Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Cseppfolyós propán-, bután gázok és ezek elegyei töltő és tároló létesítményeinek, valamint elosztóvezetékei létesítésének engedélyezése iránti kérelem

Kódszám

MABFH00060

Az ügy rövid leírása

Építésügyi engedélyezési eljárás. A bányafelügyelet engedélye szükséges cseppfolyós propán-, bután gázok és ezek elegyei töltő és tároló létesítményeinek, valamint elosztóvezetékei létesítéséhez. Az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési tevékenység egészére kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő sajátos építményekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni, illetve bejelentést tenni. A sajátos építményekkel kapcsolatos műszaki biztonsági szabályzatban előírt követelményektől eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelmet az építési engedély iránti kérelemmel együtt kell előterjeszteni.
Az alábbi építmények értendők ide:
1. propán-bután töltő és tároló telep technológiai egységeivel,
2. a propán-bután elosztóvezeték, az elosztóhálózatba történő betáplálását biztosító tartálypark tartozékaival és alkotórészeivel.

Ki jogosult az eljárásra?

A kérelmet az építtető nyújthajta be.
A közigazgatási eljárási szabályok szerint lehetőség van az eljárásban képviseletre.

Milyen adatokat kell megadni?

1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.
2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.
4. Az építési tevékenységgel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.
4. A kérelmezett engedély fajtája.
5. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.
6. A tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérése engedélyezésének szükségessége.
7. A közreműködő tervező vagy tervezők neve, címe, jogosultsága.
8. A benyújtott mellékletek felsorolása.
9. Az építés elvégzésének tervezett időtartama.
10. Az építtető nyilatkozata arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal.
11. Keltezés, az építtető (cégszerű) aláírása.

Milyen iratok szükségesek?

Az építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a tervezett építési munkának a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet V. fejezete szerinti tartalmú műszaki tervdokumentációját 2 példányban,
b) a tervező a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 8. §-a szerinti nyilatkozatát,
c) ha rendelkezésre áll, a szakhatóság előzetes szakhatósági állásfoglalását a hozzá tartozó, záradékolt műszaki dokumentációval együtt,
d) az építési jogosultság a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 6. §-a szerinti igazolását tartalmazó okiratot.
Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell továbbá:
a) a környezetvédelmi hatóság
aa) jogerős és végrehajtható környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyét, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az összes szakaszra együttesen, vagy
ab) előzetes vizsgálati eljárásban hozott határozatát, amely szerint az építkezéssel kapcsolatban nem feltételezhető jelentős környezeti hatás,
b) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum r.) 4/A. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. § (8) bekezdése szerinti adatlapot,
c) termőföldön megvalósítandó sajátos építmény esetében az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről vagy a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulásáról szóló jogerős és végrehajtható határozatot, és
d) gázelosztó-vezeték építése esetén a gázelosztó-vezeték üzemeltetőjének nyilatkozatát, ha nem az építtető az üzemeltető.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Igazgatási szolgáltatási díj: az adott létesítménytől függően, postai készpénz-átutalási megbízással vagy banki átutalással.
Propán-bután gáz elosztóvezeték esetében minden megkezdett km-ként: 15.000 Ft
Propán-butángáz töltő és tárolótelep a technológiai egységeivel együtt: 90.000 Ft

Hol intézhetem el?

A kérelem elbírálására a területileg illetékes kormányhivatalok rendelkeznek hatáskörrel. Jogszabály hatáskörrel és illetékességgel első fokon a Baranya Megyei Kormányhivatalt, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalt, a Pest Megyei Kormányhivatalt és a Veszprém Megyei Kormányhivatalt jelöli ki.

