Akadálymentes verzió

Figyelem!

Tisztelt Látogató!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a weboldalon a feladatkörök és az ügykörök feltöltése jelenleg frissítés alatt áll.

Gázelosztó vezeték létesítésére és használatára vonatkozóan a vezetékjog engedélyezésére irányuló kérelem

Kódszám

MABFH00068

Az ügy rövid leírása

A gázellátásról szóló külön törvény szerinti elosztói engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa és a vezetékes propán-, butángáz szolgáltató (a továbbiakban együtt: engedélyes) idegen ingatlan használatára
vezetékjogot kérhet. A vezetékjog az engedélyesnek az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodása alapján keletkezik. Megállapodás hiányában az elosztóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére, illetve üzemeltetésére, kártalanítás ellenében, az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa javára a bányafelügyelet a biztonsági övezet mértékének megfelelően vezetékjogot állapíthat meg, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza.
A vezetékjog a gázelosztó-vezeték mindenkori engedélyesét vagy tulajdonosát illeti meg, és az ingatlant terheli.
Az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon
a) az elosztóvezetéket - a hozzá tartozó szerelvényekkel együtt - elhelyezheti és üzemeltetheti,
b) az elhelyezett létesítményeket karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja és eltávolíthatja,
c) a vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet, fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolíthatja,
Az ügy kérelemre indul, az eljárásra a Ket. előírásai az irányadók.

Ki jogosult az eljárásra?

A gázellátásról szóló külön törvény szerinti elosztói engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa és a vezetékes propán-, butángáz szolgáltató (a továbbiakban együtt: engedélyes)
Lehetőség van képviseletre is.

Milyen adatokat kell megadni?

A vezetékjog engedélyezése iránti kérelem tartalmi és formai követelményei
a) létesítmény helye, rendeltetése,
b) vezeték megnevezése,
c) építtető megnevezése, címe,
d) tervező neve, címe, tervezői jogosultság megjelölése,
e) műszaki jellemzők felsorolása (vezeték anyaga, névleges nyomása, átmérője)
f) nyomvonal leírása az érintett közigazgatási területek és helyrajzi számok megadásával
g) a Bt. 38/A. §-ának (3) bekezdése szerinti hozzájárulásokról szóló jogerős és végrehajtható határozatok,

Milyen iratok szükségesek?

1. Műszaki leírás (4pld.) 2.Helyszínrajz térképmásolattal, amely tartalmazza:
a) a vezeték nyomvonalát, a vezetékhez csatlakozó vezetékek csatlakozási pontjait,
b) a vezeték függőleges irányú elhelyezkedését, illetve nyomsávját (térbeli elhelyezésének határait),
c) a vezeték (és tartozékai) nyomvonala, valamint annak biztonsági övezete által elfoglalt terület méretét és megjelölését,
d) a keresztezéseket,
e) az érintett ingatlanok határait és helyrajzi számait, azok művelési ágát,
f) a közigazgatási határokat, megnevezésüket,
g) az egyedi rajzszámot és megnevezést.
3. A vezetékjog alapítására vonatkozó ajánlat megküldését bizonyító irat.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Igazgatási szolgáltatási díj. Mértéke : külterületen 43.000 Ft; belterületen 60.000 Ft

Hol intézhetem el?

A létesítmény helye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani a kérelmet. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben - jogszabályban meghatározott kivétellel - első fokon a területileg illetékes Megyei Kormányhivatal, másodfokon a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) jár el. Több kormányhivatal illetékességi területét érintő hatósági ügy esetén az eljáró kormányhivatalt az MBFSZ elnöke jelöli ki. A kormányhivatalok megnevezése, székhelye és illetékessége a következő: Pest Megyei Kormányhivatal  Budapest, Komárom-Esztergom Megye, Nógrád Megye és Pest Megye területére kiterjedő illetékességgel, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területére kiterjedő illetékességgel, Baranya Megyei Kormányhivatal Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye területére kiterjedő illetékességgel, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal  Szolnok, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye területére kiterjedő illetékességgel, Veszprém Megyei Kormányhivatal , Veszprém, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye területére kiterjedő illetékességgel.

