Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében az ügyfélszolgálatokon az alábbi óvintézkedések betartásával történik az ügyfélfogadás:
kötelező az arcot eltakaró maszk viselése,
az ügyféltérben kísérő csak kivételesen indokolt esetben tartózkodhat,
a megfelelő védőtávolság biztosítása érdekében az ügyféltérben tartózkodó ügyfelek száma korlátozásra kerülhet.
Nyomástartó berendezés, töltő berendezés létesítésének, áttelepítésének engedélyezése iránti kérelem
Kódszám
MMBHA00062
Az ügy rövid leírása
A nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet 1. mellékletének 7. pontjában meghatározott veszélyességi határértéket meghaladó nyomástartó berendezések (az egyszerű nyomástartó berendezések, illetve az MBIR alkalmazása mellett létesített nyomástartó berendezések kivételével), töltő berendezések létesítésének engedélyezése. A berendezések létesítésére kiadott engedély, mely alapján lehet állandó helyre telepített nyomástartó berendezést, töltő berendezést létesíteni.
Ki jogosult az eljárásra?
Ki jogosult az eljárásra?: Minden természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (üzemeltető, ill. képviseletére jogosult, vagy meghatalmazott)
Kizáró okok: nem
Milyen adatokat kell megadni?
Üzemeltető adatai: (neve; székhelye; adószáma; fizetési számla száma; kapcsolattartó neve, elérhetősége) Meghatalmazás esetén a meghatalmazott adatai; Amennyiben a kérelmező nem azonos a díjfizetővel, a díjfizető (neve, székhelye, adószáma, fizetési számla száma)
A kérelem tárgya; A berendezés megnevezése, helye, rendeltetése; A kérelem tárgyával érintett ingatlan adatai (hely, hrsz.); Az ügy tárgyával összefüggésben korábban keletkezett engedélyek megnevezése, száma;
Milyen iratok szükségesek?
A dokumentációt két példányban, továbbá a Kormány által rendeletben kijelölt szakhatóságok számára készített dokumentációkat egy-egy példányban kell mellékelni. A tervdokumentációnak olyan tartalmúnak és olyan színvonalúnak kell lennie, amely alapján a nyomástartó berendezés, töltő berendezés megvalósítható és biztonságosan üzembe állítható és üzemeltethető továbbá tartalmazza a tervező erről szóló nyilatkozatát. A létesítési engedély iránti kérelem és a mellékelendő dokumentáció: 1. A létesítési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés létesítésének helyét, rendeltetését; b) a létesítési tevékenységgel érintett ingatlan helyrajzi számát, tulajdonosának nevét címét; c) az üzemeltető nevét, címét; d) a tervező nevét, címét és tervezői jogosultságát; e) az adott kérelemmel összefüggő megelőző engedélyezési eljárásokra (engedély száma, kelte) való hivatkozást. 2. A létesítési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) általános elrendezési tervet; b) műszaki leírást (tervet) és tervrajzokat; c) a tervező nyilatkozatát (szakterületenként) egy példányban arról, hogy ca) a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, beleértve az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban, a helyi önkormányzati rendeletekben, helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben foglaltaknak, továbbá a Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglalt műszaki útmutatásnak és a vonatkozó szabványoknak, cb) szabványos műszaki megoldástól való eltérés esetén az alkalmazott megoldás legalább azonos biztonságú, mint a honosított, harmonizált szabvány szerinti biztonsági szint, cc) a tervezett műszaki megoldás biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét, cd) a tervezésre jogosultsággal rendelkezik [névjegyzéki (nyilvántartási) számának feltüntetése]; d) a mezőgazdasági rendeltetésű föld termelésből való kivonása engedélyének másolatát; e) a közművek, a közútkezelő nyilatkozatait egy példányban, érintettségük hiányában az erről szóló tervezői nyilatkozatot; f) tervezői előterjesztés esetén a létesítménnyel rendelkezni jogosultnak a tervekkel való egyetértésére vonatkozó nyilatkozatát egy példányban; g) a szakhatóságok állásfoglalásainak kialakításához szükséges tervfejezeteket; h) a létesítési jogosultság igazolását; i) kazán esetében a vízelőkészítő berendezés leírását, valamint annak alkalmasságát igazoló szakértői véleményt. 