § (1)-(2) bekezdés), 40. § (1) bekezdés, 71. § (1) bekezdés, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, 116. §;
5.A bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet 1 § (2) bekezdés és 1. számú melléklet 3. § (1) bekezdés, 4. § (1) bekezdés
6. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés, 10. § (2) bekezdés és az 1. számú és 2. számú melléklet
7. az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet; 8. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. és 31. §

Kulcsszavak

ásványi nyersanyag, kutatási zárójelentés, készletszámítás, tájrendezési előterv, határpillér, védőpillér, ingatlan-igénybevételi ütemterv

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858