Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Bányászati hulladék-gazdálkodási terv jóváhagyása iránti kérelem

Kódszám

MABFH00053

Az ügy rövid leírása

A bányafelügyelet engedélyezi a bányászati tevékenység során keletkezett bányászati hulladék kezelését. Ennek megfelelően az üzemeltető hulladékgazdálkodási tervet köteles készíteni a bányászati hulladék mennyiségének minimálisra csökkentésére, előkezelésére, hasznosítására és ártalmatlanítására. Főszabály szerint a műszaki üzemi terv vagy annak módosítása mellékleteként annak jóváhagyásával egyidejűleg kell kezdeményezni a jóváhagyást, de a bányászati hulladékgazdálkodási terv engedélyezése önmagában is kérelmezhető.

Ki jogosult az eljárásra?

A kérelmet a bányászati hulladékkezelő létesítményt üzemeltetőnek kell benyújtania.
A közigazgatási eljárási szabályok szerint lehetőség van az eljárásban képviseletre. Üzemeltető lehet természetes vagy jogi személy is.

Milyen adatokat kell megadni?

A bányászati hulladékgazdálkodási tervet a kérelem mellékleteként kell benyújtani. A bányászatihulladék-gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell:
a) a hulladékkezelő létesítmény tényleges megnevezését (meddőhányó, zagytározó, stb.);
b) a hulladékkezelő létesítmény tényleges helyét, lehatárolását (bányatelken belül vagy kívül, hrsz. stb.) és jellemző méreteit;
c) a hulladékkezelő létesítmény irányítására kijelölt illetékes személy adatait.
d) ahol alkalmazható, a hulladékkezelő létesítmény javasolt osztályozását a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 1. mellékletében megállapított kritériumokkal összhangban:
da) „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmény esetén az üzemeltető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a súlyos balesetek megelőzésére szolgáló tervet és az annak végrehajtására szolgáló biztonsági irányítási rendszert, valamint a belső vészhelyzeti tervet elkészítette,
db) nem „A” osztályú hulladékkezelő létesítmény esetén, az ezt igazoló elegendő információt, ideértve a balesetveszélyek meghatározását is;
e) a hulladékok jellemzését a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. mellékletének megfelelően, valamint a működési fázis során keletkező bányászati hulladék becsült összes mennyiségéről szóló nyilatkozatot;
f) a hulladéktermelő tevékenység és a hulladékkezelő folyamatok leírását;
g) annak leírását, hogy a hulladék elhelyezése milyen káros hatást gyakorolhat a környezetre és az emberi egészségre, valamint a létesítmény működése közben és bezárása után a környezetre gyakorolt hatás minimálisra csökkentése érdekében végrehajtandó megelőző intézkedéseket;
h) a javasolt ellenőrzési és monitoring eljárásokat;
i) a javasolt bezárási tervet – beleértve a rehabilitációt is –, a bezárás után követendő eljárásokat és a monitoringot;
j) a víz állapotromlását megakadályozó intézkedéseket a vízgazdálkodásra és a vizek védelmére vonatkozó jogszabályokkal összhangban, valamint a levegő és a talaj szennyezését megakadályozó intézkedéseket, vagy ha a szennyezés elkerülhetetlen, annak a lehető legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket;
k) a hulladékkezelő létesítmény által érintett talaj vizsgálatára vonatkozó adatokat;
l) annak leírását, hogy hulladékkezelés a tervezési fázisban, valamint az ásványi nyersanyag kitermelésére és előkészítésére használt módszer vagy eljárás hogyan valósítja meg a hulladék keletkezésének és ártalmasságának megelőzését vagy csökkentését.

Milyen iratok szükségesek?

A kérelem mellékleteként kell csatolni az elkészített bányászati hulladékgazdálkodási tervet.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Igazgatási szolgáltatási díj: amennyiben a műszaki üzemi terv engedélyezésén belül történik a műszaki üzemi terv engedélyezésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértéke. Műszaki üzemi terv jóváhagyása
1. mélyművelésű bánya esetén: 86.000 Ft
2. kőolaj- és földgázbányászat esetén: 68.000 Ft
3. külfejtéses bánya és meddőhányó 100 000 t/év termelési kapacitás esetén: 86.000 Ft
6. szüneteltetés esetén: 22.000 Ft
7. bányabezárás, mezőfelhagyás, tájrendezés esetén: 40.000 Ft
8. a műszaki üzemi terv módosításának, a műszaki üzemi tervtől való eltérésnek jóváhagyása: az irányadó díjtétel 50 %-a
Ha a bányászati hulladékgazdálkodási tervet a műszaki üzemi tervtől eltérően, önállóan kérik engedélyezni, akkor 36.000 Ft az igazgatási szolgáltatási díj mértéke.

Hol intézhetem el?

A kérelem elbírálására az illetékes megyei kormányhivatalok rendelkeznek első fokon hatáskörrel. Jogszabály hatáskörrel és illetékességgel első fokon a Baranya Megyei Kormányhivatalt, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalt, a Pest Megyei Kormányhivatalt és a Veszprém Megyei Kormányhivatalt jelöli ki.

Ügyintézés határideje

21 nap (sommás eljárás esetében azonnal, de legfelljebb 8 napon belül)

Jogorvoslati lehetőség

Fellebbezhető.
A határozat ellen fellebbezésnek van helye.
A fellebbezést a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatnak kell címezni.
Az ügyben eljáró kormányhivatalhoz kell a fellebbezést benyújtani.
15 nap
Az első fokú eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Nem áll rendelkezésre az ügyfelek tájékoztatására rendszeresített prospektus, ugyanakkor az ügyre vonatkozó tájékoztató anyagok és előírások ismertetése a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat honlapján elérhetőek az alábbi linken:
http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=454&lng=1
Egyebekben csatolva a következő két tájékoztató anyag: Tájékoztató_a_banyaszati_hulladekgazdalkodasi_tervek_tartalmi_kovetelmenyei
Tájékoztató_bhr_utmutato_honlapra_2012_01_10

1. Nem végzek bányászati tevékenységet, de bányászati hulladékot is kezelek, kell hulladékgazdálkodási tervet készítenem?