3. Az általános elrendezési terv és helyszínrajz 3.1. Az általános elrendezési tervet a fennálló állapotra kiegészített, a földhivatal által kezelt földmérési alaptérképről (nyilvántartói térképről) kiadott, hitelesített térképmásolat alapján – azzal azonos méretarányban – kell készíteni, a tervezett létesítmény 100 m-es körzetéről. 3.2. Az engedélyezéshez készített részletes helyszínrajzon mérethelyesen fel kell tüntetni a) földterületre vonatkozó szabályozási és építési vonalakat, megjelölve az építési előírásokat, korlátozásokat, védőtávolságokat, valamint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben meghatározott diffúz, helyhez kötött légszennyező forrás körüli védelmi övezetet; b) az érintett területen meglévő és meghagyni vagy lebontani tervezett, továbbá a létesítendő építmények (épületek, épületrészek), illetőleg más építmények külső körvonalait, megjelölve a terep jellegzetességeit, fel kell tüntetni a tervezett létesítmény pontos távolságát a telekhatároktól, valamint a környezetében megmaradó építményektől; c) a közlekedési, a villamosenergia-, és a közműhálózathoz való csatlakozás szempontjából lényeges adatokat; d) a területen lévő, érintett közművek nyomvonalait. 3.3. Amennyiben a védelmi övezet idegen ingatlant érint, a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát is mellékelni kell. 4. A műszaki terv 4.1. A műszaki terv részei: a) a létesítmény általános műszaki leírása [legalább berendezésenként a berendezés állapotát befolyásoló jellemzők (általában az üzemi hőmérséklet, áramlási sebességek, korróziós hatások) megadásával]; b) a létesítmény technológiai berendezéseinek részletes leírása és összeállítási tervrajzai; c) közlekedési, táv- és hírközlési, közmű- és villamosenergia-hálózat, valamint azok kapcsolatainak tervei; d) biztonsági, egészségvédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi követelmények teljesítésének ismertetése. 4.2. Az új nyomástartó létesítmény általános műszaki leírásának tartalmaznia kell a létesítmény főbb adatait, rendeltetését, a technológia főbb, meghatározó berendezéseit, a technológiai folyamat leírását, műszerezettségét, a várható veszélyek és a létesítményen belül elhelyezésre kerülő, nem technológiai célú berendezések ismertetését, továbbá a nyomástartó berendezéshez kapcsolódó csővezetékek, technológiai rendszerek szilárdsági és tömörségi nyomáspróbájának elvégzéséhez szükséges nyomáspróba tervet. 4.3. A rajzdokumentáció tartalmazza a technológiai berendezések terveit és tervrajzait, valamint a közlekedési, táv és hírközlési, közmű- és energiahálózat kapcsolatainak terveit olyan részletességgel és méretarányban, hogy azok alapján elrendezésük, működésük egyértelműen meghatározható legyen.
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
igazgatási szolgáltatási díj, mértékét jogszabály határozza meg, mértéke a kazán, illetve fűtött nyomástartó berendezés esetén a berendezés teljesítményétől, a nem fűtött nyomástartó berendezés esetében a berendezés térfogatától függ. A díjat kiállított számla ellenében átutalással, vagy postai úton lehet kiegyenlíteni.
Hol intézhetem el?
Az eljáró hatóság és illetékességi területe: Budapest Főváros Kormányhivatala XII. Kerületi Hivatala: Budapest főváros, Pest megye, valamint Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe; Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala: Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala: Jász-Nagykun-Szolnok megye; Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal: Győr-Moson-Sopron megye; Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal: Vas megye; Zala Megyei Kormányhivatal Nagykanizsai Járási Hivatal: Zala megye; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye; Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye; Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal: Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye; Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala: Fejér megye – kivéve Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe –, valamint Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye.
