Nyomástartó berendezés, töltő berendezés létesítésének, áttelepítésének engedélyezése iránti kérelem
Kódszám
MMBHA00062
Az ügy rövid leírása
A nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet 1. mellékletének 7. pontjában meghatározott veszélyességi határértéket meghaladó nyomástartó berendezések (az egyszerű nyomástartó berendezések, illetve az MBIR alkalmazása mellett létesített nyomástartó berendezések kivételével), töltő berendezések létesítésének engedélyezése.
A berendezések létesítésére kiadott engedély, mely alapján lehet állandó helyre telepített nyomástartó berendezést, töltő berendezést létesíteni.
A berendezések létesítésére kiadott engedély, mely alapján lehet állandó helyre telepített nyomástartó berendezést, töltő berendezést létesíteni.
Ki jogosult az eljárásra?
Minden természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (üzemeltető, ill. képviseletére jogosult, vagy meghatalmazott)
nem
nem
Milyen adatokat kell megadni?
Üzemeltető adatai: (neve; székhelye; adószáma; fizetési számla száma; kapcsolattartó neve, elérhetősége)
Meghatalmazás esetén a meghatalmazott adatai;
Amennyiben a kérelmező nem azonos a díjfizetővel, a díjfizető
(neve, székhelye, adószáma, fizetési számla száma)
A kérelem tárgya;
A berendezés megnevezése, helye, rendeltetése;
A kérelem tárgyával érintett ingatlan adatai (hely, hrsz.);
Az ügy tárgyával összefüggésben korábban keletkezett engedélyek megnevezése, száma;
Milyen iratok szükségesek?
A dokumentációt két példányban, továbbá a Kormány által rendeletben kijelölt szakhatóságok számára készített dokumentációkat egy-egy példányban kell mellékelni. A tervdokumentációnak olyan tartalmúnak és olyan színvonalúnak kell lennie, amely alapján a nyomástartó berendezés, töltő berendezés megvalósítható és biztonságosan üzembe állítható és üzemeltethető továbbá tartalmazza a tervező erről szóló nyilatkozatát.
A létesítési engedély iránti kérelem és a mellékelendő dokumentáció:
1. A létesítési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés létesítésének helyét, rendeltetését; b) a létesítési tevékenységgel érintett ingatlan helyrajzi számát, tulajdonosának nevét címét; c) az üzemeltető nevét, címét; d) a tervező nevét, címét és tervezői jogosultságát; e) az adott kérelemmel összefüggő megelőző engedélyezési eljárásokra (engedély száma, kelte) való hivatkozást.
2. A létesítési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) általános elrendezési tervet; b) műszaki leírást (tervet) és tervrajzokat; c) a tervező nyilatkozatát (szakterületenként) egy példányban arról, hogy ca) a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, beleértve az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban, a helyi önkormányzati rendeletekben, helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben foglaltaknak, továbbá a Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglalt műszaki útmutatásnak és a vonatkozó szabványoknak, cb) szabványos műszaki megoldástól való eltérés esetén az alkalmazott megoldás legalább azonos biztonságú, mint a honosított, harmonizált szabvány szerinti biztonsági szint, cc) a tervezett műszaki megoldás biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét, cd) a tervezésre jogosultsággal rendelkezik [névjegyzéki (nyilvántartási) számának feltüntetése]; d) a mezőgazdasági rendeltetésű föld termelésből való kivonása engedélyének másolatát; e) a közművek, a közútkezelő nyilatkozatait egy példányban, érintettségük hiányában az erről szóló tervezői nyilatkozatot; f) tervezői előterjesztés esetén a létesítménnyel rendelkezni jogosultnak a tervekkel való egyetértésére vonatkozó nyilatkozatát egy példányban; g) a szakhatóságok állásfoglalásainak kialakításához szükséges tervfejezeteket; h) a létesítési jogosultság igazolását; i) kazán esetében a vízelőkészítő berendezés leírását, valamint annak alkalmasságát igazoló szakértői véleményt.
