Akadálymentes verzió

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 1. § (1) bekezdés f) pontja szerinti létesítmények, továbbá a földalatti gáztároló létesítményei használatbavételének engedélyezése iránti kérelem

Kódszám

MABFH00059

Az ügy rövid leírása

Építésügyi engedélyezési eljárás. Ha a sajátos építmény tulajdonosa sajátos építményen a tevékenységet (üzemeltetést) fel kívánja hagyni, a sajátos építményt főszabály szerint el kell bontani. Ha a tulajdonos a sajátos építményt nem bontja le (nincs lehetőség rá vagy túl költséges) a sajátos építmény felhagyását kell kérelmezni. A egyes sajátos építmények csak a bányafelügyelet által adott felhagyási engedély alapján hagyhatóak fel. A felhagyás és a bontás között az a különbség, hogy a felhagyás esetében végzett építési tevékenység eredményeképpen a létesítményt a biztonsági szabályoknak megfelelően biztonságba helyezik, és a használatával felhagynak (pl.: tipikusan gázelosztó vezetékek, szénhidrogén szállítóvezetékek), de a létesítmény eredeti helyén marad. A felhagyás lehetősége mindig az adott létesítmény típusától függ. Egyebekben a felhagyásra a bontás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Ki jogosult az eljárásra?

A kérelmet a sajátos építmény tulajdonosa nyújthajta be.
A közigazgatási eljárási szabályok szerint lehetőség van az eljárásban képviseletre.

Milyen adatokat kell megadni?

1. Adószámmal rendelkező tulajdonos esetében a tulajdonos adószáma.
2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.
3. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.
4. A kérelem tárgyára vonatkozó használatbavételi engedély száma, kelte.
5. A benyújtott mellékletek felsorolása.
6. Az építmény biztonságba helyezésével kapcsolatos teendők elvégzésének tervezett időtartama.
7. Keltezés, a tulajdonos (cégszerű) aláírása.
8. A tulajdonos nyilatkozata arról, hogy rendelkezik az ingatlannal való rendelkezéshez való jogosultsággal.

Milyen iratok szükségesek?

A felhagyási (bontási) engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a tervezett építési munkának a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet V. Fejezetében meghatározott tartalmú műszaki tervdokumentációját 2 példányban,
b) a tervező a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 8. §-a szerinti nyilatkozatát,
c) ha rendelkezésre áll, a szakhatóság előzetes szakhatósági állásfoglalását a hozzá tartozó, záradékolt műszaki dokumentációval együtt,
d) az építési jogosultság a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 6. §-a szerinti igazolását tartalmazó okiratot.
A bontási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell továbbá:
a) a felhagyási (bontási) technológia leírását,
b) a sajátos építmény felhagyása utáni állapotot tartalmazó helyszínrajzot és
c) a felhagyott sajátos építmény megszűnő funkciói, üzemelése után bekövetkező helyzet biztonsági elemzését.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Igazgatási szolgáltatási díj: az adott létesítménytől függően, postai készpénz-átutalási megbízással vagy banki átutalással. Bontásnál (így felhagyásnál is) a fizetendő díj esetén az irányadó díjtétel 50 %-a.
A földgázelosztó- és célvezeték, propán-butángáz elosztóvezeték, egyéb gáz és gáztermékvezeték, CO2 vezeték esetében: minden megkezdett km-enként 7.500 Ft.

Hol intézhetem el?

létesítmény helye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani a kérelmet. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben - jogszabályban meghatározott kivétellel - első fokon a területileg illetékes Megyei Kormányhivatal, másodfokon a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) jár el. Több kormányhivatal illetékességi területét érintő hatósági ügy esetén az eljáró kormányhivatalt az MBFSZ elnöke jelöli ki. A kormányhivatalok megnevezése, székhelye és illetékessége a következő: Pest Megyei Kormányhivatal  Budapest, Komárom-Esztergom Megye, Nógrád Megye és Pest Megye területére kiterjedő illetékességgel, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területére kiterjedő illetékességgel, Baranya Megyei Kormányhivatal Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye területére kiterjedő illetékességgel, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal  Szolnok, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye területére kiterjedő illetékességgel, Veszprém Megyei Kormányhivatal , Veszprém, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye területére kiterjedő illetékességgel.

Ügyintézés határideje

21 nap (sommás eljárás esetében azonnal, de legfeljebb 8 napon belül)

Jogorvoslati lehetőség

Fellebbezhető.
A határozat ellen fellebbezésnek van helye.
A fellebbezést a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatnak kell címezni.
Az ügyben eljáró kormányhivatalhoz kell benyújtani a fellebbezést.
15 nap
Az első fokú eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Nem áll rendelkezésre az ügyfelek tájékoztatására rendszeresített prospektus, de az ügyre vonatkozó tájékoztató elérhető a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat honlapján az alábbi linken:
http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=227&lng=1
1. Be kell-e jelenteni a felhagyási tevékenység befejezését?
Igen. A felhagyási tevékenység befejezését 8 napon belül be kell jelenteni.

2. Ki kérelmezheti a felhagyási engedély iránti kérelmet?
A felhagyási engedély iránti kérelmet a létesítmény tulajdonosa nyújthatja be.

Fontosabb fogalmak

1. Kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött építmény: olyan törő-, aprító-, osztályozó vagy mosóberendezés a termelvény közvetlen feladását biztosító berendezésekkel együtt, amelyet teherviselő aljzathoz rögzítettek és a rögzítés megbontása nélkül máshová át nem helyezhető, el nem szállítható;
2. Közmű: a víz-, csatorna-, gáz-, távhő- és villamosenergia rendszer és a nyomvonalas hírközlési építmény;
3. Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.
4. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
5. Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények amelyek létesítésekor – az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően – eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.
6. Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.

Vonatkozó jogszabályok

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 15. § (1) bekezdés; 21. § (1) bekezdés c) pont; 33. § (1) bekezdés, 34. § (3) bekezdés, 35-37. §; 40. § (1) bekezdés; 71. § (1) bekezdés, 96. §, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, 106. §, 116. §;
a bányászatról szóló 1993. évi XLIII. törvény 5. § (1) bekezdés e) pont, 43. § (1) bekezdés, 43. § (3)-(4) bekezdés, 43. § (9b) bekezdése, 44. § (1) bekezdés f) pont;
a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés, 3. § (1)-(6) bekezdés, 11-12. § , 1. és 2. melléklet A. táblázat;
a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet 2. § (1) bekezdés, 1. melléklet 2.1. táblázat 28. pont;
a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés f) pont; 29-31. §, 1. melléklet, 4. melléklet

Kulcsszavak

Sajátos építmény, építési engedély, felhagyási engedély, felhagyás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858