Ügyintézés határideje
21 nap
Jogorvoslati lehetőség
Jogorvoslati lehetőség: fellebbezés
Jogorvoslati lehetőség részletei: Budapest
Főváros Kormányhivatala
Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): műszaki biztonsági feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal
Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): Döntés kézhezvételétől számított 15 nap
A benyújtási határidő: az elsőfokú eljárásra megállapított díj 50%-a, de legfeljebb 50 000 Ft
A fellebbezési illeték mértéke:
Amit még érdemes tudni (GYIK)
Van-e lehetőség az eljárás meggyorsítására? - Igen a díjrendelet értelmében soron kívül 50 %-os felár ellenében 15 napon belüli ügyintézésre van lehetőség. Mikor kezdhetem el a berendezés telepítését? - Csak létesítési engedély birtokában. Ki jogosult a létesítési engedélyezési tervet elkészíteni? - A nyomástartó berendezés tervezését a szakmai kamara által kormányrendelet alapján meghatározott tervezési jogosultsággal rendelkező tervezők végezhetik. Hol találok jegyzéket a jogosultsággal rendelkező tervezőkről? - A Magyar Mérnöki Kamara honlapján. http://mmk.hu/nevjegyzek.php?no_cache=1 Honnan tudom letölteni a Bejelentő Nyilvántartó lapot? - A Budapest Főváros Kormányhivatalának szakmai honlapjáról. http://mkeh.gov.hu/ugyfelszolgalat/nyomtatvanyok
Fontosabb fogalmak
Autógáz tárolótartály: az autógáz-töltőállomás technológiájának részét képező, cseppfolyós autógáz üzemanyag tárolására szolgáló nyomástartó berendezés. Átalakítás: minden olyan beavatkozás, amelynek eredményeként a berendezés az eredeti kialakításától vagy funkciójának megfelelő paramétereitől eltérővé válik. Elhelyezési távolságok: a) Biztonsági távolság: a nyomástartó létesítmény és a szomszédos létesítmények között szükséges vízszintes és függőleges távolság, amelynek célja a nyomástartó létesítmény védelme a környezet esetleges káros hatásaitól. b) Telepítési távolság: a berendezés és egyéb építmények, berendezések egymás között megengedett legkisebb távolsága. A telepítési távolság a védőtávolságnál kisebb nem lehet. c) Védőövezet (védőtávolság): a veszélyes gáz töltetű, szabadtéri nyomástartó berendezés környezetében lévő más létesítményeket védi a meghatározható, üzemzavarra jellemző kibocsátó források hatásától, melyen belül csak a nyomástartó berendezés, valamint annak egyéb technológiai elemei, készülékei helyezhetők el; a védőövezetet vízszintes és függőleges védőtávolság jellemzi, amelynek értéke védelmi zárakkal csökkenthető. Ellenőrzések: a) Gáz közeggel végrehajtott nyomáspróba: A műszaki dokumentáció határozza meg az értékét, a gáz minőségét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket; amennyiben a műszaki dokumentáció nem tartalmazza ezeket a paramétereket, megfelelő jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell megadnia; ha a vizsgálat célja a készülék szilárdságának ellenőrzése, és a vizsgálat nem hajtható végre a folyadék közeggel megtartott szilárdsági nyomáspróba értékén, akkor a tervezőnek meg kell határoznia a szükséges kiegészítő vizsgálatokat és a balesetmegelőzési intézkedéseket is. b) Létesítési ellenőrzés: a nyomástartó berendezésre, töltő berendezésre vonatkozó létesítési előírások ellenőrzése a létesítési dokumentáció és a megvalósult állapot összevetésével. c) Nyomáspróba: a nyomástartó berendezés – műszaki dokumentációban megadott mértékű – nyomásterheléssel végrehajtott ellenőrzése. d) Szerkezeti ellenőrzés: a nyomástartó berendezés állapotának időszakos vagy soron kívüli ellenőrzése az üzemeltetési igénybevételeknek való megfelelés megállapítása céljából. e) Szilárdsági ellenőrzés: a nyomástartó berendezés nyomáspróbával vagy más módon, a berendezés megbontása nélkül végrehajtott integritás ellenőrzése; a műszaki dokumentáció határozza meg a próbanyomás értékét, a közeg minőségét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket. f) Tömörség ellenőrzés: az üzemi nyomáson és hőmérsékleten, saját közeggel vagy egyéb alkalmas közeggel is végrehajtható szivárgás ellenőrzés, amelynek célja annak kimutatása, hogy a nyomástartó berendezés az ellenőrzési nyomáson tömör; a műszaki dokumentáció határozza meg az értékét, a közeg minőségét, a tömörtelenség kimutatására használandó technológiát, a még megfelelő tömörség értékét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket. g) Tömörségi nyomáspróba: a tömörtelenség kimutatására alkalmas közeggel