3. Az általános elrendezési terv és helyszínrajz 3.1. Az általános elrendezési tervet a fennálló állapotra kiegészített, a földhivatal által kezelt földmérési alaptérképről (nyilvántartói térképről) kiadott, hitelesített térképmásolat alapján – azzal azonos méretarányban – kell készíteni, a tervezett létesítmény 100 m-es körzetéről. 3.2. Az engedélyezéshez készített részletes helyszínrajzon mérethelyesen fel kell tüntetni a) földterületre vonatkozó szabályozási és építési vonalakat, megjelölve az építési előírásokat, korlátozásokat, védőtávolságokat, valamint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben meghatározott diffúz, helyhez kötött légszennyező forrás körüli védelmi övezetet; b) az érintett területen meglévő és meghagyni vagy lebontani tervezett, továbbá a létesítendő építmények (épületek, épületrészek), illetőleg más építmények külső körvonalait, megjelölve a terep jellegzetességeit, fel kell tüntetni a tervezett létesítmény pontos távolságát a telekhatároktól, valamint a környezetében megmaradó építményektől; c) a közlekedési, a villamosenergia-, és a közműhálózathoz való csatlakozás szempontjából lényeges adatokat; d) a területen lévő, érintett közművek nyomvonalait. 3.3. Amennyiben a védelmi övezet idegen ingatlant érint, a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát is mellékelni kell.
4. A műszaki terv 4.1. A műszaki terv részei: a) a létesítmény általános műszaki leírása [legalább berendezésenként a berendezés állapotát befolyásoló jellemzők (általában az üzemi hőmérséklet, áramlási sebességek, korróziós hatások) megadásával]; b) a létesítmény technológiai berendezéseinek részletes leírása és összeállítási tervrajzai; c) közlekedési, táv- és hírközlési, közmű- és villamosenergia-hálózat, valamint azok kapcsolatainak tervei; d) biztonsági, egészségvédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi követelmények teljesítésének ismertetése. 4.2. Az új nyomástartó létesítmény általános műszaki leírásának tartalmaznia kell a létesítmény főbb adatait, rendeltetését, a technológia főbb, meghatározó berendezéseit, a technológiai folyamat leírását, műszerezettségét, a várható veszélyek és a létesítményen belül elhelyezésre kerülő, nem technológiai célú berendezések ismertetését, továbbá a nyomástartó berendezéshez kapcsolódó csővezetékek, technológiai rendszerek szilárdsági és tömörségi nyomáspróbájának elvégzéséhez szükséges nyomáspróba tervet. 4.3. A rajzdokumentáció tartalmazza a technológiai berendezések terveit és tervrajzait, valamint a közlekedési, táv és hírközlési, közmű- és energiahálózat kapcsolatainak terveit olyan részletességgel és méretarányban, hogy azok alapján elrendezésük, működésük egyértelműen meghatározható legyen.
A létesítési engedély iránti kérelem és a mellékelendő dokumentáció:
1. A létesítési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés létesítésének helyét, rendeltetését; b) a létesítési tevékenységgel érintett ingatlan helyrajzi számát, tulajdonosának nevét címét; c) az üzemeltető nevét, címét; d) a tervező nevét, címét és tervezői jogosultságát; e) az adott kérelemmel összefüggő megelőző engedélyezési eljárásokra (engedély száma, kelte) való hivatkozást.
2. A létesítési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) általános elrendezési tervet; b) műszaki leírást (tervet) és tervrajzokat; c) a tervező nyilatkozatát (szakterületenként) egy példányban arról, hogy ca) a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, beleértve az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban, a helyi önkormányzati rendeletekben, helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben foglaltaknak, továbbá a Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglalt műszaki útmutatásnak és a vonatkozó szabványoknak, cb) szabványos műszaki megoldástól való eltérés esetén az alkalmazott megoldás legalább azonos biztonságú, mint a honosított, harmonizált szabvány szerinti biztonsági szint, cc) a tervezett műszaki megoldás biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét, cd) a tervezésre jogosultsággal rendelkezik [névjegyzéki (nyilvántartási) számának feltüntetése]; d) a mezőgazdasági rendeltetésű föld termelésből való kivonása engedélyének másolatát; e) a közművek, a közútkezelő nyilatkozatait egy példányban, érintettségük hiányában az erről szóló tervezői nyilatkozatot; f) tervezői előterjesztés esetén a létesítménnyel rendelkezni jogosultnak a tervekkel való egyetértésére vonatkozó nyilatkozatát egy példányban; g) a szakhatóságok állásfoglalásainak kialakításához szükséges tervfejezeteket; h) a létesítési jogosultság igazolását; i) kazán esetében a vízelőkészítő berendezés leírását, valamint annak alkalmasságát igazoló szakértői véleményt.
