Akadálymentes verzió

Gázelosztó vezeték létesítésére és használatára vonatkozóan a használati jog engedélyezésére irányuló kérelem

Kódszám

MABFH00069

Az ügy rövid leírása

A gázellátásról szóló külön törvény szerinti elosztói engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa és a vezetékes propán-, butángáz szolgáltató (a továbbiakban együtt: engedélyes) idegen ingatlan használatára
használati jogot kérhet. Az elosztóvezetékhez tartozó gázfogadó állomás, mérőállomás, körzeti vagy egyedi nyomásszabályozó állomás, vezetékes propán-, butángáz-szolgáltatás esetén a propán-, butángázok és ezek elegyeinek tárolására szolgáló tartály, konténer idegen ingatlanon történő elhelyezésére, valamint üzemeltetésére, kártalanítás ellenében, az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa javára a bányafelügyelet a biztonsági övezet mértékének megfelelően használati jogot akkor állapíthat meg, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza.
Az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa a használati jog alapján az idegen ingatlanon elhelyezett létesítményeket - legfeljebb a biztonsági övezet mértékéig - bekerítheti.
Az ügy kérelemre indul, az eljárásra a Ket. előírásai az irányadók.

Ki jogosult az eljárásra?

A gázellátásról szóló külön törvény szerinti elosztói engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa és a vezetékes propán-, butángáz szolgáltató (a továbbiakban együtt: engedélyes)
Lehetőség van képviseletre is.

Milyen adatokat kell megadni?

A használati jog engedélyezése iránti kérelem tartalmi és formai követelményei
a) létesítmény helye, rendeltetése,
b) vezeték megnevezése,
c) építtető megnevezése, címe,
d) tervező neve, címe, tervezői jogosultság megjelölése,
e) műszaki jellemzők felsorolása
f) az érintett közigazgatási területek és helyrajzi számok megadása
g) a bányászatról szóló1993. évi XLVIII. törvény 38/A. §-ának (3) bekezdése szerinti hozzájárulásokról szóló jogerős és végrehajtható határozatok,

Milyen iratok szükségesek?

1. Műszaki leírás (4pld.) 2.Helyszínrajz térképmásolattal, amely tartalmazza:
a) a létesítmény elhelyezkedését, (térbeli elhelyezésének határait),
b) a létesítmény biztonsági övezete által elfoglalt terület méretét és megjelölését,
c) az érintett ingatlanok határait és helyrajzi számait, azok művelési ágát,
d) a közigazgatási határokat, megnevezésüket,
e) az egyedi rajzszámot és megnevezést.
3. A használati jog alapítására vonatkozó ajánlat megküldését bizonyító irat.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Igazgatási szolgáltatási díj. Mértéke műtárgyanként: 21.000 Ft

Hol intézhetem el?

A létesítmény helye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani a kérelmet. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben - jogszabályban meghatározott kivétellel - első fokon a területileg illetékes Megyei Kormányhivatal, másodfokon a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) jár el. Több kormányhivatal illetékességi területét érintő hatósági ügy esetén az eljáró kormányhivatalt az MBFSZ elnöke jelöli ki. A kormányhivatalok megnevezése, székhelye és illetékessége a következő: Pest Megyei Kormányhivatal  Budapest, Komárom-Esztergom Megye, Nógrád Megye és Pest Megye területére kiterjedő illetékességgel, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területére kiterjedő illetékességgel, Baranya Megyei Kormányhivatal Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye területére kiterjedő illetékességgel, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal  Szolnok, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye területére kiterjedő illetékességgel, Veszprém Megyei Kormányhivatal , Veszprém, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye területére kiterjedő illetékességgel.

Ügyintézés határideje

21 nap (sommás eljárás esetében azonnal, de legfeljebb 8 napon belül)

Jogorvoslati lehetőség

Fellebbezhető.
A határozat ellen fellebbezésnek van helye.
A fellebbezést a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálathoz kell címezni.
Az ügyben eljáró kormányhivatalhoz kell a fellebbezést benyújtani.
15 nap
Az első fokú eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a.

Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)

Nincs
1. Mire jogosít a használati jog?