a legnagyobb megengedhető nyomás értékén végrehajtott ellenőrzés, amelynek célja a legnagyobb megengedhető nyomáson való tömörség igazolása. h) Üzemeltetési ellenőrzés: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemeltetésére vonatkozó műszaki biztonsági szabályok betartásának időszakos helyszíni ellenőrzése. Ellenőrzési ciklusidő: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés két egymást követő időszakos ellenőrzése közötti időtartam, évben vagy hónapban megadva. Időszakos ellenőrzés: a nyomástartó berendezés ellenőrzési tervnek megfelelő üzemeltetési és szerkezeti, valamint szilárdsági ellenőrzése. Javítás: minden olyan, megelőző tevékenység vagy meghibásodás utáni beavatkozás, amely a nyomástartó berendezés, töltő berendezés szerkezeti állapotának az eredeti állapottal egyenértékű visszaállítását célozza. Kriogén tartály: mélyhűtött cseppfolyós halmazállapotú gáz tárolására szolgáló hőszigetelt vagy vákuumszigetelt tartály. Létesítés: nyomástartó rendszer létrehozása nyomástartó berendezés, nyomástartó berendezések adott helyre történő telepítésével és rendszerbe kapcsolásukkal. Mobil nyomástartó berendezés: a vontatás, illetőleg szállítás során 0,5 bar-nál nagyobb túlnyomás alatt nem álló – ideiglenesen alkalmazott technológiához – változó helyen használt nyomástartó berendezés, valamint a kompresszorral egybeépített légtartály. Próbaüzemeltetés: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés egészének, vagy egyes egymással összefüggő részeinek (technológiai egységének) előre meghatározott program szerint végrehajtott üzemi működésének ellenőrzése. A sikeres próbaüzemeltetés igazolja, hogy a nyomástartó berendezés megfelel a folyamatos normál üzem követelményeinek, azaz a nyomástartó berendezés műszaki értelemben üzembe helyezhető. Rendkívüli esemény: a berendezések üzemeltetése során rendkívüli eseménynek minősül: a) a környezetkárosítás, a környezet veszélyeztetése, továbbá a földtani közeg, illetőleg a talajvíz szennyeződése, b) a létesítmény területén tartózkodó személyek életének veszélyeztetése, c) az idegen ingatlanon vagy létesítményben történt károkozás. Telepített nyomástartó berendezés: a helyhez kötötten használt nyomástartó berendezés. Tervdokumentáció: írásos és rajzos formátumú dokumentum, a tervező utasítása a kivitelező részére. Töltőlétesítmény: a töltő berendezést, annak üzemelési helyét és felszereléseit, valamint üzemi szerelvényeit magában foglaló rendszer, amelyben a) a gázt szállítható nyomástartó berendezésbe nyomástartó berendezésből töltik,a gáztároló nyomástartó berendezés és szerelvényei nem része a töltőlétesítménynek, b) a gázt a hordozható tűzoltó készülék vagy légzőkészülék palackba töltik, c) a gázt szállítható nyomástartó berendezésből nyomástartó berendezésbe fejtik le. Üzembe helyezés (üzembevétel): a berendezés rendeltetés szerinti működtetésének megkezdése. Üzemeltetés: a berendezés biztonságos működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása és rendeltetésszerű üzemeltetése, beleértve az üzembe helyezést, üzembevételt, az üzemzavar elhárítást, az üzemen kívül helyezést, a karbantartást, valamint az üzemeltető ellenőrzéseit is. Üzemeltetés tartós szüneteltetése: egy évnél hosszabb ideig tartó használaton kívüli állapot. Üzemeltető: az a hatóságnál bejelentett természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki a berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére írásban feljogosított. Üzemen kívül helyezés: olyan tevékenység melynek során a nyomástartó berendezést a működő technológiai rendszerről leválasztják, kiszakaszolják, nyomásmentesítik, töltetét leürítik és kitisztítják.
Vonatkozó jogszabályok
Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és
kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint
a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016.
(XI. 29.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés;14. § (1) bekezdés a)
pontja és (2) bekezdés b), d) pontja; a nyomástartó berendezések, a
töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések
műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok
időszakos ellenőrzéséről szóló 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet 3. § (2)
bekezdés a) pont, 4. §, 1. melléklet 7. pont; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 40. § (1) bekezdés.
Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