3. Az általános elrendezési terv és helyszínrajz 3.1. Az általános elrendezési tervet a fennálló állapotra kiegészített, a földhivatal által kezelt földmérési alaptérképről (nyilvántartói térképről) kiadott, hitelesített térképmásolat alapján – azzal azonos méretarányban – kell készíteni, a tervezett létesítmény 100 m-es körzetéről. 3.2. Az engedélyezéshez készített részletes helyszínrajzon mérethelyesen fel kell tüntetni a) földterületre vonatkozó szabályozási és építési vonalakat, megjelölve az építési előírásokat, korlátozásokat, védőtávolságokat, valamint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben meghatározott diffúz, helyhez kötött légszennyező forrás körüli védelmi övezetet; b) az érintett területen meglévő és meghagyni vagy lebontani tervezett, továbbá a létesítendő építmények (épületek, épületrészek), illetőleg más építmények külső körvonalait, megjelölve a terep jellegzetességeit, fel kell tüntetni a tervezett létesítmény pontos távolságát a telekhatároktól, valamint a környezetében megmaradó építményektől; c) a közlekedési, a villamosenergia-, és a közműhálózathoz való csatlakozás szempontjából lényeges adatokat; d) a területen lévő, érintett közművek nyomvonalait. 3.3. Amennyiben a védelmi övezet idegen ingatlant érint, a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát is mellékelni kell.
4. A műszaki terv 4.1. A műszaki terv részei: a) a létesítmény általános műszaki leírása [legalább berendezésenként a berendezés állapotát befolyásoló jellemzők (általában az üzemi hőmérséklet, áramlási sebességek, korróziós hatások) megadásával]; b) a létesítmény technológiai berendezéseinek részletes leírása és összeállítási tervrajzai; c) közlekedési, táv- és hírközlési, közmű- és villamosenergia-hálózat, valamint azok kapcsolatainak tervei; d) biztonsági, egészségvédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi követelmények teljesítésének ismertetése. 4.2. Az új nyomástartó létesítmény általános műszaki leírásának tartalmaznia kell a létesítmény főbb adatait, rendeltetését, a technológia főbb, meghatározó berendezéseit, a technológiai folyamat leírását, műszerezettségét, a várható veszélyek és a létesítményen belül elhelyezésre kerülő, nem technológiai célú berendezések ismertetését, továbbá a nyomástartó berendezéshez kapcsolódó csővezetékek, technológiai rendszerek szilárdsági és tömörségi nyomáspróbájának elvégzéséhez szükséges nyomáspróba tervet. 4.3. A rajzdokumentáció tartalmazza a technológiai berendezések terveit és tervrajzait, valamint a közlekedési, táv és hírközlési, közmű- és energiahálózat kapcsolatainak terveit olyan részletességgel és méretarányban, hogy azok alapján elrendezésük, működésük egyértelműen meghatározható legyen.
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
igazgatási szolgáltatási díj,
mértékét jogszabály határozza meg, mértéke a kazán, illetve fűtött nyomástartó berendezés esetén a berendezés teljesítményétől, a nem fűtött nyomástartó berendezés esetében a berendezés térfogatától függ. A díjat kiállított számla ellenében átutalással, vagy postai úton lehet kiegyenlíteni.
mértékét jogszabály határozza meg, mértéke a kazán, illetve fűtött nyomástartó berendezés esetén a berendezés teljesítményétől, a nem fűtött nyomástartó berendezés esetében a berendezés térfogatától függ. A díjat kiállított számla ellenében átutalással, vagy postai úton lehet kiegyenlíteni.
Hol intézhetem el?
A nyomástartó berendezés, töltő berendezés tervezett telepítési helye (címe, hrsz.).
Ügyintézés határideje
21 nap
Jogorvoslati lehetőség
fellebbezés
Budapest Főváros Kormányhivatala
műszaki biztonsági feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal
Döntés kézhezvételétől számított 15 nap
az elsőfokú eljárásra megállapított díj 50%-a, de legfeljebb 50 000 Ft
Budapest Főváros Kormányhivatala
műszaki biztonsági feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal
Döntés kézhezvételétől számított 15 nap
az elsőfokú eljárásra megállapított díj 50%-a, de legfeljebb 50 000 Ft
Amit még érdemes tudni (GYIK és Ügyféltájékoztató)
nincs
Van-e lehetőség az eljárás meggyorsítására? - Igen a díjrendelet értelmében soron kívül 50 %-os felár ellenében 15 napon belüli ügyintézésre van lehetőség.