Ügyintézés határideje

21 nap (sommás eljárás esetében azonnal, de legfeljebb 8 napon belül)

Jogorvoslati lehetőség

Fellebbezhető.
A határozat ellen fellebbezésnek van helye.
A fellebbezést a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatnak kell címezni.
Az ügyben eljáró kormányhivatalhoz kell benyújtani a fellebbezést.
15 nap
Az első fokú eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Nem áll rendelkezésre az ügyfelek tájékoztatására rendszeresített prospektus, de az ügyre vonatkozó tájékoztató a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat honlapján elérhető az alábbi linken:
http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=225&lng=1
1. Hogyan kell igazolni az építési jogosultságot? Az építési tevékenységhez az ingatlannal rendelkezni jogosult személy hozzájárulása szükséges, amelyet igazolni kell. Az építési jogosultság a következő okiratokkal igazolható:
a) az építtető tulajdonában lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az érintett földrészlet tekintetében az építtető tulajdonjogának fennállására vonatkozó nyilatkozatával, vagy tulajdonilap-másolattal,
b) jogerős bírósági vagy jogerős és végrehajtható hatósági határozattal,
c) nem az építtető tulajdonában lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az ingatlan tulajdonosának, közös tulajdon esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal,
d) társasház esetében közgyűlési határozattal vagy
e) szövetkezet esetében a szövetkezet hozzájáruló nyilatkozatával.
2. Nem áll a tulajdonomban az ingatlan, ahol az építési tevékenységet tervezem, de megegyeztem a tulajdonosokkal és megadták a hozzájáruló nyilatkozatukat. Elég, ha csak a tulajdonosok írják alá a nyilatkozatot? Nem. Az építtető tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozó építési jogosultság igazolásán kívül minden más esetben a hozzájáruló nyilatkozatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
3. Az építési engedélyezési eljáráshoz kérhetek a szakhatóságoktól előzetes szakhatósági hozzájárulást? Igen. Ha az építtető előzetes szakhatósági állásfoglalást kér, a szakhatóság a kérelem mellékleteként megküldött műszaki tervdokumentáció egy példányát az állásfoglalásával megegyező azonosítószámmal, keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal, a műszaki tervdokumentáció valamennyi tervlapját bélyegzőlenyomattal látja el, és azt a szakhatósági állásfoglalásával együtt megküldi az építtetőnek. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás iránti kérelemhez a műszaki tervdokumentációt két példányban kell benyújtani. A bányafelügyelet az építtető által a kérelemhez csatolt előzetes szakhatósági állásfoglalást legfeljebb az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadásától számított egy évig elfogadja, ha a hozzá és a szakhatósághoz benyújtott kérelem és műszaki tervdokumentáció tartalma azonos, és a szakhatóság műszaki tervdokumentációt záradékolt

Fontosabb fogalmak

1. Kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött építmény: olyan törő-, aprító-, osztályozó vagy mosóberendezés a termelvény közvetlen feladását biztosító berendezésekkel együtt, amelyet teherviselő aljzathoz rögzítettek és a rögzítés megbontása nélkül máshová át nem helyezhető, el nem szállítható;
2. Közmű: a víz-, csatorna-, gáz-, távhő- és villamosenergia rendszer és a nyomvonalas hírközlési építmény;
3. Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.
4. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
5. Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények amelyek létesítésekor – az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően – eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.
6. Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.

Vonatkozó jogszabályok

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 15. § (1) bekezdés, 21. § (1) bekezdés c) pont, 33. § (1) bekezdés, 34. § (3) bekezdés, 35-37. §, 40. § (1) bekezdés, 71. § (1) bekezdés, 96. §, 98. § (1) bekezdés, 99. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés, 106. §, 116. §;
a bányászatról szóló 1993. évi XLIII. törvény 5. § (1) bekezdés f) pont, 31. § (1) bekezdés, 43. § (1) bekezdés, 43. § (3)-(4) bekezdés, 43. § (9b) bekezdése, 44. § (1) bekezdés g) pont;
a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés, 3. § (1)-(6) bekezdés, 11-12. § , 1. és 2. melléklet A. táblázat;
a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet 2. § (1) bekezdés, 1. melléklet 2.1. táblázat 30. pont;
a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés; 16. § (1) bekezdés, 19. § (1) bekezdés, 4. melléklet

Kulcsszavak

Sajátos építmény, építési engedély, létesítési engedély, építési jogosultság, cseppfolyós propán-bután gáz

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858