Igen, bányászati hulladékot nemcsak bányavállalkozó kezelhet.


2. Ha nem vagyok bányavállalkozó, de bányászati hulladék kezelését is végzem, kell-e felügyeleti díjat fizetnem és mekkora ennek az összege?

Igen. Ha a bányászati hulladék kezelője tevékenysége tekintetében nem minősül bányavállalkozónak, úgy felügyeleti díjat kell fizetnie a bányafelügyelet részére, amely a tevékenysége tárgyévet megelőző évi árbevételének 0,04 %-a.


3. Mi minősül inert hulladéknak?

Inert hulladéknak minősül az olyan hulladék, amely semmilyen jelentősebb fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson nem megy át. Az inert hulladék nem oldódik, nem ég, más fizikai vagy kémiai reakcióba nem lép, biológiai úton nem bomlik, nem befolyásol vele érintkezésbe kerülő anyagokat hátrányosan oly módon, hogy környezetszennyezést okozna, vagy károsítaná az emberi egészséget. A hulladék teljes kioldható anyagtartalmának, szennyezőanyag-tartalmának és a csurgalék ökotoxicitásának elhanyagolhatónak kell lennie, és különösen nem veszélyeztetheti a felszíni víz vagy a felszín alatti víz minőségét.


4. Hol találom az inert hulladékok listáját?

Az inert hulladékokról a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnöke a Hivatalos Értesítő 2011. február 11-i 10. számában jelentett meg közleményt. A közlemény itt érhető el: http://www.kozlonyok.hu/kozlonyok/Kozlonyok/12/PDF/2011/10.pdf

Fontosabb fogalmak

1. Bányászati hulladék: az ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása és feldolgozása során keletkező hulladék, a nem közvetlenül ezen tevékenységekből származó hulladékok kivételével.
2. Bányászati hulladékkezelés: az ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása és feldolgozása során keletkező hulladék – kivéve a nem közvetlenül e tevékenységekből származó hulladék – hulladékkezelő létesítményben történő gyűjtése és tárolása, valamint a hulladék keletkezési helyétől a hulladékkezelő létesítményig történő szállítása.
3. Hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § (1) bekezdés 23. pontjában meghatározott hulladék vagyis bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles;
4. Hulladékkezelő létesítmény: a szilárd vagy folyékony halmazállapotú, oldatban vagy szuszpenzióban lévő bányászati hulladéknak az a)–d) pontban meghatározott időtartamon túl történő gyűjtésére vagy elhelyezésére szolgáló, a bányafelügyelet által engedélyezett kijelölt terület. Ezek a létesítmények magukban foglalnak bármely gátat vagy egyéb, tárolásra, visszatartásra, elkülönítésre szolgáló, illetve a létesítményt egyéb módon szolgáló építményt, továbbá – bár nem kizárólagosan – a meddőhányókat és tározókat, de nem beleértve a bányatérségeket, amelyekbe a hulladékot az ásvány kitermelését követően rehabilitációs és építési célból visszatöltik
a) időkorlát nélkül az „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmények és a hulladékgazdálkodási tervben veszélyesnek minősített hulladékot kezelő létesítmények esetében,
b) hat hónapot meghaladó időtartamnál a váratlanul keletkező veszélyes hulladékot kezelő létesítmények esetében,
c) egy évet meghaladó időtartamnál a nem veszélyes és nem inert hulladékot kezelő létesítmények esetében,
d) három évet meghaladó időtartamnál a nem szennyezett talaj; a nem veszélyes, kutatásból származó hulladék; a tőzeg kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladék, valamint az inert hulladék kezelésére szolgáló létesítmények esetében;
5. Illetékes személy: bányaüzemi felelős műszaki vezetőként vagy szakértőként nyilvántartásba vett természetes személy, aki rendelkezik azokkal a műszaki ismeretekkel és gyakorlattal, amelyek szükségesek az e rendeletből eredő feladatának ellátásához;
6. Jelentős változás: a hulladékkezelő létesítmény szerkezetének vagy működésének olyan változása, amely a bányafelügyelet döntése alapján jelentős negatív hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre;
7. Üzemeltető: az a természetes vagy jogi személy, aki a bányászati hulladék kezeléséért felelős, beleértve a bányászati hulladék ideiglenes tárolását, valamint a működési és a bezárás utáni időszakot is.

Vonatkozó jogszabályok

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 15. § (1) bekezdés, 21. § (1) bekezdés c) pont, 33. § (1)-(1a) bekezdés, 34. § (3) bekezdés, 40. § (1) bekkezdés, 71. § (1) bekezdés, 96. §, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, 106. §, 116. §;
a bányászatról szóló 1993. évi XLIII. törvény 5. § (1) bekezdés h) pont, 43. § (1) bekezdés; 43. § (3)-(4) bekezdés, 43. § (9b) bekezdése, 44. § (1) bekezdés n) pont;
a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 3. § (1)-(6) bekezdés, 11-12. §, 1-4. melléklet;
a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet 1. § (2) bekezdés, 2. §, 1. számú melléklet 1. táblázat 21-27., 29., 63. pont ;
a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 4. § (1) bekezdés, 4. § (3)-(4) bekezdés

Kulcsszavak

Bányászati hulladék, bányászati hulladékgazdálkodási terv, üzemeltető, bányászati hulladékkezelés

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858