Mikor kezdhetem el a berendezés telepítését? - Csak létesítési engedély birtokában.
Ki jogosult a létesítési engedélyezési tervet elkészíteni? - A nyomástartó berendezés tervezését a szakmai kamara által kormányrendelet alapján meghatározott tervezési jogosultsággal rendelkező tervezők végezhetik.
Hol találok jegyzéket a jogosultsággal rendelkező tervezőkről? - A Magyar Mérnöki Kamara honlapján. http://mmk.hu/nevjegyzek.php?no_cache=1
Honnan tudom letölteni a Bejelentő Nyilvántartó lapot? - A Budapest Főváros Kormányhivatalának szakmai honlapjáról. http://mkeh.gov.hu/ugyfelszolgalat/nyomtatvanyok
Van-e lehetőség az eljárás meggyorsítására? - Igen a díjrendelet értelmében soron kívül 50 %-os felár ellenében 15 napon belüli ügyintézésre van lehetőség.
Mikor kezdhetem el a berendezés telepítését? - Csak létesítési engedély birtokában.
Ki jogosult a létesítési engedélyezési tervet elkészíteni? - A nyomástartó berendezés tervezését a szakmai kamara által kormányrendelet alapján meghatározott tervezési jogosultsággal rendelkező tervezők végezhetik.
Hol találok jegyzéket a jogosultsággal rendelkező tervezőkről? - A Magyar Mérnöki Kamara honlapján. http://mmk.hu/nevjegyzek.php?no_cache=1
Honnan tudom letölteni a Bejelentő Nyilvántartó lapot? - A Budapest Főváros Kormányhivatalának szakmai honlapjáról. http://mkeh.gov.hu/ugyfelszolgalat/nyomtatvanyok
Fontosabb fogalmak
Autógáz tárolótartály: az autógáz-töltőállomás technológiájának részét képező, cseppfolyós autógáz üzemanyag tárolására szolgáló nyomástartó berendezés.
Átalakítás: minden olyan beavatkozás, amelynek eredményeként a berendezés az eredeti kialakításától vagy funkciójának megfelelő paramétereitől eltérővé válik.
Elhelyezési távolságok: a) Biztonsági távolság: a nyomástartó létesítmény és a szomszédos létesítmények között szükséges vízszintes és függőleges távolság, amelynek célja a nyomástartó létesítmény védelme a környezet esetleges káros hatásaitól. b) Telepítési távolság: a berendezés és egyéb építmények, berendezések egymás között megengedett legkisebb távolsága. A telepítési távolság a védőtávolságnál kisebb nem lehet. c) Védőövezet (védőtávolság): a veszélyes gáz töltetű, szabadtéri nyomástartó berendezés környezetében lévő más létesítményeket védi a meghatározható, üzemzavarra jellemző kibocsátó források hatásától, melyen belül csak a nyomástartó berendezés, valamint annak egyéb technológiai elemei, készülékei helyezhetők el; a védőövezetet vízszintes és függőleges védőtávolság jellemzi, amelynek értéke védelmi zárakkal csökkenthető.