Válasz: A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/C. § (5) bekezdése szerint: Az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa a használati jog alapján az idegen ingatlanon
a) az elosztóvezetékhez tartozó gázfogadó állomás, mérőállomás, körzeti vagy egyedi nyomásszabályozó állomás, vezetékes propán-, butángáz-szolgáltatás esetén a propán-, butángázok és ezek elegyeinek tárolására szolgáló tartály, konténer elhelyezhető és üzemeltethető,
b) az elhelyezett létesítményeket karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja és eltávolíthatja,
c) a vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet, fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolíthatja.
Az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa a használati jog alapján az idegen ingatlanon elhelyezett létesítményeket - legfeljebb a biztonsági övezet mértékéig - bekerítheti.

2. A kártalanítás mértékét ki határozza meg?

Válasz: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. Korm. rendelet 23/B. § (1) bekezdés: A a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/A–38/F. §-ában meghatározott jogok gyakorlása során az ingatlan értékcsökkenése, az abban keletkező kár vagy a kisajátított ingatlanért fizetendő kártalanítás összegében aa bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/A. § (1) bekezdése szerinti engedélyes (a továbbiakban: engedélyes) és az idegen ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) állapodik meg. Az engedélyes ajánlatát a a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/A. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott jogot alapító határozat végrehajthatóvá válásától számított 15 napon belül köteles igazolható módon megküldeni.

3. Mi történik, ha az ingatlantulajdonos nem hajlandó megállapodást kötni?

Válasz: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. Korm. rendelet 23/B. § (1) bekezdés: Megállapodás hiányában az engedélyes az engedélyben foglalt munkálatokat csak akkor kezdheti meg, ha a költségére készített szakvéleményben foglalt kár kártalanítási összegét az ingatlantulajdonos részére átadta, vagy annak javára a bíróságon kezelt letétekről szóló külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően bírósági letétbe helyezte, és arról az ingatlan tulajdonosát igazolható módon tájékoztatta.

4. Mennyi ideig hatályos a használati jogot alapító hatósági határozat ?

Válasz: Határozatlan ideig, de a Bt. 38/D. § (2) bekezdése szerint: A bányafelügyelet határozatával alapított használati jog megszűnik, ha az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa létesítményt az engedélyezéstől számított öt éven belül nem építi meg, vagy azt véglegesen eltávolítja. A használati jog megszűnését az engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa az azt követő 30 napon belül köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek. A bányafelügyelet a használati jog megszűnését az engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosának bejelentése, vagy annak hiányában az ingatlantulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése alapján hivatalból határozatban állapítja meg.

Fontosabb fogalmak

Idegen ingatlan használatára vezeték jogot csak a gázellátásról szóló külön törvény szerinti elosztói engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa és a vezetékes propán-, butángáz szolgáltató (a továbbiakban együtt: engedélyes)
kérhet.
A használati jog az engedélyesnek az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodása alapján keletkezik. A bányafelügyelet a vezetékjogot csak megállapodás hiányában engedélyezi. Közterületen elhelyezett elosztóvezetékhez tartozó létesítményre és ennek idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére használati jogot alapítani nem lehet. Az ilyen terület igénybevételére az érintetteknek megállapodást kell kötni.
A használati jog a gázelosztó-vezeték mindenkori engedélyesét vagy tulajdonosát illeti meg, és az ingatlant terheli.

Vonatkozó jogszabályok

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/A. § (1) bekezdés c) pont, (3) bekezdés és (5) bekezdés, 38/A. § (1) bekezdés; 38/C. §; 38/D. §;
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 21. § (1) bekezdés c) pont; 116. §; 40. § (1) bekezdés; 33. § (1) bekezdés; 34. § (3) bekezdés; 98. § (1) bekezdés; 99. § (1) bekezdés; 102. § (1) bekezdés;
a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet 2. § (1) bekezdés, 1. melléklet 1. táblázat 61. pont;
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 23/B. §; 23/I. §; 2. számú melléklet;
a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés, 3. § (1)-(6) bekezdés, 11-12. § , 1. és 2-4. melléklet;
 az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI törvény

Kulcsszavak

elosztói engedélyes, gázfogadó állomás, használati jog, idegen ingatlan, kártalanítás

Országos Telefonos Ügyfélszolgálat

Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.

Elérhetőségeink:

Tel: 1818

Chat: Chat indítása

Külföldről: +36 (1) 550-1858