Ügyintézés határideje

21 nap (sommás eljárás esetében azonnal, de legfeljebb 8 napon belül)

Jogorvoslati lehetőség

Fellebbezhető.
A határozat ellen fellebbezésnek van helye.
A fellebbezést a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálathoz kell címezni.
Az ügyben eljáró kormányhivatalhoz kell a fellebbezést benyújtani.
15 nap
Az első fokú eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Nincs
1. Mire jogosít a vezetékjog?
Válasz: A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/C. § (5) bekezdése szerint: Az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon
a) az elosztóvezetéket - a hozzá tartozó szerelvényekkel együtt - elhelyezheti és üzemeltetheti,
b) az elhelyezett létesítményeket karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja és eltávolíthatja,
c) a vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet, fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolíthatja,
d) a miniszternek a vízgazdálkodásért felelős miniszter, valamint az elektronikus hírközlésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, keresztezhet.

2. A kártalanítás mértékét ki határozza meg?
Válasz: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. Korm. rendelet 23/B. § (1) bekezdés: A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/A–38/F. §-ában meghatározott jogok gyakorlása során az ingatlan értékcsökkenése, az abban keletkező kár vagy a kisajátított ingatlanért fizetendő kártalanítás összegében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/A. § (1) bekezdése szerinti engedélyes (a továbbiakban: engedélyes) és az idegen ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) állapodik meg. Az engedélyes ajánlatát a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/A. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott jogot alapító határozat végrehajthatóvá válásától számított 15 napon belül köteles igazolható módon megküldeni. Megállapodás hiányában az engedélyes az engedélyben foglalt munkálatokat csak akkor kezdheti meg, ha a költségére készített szakvéleményben foglalt kár kártalanítási összegét az ingatlantulajdonos részére átadta, vagy annak javára a bíróságon kezelt letétekről szóló külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően bírósági letétbe helyezte, és arról az ingatlan tulajdonosát igazolható módon tájékoztatta.

3. Mi történik, ha az ingatlantulajdonos nem hajlandó megállapodást kötni?
Válasz: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. Korm. rendelet 23/B. § (1) bekezdés: Megállapodás hiányában az engedélyes az engedélyben foglalt munkálatokat csak akkor kezdheti meg, ha a költségére készített szakvéleményben foglalt kár kártalanítási összegét az ingatlantulajdonos részére átadta, vagy annak javára a bíróságon kezelt letétekről szóló külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően bírósági letétbe helyezte, és arról az ingatlan tulajdonosát igazolható módon tájékoztatta.

4. Mennyi ideig hatályos a vezeték jogot alapító hatósági határozat ?
Válasz: Határozatlan ideig, de a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/C. § (6) bekezdése szerint: A bányafelügyelet határozatával alapított vezetékjog megszűnik, ha az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa az elosztóvezetéket az engedélyezéstől számított öt éven belül nem építi meg, vagy azt véglegesen eltávolítja. A vezetékjog megszűnését az engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa az azt követő 30 napon belül köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek. A bányafelügyelet a vezetékjog megszűnését az engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosának bejelentése, vagy annak hiányában az ingatlantulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése alapján hivatalból határozatban állapítja meg.

Fontosabb fogalmak

Vezetékjog: Az elosztóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére, illetve üzemeltetésére, kártalanítás ellenében, az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa javára a bányafelügyelet a biztonsági övezet mértékének megfelelően vezetékjogot állapíthat meg, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza.
Olyan ingatlanhasználati jogosultság amely alapján az engedély birtokosa az idegen ingatlanon
a) az elosztóvezetéket - a hozzá tartozó szerelvényekkel együtt - elhelyezheti és üzemeltetheti,
b) az elhelyezett létesítményeket karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja és eltávolíthatja,
c) a vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet, fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolíthatja,
d) a miniszternek a vízgazdálkodásért felelős miniszter, valamint az elektronikus hírközlésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, keresztezhet.

Vonatkozó jogszabályok

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/A. § (1) bekezdés b) pont; (3) , (5) és (5a) bekezdés, 38/C. §;
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 21. § (1) bekezdés c) pont; 116. §; 40. § (1) bekezdés; 33. § (1) bekezdés; 36. § (2) bekezdés; 98. § (1) bekezdés; 99. § (1) bekezdés; 102. § (1) bekezdés;
a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet 2. § (1) bekezdés, 1. melléklet 1. táblázat 59, 60. pont;
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 23/D. §; 23/E.§; 2. számú melléklet;
a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés, 3. § (1)-(6) bekezdés, 11-12. § , 1-4. melléklet
az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI törvény

Kulcsszavak

elosztói engedélyes, elosztó vezeték, vezetékjog, idegen ingatlan, kártalanítás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858