Ellenőrzések: a) Gáz közeggel végrehajtott nyomáspróba: A műszaki dokumentáció határozza meg az értékét, a gáz minőségét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket; amennyiben a műszaki dokumentáció nem tartalmazza ezeket a paramétereket, megfelelő jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell megadnia; ha a vizsgálat célja a készülék szilárdságának ellenőrzése, és a vizsgálat nem hajtható végre a folyadék közeggel megtartott szilárdsági nyomáspróba értékén, akkor a tervezőnek meg kell határoznia a szükséges kiegészítő vizsgálatokat és a balesetmegelőzési intézkedéseket is. b) Létesítési ellenőrzés: a nyomástartó berendezésre, töltő berendezésre vonatkozó létesítési előírások ellenőrzése a létesítési dokumentáció és a megvalósult állapot összevetésével. c) Nyomáspróba: a nyomástartó berendezés – műszaki dokumentációban megadott mértékű – nyomásterheléssel végrehajtott ellenőrzése. d) Szerkezeti ellenőrzés: a nyomástartó berendezés állapotának időszakos vagy soron kívüli ellenőrzése az üzemeltetési igénybevételeknek való megfelelés megállapítása céljából. e) Szilárdsági ellenőrzés: a nyomástartó berendezés nyomáspróbával vagy más módon, a berendezés megbontása nélkül végrehajtott integritás ellenőrzése; a műszaki dokumentáció határozza meg a próbanyomás értékét, a közeg minőségét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket. f) Tömörség ellenőrzés: az üzemi nyomáson és hőmérsékleten, saját közeggel vagy egyéb alkalmas közeggel is végrehajtható szivárgás ellenőrzés, amelynek célja annak kimutatása, hogy a nyomástartó berendezés az ellenőrzési nyomáson tömör; a műszaki dokumentáció határozza meg az értékét, a közeg minőségét, a tömörtelenség kimutatására használandó technológiát, a még megfelelő tömörség értékét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket. g) Tömörségi nyomáspróba: a tömörtelenség kimutatására alkalmas közeggel a legnagyobb megengedhető nyomás értékén végrehajtott ellenőrzés, amelynek célja a legnagyobb megengedhető nyomáson való tömörség igazolása. h) Üzemeltetési ellenőrzés: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemeltetésére vonatkozó műszaki biztonsági szabályok betartásának időszakos helyszíni ellenőrzése.
Ellenőrzési ciklusidő: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés két egymást követő időszakos ellenőrzése közötti időtartam, évben vagy hónapban megadva.
Időszakos ellenőrzés: a nyomástartó berendezés ellenőrzési tervnek megfelelő üzemeltetési és szerkezeti, valamint szilárdsági ellenőrzése.
Javítás: minden olyan, megelőző tevékenység vagy meghibásodás utáni beavatkozás, amely a nyomástartó berendezés, töltő berendezés szerkezeti állapotának az eredeti állapottal egyenértékű visszaállítását célozza.
Kriogén tartály: mélyhűtött cseppfolyós halmazállapotú gáz tárolására szolgáló hőszigetelt vagy vákuumszigetelt tartály.
Létesítés: nyomástartó rendszer létrehozása nyomástartó berendezés, nyomástartó berendezések adott helyre történő telepítésével és rendszerbe kapcsolásukkal.
Mobil nyomástartó berendezés: a vontatás, illetőleg szállítás során 0,5 bar-nál nagyobb túlnyomás alatt nem álló – ideiglenesen alkalmazott technológiához – változó helyen használt nyomástartó berendezés, valamint a kompresszorral egybeépített légtartály.
Próbaüzemeltetés: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés egészének, vagy egyes egymással összefüggő részeinek (technológiai egységének) előre meghatározott program szerint végrehajtott üzemi működésének ellenőrzése. A sikeres próbaüzemeltetés igazolja, hogy a nyomástartó berendezés megfelel a folyamatos normál üzem követelményeinek, azaz a nyomástartó berendezés műszaki értelemben üzembe helyezhető.
Rendkívüli esemény: a berendezések üzemeltetése során rendkívüli eseménynek minősül: a) a környezetkárosítás, a környezet veszélyeztetése, továbbá a földtani közeg, illetőleg a talajvíz szennyeződése, b) a létesítmény területén tartózkodó személyek életének veszélyeztetése, c) az idegen ingatlanon vagy létesítményben történt károkozás.
Telepített nyomástartó berendezés: a helyhez kötötten használt nyomástartó berendezés.
Tervdokumentáció: írásos és rajzos formátumú dokumentum, a tervező utasítása a kivitelező részére.
Töltőlétesítmény: a töltő berendezést, annak üzemelési helyét és felszereléseit, valamint üzemi szerelvényeit magában foglaló rendszer, amelyben a) a gázt szállítható nyomástartó berendezésbe nyomástartó berendezésből töltik,a gáztároló nyomástartó berendezés és szerelvényei nem része a töltőlétesítménynek, b) a gázt a hordozható tűzoltó készülék vagy légzőkészülék palackba töltik, c) a gázt szállítható nyomástartó berendezésből nyomástartó berendezésbe fejtik le.
Üzembe helyezés (üzembevétel): a berendezés rendeltetés szerinti működtetésének megkezdése.
Üzemeltetés: a berendezés biztonságos működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása és rendeltetésszerű üzemeltetése, beleértve az üzembe helyezést, üzembevételt, az üzemzavar elhárítást, az üzemen kívül helyezést, a karbantartást, valamint az üzemeltető ellenőrzéseit is.
Üzemeltetés tartós szüneteltetése: egy évnél hosszabb ideig tartó használaton kívüli állapot.
Üzemeltető: az a hatóságnál bejelentett természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki a berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére írásban feljogosított.
Üzemen kívül helyezés: olyan tevékenység melynek során a nyomástartó berendezést a működő technológiai rendszerről leválasztják, kiszakaszolják, nyomásmentesítik, töltetét leürítik és kitisztítják.
Átalakítás: minden olyan beavatkozás, amelynek eredményeként a berendezés az eredeti kialakításától vagy funkciójának megfelelő paramétereitől eltérővé válik.
Elhelyezési távolságok: a) Biztonsági távolság: a nyomástartó létesítmény és a szomszédos létesítmények között szükséges vízszintes és függőleges távolság, amelynek célja a nyomástartó létesítmény védelme a környezet esetleges káros hatásaitól. b) Telepítési távolság: a berendezés és egyéb építmények, berendezések egymás között megengedett legkisebb távolsága. A telepítési távolság a védőtávolságnál kisebb nem lehet. c) Védőövezet (védőtávolság): a veszélyes gáz töltetű, szabadtéri nyomástartó berendezés környezetében lévő más létesítményeket védi a meghatározható, üzemzavarra jellemző kibocsátó források hatásától, melyen belül csak a nyomástartó berendezés, valamint annak egyéb technológiai elemei, készülékei helyezhetők el; a védőövezetet vízszintes és függőleges védőtávolság jellemzi, amelynek értéke védelmi zárakkal csökkenthető.
Ellenőrzések: a) Gáz közeggel végrehajtott nyomáspróba: A műszaki dokumentáció határozza meg az értékét, a gáz minőségét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket; amennyiben a műszaki dokumentáció nem tartalmazza ezeket a paramétereket, megfelelő jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell megadnia; ha a vizsgálat célja a készülék szilárdságának ellenőrzése, és a vizsgálat nem hajtható végre a folyadék közeggel megtartott szilárdsági nyomáspróba értékén, akkor a tervezőnek meg kell határoznia a szükséges kiegészítő vizsgálatokat és a balesetmegelőzési intézkedéseket is. b) Létesítési ellenőrzés: a nyomástartó berendezésre, töltő berendezésre vonatkozó létesítési előírások ellenőrzése a létesítési dokumentáció és a megvalósult állapot összevetésével. c) Nyomáspróba: a nyomástartó berendezés – műszaki dokumentációban megadott mértékű – nyomásterheléssel végrehajtott ellenőrzése. d) Szerkezeti ellenőrzés: a nyomástartó berendezés állapotának időszakos vagy soron kívüli ellenőrzése az üzemeltetési igénybevételeknek való megfelelés megállapítása céljából. e) Szilárdsági ellenőrzés: a nyomástartó berendezés nyomáspróbával vagy más módon, a berendezés megbontása nélkül végrehajtott integritás ellenőrzése; a műszaki dokumentáció határozza meg a próbanyomás értékét, a közeg minőségét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket. f) Tömörség ellenőrzés: az üzemi nyomáson és hőmérsékleten, saját közeggel vagy egyéb alkalmas közeggel is végrehajtható szivárgás ellenőrzés, amelynek célja annak kimutatása, hogy a nyomástartó berendezés az ellenőrzési nyomáson tömör; a műszaki dokumentáció határozza meg az értékét, a közeg minőségét, a tömörtelenség kimutatására használandó technológiát, a még megfelelő tömörség értékét, a nyomásváltozás sebességét, a nyomáson tartások idejét, és az adott esetben szükséges technológiai és biztonsági intézkedéseket. g) Tömörségi nyomáspróba: a tömörtelenség kimutatására alkalmas közeggel a legnagyobb megengedhető nyomás értékén végrehajtott ellenőrzés, amelynek célja a legnagyobb megengedhető nyomáson való tömörség igazolása. h) Üzemeltetési ellenőrzés: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemeltetésére vonatkozó műszaki biztonsági szabályok betartásának időszakos helyszíni ellenőrzése.
Ellenőrzési ciklusidő: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés két egymást követő időszakos ellenőrzése közötti időtartam, évben vagy hónapban megadva.
Időszakos ellenőrzés: a nyomástartó berendezés ellenőrzési tervnek megfelelő üzemeltetési és szerkezeti, valamint szilárdsági ellenőrzése.
Javítás: minden olyan, megelőző tevékenység vagy meghibásodás utáni beavatkozás, amely a nyomástartó berendezés, töltő berendezés szerkezeti állapotának az eredeti állapottal egyenértékű visszaállítását célozza.
Kriogén tartály: mélyhűtött cseppfolyós halmazállapotú gáz tárolására szolgáló hőszigetelt vagy vákuumszigetelt tartály.
Létesítés: nyomástartó rendszer létrehozása nyomástartó berendezés, nyomástartó berendezések adott helyre történő telepítésével és rendszerbe kapcsolásukkal.
Mobil nyomástartó berendezés: a vontatás, illetőleg szállítás során 0,5 bar-nál nagyobb túlnyomás alatt nem álló – ideiglenesen alkalmazott technológiához – változó helyen használt nyomástartó berendezés, valamint a kompresszorral egybeépített légtartály.
Próbaüzemeltetés: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés egészének, vagy egyes egymással összefüggő részeinek (technológiai egységének) előre meghatározott program szerint végrehajtott üzemi működésének ellenőrzése. A sikeres próbaüzemeltetés igazolja, hogy a nyomástartó berendezés megfelel a folyamatos normál üzem követelményeinek, azaz a nyomástartó berendezés műszaki értelemben üzembe helyezhető.
Rendkívüli esemény: a berendezések üzemeltetése során rendkívüli eseménynek minősül: a) a környezetkárosítás, a környezet veszélyeztetése, továbbá a földtani közeg, illetőleg a talajvíz szennyeződése, b) a létesítmény területén tartózkodó személyek életének veszélyeztetése, c) az idegen ingatlanon vagy létesítményben történt károkozás.
Telepített nyomástartó berendezés: a helyhez kötötten használt nyomástartó berendezés.
Tervdokumentáció: írásos és rajzos formátumú dokumentum, a tervező utasítása a kivitelező részére.
Töltőlétesítmény: a töltő berendezést, annak üzemelési helyét és felszereléseit, valamint üzemi szerelvényeit magában foglaló rendszer, amelyben a) a gázt szállítható nyomástartó berendezésbe nyomástartó berendezésből töltik,a gáztároló nyomástartó berendezés és szerelvényei nem része a töltőlétesítménynek, b) a gázt a hordozható tűzoltó készülék vagy légzőkészülék palackba töltik, c) a gázt szállítható nyomástartó berendezésből nyomástartó berendezésbe fejtik le.
Üzembe helyezés (üzembevétel): a berendezés rendeltetés szerinti működtetésének megkezdése.
Üzemeltetés: a berendezés biztonságos működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása és rendeltetésszerű üzemeltetése, beleértve az üzembe helyezést, üzembevételt, az üzemzavar elhárítást, az üzemen kívül helyezést, a karbantartást, valamint az üzemeltető ellenőrzéseit is.
Üzemeltetés tartós szüneteltetése: egy évnél hosszabb ideig tartó használaton kívüli állapot.
Üzemeltető: az a hatóságnál bejelentett természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki a berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére írásban feljogosított.
Üzemen kívül helyezés: olyan tevékenység melynek során a nyomástartó berendezést a működő technológiai rendszerről leválasztják, kiszakaszolják, nyomásmentesítik, töltetét leürítik és kitisztítják.
Vonatkozó jogszabályok
Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és
kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint
a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016.
(XI. 29.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés;14. § (1) bekezdés a)
pontja és (2) bekezdés b), d) pontja;
a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pont, 4. §, 1. melléklet 7. pont;
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 40. § (1) bekezdés.
a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pont, 4. §, 1. melléklet 7. pont;
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 40. § (1) bekezdés.
Kulcsszavak
nyomástartó berendezés, létesítés, telepítés, átalakítás, folyadék töltetű nyomástartó berendezés, gáz töltetű nyomástartó berendezés, kazán-létesítmény, létesítési ellenőrzés, nyomástartó létesítmény, telepített nyomástartó berendezés, töltőlétesítmény, üzemeltető, veszélyes töltet
Országos Telefonos Ügyfélszolgálat
Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban.
Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt.
Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában.
Elérhetőségeink:
Tel: 1818
E-mail: 1818@1818.hu
Chat: Chat indítása
Külföldről: +36 (1) 550-1858